Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

Kormányrendelet vitákkal Személygépkocsi helyett mikrobusz? Huszonöt év közszolgálatban NEMRÉG jelent meg a 14/1972-e» számú kormányren­delet, amely szabályozza a kö­zületi személygépkocsik számát. Bár alig néhány hetes, máris igen sok vitát váltott ki. Van­nak olyanok, akik egységesein foglalnak mellette állást és azt mondják, éppen ideje volt. Sokan találgatják mi a kor­mányrendelet célja. Röviden ta­lán így fogalmazhatnánk: az in- ;dokolatlanui felduzzadt közületi személygépkocsi állomány to­vábbi bővítésének megállítása, a gépkocsik számának gazdaságos csökkentése, az állami szervek­nél dolgozó személygépkocsive. zetők hatékonyabb foglalkozta­tása, valamint az állami felada­tok megoldásához szükséges ma­gángépkocsik biztosítása. A rendelet Békés megyei vo­natkozásáról kértünk tájékoz­tatást Venter Györgytől, a Bé­kés megyei Tanács Központi Gépjármű főelőadójától, aki el­mondotta, hogy megyénkben a 11? tanácsi in­tézménynek jelenleg 14? gép­kocsija van. A kormányrendéi let értelmében ebből 86 gép­kocsi használata jogos, így tehát 61 személygépkocsit kellene az új rendelkezés értel­mében leadni. Van azonban a kormányrendeletnek egy olyan pontja, amely szerint a felsza­baduló személygépkocsikat in­dokolt esetben fel lehet használ­ni szolgáltató személygépkocsi­ként. Az egészségügyi, árvízvé­delmi készenléthez, munkásszál. lításra, közúti for@alomellenőr- zésre, gépkocsivezetők képzésére, postai levélgyűjtésre, és egyéb, a lakossági szolgáltatói tevé­kenység ellenőrzésére. A Békés megyei tanácsnak erre a célra 23 gépkocsi kellene. A kormányrendelet pontosan meghatározza, hogy az intézmé­nyeknek, vállalatoknak, mező- gazdasági és ipari szövetkeze­teknek hány személygépkocsit lehet tartani. Ezek szerint a ki­emelt vállalatok négyet, az „A” kategériákba tartozóknak hár­mat, a „B”-sek — ebből van a legtöbb Békés megyében — kettőt, a „C” és „D”-kategóriá­Válasz helyett fordul, megint rekimegy a hónak. Az ő sálja is csupa fehér fa­gyot* pára. Klassz srác, ha meg­gondoljuk, az sett volna az igazság, ha félúton 6 félúton meg én töröm a havat, s végiig 6 ment elöl. Ha én megyek, akkor mi van? Itt döglök meg. Így is kivagyok teljesen. No, ha igaz, hogy a második domb.. Lassan fölérünk az elsőre. Né­zek, sehol semmi. Sírni tudnék. — Hazudtál, te dög!... Fújtat előttem, gőzölög és tá­volodik. Nem bírom. Leállók..: ...mi volt ez? Tutulás. Vakkantások. Olvastam, hogy a halálosan kimerült ember harangszót, meg ilyesmit hall. Ez valami más. Megint hal­lani. Valami vonítás... ...úristen, farkasok1 Bolond módjára kezdek futni Miska után: — Te! Nem farkasok? Fegyverünk sincs! Alig látok valamit Miskából, úgy meglódult a lejtőn; most, ott van, hasítja, mint az ék a fát, sose érem utói... Kifogy a lélegzetem, a könnyem is ki­csordul, üvöltök, s már látom is a hó fényében az első állatot, jön le a szemközti oldalban nagy ugrásokkal, vonít... Most! Most ugrik Miskára! Nem. Ugrál körülötte. Kutya, fehér nagy kutya. Lemaradtam, nem jól látom, jú üzemek, vállalatok pedig egy-egy személygépkocsit tart­hatnak. Megyénk termelőszövetkezetei között tudomásunk szerint nincs kiemelt, tehát vala­mennyi tsz-t csak egy gépko­csi illet meg. Űj rendelkezés az is, hogy amíg az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és ktsz-ek eddig magánszemélyektől is vásárol, hattak, illetve azoknak is ad­hattak ei személygépkocsit, ez most megszűnt. Sok kósza hír kelt szárnyra a közületi személygépkocsik új rendszámtáblájának szín érői, betűjelzéséről. Nos, a kormányrendelet ebben is egyértelmű: Állami szerv ál­tal üzemeltetett személyes hasz­nálatú, személyhez kötött és az általános célú személygépkocsi­kon: fehér alapon fekete AB-től AS-tg tart a betűjelzés. Társadalmi szervezetek, szö­vetkezetek, egyesületek által üzemben tartott személygépko­csik: fehér alapon fekete B első betűs rendszámtáblát viselhet­nek. A szolgláltató személygépko­csik: fekete alapon fehér AT, AU, AV, AZ, AX AY betűjelzé- ses rendszámtáblát használhat­nak. Az űj rendeletről md a véle­ménye Vidó Lajosnak, a Békés­csabai Konzervgyár szállítási osztályvezetőjének ? — Eddig öt személygépkocsink volt Ügy tudom, mi is „B” ka­tegóriába lettünk besorolva, így két kocsink marad. Véleményem szerint helyes a rendelkezés, mert például nálunk is három gépkocsivezető szabadul *el, egy közülük itt marad és a szerelő- műhelyben fog dolgozni. Ketten más munkakörbe kerülnék. Sze­mélyes véleményem az, hogy a rendelet kiskaput is hagy. Szerintem a személygépkocsik helyett ezután a vállalatok mikrobuszokat fognak majd vásárolni, ennek üzemben tartását nem tiltja a rendelet és ugyanúgy fel tudják használni személy- szállításra, mint a személygép­kocsit. De, bár tévednék. de a kutya csahol, meg szflköl,: 6 meg dumál neki, s törtet fel.: felé. Csak szédelgek már. Rakom a: lábam. Még föl is kell jutni a 3 dombra. Meglátom a házat. Sárgás! fény reszket a havon. Egy hónapba telik, mire fel- ■ kapaszkodom. A kutya ott áll a ház sarké- j nál és morog. Jó lesz nem kö- : zelebb menni. Valami emberi szövegelést j hallok. Csak kijönnek. Az udvar : elég nagy, szemetes, a havat a ■ lejtő felé túrták. A ház végébe i L-alakra. holmi istálló- meg l kamraféléket látok odaépítve, ; mindenféle ólakat. Még mindig lihegek, alig ka- ! pok levegőt, a pofám hidegedik jj és ezek nem jönnek, a dög meg ; a fogait mutogatja és morog. ■ Érzem a füst szagát, a trágyá- ! ét, a ház fölött egy nagy, fehér [ csillag... — Kussti ne! Ez az öreg lesz, az öreg Bibok. S Csak a körvonalait látom, ahogy : a tornácra kilép. Mennék, de a lábam nem in- 3 dúl. — Melegítek vizet — hallom. 3 Lányhang, alig jut el az agya- : mig. Fáradt vagyok. — Na gyere — s Miska köze. : ledlk. Mondanék valamit, de J olyan fás a szám... . Épp, hogy elkap Miska. Ér- 3 zem a szorítását a karomon. 3 Leültetnek valamire. Próbálok J látni a káprázó szememmel. — ■ Ö, a szegény — mondja valami 3 kékség a tűzhely mellől. — Cs—cs—csó—cső... (Folytatjuk) A békéscsabai taxiállomáson várják az utasokat Frankó Ist­ván, Fekete Bálint és Bogdán János taxis. Tőlük is megkér­dem : — Mi a véleményük a kor­mányrendeletről? Egymásra néznek, talán azért, hogy ki kezdje először, aztán szinte egyszerre beszélnek: — Hát, kérem szépen, hogy őszinték legyünk, még nem ol­vastuk a rendeletet. Hallani hallottunk róla, de hát persze könnyelműség lenne most elha­markodottan véleményt monda­ni. Persze beszélgettünk már így egymás között a kollegákkal, és az a vélemény alakult ki, hogy nekünk talán jobb lesz. Most még nem érezzük a hatását, he­tek óta nem volt egy vállalati fuvarunk sem. Pedig higgyje el, havonta sokszor 340 órát is el­töltünk a standom Kevés a fu­var. Van köztük, aki tamáslkcdik: — Csak attól félek, hogy sokan megtalálják a rendelet­ben a kiskaput, aztán ha más jogcímen is, de nem lesz sem­mivel sem kevesebb a közületi személygépkocsi. Nem egyszer beszélgettünk már arról is, hogy a vállalatok­nak, meg a népgazdaságnak is kevesebbe kerülne, ha a taxit vennék igénybe, különösen a távolsági utakra. Érezhető volt szavaikban a bi­zonytalanság, hisz még nincse­nek tisztában az új rendelet ki­hatásaival. Mindenesetre a taxi­sok több fuvart és kocsijuk hasznosabb kihasználását vár­ják. Béla Ottó Csak így Jónéhányszor kerestem az irodájában, amíg végül zsák sikerült találkoznom vele. Azt vall­ja, az iroda nem arra való, nogy a csoport- vezető abban üljön, hanem, hogy az ügye­ket gyorsan, pontosan elin­tézze, s utána att legyen, ahol a mun­katársai dolgoznak, ismerheti az összefüggéseket az emberek ügyes-bajos dolgait Megfontolt, jókedélyű ember Makra Ferenc, a Békés megyei Tanács Pénzügyi Osztályának csoportvezetője, aki több, mint huszonöt éve áll közszolgálat­ban, több mint negyedszázada foglalkozik Békés megye la­kosságának, vállalatainak pénz­ügyi gondjaival. Amikor arról kérdem mit csinált 25 évvel ez­előtt, elmosolyodik. — Napszámos voltam. Nyolc elemi iskolát végeztem, s ami­kor Gyula város felszabadult, önként jelentkeztem a demok­ratikus hadseregbe. Miután le­szereltem öt hold földet kap­tam és azon gazdálkodtam egy Ideig. Ezerkilencszáznegyvenhétben kisegítőnek került a gyulai pénzügyi igazgatósághoz, és most, amikor visszaemlékszik a régi időkre, azt is elmondja, hogy bizony az első évek na­gyon nehezek voltak. Nyolc elemivel, pénz­ügyi munkát végezni és meg­küzdeni az elő­ítéletekkel, a régi tisztvise­lők gáncsosko- dásával, nem volt könnyű feladat. De mint olyan so­kan, Makra Fe­renc sem hagy. ta magát. Ta_ nult, képezte magát, dolgozott és nem véletlenül kapta meg 1956-ban a Kiváló Pénzügyi Dol­gozó kitüntetést. Munkatársai tisztelik kitartá­sát, szeretik benne, hogy min­dig kész segíteni. Szívén viseli az alsóbbfokú tanácsi appará­tusban dolgozó pénzügyi mun­kások szakmai oktatását, sok­szor látható ezeknél a szervek­nél. Végül arról kérdem: a 25 év alatt, amit közszolgálatban el­töltött, mi volt a legszebb él­ménye? — Amikor 1954-ben, mint hivatásos tisztet a hadseregből elbocsátottak, elgondolható, mi­lyen lelkiállapotban voltam. Nagyon jól esett, hogy a me­gyei tanács pénzügyi osztályá­nak vezetője és a munkatársak teljes bizalommal visszafogad­tak abba a kollektívába, ahon­nan a hadseregbe bevonultam. A másik dolog, amire szívesen emlékszem az, hogy tavaly megkaptam a Tanácsi Munká­ért ezüst fokozata jelvényt. Megfontolt, jókedélyű ember a csoportvezető. Huszonöt év alatt sokat tett az emberekért, de azt mondja, még mindig nem eleget. B. J. Tovább csökkent a „házon belüli" zsúfoltság Száztizenháromezerrel gyara­podott az ország lakásállománya az utóbbi két esztendőben, s je­lenleg 3 255 000 családi otthon­ban laknak — a KSH lakássta­tisztikája szerint. A 113 000-nél jóval több lakás épült ugyan, de a különböző okok miatt lebon­tott, vagy megszüntetett lakások száma is jelentős volt. Jól szem­lélteti ezt a tavalyi országos adat: 75 302 új lakás épült, ugyanakkor 21 648-at fel kellett számolni. Ezek legnagyobb része elavult, roskatag épület volt; több ezer családi otthont kellett megszüntetni városrendezési okokból, Illetve lakótelepi épít­kezésre alkalmas területek fel­szabadítása érdekében. Egyéb­ként a lakásépítkezés — csak úgy, mint a korábbi időszakban — változatlanul vidéken a leg­nagyobb mértékű. Az elmúlt évben a vidéki városokban 5344. cal, a községekben 4552-vel több családi otthont hoztak tető alá, mint amennyi a harmadik öt­éves tervidőszak egy esztendőre számított átlaga volt. A statisztika hű képet ad az utóbbi két évbén épült családi otthonok korszerűségéről is. Jel­lemző adat például, hogy az egyszobás lakások aránya 46 százalékról 43 százalékra csök­kent, ugyanakkor a kétszobáso­ké pontosan fordított arányban — 43 százalékról 46 százalékra — növekedett. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a budapesti lakásállománynak csaknem a fe­le egyszobás, s itt a legalacso­nyabb a kétszobás családi ottho­nok aránya is. A lakásviszonyok javulását tükrözi a „házon belüli” zsú­foltság csökkenése is: a száz családi otthonra jutó lakók szá-J ma az 1979. évi 328-ról 319-re mérséklődött. A szobánként j számított laksűrűség alakulása szintén a lakáskörülmények I fejlődését bizonyítja: a száz szo­bára jutó személyek száma or­szágos átlagban 200-ról 189-re csökkent Nemrégen lépett életbe a bel-i kereskedelmi miniszter rende-1 lete, amely megszigorította a szeszárusítást, és intézkedett ar­ról, hogy a fiatalok meddig tar­tózkodhatnak este a vendéglá­tó- és szórakozóhelyeken. A ta­pasztalatok azt mutatták, hogy a rendelkezés egyes pontjai íél- reérthetők, illetve nem minden üzlettípusra érvényesíthetők. A rendeletnek főleg három pontja adott vitára okot. Ezért a mi­nisztérium a rendelet végrehaj­tására kiadott állásfoglalásában egyértelműen tisztázta a vitás kérdéseket, amelyekről tájékoz­tatták az MTI munkatársát. Az önkiszolgáló éttermek az előírás szerint — amely azért született, hogy ezeket rendelte­tésüknek megfelelően az étel­értékesítésre szorítsa — sör ki­vételével szeszes italt nem áru­síthatnak. Van azonban sok olyan önkiszolgáló étterem, amely egyidőben többféle érté­kesítési formában működik, az étkezési csúcsidőn kívül külö­nösen az esti órákban, áttér a hagyományos kiszolgálási for­mára. A Balatonnál, a kirándu­lóhelyeken több Önkiszolgáló ét­terem például este zenés szóra­kozóhellyé alakul át, illetve messze környéken csak ez áru­sított eddig szeszes italt. Ezek­re az üzletekre a rendelet kor-J látozása — miszerint az önki­szolgálás ideje alatt csak sört értékesíthetnek — nem vonat­kozik. A hagyományos árusítási formával is dolgozó önkiszolgá­ló éttermek tehát — a hagyo­mányos felszolgálás időszaká­ban és helyén — az italmérési engedélyben feltüntetett vá­lasztékban árusíthatnak sze­szes italt. Ez vonatkozik a ki­rándulóhelyeken, a strandokon működő, önkiszolgálást is alkal­mazó éttermekre, vendéglátó üzletekre is. A rendelet megszabta, hogy a fiatalok szülői felügyelettel is csak 21 óráig tartózkodhatnak szórakozóhelyeken és rendezvé­nyeken. A minisztériumi állás- foglalás most tisztázta, hogy az ifjúsági parkok és táborok, a lakótelepi ifjúsági ^clubok és a vendéglátó-üzletek ifjúsági szó­rakoztató rendezvényeire a kor­látozás nem érvényes. Az ilyen helyiségekben és rendezvénye­ken — miután éppen a fiatalko­rúak kulturált szórakoztatását szolgálják — időkorlátozás nél­kül tartózkodhatnak a fiatalok. paßMtcmsza jj 1972. AUGUSZTUS 5. Milyen önkiszolgáló étterem árusíthat szeszes italt? Az ifjúsági szórakozóhelyeken időkorlátozás nélkül tartózkodhatnak a fiatalok — Minisztériumi állásfoglalás a szeszárusítási rendelet végrehajtására

Next

/
Thumbnails
Contents