Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

Azt lehetne mondani, hogy tipikus rádiós karri­er. Hiszen Vértes Gsaba rádió- és tévéműszerész szakmá­ban szabadult feL Meséli is gyakran, nevetve a Magyar Rá­dió büféjében, hogy mennyit vesztett vele a népgazdaság. Volt egy viszonylag jó rádió- és tévóműszerészünk, és most íme, lett egy rossz újságíró. No az efféle önirónia megszokott az újságírói sizakmában. Vértes Csabának is van mire szerény­nek lenni! A bevezető anekdotikus mondatok után, kérdezem meg: — Mióta rádiózol? — Hat éve. Többszáz: műsort készítettem, eleinte elsősorban gazdasági dokumentum jellegű adásokat. — Érdekes, hogy önállóan rit­kán jelentkezel a mikrofon előtt. A közönség, a rádióhallga­tók széles tábora, szinte észre­vétlenül megszokta, hogy egy xiporterpáros egyik tagja vagy: „A műsort vezette Mester Ákos és Vértes Csaba.” értették, hogy ez a szinte haj bakapós stílus a mű­sor sava-bor- sa. A műsor huszonöt perces. — Miről vitatkoztatok az utolsó adásokban, amire szíve­sen visszaemlékszel? — Nemrégiben a protekció volt napirenden. Vitapartnere­ink voltak a stúdióban: Bor Ambrus író, dr. Száméi Lajos a pécsi Jogtudományi Egyetem professzora, és Katona Éva új­ságíró. — Milyen műsorokat készt- tesz. a Körmikrofonon kívül? — Nagyon szeretem a Reg­geli Krónikában a Szót kérek jeigyzetsorozatot. Ezekben a percékben azt hiszem nagyon sok mindent el lehet mondani, ami mindennapi közérzetünket zavarja, de olykor egy-egy jó kezdeményezés mellett is mód nyílik szót emelni. — Ha most hirtelen válaszolni kellene, mit mondanál, rádióri­porter vagy, vagy újságíró? — Újságíró vagyok, és a rá­dióban élő riportokat csinálok. Azt hiszem, e kérdés eldöntésé­nél sokkal fontosabb, hogy akár riporterként, akár újságíróként mit produkálok?! (regös) Látogatás egy malakológusnál Békéscsabán az egyik csöndes kis utca családi házában kis dolgozószoba. Dr. Kovács Gyu­la középiskolai tanár különös munkát végez itt. Csigaház- gyűjteményét rendezi. Az asz­talon többszáz kis fiolában kü­lönféle csigaházak, a szekrény­ben pedig rengeteg fiók, s ben­nük még több, összesen 1030 csigaházfajta van rendszerezve. — Mint biológia-kémia szakos tanár, az egyetemen megszeret­tem az állatrendszertannak ma- lakológia ágát. Amikor elvégez­tem az egyetemet, Somogycsur- góra kerültem a gimnáziumba, megkezdtem malakoíauniszti- kai vizsgálataimat és fel is dol­goztam Somogycsurgó és kör­nyéke moloszka-faunáját. Vég­eredményben ez volt a kezdet. Miután Békéscsabára kerültem, t, tovább folytattam. Ahol csak megfordultam, főleg a nyári va­káció ideje alatt, gyűjtögettem a csigákat és rendszertanilag feldolgoztam. — Mit jelent magyarul a ma- lakológia? — Malakológia az állattannak a puhatestűekkel foglalkozó ága. A puhatestűeket alaktani szempontból, rendszertani szem­pontból, környezettanilag és a legkülönbözőbb tudományok szempontjából vzsgálja. — Ügy tudjuk, ebből dokto­rált? — Igen. Somogycsurgó és környékén mintegy tízezer egye- det gyűjtöttem össze, és ez ké­pezte a doktori disszertációmat. — Mi a célja a kutatással és mi a gyakorlati jelentősége an­nak, amit csinál? — Magyarországon évek óta nagy kutatás indult meg, hogy minél jobban feltárjuk az or­szágot zoológiái szempontból is, és a zoológián belül pedig ma- lakológiai szempontból. Békés­csaba és környéke fehér volt a malakológia térképén. Egy­részt azért vizsgálgatom, hogy én is hozzájáruljak az ország megismeréséhez, másrészt pe­dig következtetésekét lehet le­vonni, gyakorlati szempontból az éticsigának a tenyésztési le­hetőségére, vagy kórokozó csi­gáknak a feltárásában. — Ügy tudom, van olyan e egyed a birtokában, amivel a Nemzeti Múzeum sem rendel­kezik — Főként külföldi fajok ezek, tudniillik cserélek is. — Kovács doktor új fajt is felfedezett. — Igen, érdekes volt. A Do­boz környéki erdőségekben egy érdekes faj került a kezembe, amelyet én egy erdélyi fajjal - azonosítottam. Amikor Pesten í tüzetesen anatológiailag is és émorfológiailag is megvizsgál­tuk, rájöttünk, hogy új fajról van szó. Jelenleg folyamatban van a publikálása külföldön. Érdekes, mert utoljára Magyar- országon 1930-ban fedeztek fel a tudományra nézve új fajt. — Arról is tudunk, hogy van olyan különleges csigaháza, amit itt a megyében talált. — Igen. Békéscsabán a liget­ben. Ez az oxíérousz-szidaté- musz nevű faj. legközelebb Bulgáriában. Albániában for­dul elő. — Mint gyakorló tanár, ho­gyan tudja összeegyeztetni a hobbyt a munkával? — Ez okozza a legnagyobb problémát. Tanári hivatásom mellett nem sok időm jut rá. Szombat délutánonként, vagy vasárnap délutánonként, vagy így esténként. Nem könnyű do­log, de bizonyos romantikát ad. Az ember időt lop magának, míg találj, ha ez lenne a foglal­kozásom közel sem végezném ilyen aktivitással és tárgyszere­tettel Botyánszki János — Azt hiszem, ez a kollektív munka nagyobb alaposságot eredményezett. Jó úgy dolgozni, hogy két ember egymást kiegé­szíti. — Melyik a kedvenc műsorod? — Gondolkodás nélkül rávág- hatam, hogy a Körmikrofon. Ez az éveik óta sok vihart kavart műsor, egyike az első olyan rá- « diós műsornak, ahol szinte mán- i den előzetes begyakorlás nélkül, ! tényleg spontán mutatkoznak a S résztvevők. Mi úgy hívjuk, £ hogy igyekszünk megteremteni • az ideális presszó-hangulatot. S — Milyen volt a fogadtatás? 5 — Kezdetben nem szívesen» vették, hogy egymás', szavába S vágnak a vitapartnerek. Azt £ mondták, az érthetőség rovásé- £ ra megy a vita hevessége. Aztán * egyre inkább megkedvelték és £ Fiatalok arcképcsarnoka Súlyemelő a gyárban iHUiNiics*iHtHiiaiiiim*Hun>«tit£a«Hitii«maiiiiiiiiinHuminiimui Aforizmák á könyvről és as olvasásról Úgy tűnik, mintha egyes könyveket nem ’ azért Írtak volna, hogy valamit is tanulni lehessen belőlük, hanem azért, hogy kiderítsük: mi mindent tud a szerzőjük. Goethe A könyvbe hamisság ne csússzék és az igazság ki ne ma­radjon belőle. Mórus Tamás Olvasni gondolkodás nélkül zavarossá tehet, gondolkodni olvasás' nélkül tévútra vezethet Bemard de Clairvaux A mesék haszna az. hogy első olvasásra is érthető szövegükben s gyönyörűségüket találják a ta- jj nulatlanok, rejtett értelmükön “ pedig még a tudósok is törhe­tik a fejüket, vagyis ugyanaz­zal az olvasmánnyal használnak is, gyönyörködtetnek is. Boccaccio Az olvasó alig sejti, mit je­lent munkában az a kis vers és az a hosszú regény. Hogy mind a kettőben életek őrlőd­nek fel és életek merülnek ki. Móricz Zsigmond iniHHanmi 1. (1) Oly nehéz várrá (Illés) s 2. (2) Varázslatos fehér kő « (Omega) : 3. (4) A szó veszélyes fegyver £ (Illés) : t (S) Omegául» (Omega) £ 5. (8) Zöld csillag (Taurus-Ex-T 25-75-82) ! 6. (3) Délelőtt (Mini) £ 7. (6) Ezüst nyár (LGT) S 8. (9) Hidd el ha mondom : (Zalatnay) £ 9. (10) Csak egy szóra (LGT) : 10. (7) Szeretni kéne (Tolcsvay) ■ ■ Olimpiai előrejelzés1 Alig téved, aki azt vallja, hogy az emberek többsége sze­ret játszani, s hogy nem kevés azoknak a száma sem, akik kedvelik a siportot. Különösen ilyenkor, olimpia előtt néhány héttel. Folyik a találgatás: hány aranyérmet szerzünk München­ben? Ki lesz a játékok magyar hőse? Milyen teljesítménnyel nyeri valaki ezt vagy azt a versenyszámot? Ebbe a találós­éiba szeretnénk alább kicsit „tudományosan”, inkább azon­ban csak a számokkal játszva magunk is beszállni. Három jól mérhető sportágban, atlétiká­ban, úszásban, súlyemelésben. Kezdjük mindjárt a sportok királynőjével, s válasszuk itt is a legtöbb erőt, gyorsaságot, ügyességet kívánó versenyszám, a tízpróba alapján a férfi 109, 400, 1500 méteres síkfutást, a 110 méteres gátfutást, a magas-, távol- és rúdugrást, a dobószá­tock közül pedig a súlylökést, diszkoszvetést, gerelyhajítást. Módszerünk az volt, hogy 1972-ig meghosszabbítottuk az illető versenyszám olimpiai baj­noki eredményeinek 1952 és 1968 közötti fejlődési vonalát. Az így kapott eredményt te­kintjük müncheni tippnek. Te­hát: 100 méteren 9,8 másodperc (az 1968-as győztes ideje: 9,9 másodperc volt), 400 méteren 43,3 másodperc (1968-ban: 43,8), 1500 méteren 3:32,3 (Mexikó­ban: 3:34,9), 110 meteres gátfu­tásban 13,2 (13,3), magasugrás­ban 229 centiméter (224), távol­ugrásban 923 centiméter (890), rúdugrásban 561 centiméter (540), súlylökésben 21 méter 32 centiméter (20,54), diszkoszve­tésben 67,22 (64,78), gerelyhají­tásban 94,18 (90,10). Lehet, hogy ezek a jóslatok néhány esetben valószínűtlen­nek látszanak például (a távol­ugrás 923 centiméteres eredmé­nye egészen biztosan „rossz tipp”, egy bizonyító próba azon­ban meggyőzően mutatja, hogy az efféle számítások nem csu­pán tartalmatlan bűvészmutat­ványok. Ugyanis hasonlítsuk össze az 1948-as és az 1964-es olimpia győzteseinek eredmé­nyét, s hosszabbítsuk meg ezt a fejlődési vonalat 1968-ig Ves­sük össze ezek után az 1968-ra számított eredményeket azzal, amit a mexikói olimpián négy esztendővel ezelőtt, valóban el­értek a győztesek .... s kide- dül, hogy 100 méteren a számí­tás 9,9-et jósolt a győztesnek, aki a valóságban is ennyit fu­tott. A többi kilenc szám közül pedig nyolcban jobb volt a tényleges győztes eredménye a matematikailag számított érték­nél. Egyetlen versenyszám volt az említettek közül, a súlylökés, ahol a győztes nem tudta meg­dobni a „kiszámított” 21 méter 13 centimétert. Mindez természetesen játék, amelyben megtettük az első lé­pést. A következő, és az azt követő Mini Magazinban hason­ló módon tippelünk majd né­hány úszószámban és súlyeme­lésben. Aztán várjuk a rádió, a televízió, a sajtó híreit, hogy München bajnokai mennyiben igazolják kísérletünk adatait (Folytatjuk) (daniss) Túsz Karcsi két évvel ezelőtt indult el Gyuláról Budapestre, a Műszaki Egyetemre. Már gi- mista korában is kitűnt társai közül „kajakos” termetével, de nemcsak ezért, hanem, mert régi vonzalmat érzett az atléti­ka iránt, nap mint nap hódolt kedvenc szenvedélyének. Fi­gyelemreméltó eredményeket is ért el az évék során és testne­velő tanára Christián Laci bácsi szerint volt is tehetsége a gye­reknek. No de mit is jelent a címben szereplő súlyemelő és gyár? Egyszerű a válasz. Túsz Karcsi már a második évet végezte Budapesten a Mű­szaki Egyetemen. Szünidőben a többi diákhoz hasonlóan egy kis pénzkereseti forrás után kellett nézni, hiszen köztudott, hogy az egyetemisták többsége nincs túl­zottan sok pénzzel „eleresztve”. Ezért kényszerült Karcsi is arra, hogy a szünidejének egy részét pénzszerzésre használja fel. így került aztán a békéscsabai kon. zervgyár pósteleki telepére. Rakodómunkás. — Miért? Nem szégyen a munka, engem meg aztán az sem zavar, minek hívják a munkakörömet, lényeg az, hogy dolgozhassak és ezért fizetési kapják. Mit csinálsz a kereseted­del? — A tanév kezdetéig marad még három hetem, úgy gondo- tam, átruccanok néhány napra Jugoszláviába, a többi időt meg Gyulán töltöm. Van ott is bő­ven lehetőség a szórakozásra. — Az egyetemen atlétizálsz? — Nem, más sportágra váltot­tam át. A súlyemeléssel próbál­kozom. — Milyen súlycsoportban? Szélesre húzódik ja szája, mosolyog. — Hát a lepke-súlyból már kinőttem. Ólomsúlyú vagyok. — Mennyi a legjobb eredmé­nyed? — 285 kilő. Még nagyon az elején tartok de az edzőm, László Ferenc azt mondta ha szorgalmasan csinálom vihetem jóval többre is. Szorgalommal nem lesz baj minden nap le­járok edzésre. — Karcsi! Hozzon egy kis uborkát! — szól az egyik asz- szony, és abbahagyjuk a beszél, getést. A súlyemelő mint a pelyhet kap fel két uborkával púposán megrakott ládát, s olyan köny- nyedén. mintha csak üres len­ne viszi a mázsára. A Mini Magazint összeállította; Vítaszek Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents