Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
Azt lehetne mondani, hogy tipikus rádiós karrier. Hiszen Vértes Gsaba rádió- és tévéműszerész szakmában szabadult feL Meséli is gyakran, nevetve a Magyar Rádió büféjében, hogy mennyit vesztett vele a népgazdaság. Volt egy viszonylag jó rádió- és tévóműszerészünk, és most íme, lett egy rossz újságíró. No az efféle önirónia megszokott az újságírói sizakmában. Vértes Csabának is van mire szerénynek lenni! A bevezető anekdotikus mondatok után, kérdezem meg: — Mióta rádiózol? — Hat éve. Többszáz: műsort készítettem, eleinte elsősorban gazdasági dokumentum jellegű adásokat. — Érdekes, hogy önállóan ritkán jelentkezel a mikrofon előtt. A közönség, a rádióhallgatók széles tábora, szinte észrevétlenül megszokta, hogy egy xiporterpáros egyik tagja vagy: „A műsort vezette Mester Ákos és Vértes Csaba.” értették, hogy ez a szinte haj bakapós stílus a műsor sava-bor- sa. A műsor huszonöt perces. — Miről vitatkoztatok az utolsó adásokban, amire szívesen visszaemlékszel? — Nemrégiben a protekció volt napirenden. Vitapartnereink voltak a stúdióban: Bor Ambrus író, dr. Száméi Lajos a pécsi Jogtudományi Egyetem professzora, és Katona Éva újságíró. — Milyen műsorokat készt- tesz. a Körmikrofonon kívül? — Nagyon szeretem a Reggeli Krónikában a Szót kérek jeigyzetsorozatot. Ezekben a percékben azt hiszem nagyon sok mindent el lehet mondani, ami mindennapi közérzetünket zavarja, de olykor egy-egy jó kezdeményezés mellett is mód nyílik szót emelni. — Ha most hirtelen válaszolni kellene, mit mondanál, rádióriporter vagy, vagy újságíró? — Újságíró vagyok, és a rádióban élő riportokat csinálok. Azt hiszem, e kérdés eldöntésénél sokkal fontosabb, hogy akár riporterként, akár újságíróként mit produkálok?! (regös) Látogatás egy malakológusnál Békéscsabán az egyik csöndes kis utca családi házában kis dolgozószoba. Dr. Kovács Gyula középiskolai tanár különös munkát végez itt. Csigaház- gyűjteményét rendezi. Az asztalon többszáz kis fiolában különféle csigaházak, a szekrényben pedig rengeteg fiók, s bennük még több, összesen 1030 csigaházfajta van rendszerezve. — Mint biológia-kémia szakos tanár, az egyetemen megszerettem az állatrendszertannak ma- lakológia ágát. Amikor elvégeztem az egyetemet, Somogycsur- góra kerültem a gimnáziumba, megkezdtem malakoíauniszti- kai vizsgálataimat és fel is dolgoztam Somogycsurgó és környéke moloszka-faunáját. Végeredményben ez volt a kezdet. Miután Békéscsabára kerültem, t, tovább folytattam. Ahol csak megfordultam, főleg a nyári vakáció ideje alatt, gyűjtögettem a csigákat és rendszertanilag feldolgoztam. — Mit jelent magyarul a ma- lakológia? — Malakológia az állattannak a puhatestűekkel foglalkozó ága. A puhatestűeket alaktani szempontból, rendszertani szempontból, környezettanilag és a legkülönbözőbb tudományok szempontjából vzsgálja. — Ügy tudjuk, ebből doktorált? — Igen. Somogycsurgó és környékén mintegy tízezer egye- det gyűjtöttem össze, és ez képezte a doktori disszertációmat. — Mi a célja a kutatással és mi a gyakorlati jelentősége annak, amit csinál? — Magyarországon évek óta nagy kutatás indult meg, hogy minél jobban feltárjuk az országot zoológiái szempontból is, és a zoológián belül pedig ma- lakológiai szempontból. Békéscsaba és környéke fehér volt a malakológia térképén. Egyrészt azért vizsgálgatom, hogy én is hozzájáruljak az ország megismeréséhez, másrészt pedig következtetésekét lehet levonni, gyakorlati szempontból az éticsigának a tenyésztési lehetőségére, vagy kórokozó csigáknak a feltárásában. — Ügy tudom, van olyan e egyed a birtokában, amivel a Nemzeti Múzeum sem rendelkezik — Főként külföldi fajok ezek, tudniillik cserélek is. — Kovács doktor új fajt is felfedezett. — Igen, érdekes volt. A Doboz környéki erdőségekben egy érdekes faj került a kezembe, amelyet én egy erdélyi fajjal - azonosítottam. Amikor Pesten í tüzetesen anatológiailag is és émorfológiailag is megvizsgáltuk, rájöttünk, hogy új fajról van szó. Jelenleg folyamatban van a publikálása külföldön. Érdekes, mert utoljára Magyar- országon 1930-ban fedeztek fel a tudományra nézve új fajt. — Arról is tudunk, hogy van olyan különleges csigaháza, amit itt a megyében talált. — Igen. Békéscsabán a ligetben. Ez az oxíérousz-szidaté- musz nevű faj. legközelebb Bulgáriában. Albániában fordul elő. — Mint gyakorló tanár, hogyan tudja összeegyeztetni a hobbyt a munkával? — Ez okozza a legnagyobb problémát. Tanári hivatásom mellett nem sok időm jut rá. Szombat délutánonként, vagy vasárnap délutánonként, vagy így esténként. Nem könnyű dolog, de bizonyos romantikát ad. Az ember időt lop magának, míg találj, ha ez lenne a foglalkozásom közel sem végezném ilyen aktivitással és tárgyszeretettel Botyánszki János — Azt hiszem, ez a kollektív munka nagyobb alaposságot eredményezett. Jó úgy dolgozni, hogy két ember egymást kiegészíti. — Melyik a kedvenc műsorod? — Gondolkodás nélkül rávág- hatam, hogy a Körmikrofon. Ez az éveik óta sok vihart kavart műsor, egyike az első olyan rá- « diós műsornak, ahol szinte mán- i den előzetes begyakorlás nélkül, ! tényleg spontán mutatkoznak a S résztvevők. Mi úgy hívjuk, £ hogy igyekszünk megteremteni • az ideális presszó-hangulatot. S — Milyen volt a fogadtatás? 5 — Kezdetben nem szívesen» vették, hogy egymás', szavába S vágnak a vitapartnerek. Azt £ mondták, az érthetőség rovásé- £ ra megy a vita hevessége. Aztán * egyre inkább megkedvelték és £ Fiatalok arcképcsarnoka Súlyemelő a gyárban iHUiNiics*iHtHiiaiiiim*Hun>«tit£a«Hitii«maiiiiiiiiinHuminiimui Aforizmák á könyvről és as olvasásról Úgy tűnik, mintha egyes könyveket nem ’ azért Írtak volna, hogy valamit is tanulni lehessen belőlük, hanem azért, hogy kiderítsük: mi mindent tud a szerzőjük. Goethe A könyvbe hamisság ne csússzék és az igazság ki ne maradjon belőle. Mórus Tamás Olvasni gondolkodás nélkül zavarossá tehet, gondolkodni olvasás' nélkül tévútra vezethet Bemard de Clairvaux A mesék haszna az. hogy első olvasásra is érthető szövegükben s gyönyörűségüket találják a ta- jj nulatlanok, rejtett értelmükön “ pedig még a tudósok is törhetik a fejüket, vagyis ugyanazzal az olvasmánnyal használnak is, gyönyörködtetnek is. Boccaccio Az olvasó alig sejti, mit jelent munkában az a kis vers és az a hosszú regény. Hogy mind a kettőben életek őrlődnek fel és életek merülnek ki. Móricz Zsigmond iniHHanmi 1. (1) Oly nehéz várrá (Illés) s 2. (2) Varázslatos fehér kő « (Omega) : 3. (4) A szó veszélyes fegyver £ (Illés) : t (S) Omegául» (Omega) £ 5. (8) Zöld csillag (Taurus-Ex-T 25-75-82) ! 6. (3) Délelőtt (Mini) £ 7. (6) Ezüst nyár (LGT) S 8. (9) Hidd el ha mondom : (Zalatnay) £ 9. (10) Csak egy szóra (LGT) : 10. (7) Szeretni kéne (Tolcsvay) ■ ■ Olimpiai előrejelzés1 Alig téved, aki azt vallja, hogy az emberek többsége szeret játszani, s hogy nem kevés azoknak a száma sem, akik kedvelik a siportot. Különösen ilyenkor, olimpia előtt néhány héttel. Folyik a találgatás: hány aranyérmet szerzünk Münchenben? Ki lesz a játékok magyar hőse? Milyen teljesítménnyel nyeri valaki ezt vagy azt a versenyszámot? Ebbe a találóséiba szeretnénk alább kicsit „tudományosan”, inkább azonban csak a számokkal játszva magunk is beszállni. Három jól mérhető sportágban, atlétikában, úszásban, súlyemelésben. Kezdjük mindjárt a sportok királynőjével, s válasszuk itt is a legtöbb erőt, gyorsaságot, ügyességet kívánó versenyszám, a tízpróba alapján a férfi 109, 400, 1500 méteres síkfutást, a 110 méteres gátfutást, a magas-, távol- és rúdugrást, a dobószátock közül pedig a súlylökést, diszkoszvetést, gerelyhajítást. Módszerünk az volt, hogy 1972-ig meghosszabbítottuk az illető versenyszám olimpiai bajnoki eredményeinek 1952 és 1968 közötti fejlődési vonalát. Az így kapott eredményt tekintjük müncheni tippnek. Tehát: 100 méteren 9,8 másodperc (az 1968-as győztes ideje: 9,9 másodperc volt), 400 méteren 43,3 másodperc (1968-ban: 43,8), 1500 méteren 3:32,3 (Mexikóban: 3:34,9), 110 meteres gátfutásban 13,2 (13,3), magasugrásban 229 centiméter (224), távolugrásban 923 centiméter (890), rúdugrásban 561 centiméter (540), súlylökésben 21 méter 32 centiméter (20,54), diszkoszvetésben 67,22 (64,78), gerelyhajításban 94,18 (90,10). Lehet, hogy ezek a jóslatok néhány esetben valószínűtlennek látszanak például (a távolugrás 923 centiméteres eredménye egészen biztosan „rossz tipp”, egy bizonyító próba azonban meggyőzően mutatja, hogy az efféle számítások nem csupán tartalmatlan bűvészmutatványok. Ugyanis hasonlítsuk össze az 1948-as és az 1964-es olimpia győzteseinek eredményét, s hosszabbítsuk meg ezt a fejlődési vonalat 1968-ig Vessük össze ezek után az 1968-ra számított eredményeket azzal, amit a mexikói olimpián négy esztendővel ezelőtt, valóban elértek a győztesek .... s kide- dül, hogy 100 méteren a számítás 9,9-et jósolt a győztesnek, aki a valóságban is ennyit futott. A többi kilenc szám közül pedig nyolcban jobb volt a tényleges győztes eredménye a matematikailag számított értéknél. Egyetlen versenyszám volt az említettek közül, a súlylökés, ahol a győztes nem tudta megdobni a „kiszámított” 21 méter 13 centimétert. Mindez természetesen játék, amelyben megtettük az első lépést. A következő, és az azt követő Mini Magazinban hasonló módon tippelünk majd néhány úszószámban és súlyemelésben. Aztán várjuk a rádió, a televízió, a sajtó híreit, hogy München bajnokai mennyiben igazolják kísérletünk adatait (Folytatjuk) (daniss) Túsz Karcsi két évvel ezelőtt indult el Gyuláról Budapestre, a Műszaki Egyetemre. Már gi- mista korában is kitűnt társai közül „kajakos” termetével, de nemcsak ezért, hanem, mert régi vonzalmat érzett az atlétika iránt, nap mint nap hódolt kedvenc szenvedélyének. Figyelemreméltó eredményeket is ért el az évék során és testnevelő tanára Christián Laci bácsi szerint volt is tehetsége a gyereknek. No de mit is jelent a címben szereplő súlyemelő és gyár? Egyszerű a válasz. Túsz Karcsi már a második évet végezte Budapesten a Műszaki Egyetemen. Szünidőben a többi diákhoz hasonlóan egy kis pénzkereseti forrás után kellett nézni, hiszen köztudott, hogy az egyetemisták többsége nincs túlzottan sok pénzzel „eleresztve”. Ezért kényszerült Karcsi is arra, hogy a szünidejének egy részét pénzszerzésre használja fel. így került aztán a békéscsabai kon. zervgyár pósteleki telepére. Rakodómunkás. — Miért? Nem szégyen a munka, engem meg aztán az sem zavar, minek hívják a munkakörömet, lényeg az, hogy dolgozhassak és ezért fizetési kapják. Mit csinálsz a kereseteddel? — A tanév kezdetéig marad még három hetem, úgy gondo- tam, átruccanok néhány napra Jugoszláviába, a többi időt meg Gyulán töltöm. Van ott is bőven lehetőség a szórakozásra. — Az egyetemen atlétizálsz? — Nem, más sportágra váltottam át. A súlyemeléssel próbálkozom. — Milyen súlycsoportban? Szélesre húzódik ja szája, mosolyog. — Hát a lepke-súlyból már kinőttem. Ólomsúlyú vagyok. — Mennyi a legjobb eredményed? — 285 kilő. Még nagyon az elején tartok de az edzőm, László Ferenc azt mondta ha szorgalmasan csinálom vihetem jóval többre is. Szorgalommal nem lesz baj minden nap lejárok edzésre. — Karcsi! Hozzon egy kis uborkát! — szól az egyik asz- szony, és abbahagyjuk a beszél, getést. A súlyemelő mint a pelyhet kap fel két uborkával púposán megrakott ládát, s olyan köny- nyedén. mintha csak üres lenne viszi a mázsára. A Mini Magazint összeállította; Vítaszek Zoltán
