Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-04 / 182. szám
Megsúgom I '...hogy mégis csak van va- j larrii igazsága annak, aki ősz- \ szefüggést keres az atomrob- \ hántások és az időjárás között. ■ Vége van júliusnak, s szinte az ; egész hónapban kánikula, vagy \ vihar, vagy záporeső volt. Most ; képzeljük el, milyen időjárás- \ ról írtak volna újságíróink, ha ■ a szerkesztőségekben atomrob- ; hántások lettek volna. Itt van : tehát az összefüggés gyökere. De ne vessük el nagyon a súly- * kot, a frontátvonulások tény- \ leg léteznek, hatnak, s mint ■ egy hete megsúgtam Magának, • növekszik megyénk hírneve. \ Csak két példa: Pro primo: A ; Margit-hídról ittasan a Dunába 1 ugrott és belefulladt egy Bé- : kés megyei férfi. Pro szekundo: i Egy 19 éves Békés megyei fia- l talember erőszakkal magáévá • tett egy 72 éves asszonyt. Ez ! igen! Hallatunk magunkról! ! Mindez bizonyára a frontátvo- l nulás következménye. \ Ám miért van olyan sok l frontátvonulás? Nos, én meg- l súgom magának, az egésznek a j táncdalfesztivál az oka. Kovács l Kati esőért könyörög, Poór Pé- S temek hol beborul az ég, hol ! kiderül az ég ... Most aztán \ add már, uram, az esőt, vagy \ ne add már uram, az esőt?! j Van akinek kell, van akinek 5 nem kell. Egyik ismerősöm pél- ; dául szereti, ha munkavégzés- ■ kör esik. Ugyanis akkor telefo- j nál a felségének, hogy kis- ; szívem, nincs nálam ernyő, \ nem tudok hazamenni. De <r kö- ! zeli italboltba bőrig ázva meg- : érkezik, s ott várja be a jobb j időt. : • Hát hogy döntsön az „Uram"? • Van, akinek egy szép fazonú : férficipő kell 42-es méretben, ; de csak 44-esben talál a bolt- l ban, van akinek 40-es kell, de • csak 38-asban talál a boltban. ’ Mégiscsak sok az „Uramnak" és : a kereskedelemnek is, ha egy- ; szerre több igényt kell kielégí- ■ tenie. Képzeljünk el egyszerre l vihart és kékeges kánikulát Bé- ; késcsabán, vagy telet és nya- \ rat egyszerre, vagy azt, hogy \ minden méretben kapható ci- j pő, ing, ruha ésatöbbi. Az g „Uram", az tudja mit csinál, g Erezte, hogy a békéscsabai ! Honvédelmi Napra majdnem 20 g ezren elmennek, s ezért fity- * tyet hányt Kovács Kati kö- ; nyörgésének: nem adott esőt. I (Lehet, hogy a möhöszösök g jobban be vannak vágódva ná- g la?) Ez esetben a dunántúli jj aratók jöjjenek ide tapasztalat- i cserére. : No, de megsúgom magának, \ az atomrobbantások, a front- \ átvonulások ellenére mégiscsak : nyár van. Igaz, hogy idegesek g vagyunk, olykor elküldjük egy- ■ mást még melegebb éghajlatra, ! de oda se neki, azért szeret- g jük egymást. Olyannyira, hogy g néha még a kánikulában is ■ megöleljük a másikat. (Lásd es- ! ténként a ligeteket.) Es végül g megsúgom magának, van egy g jó oldala is a frontátvonulás- \ nak: én például az utóbbi na- j pókban majdnem minden ven- g déglátó egységben kaptam ma- g gyár sört. g v I Jó ez a frontatvonulás! y. z. 1 v.,.*?főrum: Válaszok a „Panaszukra hol késik a válasz?" című levélre Lapunk 1972. július 23-i számában „Panaszukra hol késik a válasz?” címmel közöltük a Kner Nyomda ofszetlemezelőkészitő üzeme dolgozóinak levelét. Az alábbiakban közöljük a levélre érkezett válaszokat: Botyáns%ki Pál IGAZGATÓ A könnyűipari ágazatba tartozó egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók körét és a csökkentett munkaidő mértékét valameny- nyi jelenleg alkalmazott nyomdaipari eljárás ismeretében készült jogszabály, a 4/1970. (V. 20.) Kip. Min. sz. rendelet határozza meg. A rendelet melléklete tételesen felsorolja azokat tí munkaköröket, ahol csökkentett munkaidőt kell biztosítani és meghatározza a munkaidő mértékét is. A trimetál ofszetlemezkészítés nem más, mint galvanizálás, ami korántsem új eljárás. Ez a technológia a hivatkozott rendelet megalkotásakor ismert volt. A rendelet előtti jogszabályok a galvanizálók részére heti 42 órás munkaidőt biztosítottak. Tekintve azt. hogy időközben az egész nyomdaiparban a munkaidő heti 41 órára csökkent, ez a rendelet értelmét vesztette. Ezért a korábban hivatkozott új rendelet a galvanizálók részére csökkentett munkaidőt már nem ír elő. Az 1971—75. évi kollektív szerződé» megkötésekor vállalatunk, bár arra semmilyen előírás nem kötelezte, a dolgozók egészségvédelmének és méltányos érdekeinek szem előtt tartásával arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ofszetle- mezkészítő üzemben dolgozók részére csökkentett munkaidőt kell biztosítani. Ennek megfelelően az érdekelt dolgozók munkaidejét a kollektív szerződés 10. paragrafusa a) pontjában heti 40 órában határozta meg azzal, hogy emiatt keresetük nem csökkenhet. Ezzel egyidejűleg számukra 10 százalék egészségügyi pótlékot biztosított. Tudomásunkra jutott az, hogy az érintett dolgozók a vállalat szakszervezeténél és munkaügyi döntőbizottságánál további —! heti 36 órás — munkaidőcsök- . kentést követéinek arra hivatkozással, hogy az őket sújtó feltételezett egészségi ártalom legalább olyan fokú, mint azoké a dolgozóké, akik heti 36 órát dolgoznak. Heti 36 órés munkaidővel és az ezzel járó 20 százalékos egészségügyi pótlékkal vállalatunk a kollektív szerződés a már hivatkozott rendelet alapján a mélynyomó hengerkészítőket és mélynyomó gépmestereket foglalkoztatja, a technológiában alkalmazott toluol okozta egészségügyi ártalom miatt. Az ofszetlemezkészítés technológiájában toluolt nem alkalmaznak. Ennek ellenére a kérdés részletes felülvizsgálata érdekében — már jóval a cikk megjelenése előtt — a vállalat levélben megkereste a Békés megyei KÖJÁL-t és Békéscsaba város Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőjét, kérve az ügyre vonatkozó szakvéleményüket. Az utóbbi hatóság szak- vélemény beszerzése érdekében a„ Országos Munkaegészségügy: Intézethez fordult, ahonnan válasz még nem érkezett. Blahut Béla A MUKAÜGYI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE: Amikor tollat ragadtam, nem az vezérelt, hogy a lévé] szerzőit valamilyen formában elmarasztaljam jogos türelmetlenségükért. A türelmetlenségükért nem, de a levél egyes megállapítása miatt mindenképpen. Nem célszerű megismételni a cikkben leírtakat — bár az olvasók szempontjából helyénvaló lenne — mert akiknek e levél szól, ismerik a címzettekhez írt levél tartalmát. Ennek ellenére azért egy-két megállapítást meg kell ismételni, már csak azért is, hogy annak tarthatatlanságáról meggyőződjenek. Azt írják ugyanis .......ez é v január 11-én kértük az ügyben a szakszervezet segítségét. Erre a kérésünkre csak szóbeli • választ kaptunk, a szakszervezetnek nincs rá lehetősége, hogy indokaink alapján módosítsanak a csökkentett munkaidő mértékén...” A szakszervezet válasza Önöknek nem volt kielégítő és három hónapi várakozási idő után ,,... április 13-án a vállalati Munkaügyi Döntőbizottsághoz fordultunk panaszunkkal. Újabb három hónap telt, és még a mai napig panaszunkra sem érdemleges választ, sem orvoslást nem kaptunk.” A cikkből világosan kiderül, hogy a7 egyik címzett a döntő- bizottság. A Kner Nyomda Munkaügyi Döntőbizottságának nincs jogában, s nincs lehetősége arra, hogy a szakszervezet nevében nyilatkozhasson erről a kérdésről. Lehetősége van viszont arra, ne értsen egyet a lévé] egyes megállapításaival, hogy „ ... még a mai napig panaszunkra sem érdemleges választ, sem orvoslást nem kaptunk ...” Orvoslást valóban nem, de választ igen, ha nem is „érdemlegeset” ... mégpedig levélben. Arról, hogy mit tett a munkaügyi döntőbizottság ez alatt az időszak alatt ebben az ügyben, úgy gondolom, nem tartozik közvetlenül a panaszosokra, de elmondhatom, hogy igen sokat tett ennek az ügynek a lezárása érdekében. A munkaügyi döntőbizottság április 27-én levélben tájékoztatta a panaszosokat: idézet a levélből: „...A rendhagyó ügy a panaszos és az ellenérdekű fél számára megnyugtató módon való lezárására csak a különböző vizsgálatok elintézése után kerülhet sor ...” Bár szóban tájékoztattam Önöket, ne várjanak gyors elintézést — tekintettel a sokoldalú vizsgálatokra —, ismétel-1 ten sürgették a Területi Munka- ^ ügyi Döntőbizottságnál az ügyet. Az ismételt sürgetésre a döntőbizottság 1972. június 6-án levelet írt a panaszosoknak. Idézet a levélből: „ ... A vállalati munkaügyi döntőbizottság 1972. április 27-i levelében már közölte, hogy az ügyben érdemben csak a különböző vizsgálatok, állásfoglalások után dönthet. .A különböző szervekhez a vizsgálatokra benyújtott döntő- bizottsági igény realizálása után kerülhet csak sor az érdemi tárgyalásra ...” Jogos a türelmetlenség... de ,.. jogos a döntőbizottság igénye is, hogy csak a valóságnak megfelelően tájékoztassuk az ügyről a nyilvánosságot. A levélből az olvasható, hogy a döntőbizottság nem tett semmit a panaszosok ügyében. válasz nélkül hagyta panaszukat. Sándor István SZB-TITKÁR: A vállalat kollektív szerződése 40 órás csökkentett munkaidőt határoz meg a fenti üzemben dolgozók részére és ott így is dolgoznak. Mivel ilyen of- szetalaplemez-készítő üzem nincs az országban, és az ott dolgozók úgy gondolják, hogy 36 órás csökkentett munkaidő jár nekik, mert olyan anyagokkal dolgoznak — a vállalat a Békés megyei KÖJÁL-hoz, majd ezen keresztül az Országos Munkaegészségügy! Intézethez fordult kérve, hogy végezzenek műszeres méréseket a fenti üzemben és annak eredménye alapján állapíthassa meg a vállalat a csökkentett munkaidő mértékét. A szakszervezeti bizottság az eljárást szorgalmazta és állandóan figyelemmel kíséri. Erről három esetben — legutóbb két héttel ezelőtt — szóban tájékoztatta Antal László szakszervezeti bizalmit, aki a tájékoztatást tudomásul vette. Az Országos Közegészségügyi Intézet még nem küldött értesítést a vizsgálat időpontjáról. A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: A választ tehát az Országos Munkaegészségügyi Intézettől várjuk, várják a nyomda dolgozói és vezetői, hogy gondjuk 1 érdemben elintézést nyer-1 jen. 4. Sose hagyom abba, ha nem tér magához és nem szól íei: — Jó lesz, ha lejössz és indulunk. Hallod? Világosban kell átérni. Ismerem Miákát, ez soha meg nem kérdi, hogy kerültem ide, s már előre gondol. Leszállók a tetőről. — Atérni?! Csak int. A túlsó part felé. — A jégen akarsz átmenni? — Egy napot takarítunk meg vele, ha nem kell a városig kerülni. A hídhoz Nézegetem a Dunát, hó alatt van, nem látni semmit. Rá lehet írva a képemre, amit gondolok, megkérdi: — Félsz? — Na, ne hülyéskedj! — Mindig a nyomomba lépj. Ha engem elbír, téged is elbír. Ebben van valami. De azért nem bánnám, ha valaki hirtelen ránk kiabálna, hogy „álljanak meg, a vesztükbe rohannak, vitéz urak!” Alig teszünk néhány lépést, kapaszkodni kell. — Ez mi itt? A gát? — Nem. — Hanem? — A jég. Ahogy a víz föltolja egymásra a táblákat. Ez a Miska nem hiába itt született, itt élt a szigeten, ez itt ismert minden bokrot. Nemegyszer említette, hogy át szoktak járni a jégen. Hogy ezen a szakaszon sok ágra szakadt a folyam, zátonyos, könnyebben megáll rajta a jég, meg effélék. Lehet, lehet, nekem azért nem tetszik. Semmit sem lehet látni, vastagon áll a hó és Miska megy, megy, gondolom szag utón, mert semmi rendszer nincs abban, hogy jobbra vagy balra elkanyarodik. — Te! Honnan tudod, hogy merre kell menni? Nem felel, csak megy. — Hallod? Honnan...? Abban a pilanatban megcsúszik, nagyot kell dobbantani a másik lábával, s én megérzem, hogy megreszket alattam minden. Ha nem ijedek meg any- nyira, elüvöltöm magam, de így hang se jön ki a torkomon, csak állok dermedten. Ö meg föláll, lecsapkodja a havat a köpenyéről és indul tovább. Bővítik az óvodákat Békési készülődés az új tanévre \ Békés nagyközség alsófokú tanintézetének karbantartási, felújítási munkálatai a befejezéshez közelednek. Karbantartásra összesen 230 ezer forint áll rendelkezésre. Óvodák felújítására 390 ezer forintból kellett gazdálkodnia a helyi tanácsnak. A községben két óvodának — mintegy nyolcvan négyzetméteres alapterületű — bővítése, vízvezeték- hálózat átalakítása, hidegmeleg zuhanyozók létesítése, valamint központi fűtés építése került ki ez összegből. A negyedmillió forintos iskolafelújítási keretösszegből tetőátalakítást végeztek, oktatást segítő tanműhelyeket építettek. Miért vette? A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a 'könyvvásárlási szokások felderítésére érdekes vizsgálódást végzett. A felmérésben résztvevő interjúalanyok átlagos bolti vásárlók voltak. Hogyan jutott arra az elhatározásra, hogy azt a könyvet megvásárolja? Mikor, hogyan, mitől, miből szerzett róla tudomást? Ezerszázhuszonhat vásárló válaszolt ezekre a kérdésekre. Tizenhárom százalékuk azt válaszolta, hogy a kirakatban pillantotta meg, tíz százalékuknak ismerősök ajánlották. Majdnem ugyanennyien a könyvtájékoztató nyomán fedezték fel, Illetve az eladó ajánlása nyomás vásárolták meg a kötetet. A megkérdezetteknek hat-hat százaléka válaszolta, hogy tanulmányaihoz kellett, érdekli a téma, kedveli a szerzőt, illetve ajándékba vette. A vásárolt könyvtípusok között vezet a szépirodalom 39 százalékkal. Menjen. De nélkülem. Én ugyan nem mozdulok. De — menjek vissza? Egyedül? Hátranéz. S int, de a szeme szúrós. Csak-csak jobb lesz utóna- menni. Ö mégis jobban tudja. De a pofámat befogom. A villamoson is ki van írva, hogy a vezetővel tilos szövegelni, pedig ott sínen vannak. Azért — mire átérünk — csuromvíz vagyok. Már a fák közt battyogunk, még mindig nem vagyok biztos a dolgomban: — Te, ez már a part? — Az. — Phü, de jó! — Ne állj meg, hideg lesz. Nem állok meg. örülök, hogy szilárd a talaj alattam. Hanem — itt aztán van hó meg hó. Erre senki nem járt, se ember, se állat. Térdig gázolunk a szűz hóban. Miska a szokott módján, gépszerűen emelgeti a lábát, én meg a nyomában, az a baj, akkorát lép, hogy nem tudok ütemet tartani, aprózni kell. Akárhol volt serdülő futóverseny az otthonok közt, azt mind én nyertem, de amikor egyszer a Balcsin nyaraltunk és tréfás vízifutás volt, az utolsó lettem. Ahová erő kell, ott én farok vagyok. Gondolom, azért, mert kicsi vagyok és kicsi a tüdőm is, meg vékonyabbak az izmaim. Sehol semmi élet errefelé, csak a fekete fák meg a hó. Mögöttünk a ronda nyomaink a szép fehér havon. Egyszer olMagának
