Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
Szarvas, urbs nova A kormányhatározat ryomán: Termelési szerződés nagyobb területre Javuló zöldségellátás — Dr. Tompa Béla MÉM-OBztályvezető nyilatkozata Az űj város hétköznapjairól beszélgettünk Varga László tanácselnökkel Szarvas mostanában a változások városa. A legnagyobb az volt, hogy várossá lett. ezt azután egyre-másra követték a többi változások Sokszor mondjuk, hogy „történelmi időket élünk", vagy azt, hogy „történelmi esemény”’ — bár úgy gondolom, egy település minden napja, a legszürkébb hétköznap is rejt magában valami történelmit Egyszerűen azzal, hogy egyik éra követi a másikat; hogy az emberek dolgoznak; azt is, hogy tanulnak vagy tanítanak, azt is, hogy könyvet olvasnak, filmet néznek, vagy éppen megúsznak egy féldecit a méregdrága Árpád Étteremben. Szóval minden a történelem résae. Az volt néhány hete, hogy felépült építőiparunkra jellemzően nyugodt de körültekintő tempóban az új irodaház, ahoi modem körülmények közé került a járási-városi pártbizottság, a járási-városi tanács, a KISZ és még egy sor más, fontos iroda. A költözködés is lezajlott már, megtörtént a berendezkedés, és szinte észrevétlenül megszokott kerékvágásba igazodott az élet Üres lett néhány épület, Jő- néhány irodahelyiség. Ezek okos hasznosítása most az egyik fő gond Szarvason. Magyarán szólva, ki hol kap helyet és menynyit a felszabadult régi tanácsházán, az Árpád emeletén, a pártbizottság székházában? A városban nemes, szép hagyományok élik reneszánszukat, ] de Szarvason is éppen olyan : kevés a középület (vagy talán J kevesebb?) mint máshol. A nagy lehetőségek kora jött el, a( tanácsháza, a pártszékház és az Árpád megüresedésével. De kinek, mennyire és hogyan? Nem tegnap és nem is az új irodaházba való költözködés közben kezdtek foglalkozni ezzel a város vezetői. Sokkal hamarabb. Éveikkel ezelőtt de legalábbis azóta, hogy az irodaházat építeni kezdték. Az sem mostanában volt. Varga Lászlót a városi tanács elnökét kerestük fel, beszéljen az elgondolásokról, arról, hogy a nem is olyan egyszerű feladványt hogyan oldják meg? — Ésszerűen akarjuk rendezni a dolgot — mondja. — Le kell szállni az igényekkel a földre, akkor könnyebb igazságot tenni. Az Árpád Szállót vissza szeretnénk állítani eredeti formájában kívül-belül: és újból szállodaként használni. Erre a város növekvő idegenforgalma is kötelez minket és egyáltalán. Miféle város az, amelyikben nem kap szállást az idegein? Azt ne is mondjam, hogy modem, kényelmes elhelyezést — Tehát a járási hivatal irodáiból újra szállodai szobák lesznek. Azon már kár is keseregni, hogy annak idején miért szüntették meg? De most ki fizeti az átalakítást, illetve visszaalakítást? — Arról volt szó, hogy vegye meg a szarvasi ÁFÉSZ. De nincs pénze. Az Árpád épülete megér, g—10 milliót. Javasoltuk, hogy I az Árpád helyett átveszünk az, ÁFÉSZ-tői más épületeket, I olyanokat, amelyeket a városfejlesztési terv megvalósulásával — mintegy 6—8 év múlva — úgyis szanálni kellene. Ez a tanácsi pénzeszközöket is tehermentesítené. — Egyszóval: a szanáláskor nem kellene fizetni értük súlyos százezreket. Ugyanakkor az ÁFÉSZ sem fizetne most az Árpád épületéért semmit. — Így van! Az a véleményünk, hogy ez a legegyszerűbb és a legkézenfekvőbb megoldás. Az ÁFÉSZ-nek is jó, nekünk is jó, a városnak a legjobb. — Milyen épületekről van szó, csereként? — Például az Univerzál kiskereskedelmi áruház épületéről, a Wesselényi úton egy régi házról és az ÁFÉSZ mostani irodaházáról. — Mi akadálya, hogy ess a csere lebonyolódjon? — Azt hiszem, hamarosan semmi. Rajtunk nem múlik, most már az ÁFÉSZ-nek, a MÉSZ ÖV-nek és a SZÖVOSZ-nak kell kimondania az igent — Ha kimondják, mikorra lehet — véleménye szerint — újra szálloda az Árpád-ból? — Egy éven belül. Néhány ajtó befalazását kell megcsinálni, megfelelő vizes-blokkot (fürdőszobákat; tusolókat) kell létrehozni. festeni, meg ami egyáltalán egy épület felújításakor szükséges. És a manzard-trak. i tusban kitűnően elférne a' szarvasi ÁFÉSZ is. Elképzelhető azonban, hogy maradnának a mostani helyen, attól függetle- j nül, hogy az ajánlott csere folytán a városi tanács tulajdonába kerülne az épület —• Köszönöm. Móst pedig, kérem, a megüresedett régi tanácsháza épületének hasznosításáról tájékoztassa olvasóinkat. — Az eredeti terv három intézmény elhelyezését javasolta. A zeneiskolát, a könyvtárat és a Tessedik Múzeumot. Azóta változott a helyzet. Két okból is. Egyrészt a valamikori tanítóképzőt, az úgynevezett Tessedik épülttet —, mely ugyan műemlék, de évek óta az egyre gyorsuló pusztulás állapotában várta szomorú sorsát — a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi, valamint a Művelődésügyi Minisztérium kétszer 2 millió 250 ezer forintos, a Műemlékvédelmi Felügyelőség 500 ezer forintos anyagi segítségével, tehát 5 millió forinttal!) megmentjük a pusztulástól, mi több, alkalmassá tehetjük arra, hogy ott a Tessedik Múzeum végső helyre kerüljön. — Ezt mikorra várhatja a város? — Egy-két éven oeiül. Az épület helyreállításának tervei már készülnek. A múzeum a felújítási munkálatok alatt beköltözik, és megnyitja — először szerény — első kiállítását — Az egész épület a múzeumé lesz? — Igen. Olyannyira, hogy át is szeretnénk adni azt a megyei múzeumi szervezetnek. — É® a kiállítások? — A Tessedik-anyag gazdag és értékes. Ki is egészítenénk a legszükségesebbekkel. Aztán állandó kiállítást hozna ide a mezőgazdasági főiskola, az Öntözéses Kutató Intézet, és a felsőfokú óvónőképző. Tartalmi célunk, hogy bemutassuk: Szarvason megvan az egyenes folytatása a tesseűiki törekvő seknek. Szeretnénk, ha a város szellemi nagyjai emlékszobát kapnának. Tessedik Sámuel mellett Vajda Péter, Melich János, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Székely Mihály, Krecsmarik Endre, Benka Gyula és mások. A város munkásmozgalmi múltja is jelentős, külön kiállítást érdemel. — Mi az a másik ok. amely a régi tanácsháza hasznosításá_ nak tervét megváltoztatta? —1 Az, hogy a járási földhivatalt és a telekjcönyvet az új irodaházban a helyiségek kig mérete miatt lehetetlen elhelyezni, így kerültek a megüresedett tanácsházára. — A zeneiskola és a könyvtár azonban költözhet. Mikor? — Amint a szükséges átalakítások befejeződnek. Gondolom, őszre — Régi gond Szarvason a zeneiskola és a járási könyvtár lehetetlen elhelyezése. A könyvtár egyszerűen méltatlan körülmények között dologzik, de a zeneiskola is roppant nehézségekkel küzd. Többek között két általános iskolai osztály társbér_ létével. Ezt a két osztályt viszik magukkal? — Semmiképpen. A városban egy általános iskolai tanteremben van váltás. Ha háromban lesz, nem olyan nagy baj. Máshol örülnének, ha csak ennyi lenne. Szeretnénk, ha a zeneiskola végre jó körülmények közé kerülne. A volt tanácsteremben — például — kamarazenekariesteket is rendezhetnek. —i Ügy hírlett, hogy a könyv-1 tár kisebb alapterületű helyet! kap a régi tanácsházán, mint ahol eddig volt, így van ez? s — Szó sincs róla! Most 120 5 négyzetméteren küszködnek, i A régi tanácsházán 10 eredeti £ helyiséget kapnak (ebben persze £ az előszobák is benne vannak), £ a lényeg: a 10 helyiség alapte- £ rülete 330 négyzetméter. Tehát £ háromszor akkora, mint most. £ Az biztos, hogy könyvtár szá- j mára. az eredetileg is annak i épített épület a legjobb, erre S azonban nem tudunk vállaikoz- ! ni. ! — Egy utolsó kédés: mi lesz a i •járási-városi pártbizottságok jj székházával? ; — Sorolhatom, és örömmel te_ £ szem. Megoldja a Hazafias Nép- £ front, a Vöröskereszt, a TIT, a £ MEDOSZ elhelyezését. Ezeknek £ eddig nem volt helyük sehol. És £ szeretnénk egy jó kis MEDOSZ- : klubot is létrehozni, az időseb- ! bek, régi földmunkások szívesen S összejönnének egy kis tereferé- ■ re, szórakozásra. Végül: ott kap ; helyiséget a kerületi pártalap- • szervezet is. — Köszönjük a beszélgetést £ s Szarvas urbs nova: új város. Mostanában igazán a változások < városa. Éli a hétköznapok törté- £ nelmét, de az ünnepét is: újra- : telepítésének 250. évfordulójáról £ a napokban emlékeztek meg az • itt lakók és az „urbs nova” ven- ; dégei. ; Sass Ervin £ I Bim Hieran Q j 1972, AUGUSZTUS 6. A zöldségtermesztés fellendítésére tavaly hozott kormányhatározat eredményeiről nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Tompa Béla, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi minisztérium osztályvezetője: Az 1971. decemberi intézkedés-sorozat hathónapos tapasztalatai alapvetően kedvezőek. A kormányhatározat, — mint ismeretes — lehetővé tette hogy a MÉM a konzerv- és hűtőiparnak 204 millió forintos felvásárlási támogatást adjon, s ez növelte a zöldségtermesztés jövedelmezőségét. Jó hatással volt az az intézkedés is, amely március 31-től új védőárrendszert, illetve kötelező felvásárlást helyezett kilátásba a termelőknek arra az esetre, ha a nagyobb termés miatt évközben nem sikerülne értékesíteni minden megtermelt árut vagy pedig az árak a termelők számára elfogadhatatlanul alacsony szinten alakulnának ki. A jövedelmezőséget a termelői biztonságot növelő határozat első kézzelfogható eredménye az volt, hogy a zöldségtermesztésnél meghatározó szerepet játszó ipán feldolgozó ágazatok: a konzerv-, illetve a hűtőipar szerződéskötései idén a tavalyinál kedvezőbben alakultak. A szerződéskötési időszak végéig idén az 1971. évinél kétezer hektárral nagyobb területre találtak szerződéses termelőt. A leszerződött árualap, — az előzetes szerződéssel értékesített zöldség mennyisége — idén a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb. Amíg 1971-ben 1,11 millió tonnára volt szerződésük a zöldségforgalmazóknak és feldolgozóknak, addig idén a MÉK, a HUNGAROFRUCT* és a konzerv- valamint a hűtőipar 1,22 millió tonnányi zöldség átvételével számolhat. Bizonyos aránytalanságokat is lehet azonban tapasztalni. Egyebek között például csak kisebb mértékben növekedett a fűszerpaprika a paradicsom és az uborka kínálata. Ebből is nyilvánvaló, hogy a gazdaságok nem szívesen vállalkoznak a jelenleg még kézimunka-igényes zöldségek termesztésére, ezért fokozni kell a gépesítést. Idén egymillió dollár értékben hoztak be külföldről nagyüzemi zöldségtermesztő gépeket, berendezéseket; ezeket a termelők már át is vették és a betakarításnál munkába állítják. Mindent egybevetve: a kormányhatározat nyomán a hazai zöldségtermő terület csökkenése megállt sőt a terület — az elmúlt évhez képest — némileg növekedett. Ennek nyomán az várható, hogy a zöldség-piacon a tavalyinál gazdagabb lesz a hátralévő hetek, hónapok kínálata. iBB8in«*nMin*»mnii»i»inBH«nn» 1896 óta fonnak Békésen kosarakat Az Erdőgazdasági Fűz. és Kosáripari Vállalat békési kosárgyárában 600—700 féle terméket gyártanak. Az évi 60 millió forintos termelés nagy részét exportálják. (MTI—Fotó Hadas János felvétele — KS)
