Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
ÚJ OdOlő a parton Megnyitás előtt a SZOT új,' 400 személyes üdülőszállója Balatonszéplakon az Ezüslparton. (MTI Fotó: Balassa Ferenc (elv.) „i\ői munkaerőt felveszünk” — Mióta dolgozik a gyárban? — 1959 óta. — Hol szokott étkezni? — A varrógépnél. — Munkakezdés előtt és után hol öltözik át? — A fürdőben vagy ahol hely van. — Öltöző nincs? — De igen, csak nagyon szűk. Két kis fülke az egész. — Szeret itt dolgozni? — Igen. Kislány koromban kerültem a gyárba. Ez az első munkahelyem. A Kállai Éva ezüstkoszorús szocialista brigád tagja vagyok, összefogunk, segítjük egymást. Jók a vezetőink is. — Nem gondolt még arra, hogy megfelelő öltöző és étkezde is kellene? — Dehogy nem! Sokkal jobban éreznénk magunkat. A rövid párbeszéd a Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyá_ rának orosházi külső üzemében hangzik el. Kérdéseimre Berkó Sándorné válaszol. A Kállai Éva brigád vezetője Fazekas Andrásné. ö már határozottabban száll síkra a szociális körülmények megjavításáért: — Nem való, hogy még ma is a varrógépen kell ebédeni. Az sem, hogy olyan szűk az öltöző és a fürdő. Annyian vagyunk, hogy szinte nem győzzük egymást kivárni. Munkaidő után szeretnénk tisztán, rendesen kilépni az üzemből, de tükör is csak egy van. Parányi helyiség, két fülke Végigjárjuk az üzemet. Kezdjük az öltözőnél. Parányi helyiség, két fülke... Váltásnál 250 nőnek. Molnár Gyuláné, a szak- szervezeti bizottság titkára megjegyzi: ahol egy talpalatnyi helyet talál folyosón, WC-ben... A fürdőben vízcsapok, zuhanyozók. Húsznál többen egyszerre aligha jutnak be. A folyosón szekrény és asztal. Ez a könyvtár. A büfé az elre- rekesztett lépcsőfeljáró alatti rész. A lépcsőfordulókban varrógépek. (Nem tehetik a szabad ég alá.) A kultúrszoba berendezése néhány asztal és vagy 60 szék. Ez egyúttal a tanműhely, de ide kerül a Békéscsabáról érkező kiszabott inganyag is. A férfiak öltözője ablak nélküli apró helyiség. Innen az udvaron át lehet a fürdőbe jutni. K1SZ- klubhelyiség, de még iroda sincs, íredig nagyon sok a fiatal. Az üzem kapuján kifüggesztve olvasható: „Női munkaerőt felveszünk”. Csakhogy 14 év telt el Az orosházi ruhagyárat 1958- ban hozták létre, örült, akit felvettek. Emlékszem, egyesek protekció után is szaladgáltak. Senkit sem érdekeltek a szociális körülmények, csak az, hogy dolgozni és természetesen keresni tudjanak. Milyen jogcímen is kritizálhatta volna bárki is azt, hogy például szűk az öltöző vagy a fürdő? A szociális létesítmények létrehozása költséges dolog, egyik1 évről a másikra nem lehet az árát előteremteni. Még 550 dolgozó jó) szervezett munkájával sem. Csakhogy 1958 óta 14 év telt el, ami elég hosszú idő. Hogy a közös kassza .gyarapításához az orosházi külső üzem 14 év alatt mennyivel járult hozzá, azt itt nem lehet megállapítani. Valószínű azonban, hogy ez az összeg már egészen jelentős. Annyit legalább kitesz, hogy megfelelő szociális körülményeket lehessen belőle kialakítani. Feltevésemet igazolni látszik Timotity Istvánnénak, a párt üzemi csúcsvezetősége titkárának és Molnár Gyulánénak, a szakszervezeti bizottság titkárának az a megállapítása, hogy az üzem évről évre teljesíti a tervét, sőt tavaly a békéscsabai gyárral együtt elnyerte az Élüzem címet Ahol a % ostor csattan Ám a szociális létesítmények fejlesztéséhez szükséges forintok nem a külső üzem, nem is a békéscsabai gyár, hanem a Férfi Fehérneműgyár kasszájában gyűlnek össze. A nagyvállalat határozza meg, hogy hova, milyen célra, mennyi összeget fordít belőle. Az üzem a harmadik lépcső. A legtávolabb van Budapesttől. Sorban a végén. Ott, ahol az ostor csattan. De a mi társadalmunkban az ostorcsattogtatás aligha megengedhető. Emberek, embercsoportok nem élvezhetnek előnyöket mások rovására. Gazdasági szempontból is csak kár származik belőle, mert az orosházi üzemet évenként száznál többen otthagyják. Helyettük újak jönnek, akiknek legalább három hónap kell a varrás begyakorlásához. Addig átlagosan alig 50 százalék a teljesítményük. De nézzük az emberi oldalt. Akivel kevésbé törődnek és meg nem felelő szociális körülmények között kénytelen dolgozni, egészségilee hamarabb megy tönkre. Mégha fiatalabb korában talán észre sem veszi. Mi várható 1973-ban? Nem kilátástalan, hogy változik a helyzet az üzemben. Ezzel kapcsolatban Timotity Istvánná így tájékoztat: — Már 1970-ben elkészült eay háromszintes épület terve. Az épületben kapnak helyet a szociális létesítmények és lesz tanműhely is. A tervet 1971-ben módosították. Az idén valószínűleg az árváltozások miatt nem kezdték mec az építkezést. Vaion ezek után ml várható 1973-ban? Bizonyára nem egyedül a kedvezőtlen szociális körülmények az okai a munkaerővándorlásnak. De azért elsősorban mégiscsak ercratt díszeleg az üzem kapuján. ho<ry „Női munkaerőt felveszünk”. Pásztor Béla Az érem harmadik oldala — másik két oldalával együtt —■ a múlté! Komlós János külön- csatornát bérelt, hosszabbat és terjedelmesebbet, mint a korábbi volt. Az eduígi adások láttán azt kell, hogy mondjuk: a döntés szerencsés volt, mert „mesésebb” elemzések tanúi lehetünk. A nyár kellős közepén akadhatott-e volna szerencsésebb, hálásabb feladat, mint idegen- forgalmunk útvesztőibe „rohanni”,s megmutatni azt, ami a felszín alatt parázslik, izzik? Miért van erre szükség? — kérdezhetné bárki. örüljünk annak, hogy idegenforgalmunk örvendetesen fejlődik (1972. első félévében 1 millió 700 ezren jöttek hozzánk!) Szállodák, kempingek sora nyitja kapuit. Ez így igaz. De mi van a látszat felszínessége mögött? Sajnos alapvető baj: a szemlélet szinte tapodtat sem változott 27 év alatt! Szocialista mezőgazdasággal és fejlett iparral rendelkező hazánk még ma is a puszta—csikós—gulyás fogalmak trilógiájában jelenik meg a külföldiek előtt. És ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy az IBUSZ áldásos törekvésében, még mindig indokolatlanul nagy szerepet kap az álromantikát nyújtó programok népszerűsítése:' Piroska-túra, Piroska-csárda, Piroska parti... vízszintes: 1. Ezt kéri a szerkesztőség az olvasótól. 8. AUami bevétel. 9. Egyik végtag. 10. Népi Ellenőrzési Bizottság. 12. Mezőgazdasági eszköz. 14. Kötőszó. 15. Az eső igéje. 17. Nem ezt. 1*. Idegen férfinév. 21. Előirányzat. 24. Kisiparos. 26. Utca franciául. 27. Szolmizációs hang. 29. Ninosenek szülei. 31. Római 550. 32. Női név. 34. Monte Christo börtöne. 36. Magaslat. 37. Az NSZK fővárosa. 39. Országos Rendező Iroda. 40. Római 1005, 42. Öra- hang. 43. Shakespeare királya. 46. Európai főváros. Pedig messze vagyunk már ettől! !! — és milyen jó, hogy messze vagyunk. Tudom, hogy a külföldi, amikor szabadságát tölti itt, nem politikai gazdaságtanból akar leckét venni, hanem pihentető, könnyed felüdülésre vágyik. Találja is ezt meg szép hazánk különböző tájain: Bugacon és a Balatonnál, Lillafüreden és a Duna-kanyar- ban. Ám ezeken a helyeken ne mesterkélt, szezon-szokásokkal találkozzék. Ne lengessünk mindenütt „árvalányhajat”, ne adjunk zöld utat mindennek, amit mikor „magunk vagyunk” elítélünk, giccsnek nevezünk. (Nagyon elgondolkodtató, hogy az ajándéktárgyak zömét kisiparosok készítik, ami „művészi fokukat" is fémjelzi.) Továbbá: legyen a Balatonban is és a partjára települt éttermekben is hal, főleg fogas és keszeg, mert itt valaha ez volt az „igazi”, nem pedig a lángos és a főtt kukorica! Az idegenforgalom útjai igenis kiszámíthatók, csak reális mércét kell azoknak a kezükbe venni, akik erre a nemes feladatra vállalkoztak. A tét nem kicsiny: országunk igazi arculatát kell a külföldinek megmutatni. A feladat alapvetően nem nehéz, mert nincs szégyel- nivalónk! Szilárd Adám Függőleges: 2. Vissza: névelő. 3. Férfinév. 4. Ravaszdi. 5. EEE! 6. Veszprémi patak. 7. Belső rész. 10. Tiltó szó. 11. ftéíethirdető. 13. Nem azt. 16. Uralkodó. 18. Közterület (+’). 20. Veszteség. 22. Dorong. 23. USA tagállam. 2S. S. V. 28. Határfolyó Lengyelország és Csehország között. 30. AIB. 33. Mennyei. 35. Gyermekváros. 38. Jugoszláv város. 40. Van bátorsága. 41. Vei párja. 43. A mélybe. 44. sír. Beküldendő: a vízszintes 1. Rejtvény-turmix 7. — Mindenki ott öltözik át, KÖZt) LETEK, ÁLLAMI VÁLLALATOK, TSZ-EK, ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK figyelem! A Kettős-Sebes-Körösi Vízgazdálkodási Támulat Békés, Szánthó Albert u. 20. trailler fuvarozást vállal Igénybejelentés: Békés 171-es telefonon, személyesen vagy írásban MEGYERI MIHÁLY gépkocsi előadónál. 413873 Az én csatornám
