Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-30 / 204. szám
Házérkezett a parlamenti küldöttség Csehszlovákiából Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével ma délelőtt hazaérkezett Csehszlovákiából az a magyár parlamenti küldöttság, amely a csehszlovák szövetségi gyűlés elnökségének meghívására tíz napot töltött a testvéri szomszéd országban. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács tagja fogadta. Ott volt a magyar ország- gyűlés tisztikarának több tagja, s eljött Michal Kollár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőj*e. (MTI) Heves harcok a vietnami fronton Görögország - Ciprus Xantopulosz Palamasz görög ügyvezető külügyminiszter kedden sajtónyilatkozatot tett a Joannisz Hrisztofidesz ciprusi külügymniszterrel folytatott kétnapos tanácskozások befejeződése alkalmából. Mint mondotta, Görögország és Ciprus, megállapodott abban, hogy közös erőfeszítéseket tesz a ciprusi görög és török közösség között megkezdődött tárgyalások eredményes befejezése érdekében. Hozzáfűzte, hogy Hrisztofidesz athéni látogatása jelentősen hozzájárult az Athén és Nicosia közötti szorosabb együttműködés helyreállításához. Saigon A dél-vietnami népi felszaba. dító erők keddre virradóan Da Nang-b.an. a déli országrész második legnagyobb városban a levegőbe röpítettek egy katonai töltőállomást. Mintegy 500 000 liter üzemanyag vált a lángok martalékává. Ugyanakkor utászalakulataik a Saigont Kambodzsával összekötő stratégiai fontosságú 1. számú főútvanalon, a fővárostól mindössze 20 kilométerre felrobbantottak egy hidat és a levegőbe röpítettek egy csatornát. Ellenőrzésük alá vonták a főútvonal két jelentős szakaszát. Rakéták és aknák záporozták a dél-vietnami 3. számú katonai körzet- előretolt főhadiszállására^ a Lai Khe-i nagy támaszpontra is. Amerikai harci repülőgépek az elmúlt 24 órában is folytatták terrortámadásaikat a demokratikus Vietnam különböző sűrűnlakott területei és Dél-Vietnam felszabadított térségei ellen. Egy amerikai katonai szóvivő kedd reggeli tájékoztatása szerint B—32-es repülőerődök hétfőn este nyolc hullámban bombázták Dong Hói város környékét és a fegyvermentes övezet északi részét, vagyis a VDK területét. A nyolc hajtóműves óriásgépek Dél-Vietnam felszabadított körzeteit 19 hullámban bombázták. Támadásaik fő célpontja a Quang Tri tartományi székhely körüli térség volt, amelyre mintegy 1 000 bombát szórtak le. Változatlanul heves harcok dúlnak az északi fronton lévő Quang Tri térségében. A népi felszabadító erők — a legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint —többszáz rakétát és aknát lőttek a Thieu-rezsim tengerészgyalogos- és ejtőer- nyős-osztágainak a város körüli állására. Peking* vétója Dagad a választási botrány Washington Richard Kleindienst, a republikánus kormány igazságügyminisztere nem hajlandó átengedni a vizsgálatot pártatlan bizottságnak a demokrata pártlköz- potban végrehajtott kémbetörés ügyében. A Washington Post- nak adott nyilatkozatában Kleindienst az ígérte, hogy minisz- tériuma és az ellenőrzése alatt álló FBI „a legkiterjedtebb, legalaposabb és legátfogóbb vizsgálatot indítja az ügyben, olyan vizsgálatot, amilyenre nem volt példa a Kennedy-gyil- kosság óta”. Mint ismeretes, a legfőbb számvevőszék szombaton közzéMódosítás az ugandai kitelepítés körül Kampala Idi Amin ugandai elnök héttőn újabb kényszerítő módosítást rendelt el az országában élő ..ázsiaiak” kitelepítése körül. Ügy határozott, hogy a kitelepülőknek az ugandai—tanzániai—kenyai közös tulajdonban lévő East African Airways saját és bérelt gépein kell elhagyniuk az országot. Sőt, további nehezítésként a tábornokelnök azt is kikötötte, hogy az EAA csak Uganda jóváhagyásává1 bérelhet gépeket más légi- társaságoktól, minthogy a kényszer-kitelpülőknek Kampala repülőteréről kell Anglia, India és Pakisztán felé indülniok. Az East African Airways azt követeli, hogy az „ázsiaiak” elszállítását a brit társaságok és az EAA közösen oldják meg, s a haszonból egyformán részesedjenek. Amin elnök egyébként hétfői jinjai beszédében „megjósolta”, hogy ez év múltán az angolok is megtudják, miért utasította ő ki az „ázsiaiakat” és saját -tapasztalatuk alapján jogosnak mondják majd ezt a lépést. tett jelentése hivatalosan is megerősítette, hogy a betörőbanda 114 000 dollárt kapott Nixon elnök választási pénzalapjaiból, amelyek kezelésével kapcsolatban a vizsgálat egyébként tucatnyi „nyilvánvaló törvénysértést” állapított meg. McGovern demokratapárti elnökjelölt ismételten nyílt kihívást intézett Nixon elnökhöz: adjon számot az amerikai népnek 10 millió dolláros titkos választási pénzalapjáról, amint ő is kész minden egyes dollárról elszámolni. Megfigyelők máris az évszázad „legillatosabb” választási küzdelmét jósolják. » * * Robert Dole szenátor, a republikánus párt országos végrehajtó bizottságának elnöke levélben kérte fel a „tisztességes korteskedés előmozdítására” alakult társadalmi bizottságot, hogy indítson vizsgálatot, mivel McGovern Hitler tetteivel hasonlította össze Nixon elnök cselekedeteit. Dole panasza, nyilvánvalóan ellensúlyozni prólbálja a titkos republikánus pénzalapok körül terjengő botrányokat. A Kínai Népköztársaság képviselője — vétójával élve — meghiúsította a Bengáli Népi Köztársaság f o’vételét az ENSZ- be. Az a negatív álláspont, amelyet a pekingi diplomácia Ben- gália ENSZ-felvételével kapcsolatban elfoglal, aggodalmat vált ki a világ közvéleményéből. Bangla Desh független, szuverén államként már szilárd pozíciót foglal el az országok között: a vi_ lág 86 állama ismerte el, köztük a Biztonsági Tanács öt állandó tagja közül — négy. Ha felvennék az ENSZ tagjai közé, ez csak erősítené a vilgszervezet egyetemességét és hozzájárulást jelentene ahhoz, hogy az ENSZ hatékonyabb szerepet játsszék a világ problémáinak megoldásában. Amikor Peking akadályozza a Bengáli Népi Köztársaság fo’vételét az ENSZ-be, ezzel semmibe veszi egy 75 milliós nép kinyilvánított akaratát és jogait. Az utóbbi években a pekingi propaganda nem csekély erőfeszítéseket tett, hogy „a közeoes és kis nemzetek védelmezőjeként” tüntesse fel magát. Ma már napról-napra — így a Bengáli Népi Köztársasággal kapcsolatos kínai politika példáján is — egyre világosabbá válik, mi a valóság e mögött az igény mö. gött. Kitűnik, hogv Peking kü!- politikai demagógiája csak a kínai vezetés szuoerhatalmi játszmájának leplezésére szolgál. A dél-ázsiai szubkontinens népeinek nagy szükségük van az India, Pakisztán és Bangla Desh közötti békés kapcsolatokra. Eb_ ben az irányban tett lépés volt az India és Pakisztán között nemrég Szimlában kötött egyezmény. A kínái vezetés céljai azonban egészen mások: arra törekszenek,hogy nagyhatalmi törekvéseik érdekében egész Dél- Ázsiában fenntartsák a feszültség tűzfészkeit. Sőt, ezt az irányzatot kiterjesztik a világ más területeire és az ENSZ-re is A kínai diplomácia feVép a szocialista országok minden t>ékés kezdeményezése ellen, amelynek célja a feszültség enyhítése és a fegyverkezési verseny korlátozása. A történelem iróniája, hogy azokat a módszereket, amelyeket , az imperializmus alkalmazott az új Kína ellen, amikor ott győzött a népi forradalom, most a KNK jelenlegi vezetői használják fegyverként a nemzetközi élet gyakorlatában. E módszerek egyike „az el nem ismerés doktrínája”. A nyugati imperialista körök hosszú éveken át ezt a politikáját próbálták felhasználni a kínai nép ellen. Korábban, a húszas és harmincas évek. ben a Szovjetunióval kapcsolatosan alkalmazták az „el nem ismerés doktrínáját”, majd a második világháború után létrejött más szocialista országok, köztük az NDK ellen. És a doktrína nem más, mint a forma a régi rend erőinek egyesítésére minden új ellen, ami a világon megjelent. A Bengáli Népi Köztársasággal szemben követett politikájával a pekingi vezetés szemléltetően bizonyítja, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén az új ellen fellépő régi szövetségesévé vált. A Reuter borúlátó jelentése Új Delhiből Űj Delhi A Reuter hírszolgálati iroda borúlátó, jelentést küldött Űj Delhiből az indiai—pakisztáni tárgyalások pillanatnyi állásáról. A Reuter szerint a tét most már „a szimlai megállapodások megmentése”. Mint ismeretes, az indiai és pakisztáni fél között — Indira Gandhi miniszterelnök javaslatára — a múlt hét péntekén indultak meg a tárgyalások a szimlai megállapodások végrehajtásáról. Világos — írja ezzel kapcsolatban a Reuter — hogy India aggódik Pakisztánnak Szimla óta bekövetkezett „színelváltozása” miatt. Három körülmény is borúlátásra ösztökéli az Űj Delhi-i kormányt. Egyrészt, hogy Pakisztán váratlanul ENSZ-megfigyelők kasmiri ál- lomásoztatása mellett foglalt állást, noha Szimlában ilyesmiről nem történt egyezség: másrészt Bhutto pakisztáni elnök továbbra is vonakodik elismerni a Bangla Desh-t s Kína — nyilván nem Pakisztán ellenkezésével — megvétózta a fiatal bengáli állam fölvételét az ENSZ-be. Az Űj Delhi-i tárgyalásokba bekapcsolódott maga a minisz- terelnök-aszony is, aki, mint jelentettük, hétfőn fogadta a pakisztáni küldöttség vezetőjét. Aziz Ahmedet és Ráfi Razát. Képünkön: A kitelepülök nagy csoportokban várakoznak vízumért a brit főbizottság előtt, Kampalában. 9 ÍXetefűtö — AP —- MTI — KS) Tudomány a szocializmusban A tudomány és a társadalmi fejlődés kérdései ( A társadalomtudományi kutatások feladata bevilágítani az emberi társadalmak előtt a fejlődés lehetséges útját. Lényegé, ben tehát ezzel foglalkoznak a társadalomtudományok művelői, akik azonban Keleten és Nyugaton különféle filozófiai felfogásból közelítik meg problémáikat. A társadalom-tudományok körében a filozófiának is meghatározó jelentősége van, mert a legalapvetőbb problémát vizsgálja: az ember viszonyát az objektív világhoz. A probléma lényege a filozófia alapkérdésében is kifejeződik: hogyan viszonyuk a gon do’kodás a léthez? A filozófia feladata, hogy tisztázza az embernek, mint társadalmi lénynek a természetét, meghatározza az emberi ész és az emberi munka lehetőségeit a környező világ megváltoztatása, saját lényének a társadalmi fej. lődésben történő átalakításával. Az ember problémája a marxista filozófia alapproblémáj«. A megoldást a marxizmussá1 ellentétes, szembenálló filozófiai iskolák is keresik, de mint láttuk, a „hétköznapi” filozófiától kezdve a hivatalos és tudományos filozófiákig, a pesszimizmusra hajlanak, oda torkollanak. A polgári ideológusok előszeretettel beszélnek az emberi természet változtathatatlanságáról: a kommunisták azon törekvése, hogy új társadalmat építsenek — mondják —, éppen azért eleve sikertelen kísérlet, mert meg kell hiúsulnia az emberi természet és lelkűiét megkövült zátonyain. A marxista filozófia álláspontján ez képtelenség, hiszen az emberi lelkűiét mennyit változott történe'me során, sőt az egyik generációról a másikra! A jövő történelme bizonyára még nyomosabban igazolja a marxizmus optimizmusát ebben a kérdésben is, de napjainkban ugyancsak sok jel mutat arra, hogy az emberi lelkűiét, az emberi társadalom — noha csakugyan konzervatív sok dologban — állandóan változik. A polgári tudományok meg is előzték a szocialista országok egyes társadalomtudományi szektorait azoknak az emberi, társadalmi változásoknak kutatásában — például a szociológia, a kibernetika, stb. bizonyos területein —, amelyek napi érdekük és fő. ként a profitkitermelés hatékonyságával vannak összefüggésben. Előtérbe került a társadalom- tudományok és a természettudományok egységének kérdése és jelentősége a társadalmi fejlődés és haladás vizsgálatában. Nálunk is beszélnek olykor „gyorsuló időről”, amely állítólag az élettempó folytonos gyorsítására kényszerít bennünket, s amely elhatalmasodni látszik felettünk. Nagy szerepet játszik a tudományos információ-elmélet, amelyet a számítástechnikai rendszerek, számítógépek összekapcsolt hálózatai támasztanak alá a gyakorlatban. Ma már elvben megvalósítható, hogy a háziasz- szony telefonon rendelje meg napi bevásárlását egy számítógéptől, amely gyorsan és pontosan intézkedik. Nem emberek, gépek lehetnének akár ma is azok, amelyek bekapcsolódva például a minőségvédelem mun. kájába, a háziaszonyt biztosítják a lehető legjobb, önműködő mű-
