Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
Á jobb áruellátásért Sírt az asszony. Ült a műanyag borítású tótéiban és sírt. Nem tudom ki, hogy van vele. de számomra elviselhetetlenül rossz, ha síró anyát látok. Fcs- tékes kezét sokszor mosott, fakult ruhájába törölte, felitatta könnyeit. 'Megértettem és sajnáltam. Sajnáltam, mert akkor, ott a ,/Kner Nyomda előcsarnokában >'*** még egy biztató, vigasztaló szót sem mondhattam a hatgyermekes anyának. De nem is nekem kellene kimondani azokat a szavakat. amelyek Nagynét megvigasztalnák. hanem a Gerlai Községi Tanács illetékeseinek. Azoknak az embereknek, akiket a gerlaiak azért választottak községük vezetésére. mert úgy gondolták, mindig igazságosan döntenek, a lakosság érdekeit legjobb tudásuk szerint képviselik. Amit viszont Nagyék ügyében határoztak, arra a legjobb akarattal sem lehet azt mondani, hogy igazságos döntés. Látszólag nem nagy ügy. Az S' biznpyps hogy nem egyedi.fS amiért az ( ■""újság hasábjaSá^kíváűkozik^ annak magyaváj5^ter*ií*^az elvi' állásfoglalpst-'-'amelyet a párt-és a korp*átay a nagycsaládosok vé- delmében hozott..----------------------* «Nem vébólMnTTmgy ebben az ügyben az első ember, aki megkeresett. a Kner Nyomda párt- bizottságának titkára volt. El. mondta: dolgozójuknak Nagy Já- nosnénak mi a gondja. „Csupán” arról van szó. hogy a hatgyermekes anya szeptemberben kénytelen lesz otthagyni a munkahelyét, mivel a Gerlai Községi Tanács óvodájában nincs helye a legkisebb, négyéves Gábor fiának. Pontosabban szólva csak reggel 8 órától déli 12-ig. Az anya viszont két műszakban dolgozik, az apa, amióta kijött a szanatóriumból, ugyancsak egész nap munkában van a termelőszövetkezetben, a legidősebb. 15 éves lányuk is, két műszakban keresi a kenyérre valót. A többi négy gyerek iskolás. Amikor Nágyéknál jártam, csak a gyermekeket találtam otthon, a Mikszáth utca 52 számú kis családi házban, ahol azelőtt néhány hete még a nagymama vigyázott a kisebbekre. Az élet azonban véges, és a nagymama már nincs. Vele sírba szállt Gáborka őrzője is, és most nincs, aki vállalja egésznapos vigyázá- sát. Nincs, mert a gerlai óvodában a 21 gyerek befogadására alkalmas helyen jelenleg 44 óvodás és napközis zsúfolódik össze. Nincs hely, mert a négy évvel ezelőtt megígért óvodának még az alapjait sem rakták le, mert a tanácsnak nincs meg az a másfél millió forintja, amibe az új, 50 gyerek befogadására alkalmas óvoda megépítése kerülne. Mindezeket a községi tanács titkárától, Kárnyánszkj Istvántól tudom. S azt is, hogy 37 igényjogosult gyereket nem hidrák elhelyezni óvodában és napköziben. Közöttük sok olyan van, akinek az édesanyja azért nem vállalhat munkát, mert nem tudja kire hagyni a kicsit. Nincs viszont olyan, akinek öt testvére van és súlyos beteg apja, akit bármikor ismét levehet a lábáról a kór, akit már két évig kezeltek az orvosok. És azt is tudom. hogy a 44 boldog gyerek között, aki reggeltől estig az óvodában lehet, egyiknek sincs öt testvére. Van viszont olyan és ezt nemcsak én tudom, hanem sok ger- lai is, akinek a szülei tehetősek, akikre nemcsak az óvó nénik tudnának vigyázni, hanem a nagyik, vagy fizetett szomszéd nénik; mégis van helyük abban a községi óvodában, amelyikbe “Nagy Gáborka csak félig fér be. S ezt azok a bizottsági tagok is tudják, akik az óvodai felvételeket elbírálják, és azt is, hogy Nagyék nem dúskálnak a földi javakban. Tudja a községi tanács elnöke, titkára, a vezető óvónő, a tsz szociális bizottságának vezetője, annak a tsz-nek a vezetői, ahol Nagy Gábor édesapja dolgozik. Mégis úgy határoztak .hogy Nagyék legkisebbi- ke csak napi négy óráig veheti igénybe szocialista államunkban az óvoda vigyázó, nevelő biztonságát. És ha már mindezeket elmondtam, leírtam, sokak nevében megkérdezem: jól ismerik-e Gerla illetékes vezetői azt a párt- és kormányhatározatot, amely a nők védelmével, a nagycsaládosok segítésével kapcsolatos? Ha igen, akkor még gondjaik ismeretében sem értem, miért határoztak úgy, ahogy. Ha nem, akkor szeptemberig — mire Nagyék nagyobb gyerekei, akik most a kis Gabira ügyelnek, iskolába mennek — még kiolvashatják ezekből az állásfoglalásokból, hogy ilyen esetekben, amikor hatgyermekes szülők gondjain kell segíteni, mi a teendő. Botyánszki János •«iiHiiiftiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuaniufiinmiiiaiiini korukban. Norvégiában pedig csak 70 éves korukban mehetnek nyugdíjba. A szovjet társadalombiztosítási rendszert még Lenin dolgozta ki, s azt a párt programjaiban rögzítették és fejlesztették. Mégpedig a következőkben: Társadalombiztosításra minden dolgozó jogosult. A társadalombiztosítási költségeket kizárólag állami és társadalmi eszközökből kell fedezni; a dolgozó semmiféle járulékot nem fizet. Társadalombiztosításra jogosult a dolgozó betegség, baleset, öregség, munkaképesség elvesztése, az eltartó elvesztése esetén. A munkaképesség elvesztése és öregség esetén a szovjet dolgozók átlagban munkabérük 70 százalékát kapják nyugdíj címén. Ehhez még hozzászámítható más segély, kedvezmény vagy előny. A Szovjetunióban jelenleg 41 millió nyugdíjas él, vagyis az ország minden hatodik lakosát az állam, a társadalom tartja el.A kilencedik ötéves tervidőszakban jelentősen emelik a nyugdíjakat és más szociális segélyeket. Már tavaly másfél- szeresére emelték a munkások és alkalmazottak legalacsonyabb nyufidíjkale&óriáit, emelték a kolihoztagok nyugdijának alsó határát. Egyes kategóriákban a férfiaknál 55 évre, a nőknél 50 évre szállították le a nyugdíjkorhatárt. Miután a Szovjetunióban a társadalmi termelés fő célja az emberről való sokoldalú gondoskodás, a növekvő nemzeti jövedelemből mindig többet és többet költenek a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére, a társadalombiztosítás fejlesztésére és tökéletesítésére, s természetesen a nyugdíjak emelésére is. A társadalom évről évre mind nagyobb összegeket „szavaz meg” erre a célra, újabb kedvezményeket és előnyöket biztosít a nyugdíjasoknak. 1971-ben társadalmi biztosításra 23,3 milliárd rubelt irányoztak elő, míg 1972-ben ez az összeg éléri a 25,8 milliárd rubelt. Ugyanakkor a szovjet állam az egész lakosság egészségvédelmének a gondjait is magára vállalta. Bővül és tökéletesedik J a szociális otthonok és az orvosi intézmények rendszere. Gondoskodnak a betegségek megelőzéséről, a betegségek hatékony gyógyításáról, a járványos betegségek megszüntetéséről, ami a maga nemében szintén hozzájárul az emberi életkor meghosszabbításához. (APN — KS) Megalakult a kisárutermelők érdekvédelmi szerve Csaknem egymillió talusi és városi lakos foglalkozik háztáji, házkörüli gazdaságában, kiskertjében mezőgazdasági termeléssel. Évente 36—37 milliárd forint értékű terméket állítanak elő, amire nagy szükség van az önellátásban és közellátásban egyaránt. A kistermelési ágazatok közül különösen nagy szerepe van a sertés- tenyésztésnek. kisállattenyésztésnek. Az országban előállított állati termékeknek mintegy 50 százaléka a háztáji és a kisegítő gazdaságokból származik, sőt részarányuk a baromfi, tojás, hízott liba, s méginkább a húsnyúl, galamb és méz tenyésztésében .termelésében ennél is nagyobb. Termékeik jelentős része fontos exportcikk is. Fontos törekvés, hogy termelésük a jövőben nem csökkenjen, sőt egyre több és jobb minőségű terméket állítsanak elő. Ehhez azonban gondoskodni kell megfelelő eszköz- és anyagellátásukról, áruik szervezett és előnyös értékesítéséről is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, amelyeknek tagjai sorába tartozik a kistermelők többsége, eddig is sok segítséget nyújtottak ehhez. Vannak azonban olyan gondok is, amelyeket egv-egy ÁFÉSZ a legjobb akarattal sem tud egyedül megoldani. Ilyen országos gond például, hogy az állattartók nem tudnak elegendő takarmányt, elsősorban táptakarmányt beszerezni, nem megoldott a tenyész- és szaporítóanyag-ellátás, nincsenek megfelelő kisüzemi gépek, berendezések, és még sorolhatnánk tovább. Szükség van tehát egy olyan érdekvédelmi szervezetre, amelyik figyelemmel kíséri a kistermelők munkáját, számon tartja igényeik alakulását és a termelők egyes csoportjainak vagy egészének igényeit, kívánságait továbbítja az állami irányító szervekhez , forgalmazó, feldolgozó vállalatokhoz, amelyek legtöbbet tehetnek azok megoldásáért. S olyan javaslatokat dolgoz ki, amelyek nyomán a kistermelést kedvezően befolyásoló intézkedések születhetnek. Ezzel egyben körvonalaztuk azokat a célokat és tennivalókat, amelyek megvalósítása érdekében a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett most megalakították az Állattenyésztési Szakbizottságot. A Fogyasztási Szövetkezetek VII. kongresszusának határozatára létrehozott szakbizottság megtartotta első ülését a SZÖVOSZ székházában. A 30 tagú bizottságban részt- vesz több kisállattenyésztő Sikeres a cigányklub Békésen A békési járási művelődési központ a cigánylakosságnak a társadalomba való beilleszkedése feladatait dolgozta ki bázistevékenysége keretében. Cigány- klubot szerveztek, mely késő tavaszig működött, s most ősszel újabb programmal kezdik meg a klubéletet A cigánylakosság körében szervezett vöröskeresztes csoport jelenleg is működik: júniusban például két előadást tartottak az egészséges házaséletről és a családtervezésről. A cigányklub irányításában, programjának összeállításában a művelődési ház munkatársain kívül a nagyközségi tanács közművelődésügyi felügyelője is részi vett, szakcsoport, beszerző és értékesítő szövetkezet vezetője, valamint a kutatás, oktatás, az állategészségügy és termékforgalmazás néhány ismert szakembere. Nagy jelentőséget tulajdonít a bizottság létrehozásának a Mezőgazdasági és Élei- I mezésügyi Minisztérium is, hi- szén több főosztályának kép- | viselői is megjelentek a tanács- ] kozáson és számos hasznos ja- j vaslatot tettek. A bizottságnak fontos szerepe j lesz a SZÖVOSZ kezdeménye- j zésére meginduló úgynevezett j modell-kísérletekben is. Ennek j lényege, hogy szerte az ország- I ban több fogyasztási és értéke- j sítő szövetkezet részvételével a termelés-szervezés, felvásárlás j és feldolgozás helyileg legjobb j formájának, összhangjának j megteremtésével mintaszerve- j zeteket hoznak x letre. Egy olyan ÁFÉSZ-nél példa- j ui, amelyik keretében sertés- I hizlaló szakcsoport működik és van a szövetkezetnek vágóhídja, húsfeldolgozó üzeme is, ott lehetőség van ilyen vertikális modell-szervezet kialakítására. A szakcsoport termelését összehangolják a helyi ellátás és a feldolgozó üzem vágóállat igényével Ellátják az állattartókat minden szükséges eszközzel, anyaggal és érdekeltté teszik őket abban is, hogy a szükséges vágóállatokat az előírt minőségben és időpontban adják át. Más állattenyésztő ágazatokban is hasonló modelleket hoznak létre A SZÖVOSZ az első 20. úgynevezett alapmodellszervezet létrehozását anyagilag is elősegíti. A részvevő szövetkezetek tapasztalatai majd hasznos támpontul szolgálnak az ország valamennyi fogyasztási és értékesítő szövetkezetének hasonló feladataik végrehajtásához. Két hónappal az áj üzletház átadása után Jól sikerült biztosítási hetek az Endrödí Takarékszövetkezetnél Május 17-én — amint annak idején erről lapunkban beszámoltunk — az Endrődi Takarék- szövetkezet új üzletházba költözött. Az átadású ünnepségen Botló Etelka, az Országos Szövetkezeti Tanács tagja és dr. Horváth István, a SZÖVOSZ Takarékszövetkezeti Főosztályvezetője az ország .legszebb takarékszövetkezeti pénzintézetének nevezte a^ új takarékszövetkezeti székházat. A napokban Endrődön jártunk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a külsőségében is reprezentatív pénzintézet mennyire tölti be feladatát. Róza Vendelné, a takarék- szövetkezet ügyvezetője így beszélt az utóbbi két hónap eredményeiről: — Az új székház nemcsak nekünk az ott dolgozóknak, hanem ügyfeleinknek is kellemesebb környezetet teremtett. Megítélésem szerint a külcsínyre is impozáns pénzintézetünk vonzó hatással van az emberekre. Úgy is mondhatnám, hogy tovább nőtt takarékszövetkezetünk tekintélye. Erre . enged következtetni az utóbbi két hónap eredménye is. Mindenekelőtt az, hogy e rövid idő alatt, vagyis az új székház megnyitása óta 170-en kérték felvételüket tagnak. Az ügyfelek érdeklődését alapvetően a betétforgalom bizonyítja. Az új székház átadása óta ezt a tevékenységünket! 3 millió 600 ezer forint betétforgalom fémjelzi. Jó eredményt értünk el a kölcsönállomány növekedésében is. Két hónap alatt kölcsönállományunk növekedése meghaladta a félmillió forintot. Korábban egész évben nem értünk el ilyen kölcsön állomány -növeked ést. Ezek az eredmények persze nem önmagáktól születtek. A pénzintézetnél évek óta jól összeforrt kollektíva — amely több alkalommal elnyerte a megtisztelő szocialista brigád címet — az új székház átadása óta ismét bizonyított. — Júniusban — folytatta Róza Vendelné — szocialista brigádunk biztosítási hetet rendezett. Ez esetben azonban nem a látványos propagandát választottuk, hanem helyette személyes meggyőzéssel végeztük a szervezést. Nem volt ez könnyű, de megérte • a fáradságot a többletmunkát. Ugyanis egy hónap alatt 470 új biztosítást kötöttünk a hozzánk tartozó működési területünkön. Ezzel további 120 ezer forinttal növekedett biztosítási állományunk. Júniusi szervező munkánk során a korálbbi alacsony összegű CSÉB biztosítás helyett a magasabb biztosítási díjat választották. Látogatásunk végéhez érve tudtuk meg az Endrődi Takarékszövetkezet ügyvezetőjétől, hogy szeptember első napjaiban megnyitja Gyomén új kirendeltségét e pénzintézet. Az igazgar tőség nagy reményeket fűz e kirendeltség működéséhez. Képünkön az új székház egy részletét mutatjuk be. Balkus Imre ! IMetaniagv ügy ^afjagyék ügye?
