Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

Egy kérdőív margójára lyénvaló, ha előre dicsérnénk a 214 millió forint szolgáltatásokra Műszerpark-fejlesztés, garanciális javítás, szakmunkásképzés, élelmiszer házhozszállítás, adómérséklés a lakossági szolgáltatás célkitűzései között Ülést tartott a megyei tanáes végrehajtó bizottsága Érdekes olvasmányok az okos. Időszerű, áttekinthető kérdőívek. Már születésükkor vallanak összeállítóikról, milyen gondok, tervek, elképzelések foglalkoz­tatják őket, később pedig képet kapunk belőlük a kitöltők sor­sáról, midennapi életéről. Né­hány tucat kitöltött kérdőívben pontosan tükröződhet egy adott hely, kor, társadalmi csoport milyensége, mint esetleg egy sokkal terjedelmesebb, könnyű tollal írt, mozgalmas cselekmé- nyű irodalmi műben. S az ilyen felmérés után pontosabban le­het meghatározni a .jövő leg­szükségesebb cselekedeteit. Az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága Propaganda és Műve­lődési Osztálya ötszáz kérdőívet juttatott el az elmúlt napokban a megyében élő fizikai dolgo­zókhoz, hogy más eszközökön kívül ezekkel mérje fel jelenlegi művelődési helyzetüket, A fél­ezer adatsor összesítéséből egye. bek inellett 'kitűnik majd — hiszen ötszáz egyedi válaszból már lehet általánosítani —. hogy a megyében a fizikai dol­gozók közül hányán végezték el az általános iskola nyolc osztá­lyát és hányán érettségiztek; hogy közülük hányán szak-, se­géd-. illetőleg betanított munká­sok: hányán tanulnak a külön­böző fokú általános műveltséget adó iskolatípusokban, 1 a szak­munkásképző intézetekben, a munkahelyi szaktanfolyamokon: hányán vettek részt, s akarnak részt venni a közvetlen jövőben párt-, KISZ- vagy szakszervezeti oktatásban... s lehetne sorolni tovább. A feleletek, s a kérdő­ívek kitöltéséhez kapcsolódó személyes beszélgetések megmu­tatják majd. amit a kérdések összeállítói minden korábbinál pontosabban, tudományos igény, nyel akarnak tudni; milyen 1972-ben Békés megye fizikai dolgozóinak művelődési helyze­te? Különösebb méltatás az öt­száz kérdőívhez nem szükséges,, a válaszok, a tények önmaguk­ért beszélnek. Az sem lenne he­Kondóros Nagyközségi Tanács VB szakigazgatási szervénél az év első felében 1700 ügyet in­téztek. Az ügyek túlnyomó ré­szerekkel vizsgált élelmiszerek beszerzéséről. Már a gyakorlati ember sze­mében is sokszor feltűnik az információ új tartalmainak lé­nyege és kezdjük megérteni, al­kalmazni az elméletet a gyakor­latban is. A polgári világban er­re azt mondják, hogy a kiberne­tikus gépek, az információ-elmé­letei a háttérben és más módo­kon is, feleslegessé és elavulttá teszik a marxista ideológiát és társadalomtudományokat. Pusz­tán természettudományi ered­ményekkel és kísérleti módsze­rekkel lehet „manipulálni” a tár­sadalmat, vagyis olyanná átala­kítani, amilyenné a termelőerők es a termelési viszonyok fejlett­sége ma és holnap megkövete­lik. A tudományos ismeretek egy­sége azonban az emberi hajadás egyik legfontosabb eredménye, egyik nagy vívmánya a történel­mi! tanulságok szerint. A tudomá­nyos ismeretek másrészről ter­mészetüknél fogva egységesek. Naív dolog bizonygatni, hogy a természettudományok óriási si­kerei a természettudósokat avat­ják a jelenkori tudományos is­meretek egyedül teljes jogú és illetékes képviselőivé. És ugyan­ilyen tévesek azok a nézetek is, hogy a társadalomtudományok úgyszólván csak általános jel­legű beszélgetések, folyton vál­tozó értékítéletekkel és ingatag feltevésekkel. vállalkozás hónapok, esztendők múlva bekövetkező eredményeit, hasznát — amiben egyébként nem kételkedünk, hiszen éppen a jobbítás, az előrehaladás, a fejlődés gyorsításának határo­zott szándéka szülte a kérdése­ket, ez igényelte a kérdőívek ki­töltését megszervező, segítő társadalmi munkások, s a kér­désekre válaszolók fáradságát. Szólnunk kell azonban az utóbbiakról, a kérdőívek cím­zettjeiről. Árról a felelősségtu­datról, komolyságról, megfon­toltságról, amivel tollat, ceru­zát fogtak, hogy aláhúzzanak egy „igen”-t egy „nem”-et, a kipontozott helyekre írják kedves írójuk nevét, az általuk rendszeresen nézett televízió- műsorok címét, vagy éppen megjegyezzék a kulturális éle­tünk valamelyik ágában szerin­tük elkövetett hibákat. Mert épp ezek a töprengéssel töltött percek mutatják, hogy milyen nagy fontosságot tulajdoníta­nak önmaguk műveltségének, kulturális helyzetének, saját szakmai, politikai és egyéb is­mereteik fejlesztésének. Ezek igazolják az ötszáz kérdőív szükségésségét, ezek előlegezik megbízhatóan a későbbi előre­haladás bizonyosságát. Ezektől válik, vált sok-sok másnál ér­dekesebb — s érdekessége mellett megszívlelendő tartal­mú — olvasmánnyá, hiteles dokumentummá, hasznos terve­ket kovácsolható erővé a koráb­ban holt, még csak nagyon fon­tos kérdésekkel teleírt papirkö- teg. Amelynek válaszai újabb válaszokat — tetteket — indít­hatnak el. Mindezekén felül aztán még egy dologra biztosíték a kérdő­íveket kitöltők felelősségtudata: a felmérés alapján terveket ké­szítők a tervek végrehajtásában is támaszkodhatnak rájuk. Folytonos segítőként, folytonos ellenőrzőként, folytonos ösztön­zőként egyaránt. (d—ő> szében rövid idő alatt hoztak határozatot, mindössze az ese­tek 1,7 százalékában húzódott az ügyintézés 30 napon túlra. A polgári szociológiában pél­dául elterjedt nézet, hogy a je­lenkori társadalomtudomány még Csecsemőkorát éli, és még mindig körülbelül ott tart, mint a XVII. században a természet- tudományok; „A háború, a ki­zsákmányolás, a nyomor, a diszkrimináció, a védettség hiá­nya stb. jelentik a bajt az em­berek életében mai társadal­munkban... A szociológia tudós művelői e problémák egyikére sem tudnak tudományos megol­dást, mert nem áll rendelkezé­sükre tudományos szociológiai elmélet... A szociológiára még szülési fájdalmak várnak, ame­lyek eredményeként talán 40 vagy 50 év múlva neki is lesz egy Newtonja, vagy Darwin­ja...” — mondja R. Marton is­mert amerikai szociológus. Az ugyan igaz, hogy az ame­rikai és általában polgári szo­ciológiának nincs se Newtonja, sem pedig Darwinja, de nem is lehet, hiszen a történelmi ma­terializmusban ott szerepel mindazon problémák megoldása, amelyre gyógyírt az amerikai tudós „40—50 év múlva”- egy új megváltótól, egy új Newton. Darwin megjelenésétől vár. Ezek a kérdések nemcsak a tudományos világ 'problémái, hanem a nagyközönségé is. Nemcsak azért, mert például a háborúk éppen a nagy tömege­ket sújtják legjobban, hanem A megyei tanács végrehajtó . bizottsága augusztus 29-én tar­totta ülését Békéscsabán, Csatári Béla elnökhelyetes elnökletével. Elsőként a lakossági szolgáltatás célkitűzéseiről szóló jelentést vitatták meg. Mint arról már hírt adtunk, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága korábbi határozatával döntött a kormány részéről biz­tosított 53 millió forint összegű támogatás odaítéléséről, amely­hez a KISZÖV további 14,3 mil­lió forint összegű támogatást és ugyancsak 14,3 millió forint köl­csönt biztosított. Az ilyen módon kialakult alaphoz főleg a kisipari szö­vetkezetek, de a megyében mű. ködő állami vállalatok, állami gazdaságok és a MEZŐGÉP további 132,4 millió forint ösz- szegű saját alap biztosítását vállalták. Ezek alapján megyénkben a szolgáltató tevékenység a negye­dik ötéves tervidőszak alatt mintegy 214 millió forint befek­tetéssel a kapacitás jelentősen növekszik (megjegyezzük, hogy a fent közölt összegű beruházá­sok csupán a kiemelt szolgálta­tások területén valósulnak meg), így ez idő szerint többek között folyamatban van Békéscsabán a Patyolat Vállalat új üzemének részleges kialakítása, Szarvason az autószerviz bővítése, Oroshá­zán és Békéscsabán textiltisztító szalonok létesítése, Mezőkovács- házán GELKA-szarviz létesíté­se, Békéscsabán a7 AFXT-szerviz bővítése, Gyulán ugyancsak az AFIT új szervizüzemének építése. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy számos előrelé­pés ellenére ma még nem tar­tunk ott, hogy a javítás-szolgál­tatás területén jelentkező ap­róbb bosszúságokat megelőzzük és így a nyugodtaibb, kulturál­tabb élet feltételeit megközelít­sük. Ennek érdekében a követ­kező célkitűzések megvalósítá­sát tartja szükségesnek a végre, hajtó bizottság. * \ A textiltisztítást 1975. évre mind a tanácsi, mind a szö­vetkezeti szektorokban a je­azért fs, mert népszerű tudomá­nyos „művekben”, gondolkodá­sát is foglalkoztatják. A napja­ink fantasztikus irodalma könyvben, filmben egyaránt olyan elképzelt technikai eszkö­zöket vonultat fel emberi és tár­sadalmi problémák megoldásá­ra, amelyek lényegében néhány „főtudós” kezébe adnák az em­beriséget és kivonnák őket a társadalom ellenőrzése alól. Cso­dalézerekkel, lézerfegyverekkel,, kémiai-biokémiai eszközökkel „bisztrizálnák” az emberiséget és az embereket a távoli jövő­ben. „Mi sem könyebb, mint „energetikai”, vagy „társada­lombiológiai” címkét ragasztani olyan jelenségekre, mint a vál­ságok, a forradalmak, az osz­tályharc stb., de nincs ennél meddőbb, skolasztikusabb, hol­tabb munka” — írja Lenin a tudománykodókról. Az emberi társadalomnak, de különöskép­pen a szocialista társadalmaknak, kialakult módszerei, mechaniz­musai vannak ahhoz, hogy a ha­ladást tudományosan megala­pozzák, a tudományok működé-/ sét társadalmilag ellenőrizzék és igaz, emberi, társadalmi célok­nak rendeljék alá. Napjainkban a hazai tudománypolitikai ese­mények ezt kiválóan példázzák. Szltska Emil (Következik: Mire képes a tu­domány? te ideginek háromszorosára kell emelni. Ehhez további 4,5 millió forintos támogatás szükséges. Ennek eredményeként a városokban és a városia­sodó településieken, valamint néhány nagyobb községben (Tótkomlós, Endrőd) helyben biztosítva lenne az igény ki­elégítése — más településeken pedig felvevőhelyek útján A lakosság személygépkocsi garanciális szervizét és javítá­sát, valamint az azon túlmenő javítások kielégítését a tárca­iparban a jelenleginek három­szorosára, a szövetkezeti iparban kétszeresére kell emelni. Ennek feltétele, hogy az AFIT Gyulán befejezze a szerviz építését, Gyo­mén elkezdje az új üzem épí­tését, Szeghalmon a szervizépí- téshez a Töviskesd Áliarni Gaz­dasággal a szerződés mielőbb megkötésre kerüljön. Orosházán pedig a ktsz a fejlesztési alap­ját terhelő összeget (3 millió fo­rint) előteremtse. Szükséges lenne továbbá az Autóker, AFIT és az érdekelt szövetkezetek a .javításókhoz szükséges alkat­rész-ellátást megoldanák közös erőfeszítéssel. Indokolt ezenkí­vül, hogy a mezckovácsházi és orosházi szervizek a garanciális jögot is megkapják.' A háztartási gépek és elektro­akusztikai gépek javítás ka­pacitását a tárcavállalatnak lgalább 65 százalékkal, a szö­vetkezeti iparnak 50 százalék­kal szükséges növelni. Szükséges ezenkívül az «. hogy a békéscsabai vasipari ktsz, a gép- és műszerparkját fejlessze, hogy rádió, tv és ház­tartási gép garanciális javítá- j sara jogot kapjon. 'Mintegy egy­millió forint összegű tanácsi tá­mogatással Békéscsabán is szük­séges megoldani a GELKA-saer. viz bővítését, mert a zsúfoltság és a hosszú átfutási idő másképp nem csökkenthető. Hosszabb ja­vítás esetén cserekészülékekrő1 gondoskodni kellene (erre már \ van KGM-rendelet), de a meg- j valósítás húzódik. A lakáskarbantartó kapacitást a tanácsi vállalatoknál a jelen- j jeginek három és félszeresére, a szövetkezeti iparban kétszeresé­re kell növelni. Ehhez a beruhá. zási költségek emelése miatt a tanácsi támogatást mintegy 20 százalékkal emelni szükséges. A szolgáltatóipar szakmunkás - igényét, a tanulók beiskoláztatá­sát megkülönböztetett figyelem­mel kell megoldani. A tv-, rá­dió-, gépkocsiszerelő, vegytisztító ipari tanulókat, jól felszerelt nagyüzemben képezzék ki. In­nen történjen a kisebb üzemek szakmunkás-ellátása is. Kisebb községekben, külterü­leti lakott helyeken a népgazda. ségi elvárás alapján a tsz-ek is segítsék a lakossági szolgál­tatás kielégítését. Kedden Pécsett megnyílt a Magyar Kémikusok Egyesületé­nek hagyományos évi vegyész­konferenciája. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola nagytermében Preisich Miklós, a Magyar Ké­mikusok Egyesületének főtitkára nyitotta meg a háromnapos kon­ferenciát, amelynek két nagy té­maköre van: az egyik a petrol­kémia fejlődési tendenciái, a másik a számítástechnika alkati - mazása a kémiában és a vegy­iparban. Hazánkban a petrolké­mia a IV. és V. ötéves terv ki­emelt fejlesztési programja. En_ nek része például a Tiszai Ve­gyikombinát területén épülő nagy etilénüzem, amely a ter­vek szerint 1974 végére készül el. Évi negyedmillió tonnát ter­A jövedelmezőség javítása ér­dekében a lakossági szolgáltatás­ból származó eredmények adóját mérsékelni kellene — mondja ki a javaslat. Az előterjesztésből megállapít- ható, hogy a negyedik ötéves terv időszakára előirányzott szolgáltatásfejlesztési célkitűzé­sek megvalósítása a jelen körül, mények között csak csökkentett mértékben lehetséges. A kötelező 20 százalékos tartalékképzés miatt, másrészt az építési anya­gok áremelkedése következtében Ezért utasította a végrehajtó bi­zottság a tervosztály vezetőjét, hogy tegyen előterjesztést az ille­tékes országos szerveknek, hogy a lakossági javító-szolgáltató te. vékenység fejlesztését szolgáló beruházások a 20 százalékos tar­talékolási kötelezettség alól ese­tenként mentesítésre kerüljenek. A továbbiakban szükségesnek tartja a vb az új és meglevő ke­reskedelmi létesítményeknél a kereskedelmi szolgáltatások kö­rének bővítését. A lakossági építkezéseknek je­lentős nagyságára való tekin­tettel fokozni szükséges az épí­tőipari gépek és felszerelések kölcsönzését. Ugyancsak a községekben a háztáji gazdaságokban használa­tos mezőgazdasági kisgépek köl­csönzését is növelni kell. Szor­galmazni kell továbbá az élel­miszerek házhoz szállításának megszervezését. A végrehajtó bizottság az elő­terjesztett lakossági szolgáltatás című jelentést elfogadta és meg­valósítására megfelelő határoz», tot hozott. A továbbiakban az 1972 első félévi költségvetési és fejlesztési alap, valamint a tanácsi válla­latok gazdálkodásáról szóló be­számolót vette tudomásul. Majd jóváhagyta az 1973. évi költség- vetési és fejlesztési javaslatokat. Elfogadta a megyei tanács vb és az MHSZ Békés megyei vezető­ségének együttműködéséről szóló megállapodást. Ezt követően a végrehajtó bizottság a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzata 71. parag­rafusának II. bekezdésében biz­tosított joga alapján a békési, gyulai, mezőkovácsházi, orosházi szarvasi, szeghalmi járási hiva­talok ügyrendjét jóváhagyta. Megvitatta és döntött az 1972. év végére várhatóan veszteséges mezőgazdasági termelőszövetke­zetek óvadék és garanciális igényeinek kielégítéséről. A ha­tározat értelmében a végrehajtó bizottság több mint 26 millió fo­rint óvadékot helyez letétbe a Nemzeti Banknál, szükség sze­rinti megosztásban a békési Kos­suth, a dobozi Petőfi, a sarkad- keresztúri Egyetértés, a mező- gyáni Magyar—Bolgár Barátság' és a vésztői Béke Termelőszövet­kezetek részére. Ülését bejelentések tudomá­sulvételével zárta r—. mel majd, ezzel az alapüzeme lesz a szovjet—magyar olefin- egyezménynek. A hazánkban megvalósításra váró nagymérvű vegyipari fejlesztés nem nélkü­lözheti a számítástechnika hasz nálatát. Kedden délelőtt plenáris elő­adások hangzottak el. Az elsőit Lévai Tamás, a Nehézipari Mi­nisztérium főosztályvezetője tartotta . „A petrolkémiai üze­mek gazdaságossági elbírálásá­nak problematikája”, majd dr. Benedek Pál, a Magyar Vegy­ipari Egyesülés főosztályvezetője „A számítástechnika vegyipari alkalmazása címmel. A három nap alatti 88 előadást hallgat­nak a résztvevők. (MTIi Gyorsuló ügyintézés Országos vegyészkonferencia /

Next

/
Thumbnails
Contents