Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-04 / 182. szám
Csapatotthon születik Figyelemreméltó kezdeménye-! zésről ad hírt levelében Juhász!' Andrásné, a békéscsabai 38. számú Petőfi Sándor úttörő- csapat vezetője. Leírja, hogy különös lelkesedéssel készülnek a következő tanévre, hiszen az úttörőév jelszava csapatuk névadójának legszebb eszméje: „A néppel tűzön-vízen át!", s a kö-j vetkező esztendőben emlékezünk a költő születésének 150.1 évfordulójára. Az úttörőmunka javításáért szabaddá tették a 8. számú általános iskola egyik tantermét, amelyet csapatotthonná alakítanak, ahol az eddiginél jobb körülmények között tanulhatnak, szórakozhatnak, kultúrálódhatnak a pajtások. Segítséget ígért a csapatnak a Vasipari Ktsz és a Férfi Fehérneműgyár — munkájuk révén szeptember elsején frissen festett terem, függönyök, virágtartók, falipolcok, zászló, dob és fanfártartó állvány várják a kisdobosokat, úttörőket. A segítséget az üzemek névadó ünnepségein, gyűlésein köszöntőkkel, rövid műsorokkal viszonozzák majd a Petőfi Sándor csapat tagjai. ÚJ REMÉNNV 4 z alkoholizmus terjedése ellen világméretű küzdelem folyik. Ebből a gigászi harcból kis országunk is kiveszi részét, mert a szeszfogyasztás terén évek óta az első tíz állam között foglal helyet nemzetközi viszonylatban (Előkelő helyezés.) Az alkoholizmus elleni küzdelem számos területét jegyzi a vonatkozó szakirodalom (Al- kohológia címmel új folyóirattal is „büszkélkedhetik”). Mégis, amikor az alkoholellenes küzdelem hogyan?-jairól esik szó, én egyetlen szóval szoktam válaszolni: reménytelenül. S ezt igazolja az 1971-es esztendő alkohol-statisztikája is, mely szerint nem kevesebbet, mint IS milliárdot költöttünk egy év alatt szeszes italra! Hiába, a harchoz három dolog szükséges: pénz. pénz és pénz. De ennyi? Nem! — még több. Miért? Tessék csak elolvasni az alábbi rövid kis újsághírt: „Számkombinációs dugóval készülnek üvegek az NSZK- ban. Ezekben az üvegekben biztonságosan el lehet zárni gyógyszereket gyermekek, szeszes italokat alkholisták elől." Nincsenek pontos információim arról, hogy mennyibe kerül egy ilyen számkombinációs dugó, de az minden bizonnyal valószínű, hogy drágább, mint egy parafadugó, vagy egy műanyag dugasz. Mindegy, kerül amibe kerül, akinek szüksége lesz rá megveszi, s azután nyugodtan újságolhatja mindenkinek, hogy náluk biztos helyen van az ital, mert „lakat alatt’’ van. Ismerve külkereskedelmünk fogékonyságát az import cikkek iránt, minden bizonnyal nem messze már az idő, amikor a hazai üzletek kirakatában is megjelenik a számkombinációs dugójú üveg, mint az alkholiz- mus elleni küzdelem újabb fegyverténye. Veszik is majd az arra rászoruló családanyák, hogy garázda férjüket segítségével jobb belátásra bírják. Lelki szemeimmel már látom is a családtagok magabiztos, fölényes nyugalmát, miközben azt szemlélik, amint apjuk, megszomjazván az üveg után nyúl, de nem tudja azt kinyitni, mert nem ismeri a bűvös számokat. Csavargatja jobbra-balra. de a bűvös dugó nem engedelmeskedik. Egyszer csak mérgesen felugrik, kést vesz elő, fokával az üveg nyakára csap, és volt dugó, nincs dugó. örömében — meg a megszenvedett munka béreként — nem is hagy meg egyebet, mint egy csorba üveget, amit még visszaváltani sem lehet. Hát üzlet ez így? Azoknak, akik a számkombinációs dugóval ellátott üvegeket készítik — minden bizonynyal. Szilárd Ádám vastam valamit, hogy ahol az ember megjelenik, belerondít a természetbe, nem hülyeség, pont így van. — Direkt kár széttaposni ezt a szép szőnyeget, mi? — mondom Mi&kának. A háta se felel, megy, mint valami igásló. Jó volna megállni, rágyújtani, kifújni magunkat, de ez úgy beindult... Már benn lehetünk a szigetben, dombokat látok, de csak úgy hullámformán, ahogy egy bolha láthatja a redőnyt. Jó a bolhának, állítólag negyven- vagy hányszorosára tudja elrúgni magét saját testhosszának .. . Vagy a Holdon, egy ugrással fönn az ember a kráter oldalában, egyszer láttam egy trükkfílmet... ... lemaradtam, s ez a traktor csak megy. — Miska! Hallod? Szívjunk el egy staubot! Meg sem áll, úgy szól vissza: — Nem. — Miért? — Mindjárt sötét van. Az igaz. Alkonyodik. Ha el találunk tévedni... — Félsz, hogy eltévedsz? Erre megint a hátával válaszol. Megadom magam, s megyek. Már legalább száz méter óta nem második lépésre veszek levegőt, hanem duplázom. Az én távom mindig a száz méter volt, nem a tízezer. A megyei serdülő spartakiádon is azt mondta az a pesti ürge, aki a Szövetségből volt lenn, hogy ha nem olyan nagyok a füleim, én nyerem a döntőt. Kár volt abbahagyni a sprintelést. Mindenről Tuba tehet, az a gané. Meg Szomolnok. Miért is • helyeztek át oda!... Kárognak a varjak. Sivatagi film jut eszembe. ■ Mennek a palik, hol egyik, hol ! másik bukik el, s lomhán szár- ; nyalnak oda azok a ronda, ko- • pasznyakú madarak. Horgas ■ csőr, horgas karmok, állati rús- ! nya népség, ha ezek beléeresz- : tik az ember húsába a ... Hülye vagyok. De a fáradt- j Ságtól! Ez a tulok úgy megy : előttem, mint a megszállott. Az : agyában sémi más nem pislá- • kol, csak az, hogy „haza". Hát igen, haza.. Ez azért va- : lami. Végtére én is azért vagyok : itt, hátha... Kuss. Még gondolatban sem » lőjük le a dolgokat. Nem ende- jj getjük, kisfiam. Babonásak va- : gyünk. : A kihirdetés előtt nagy mellé- ■ nyed volt. Véneken. Hogy te ] már tudod, hova kerülsz: Pest- • re. Kijött a gyufán, mondtad. « közben két hete nem is láttál j gyufát. S erre Szomolnokra : küldtek, abba a kivégzőtáborba. j Tuba úrhoz. M'csoda érzékkel : szúrt ki már az első percben! jj Elkezdett szórakozni a rovásom- \ ra. S kiabált, hogy ő már na- : gyobb legényeknek is letörte a ■ szarvét! Meg, hogy ő látja kiben ■ mi lakik! Én aztán megmutattam neki, : hogy bennem mi lakik. Máig • törheti a fejét, hogy léptem ! olajra. j Persze a szökésem őt igazolta, : Szinte hallom, ahogy mondja: j „előre láttam, elég volt ránézni, • egy determináltan züllött egyé- j niség,..’! (Folytatjuk) Nyári emlékek/ esetek, sztorik Négy olyan békéscsabai lakost kerestünk fel, aki szeret utazni, üdülni. Beszélgettünk velük, s ők elmondták nyaralási, utazási emlékeiket, eseteiket, sztorijaikat. íme egy kis nyári ízelítő, egy csokorral. Féltünk egy kicsit Tomka Attila, a Gelka műszerésze szívesen emlékszik visz_ sza nyaralásaira. Járt már a Szovjetunióban, Romániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, s Jugoszláviában kocsijával ötször is. — Magyarországon a Dunakanyar és Balatonfüred tetszik a legjobban. Füreden az idén már harmadszor voltam ' Legkedvesebb élményem? Hát az idén már nemcsak a feleségemmel jártunk itt, hanem velünk volt másfél éves kisfiúnk is. Féltünk tőle egy kicsit, de semmi baj nem történt, jókedvű, vidám volt, s rengeteget hízott. Kedvenc hobbym a színes diafelvételek készítése és a zene. A Sygma zenekarban dobolok, s társaimmal jutalomturnét is tettünk a Szovjetunióban. További terveim? Mivel Füreden csak egy hetet töltöttünk, így maradt szabadságunk. El akarunk még menni a gyerekkel a Mátrába vagy a Bükk be. VB-t látott jégkorong — Az idén már jártam külföldön — mondja Szabó Pál, a Fehér Galamb kisvendéglő vezetője —, méghozzá a prágai jégkorong világbajnokságon. Hogy most hova készülök? A müncheni olimpiát nem lehet kihagyni... Tizenegy nap alatt nyolc döntőre van jegyem. Ügy 9—10 magyar aranyérmet tippelek. A labdarúgókban feltétlenül bízom. Ott akarok lenni a következő foci vb~n is. — De visszatérve Prágára. Tévedésből rossz buszra szálltam fel, amely aztán elvitt jó messzire a külvárosba. Lekéstem az első mérkőzést, de aztán később szerencsém volt: sikerült elkapnom egy kipattanó korongot, amit aztán haza is hoztam. Itt nézett svédnek egy szovjet drukker-társ, mert amikor csapata gólt ütött, elkezdett magyarázni nekem, hogy lám-lám, nemcsak a svédek, a szovjetek is tutinak játszani. Az igaz, hogy sportrajongó vagyok, s a sportok közül az atlétika áll legközelebb hozzám. Szeretek utazni, s ezt egybekapcsolni a sporttal. A bolgár—magyar meccsre repülővel mentem Szófiába, s természetesen mindenütt szívesen nézem meg a történelmi nevezetességeket. Jártam már Nyugat-Németország- ban, Olaszországban, Jugoszláviában is. Igaz, hogy sokba kerül, de 40 évi munkám alatt megtakarítottam egy kis pénzt. Inkább A Szabó család Sovány Jánosné 20 éve dolgozik az IRUSZ-nál. Mosolyogva meséli egy érdekes esetét: — Kiránduló csoportommal Karlovy Varyban jártam, mint IBUSZ kísérő, s éppen városnézésre indultunk, amikor valaki közölte, hogy ő nem jön velünk, mert már beszélt a buszsofőrrel és a buszban meghallgathatja A Szabó családot. Mint IBUSZ dolgozó, sokat utazott, sok országban járt, a szomszédos országokban, vala. mint az NDK-ban, és 1-engyel- országban is. — Véleményem .szerint Leningrad a legszebb város. Építészeti stílusa, több mint 300 hídja, a szobrok, a rengeteg zöld park lenyűgöző. így vélekedhet az a 77 éves néni is, aki egyszer velünk volt. Nem számított nála, hogy 100 vagy 200 lépcsőt kell megmásznia, jött mindenhová velünk, eszébe sem jutott valamiről lemaradnia. Soványné, IBUSZ-nevén Katóka az idén férjével és kislá* nyával tölti el szabadságát, katonafiuk nélkül. Eddigi legszebb nyaralása? — Tíz évvel ezelőtt Csehszlovákiában. Hogy miért? A sok szép dolog mellett azért is, mert akkor természetesen 10 évvel fiatalabb voltam.« Tisztelegni a Scala előtt Bodri János a zenekonzervatórium elvégzése után, 16 évvel ezelőtt került a Békés megyei Jókai Színházhoz, s azóta is itt játszik a zenekarban, mint po- zános. Amikor „elkaptuk.” egy kis beszélgetésre, már javában készülődött, s másnap el is indult hosszú, minden bizonnyal ezép útjára. — Hová? — Olaszországba. —Merre? — Becsen át többek között Velencébe, Pisába, Rómába, e* közben természetesen Milánóba, ahol egy muzsikusnak illik tisztelegni a Scala előtt. — Mit visz magával? — Nem sokat, egy kiló kolbászt, meg sajtot és szalonnát. Az olasz kaját szintén illik megkóstolni. — Legszebb élménye? — 1968-hoz fűződik. A Salzburgi Ünnepi Játékokon hallhattam a Bécsi Filharmonikusokat. — Kivel és mivel utazik í — Feleségem és gyerekem itt. hon marad, magam vonattal megyek. — A csatlakozások? — Van egy menetrendgyűjteményem, ebből dolgoztam tó a programot — A legrégebbi? — Osztrák menetrend az 1910^ es évekből. Bodri János is több országiban járt már, mostani útja 12 napos. Neki is, akárcsak a többi nyaralónak jó utazást, további szén élményeket kívánunk. Vitaszek Zoltán Fotó: Detnény Gyula am hccyiLís, 1972. AUGUSZTUS 4,