Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

Magyarország —Brazília 2:2 Olimpiai beszámolónk a 6. oldalon. Összehangolt nevelés Mit tesz a községi pártszer­vezet a fiatalok neveléséért? — erről beszélgeittüiiili a párt- tetkárral. Részletesen sorolta, hogyan törődnek a KISZ-szel. miként segítek munkáját.' Ami­kor a végéliez ért, s én még mindig várakozva néztem rá, tekintetében értetlenség tükröző­dött. Mintha azt kérdezte vol­na: miért, hát mit tegyünk még ezenkívül? Pedig bármennyire is fontos a KISZ segítése, irányítása, ez mégsem merítheti ki a pártszer­vezeteknek az ifjúság nevelésé­vel kapcsolatos teendőit. A fia­talság gondolkodásának formálá­sa, élet-, és munkakörülményei­nek fejlesztése ugyanis nemcsak a KISZ gondja, hanem minden társadalmi, állami szervé. S ha ez így van, ha igaz a sokat hangoztatott jelszó, hogy ,.az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy” — akkor ennek a párt­munka hétköznapjaiban is ér­vényre kell jutnia. Ha emlékezetünkbe idézzük a szakszervezetek, a szövetkeze­tek, a népfront legutóbbi kong­resszusain, az országgyűlési ülésszakokon elhangzottakat, szembeötlik, milyen nagy teret- helyet kaptak az ifjúság gond­jai, perspektívái. Messzemenően tükröződtek ebben a. párt ifjú­ságpolitikai határozatának kö­vetelményei. Ám az is igaz hogy „lefelé” haladva már nem mindenütt találkozunk ilyen fi­gyelmességgel. S az első teen­dő éppen ebből adódik a párt- szervezetek számára: ösztönözni a különböző társadalmi szerve­zetekben, mozgalmakban, állami szervekben tevékenykedő kom­munistákat, hogy ismerjék fel az ifjúság nevelésében rájuk há­ruló teendőket, s legyenek az erre vonatkozó döntések és el­képzelések megvalósításának él­harcosai. Természetesen már ma sem ez a jellemző: a tömegszervezetek és mozgalmak helyi szerveinek túlnyomó többsége keresi a ma­ga helyét, szerepét a fiatalok ne­velésében. Keresi, de nem mindig találja meg. Előfordul az is, hogy ugyanazt a szerepkört szánják önmaguknak többen is — más szóval, itt is jelentkezik az át­fedések, felesleges párhuzamos­ságok, „túlszervezések” veszélye. S ez voltaképpen teljesen ért­hető, Hiszen egy községben például a fiatalok művelődésé­vel foglalkozik a KISZ, a ta­nács, a népfront, a szakmaközi bizottság, a művelődési otthon vezetősége, a tantestület, a kül- lönböző szövetkezeti kulturális bizottságok, de még a vöröske­resztes szervezet is. A fiatalok hazafias nevelését a KISZ-en kívül lényeges feladatának te­kinti a népfront és a MHSZ is. és még hosszan sorolhatnánk az ehhez hasonló munkaterülete­ket. A munka összehangolására te­hát itt égető szükség van. S ezt senki más nem vállalhatja ma­gára, senki más nem végezheti el a helyi pártszervezeten kí­vül. Egyedül a pártszervezet rendelkezik ehhez megfelelő eszközökkel, lehetőségekkel, te­kintéllyel. A KISZ — mint ma­gának az ifjúságnak a szerveze­te — jelezheti az igényeket, a szükségleteket, de jellegénél fogva természetesen nem hiva­tott az együttműködés irányítá­sára. Ez a pártszervezet dolga, s ezen a munkaterületen konk­réten éppen ebben jut kifejezés­re a párt vezető szerepe. Az irányítás természetesen nem azt jelenti, hogy a pártszer­vezet maga határozza meg min­den apró részletében a többi szerv tennivalóit, maga alakít­sa ki munkaprogramjaikat. A szerepek efféle kiosztása ellen­tétes lenne a pártirányítás mai, korszerű formáira vonatkozó el­veinkkel. Kissé sántikáló ha­sonlattal élve: a pártszervezet­nek nem zeneszerzőnek kell lennie, nem kell megírnia min­den szereplő számára a partitú­rát, hanem inkább karmester­nek, aki összehangolja az egyes szólamokat, hangszereket-. Az alapelvek tehát tisztázot­tak. De hogy az adott időpont­ban és helyen mi a legfonto­sabb. a feladatok sorából mit kell kiemelni — azt csak helyileg, a helyi viszonyok ismeretében lehet eldönteni. S végül nem lehet megfeled­kezni a szemlélet egységétől sem. Hiába példásan összehan­golt a munka, ha a teendőket nem azonos „alapállásból” köze­lítik meg. Előfordul, hogy egye­sek az ifjúság nevelésén fára­dozva elsősorban a külsőségeket veszik célba, s többet törőd­nek azzal, milyen haját hordoz egy-egy fej, mint azzal, milyen gondolatokat. Vagy egyoldalúan bélyegeznek ellenzékiségnek, rosszhiszemű bírálgatásnak jó­szándékú, valós magot tartalma­zó kritikai észrevételeket. Elő­fordul ennek az ellenkezője is, amikor a fiatalok öntevékeny­ségét féltve nem merik szóvá tenni a helytelenítő, elítélendő jelenségeket, nem szállnak vi­tába az egyoldalú nézetekkel. Márpedig ha hiányzik a helyes megközelítés, az eredmény sem lehet kielégítő. S ezt kialakíta­ni, a vitás kérdéseket tisztáz­ni — az ifjúságpolitikai határo­zat „iránytűje” segítségével — ugyancsak a pártszervezetnek kell, minden esetben, amikor csak erre szükség mutatkozik. Gy. L. Szovjet béke bizottsági küldöttség Debrecenben Szovjet békebizottságí vezetők 35 tagú küldöttsége érkezett Debrecenbe. A delegációt Ga- lusz Galojan, az örmény Tudo­mányos Akadémia Történelem- tudományi Intézete igazgatója és Elene Hacsaturjan, az örmény béketanács titkára vezeti. A' szovjet vendégek kedden Deb­recenben a Hazafias Népfront­bizottság tagjaival találkoztak és folytattak eszmecserét. A küldöttség IS napot tölt ha­zánkban s több városba is el- ! látogat. (MTI) A világ legjobb öntözőberendezéseinek bemutatója Szarvason A szekszárdiak fölényes győzelme Az öntözéses gazdálkodás to­vábbfejlesztésében legfontosabb feladat a kézi munkaigény csökkentése. A szarvasi Öntö­zési Kutató Intézet, a Debrece­ni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Kara, a ME­ZŐGÉP Fejlesztő Intézet, a METALLOGLÖBUS, a Pest me- j gyei Műanyagipari Vállalat, a Műanyagipari Kutató Intézet és j a Szarvasi Állami Gazdaság a közelmúltban látott hozzá egy j olyan kísérlethez,. melynek célja j az öntözés kézi munkaigényének csökkentése. A Szarvasi Állami j Gazdaság Rózsási kerületében j felvonultattak a világ legjobb öntözőberendezéseit. Azt vizs­gálták, hogy melyik az a hor­dozható vagy vontatható j számyvezeték amely a legna­gyobb biztonsággal, a legkisebb kézi munkaerővel és a legna­gyobb hatásfokkal üzemeltethe­tő. Az eredményeket az érdek­lődők elé tárták gyakorlati be- ; mutatóval egybekötve. Dr. Mihályfalvy István, a Fő­iskolai Kar igazgatója köszön- j tötte az érdeklődőket, majd a I háromszáz körüli résztvevő fel- I kerekedett és az állami gazda- ; ság rózsási kerületébe tartott. Itt nyolc féle típusú öntözőbe­rendezést tekintettek meg. A BAUER vontatható szárny­vezeték csövei a legkorszerűbb Perrott kapcsolással csatlakoz­nak egymáshoz négy atmoszfé­ra nyomás alatt jól működnek. A 6 méteres csövek alá a csat­lakozóhoz szerelt kerekek révén könnyen vontathatok. Kezelésé­hez egy traktor és két munkás szükséges. Nagy előnye, hogy géppel egyenes vonalba telepít­hető. A Zinkál alumínium von­tatható vezeték ilyen előnyök­kel nem rendelkezik. Az állami gazdaságok és a termelőszövetikeztek tulajdoná­ban levő acélcsöves berendezé­sek nehezen telepíthetők súlyuk miatt. Sok kézi munkaerőt igé­nyel a csövek átrakása egyik állásból a másikba. Hogy ezen könnyítsenek a MEZŐGÉP Fej-' lesztő Intézet javaslatára a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat olyan kocsiszerkezetet alakított ki, melyet a 6 méteres szárny­vezeték csatlakozói alá lehet szerelni. E kocsi segítségével a BAUER szárnyvezték telepítésé­hez hasonló egyenes csőfekte­tési vonal érhető el. Nem mondtak árat a MEZŐ­GÉP szekszárdi vállalata által kialakított öntözőberendezésről, amely Trevira alapanyagú, mű­anyaggal impregnált töirtlőből áll (norvég import), de a többi felszerelése mind hazai gyárt- mány. A szarvasiak a nyolc­féle típusú bemutatott szárny­vezeték közül ezt tartják a leg­jobbnak. Tavasz óta folyamato­san üzemeltetik, kiváló műszaki eredményeiket értek el. Nagy előnye, hogy a 198 méter hosz- szú mellékvezetéke géppel csé­vélhető. A szakemberek mindvégig nagy figyelemmel kísérték Góg Jánosnak, a MEZŐGÉP Fej­lesztő Intézet irányító tervező­jének szakvéleményét, aki az előbb említett kísérletsorozatot szervezte és irányította. Ezekkel hasznos tapasztalatokat szerzett a Tisza II. kiskörei vízlépcső hatásterületén, az öntözés fej­lesztésében érdekelt üzemeknek. ,D. K. A Békéscsabai Vasipari Szövetkezet sikere a Nemzetközi Bihliotechnika 972 kiállításon Kedden nyílt meg Budapes­ten a Technika Házában a KGM Tudományos Tájékoztató Inté­zetének szervezésében a nem­zetközi Bibliotechnika ’72 kiál­lítás. A mintegy 18 ország rész­vételével bemutatott könyvtári segédeszközök szemléltetően ábrázolják, hogy milyen sokfé­le módon nyújtanak segítséget a műszaki tudományok a könyvtári munka színvonalának emeléséhez. A kiállítást meg­előző sajtótájékoztatón dr. Fara­gó István, az MTTI igazgatóhe­lyettese, valamint Reich György kereskedelmi osztályvezető adott ismertetést a Bibliotecnika ’72 céljáról, a bel- és külföldi új­ságíróknak Ezt követően a tájé­koztató résztvevői megtekintet­ték a kiállítást, amelynek tár­gyait négy csoportba osztották. Az elsőbe a könyvtári bútorok és tárolóberendezések, a máso­dikba a könyvtári munkát elő­segítő különféle kisberendezé­sek, a harmadikba a reprográ­fiai berendezések, míg a negye­dik csoportba a könyvtári do­kumentációs munkánál igénybe­vehető technikai szolgáltatások kerültek. A könyvtári munka, mint is­meretes, magas szintű szellemi tevékenység, hiszen nemcsak a j könyvek kiadásából, osztályozá­sából áll, hanem összegezi azo­kat az információkat, amelyek leszűrhetők atz olvasások ala­kulásából. Fontos feladat tehát, hogy — ami hazánkban még gyerekcipőben jár — az infor­mációhordozók minden korszerű típusa (különböző adattárak, audio-vizuális információs be­rendezésék, számító egységek), a könyvtárosok rendelkezésére álljanak. Különös jelentőséget ad a kiállításnak, melyet elő­ször rendeztek meg Budapesten, hogy ugyanebben az időben ta­nácskozik fővárosunkban az IFLA és a FID, a Könytáros I Egyesületek Nemzetközi Szö­vetsége és a Nemzetiközi Doku­mentációs Szövetség kongresz- szusa amelynek képviselői nagy érdeklődéssel fordulnak a Bib- lioteehnika ’72 bemutatott ki­állítása felé. Számunkra, Békés megyeiek számára pedig az ad különös jelentőséget a kiállítás­nak, hogy a csehszlovák, len­gyel, osztrák, angol, nyugatnémet' kiállítóik nagyszerű könyvtári se_ gédeszközei mellett ott sorakoz­nak a Békéscsabai Vasipari Szövetkezet modern berende­zései, amelyek már eddig is, kül- és belföldön egyaránt, ki­válóan segítik a könyvtári mun­A bauxitszállítások eredmé­nyesebb lebonyolítása érdeké­ben szocialista szerződést kö­tött a MINERÁLIMPEX, a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt, a Bakonyi Bauxitbánya, az Alu­míniumipari Kereskedelmi Vál­lalat, az Almásfüzitői és a Mo­sonmagyaróvári Timföldgyár, valamint a Szombathelyi MÁV Igazgatóság. A partnerek fél­évenként megvitatják teendői­ket. A jelenleg aktuális kérdé­seket kedden Kőszegen beszél­ték meg, különös tekintettel az őszi csúcsforgalomra. . Hazánk Európa negyedik leg. jelentősebbb bauxittermelő or­szága. A dunántúli bányák évente 2,4 millió tonnát adnak. Ennek kétharmadát a bakonyi, a többit a Fejér megyei bányák, ból hozzák a felszínre. A közeljövőben erőteljesen ^iő a bauxittermelés és feldolgo­zás, ami a szállításokra is nagy kát. A békéscsabai szövetkezet mintegy 16 egységet mutat be (az újságírók megítélése szerint a legimpozánsabban!) ezen a ki­állításon. A résztvevők előtt Erdész László, a szövetkezet gyártmányfejlesztője ismertette a bemutatott tárgyak rendelte­tését. Nagy tetszést arattak a 24 polcos gördülő könyvtárkocsik, a különféle teleszkópos fiók- és kartoték-szekrények, a mágnes­lemeztároló- és mágneslemez- szekrények, s mindazok a spe­ciális igények kielégítését szol­gáló tárgyak, amelyeket a szö­vetkezet felvonultatott ezen a kiállításon, melyet tíz napig tartanak nyitva. feladatokat ró. A Bakonyban Fenyőfő térségében új bányákat nyitnak. Az ottani készletek megközelítik a Fejér megyei te­rületek kincsét. Az évi hazai ter­melést 1965-re 3 millió tonnára fokozzák. Mivel az export nem nő, a hazai feldolgozás nagy mértékben emelkedik. Ajkán be­fejezéshez közeledik az timföld, gyár építése. A hazai alumíniumgyártás to­vább javul a bauxitbányászat emelkedésével párhuzamosan. ■Új termékek jelennek meg, pél­dául a különböző fóliák, ame­lyek az élelmiszerek csomago­lását tökéletesítik. Egyre töblfr nyílászárószerkezet, épületbur­kolóanyag is készül. Az ipart felhasználás szintén szélesedik^, tervezik a bányászatban való al­kalmazását is. A nyírádi bányá­ban kísértetek folynak alumí­nium süveggerendák beépítésé­re. A kezdeti eredmények biz­tatóak. Űj bauxitbányákat nyitnak a Bakonyban

Next

/
Thumbnails
Contents