Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

I MncHiitmnBBsiBaaimeiHauiiMnunMMHimamiimimNUM« 4 z utóbbi két évtizedben Európa közkedvelt cse­megéje lett a gyulai kol­bász. A külföldi államok közül Nyugat-Németország, Anglia, Svédország, Hollandia, Svájc, Belgium, Franciaország, Olaszor­szág, Spanyolország, Libanon, az angol gyarmatok, Hong-Kong, Ciprus, a Kanári-szigetek, Gö­rögország és Finnország lakossár­ga vásárol belőle egyre többet Az exportlehetőséget vállala­tunk a termelés növelésével használja ki. Két évtizeddel ez­előtt 35—40 vagon gyulai kol­bászt gyártottunk, 1971-ben pe­dig már 246 vagonnal! Ebből a cikkből 1952-ben elsőnek Cseh­szlovákia vásárolt. Tíz évvel ké­sőbb, 1962-ben a szocialista álla- ínakba irányuló gyulai kolbász­export 9 ezer 160 mázsára növe­kedett, a Nyugat-Európába szál­lított mennyiség pedig elérte az 1740 mázsát A nyugat-európai államok elő­ször 1957-ben érdeklődtek hús­készítményünk iránt. Ekkor gyu­lai kolbászból 285 mázsát szállí­tottunk Nyugat-Németországba, Angliába és Svédországba. A múlt esztendőben már 52 vagon áru került Gyuláról Nyugat-Eu­rópába. eannmmiivMnHmBiiuiiiiBiBBiiiiiiiuntíBiimiiMiimiiiimmissmisanficsetasiunmíitciaisaisnei« A szocialista tábor országai közül legnagyobb vásárlónk a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság évi 85 vagonnal ép az NDK. A Moszkvába irányított kolbász-szállítmányt a Budapest Étteremben tálalják. A nyugati államok közül Nyn_ gat-Németország 'tavaly 36 va­gonnal vásárolt gyulai csemegét. Az idén az első félévben lova­gon árut vett át. Anglia a tavalyi öt vagonnal szemben az első fél­évben 8 vagonnal kért. Svédor­szág évenként hagyományosan átveszi az 500 mázsát, összessé­gében megállapíthatjuk hogy az 1957. évi első tőkés export óta 16 nyugati állam vásárol tőlünk gyulai kolbászt. Csak a kiváló minőségű árunak jó a piaca Exportlehetőség nemes húsból és élő állatból befolyásolni, hogy az állomány fajtáját és minőségét rendeljék az export-érdekek alá. Az oros­házi és a mezőkovácsházi járás szövetkezeteiben, háztáji gazda­ságaiban egyre eredményesebben valósítják meg az állomány cse­réjét tiszta vérűre. Helyes lenne, ha a megye más tej egységei is követnék ezt a kezdeményezést, hiszen közös érdekről van szó. A megtermelt árunak piacot kell szereznünk. A piac kapuja pedig csak akkor nyílik, altkor fogad­ja be a Békés megyei állatokat, húskészítményeket, ha azok a nemzetközi előírásnak megfelel­nek. Hízott marha élő exportunkat 1962-ben kezdtük el 4600 állattal. Legnagyobb vevőnk már akkor is Olaszország volt. Mögötte Nyugat-Németország, majd Líbia és Hollandia következett. A múlt esztendőben már 15 ezer 800 hí­zott üszőt, illetve hízott bikát exportáltunk. A termelőszövet­kezetekből és a háztáji gazdasá­gokból 12 ezer 300 egyedet vá­sároltunk fel exportra. Az év első felében a különböző korlá­tozó intézkedések bevezetése után, melyek a nőivarú egyedék védelmét szolgálják, 715o hízott bikát adtunk át külföldi partne­reiknek. A piackutatás jelenlegi ered­ményei azt tanúsítják, hogy au­gusztusban, szeptemberben és októberben a nyugat-európai ál­lamokban szinte korlátlan lehe­tőség kínálkozik élőállat elhe­lyezésre. Ezért most, a novem­berre és a decemberre szerződött állatok augusztusi, szeptemberi, .lletve októberi átvételét szervez­zük. A Húsipari Tröszt a szállí­tásra előrehozott állatok után darabonként 500 forinttal nö­veli az export-felárat. ■ vállalatunk szakmai segít. If séget nyújt az előbb em_ w lített exportlehetőség ki­használására. Az UNIVERZ I. koncentrátumot beszereztük, me­lyet az AGROCOOP forgalmaz, az állatforgalmi és húsipari vál- laton keresztül. E koncentrátum takarmányozása előnyösen hat az állatok fejlődésére. Akik már megpróbálták az etetést, nem csalódtak. Ez időtájt 20—24 termelőszö­vetkezetben foglalkoznak inten­zíven szarvasmarha-hizlalással. A korszerű takarmányozás hatá­sára az 1971. évi Á-miőség 31 százalékról 1972 első felében 40 százalékra növekedett. A kamuti Béke Tsz, a kardoskúti Rákóczi Tsz, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag és Aranykalász Tsz, a csár­daszállási Petőfi Tsz az év első felében 524 hímivarú hízott marhát értékesített, melyből 28 százalék volt a Szuper Á-, 60 százalék az Á- és 12 százalék a B-minöség. A korábbi években Szuper Á-minőségű hízott mar­hát nem szállítottak a megye közös gazdaságaiból exportra. Ez volt az első esztendő, amikor a kiváló képességű és kiváló hús­minőségű magyartarka hízott marha Szuper A-minőségével szinte verhetetlenek voltunk Nyugat-Európában. 4 z üszőborjak piaca ed­dig nem volt meg. Emi­att többen arra kénysze­rültek, hogy az üszőborjakat tartsák, majd csak lesz velük va­lami. Ebben az esztendőben a szarvasmarha-tenyésztési prog­ram megvalósítására vállalatunk szerződést kötött a nagybőnhe- gyesi Zalka Tsz-szel, az orosházi Béke Tsz-szel, a dobozi Petőfi Tsz-szel és a kondorosi Dolgozók Tsz-szel üszőborjak fogadására. A piacon felkínált 50—90 kilo­grammos borjakat felvásároljuk s ezekben a fogadó tsz-ekben gondozzák további 60—80 napig Amikor elérik a 120—130 kilo­grammos súlyt, akkor értékesí­tésre kerülnek. Az év első felé­ben 624 üszőborjút vásároltunk fel, melyekből már 208-at ex­portra értékesítettünk. <—) ■ öt évvel ezelőtt szerveztük meg a csabai kolbász készítését. ; Ebből 1968-ban öt mázsa súly- ; nak megfelelő mintákat küld- : tünk nyugat-európai partnere- < inknek azzal, ha az áru megtet- : szák, ebből is szívesen gyártunk > és szállítunk. A csabai kolbász. ! bői 10 év alatt megtízszereztük [ a termelést. így a múlt eszten­• dőben már 72,2 vagon áru hagy- ! háttá el az üzemet. Ebből expor- ! táltunk 54,5 vagonnal! A nyugat. ! európai államok közül elsőnek 5 Nyugat-Németország kereskedői- « vei alakítottunk ki üzleti kap­■ csolatot csabai kolbász értékesí. « tésére. 1969-ben öt vagon csabai kolbászt szállítottunk részükre, a j múlt esztendőben pedig már 53 ' . vagonnal. Svédország, Francia- ; ország élelmiszerkereskedői nö. | vékvő érdeklődést mutatnak új | gyártmányunk iránt. Közkedvelt ; csemegének tartják, amit az is ; mutat, hogy import rendelésüket ; rendszeresen megküldik s így ré­■ szűkre a kért mennyiséget határ. 5 időre kiváló minőségben bizto- ; sítjuk. Az érdékesség kedvéért 5 említjük, hogy Ciprus szigetére, • Nicoziába egy mázsa csabai kós. • tolót kértek. endkívül nagy körülte­kintésre, kiváló minősé­gű árura van szükség ahhoz, hogy az igényes külföl­dön a magyar élelmiszer vevőket hódítson. A gyulai és a csabai kolbász igen szép és eredmé­nyes küldetést teljesít. Újabban azonban nemcsak a kolbász jut el nyugatra, hanem onnan mind több kereskedő keres fel ben­nünket, meg kívánja tekinteni az ■ üzemet, hogy ezután szerződést ! köthessen különféle kolbászfélék ; és nemes húsok szállítására. Jó 22 smmms 1972. JÚLIUS 3C példa erre az a húsexport, amely 1972 első felében kezdődött el. Olaisz partnerünknek 3,6 vagon pármai sonkát és egy vagon ser­téskarajt készítettünk. Figyelem, reméltó, hogy a Gyulán készített pármai sonka iránt az olaszok milyen nagy érdeklődést tanúsí­tanak. Korlátlan mennyiségben vevőink lennének, csupán egy a gondunk: a vegyes sertésállo­mány nem alkalmas pármai son­ka készítésére. Ennél a cikknél ugyanis olyan minőségi követel­mények vannak, hogy egy-egy sonka súlya 9 kiló alatt nem le­het, a bőrnek pigment-mentes­nek kell lennie, a szőrtüszőknek pedig fehéreknek. Vagyis csak fehér hússertésből, 120—130 ki­lós súly között lehet ezeket a sonka-követelményeket teljesí­teni. A pármai sonkákat a Békés­csabai Hűtőház mélyhűtőjében külön-külön függesztve fagyaszt­juk, majd fagyasztás után cso­magoljuk. Ha összejön egy kami­onra való, akkor értesítjük az olasz kereskedőt és küldi érte a kocsit. Az év második felében 7—8 vagon pármai sonkát és két-három vagon karajt készí­tünk elő olasz exportra. Az év első felében 80 vagon zsírt exportáltunk Angliába, a jugoszláv CENTROCOOP és a TERIMPEX közreműködésével. Az angol piacot nehéz volt meg. szereznünk, mivel a húsipari vállalatok közül érte többen is versenyeztek. Az angol keres­kedő zsírmintákat kért a hús­ipari vállalatoktól! Azokat meg­vizsgálta és az 5-ös bélyegzővel ellátottat tartotta a legkiválóbb­nak. Azóta folyamatosan szálli. tunk, kölcsönös megelégedéssel. Kolbászfélékből és nemes hú­sokból külföld jó exportlehetősé­get kínál. Viszont csak a kiváló minőségű árut hajlandó átvenni. Éppen ezért a hazai húskészít­mények minőségének javítása, a tényésztői munka fokozásával ér­hető el. Ezért ezúton is szeret­nénk az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a ház­tájiban állatot tartók figyelmébe ajánlani: olyan fajta jószágokat tenyésszenek, melyek külföldöm is jól értékesíthetők. mezőgazdasági üzemek termelésüket mind job­ban, a külföldi kereslet kielégítésének szolgálatába állít­ják. Ennek köszönhető, többek között az is, hogy tejesbárányból és pecsenyebárányból az 1968. évi 2400-ról tavaly már 32 ezerre növelhettük az exportot. Az első félévben Olaszországba és Líbiá­ba, 23 ezer tejesbárányt és pe­csenyebárányt szállítottunk. Eb­ből a két cikkből a világpiacon korlátlan áruelhelyezést tapasz­taltunk. A termelő gazdaságok közül a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz és az Aranykalász Tsz, a nagykopáncsi Kossuth Tsz, az orosházi Béke Tsz, a méhke­réki Balcescu Tsz már olyan faj­tákat tenyészt, amely a legigé­nyesebb külföldinek is megfelel. A magyar Merino juhot Angliá­ból származó hústermelő jellegű kosokkal keresztezik. Az utódok 8—10 hetes korra elérik a 14—18 kilogrammot. Ezt a minőséget tejesbárányként vásároljuk fel — jelenleg — 49 forint kilón­kénti áron. A pecsenyebárány 30 kg súlyban kerül piacra, 40 forint kilónkénti felvásárlási árral. Több juhászaiban a tejes, és a pecsenyebárány értékesítés növe­lésére 2 évenként már háromszor bárányoztatnak. A nagy bevétel bizonyára megéri ezt a: fárado­zást, amit leginkább az mutat, hogy ebben az esztendőben vál­lalatunk 40 ezer tejes- és pecse­nyebárányt exportál. múlt esztendőben olasz partnereink ajánlatot tettek élő sertések átvé­telére. Békés megyéből 39 ezer 300 export minőségű hízott ser­tés került Olaszországba és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságba. A termelőszövetkezetek ebből 16 ezer 400-at adtak. Az év hátralevő részében hetenként innen a megyéből 500—600 ki­váló minőségű hízott sertés ex­portja jöhet számításba. Ameny- nyiben az osztrák cégek megked­velik a Békés megyében nevelt sertéseket, akkor újabb export­lehetőséget használunk majd ki. Július derekán osztrák kereske­dők jártak a Mezőhegyesi Álla­mi Gazdaságban. Vizsgálták az állományt, keresték az üzletkötés lehetőségét. Olasz partnerünk különleges követelményt emel a hízott ser­tés minőségére. Előírja a 120 ki. logrammos átlagsúlyt, a fehér hússertés-jelleget, a jó sonkafor­mát és a pigment-mentességet. Ha a jelenleginél tízszer annyi ilyen sertéssel rendelkeznénk, az olasz kereskedő ezeket mind át­venné. Sajnos a keresztezett ál­lomány exportra nem jöhet szá­mításba. A fehér hússertés Com. wal keresztezése külföldnek nem jó minőségű. De nemcsak a nyu­gat-európai államok kereskedőit jellemzi ez az igényesség, ha­nem csehszlovák partnereinket is. A vegyes állományt ők sem veszik át. Vizsgálataink szerint me­gyén ben 12 termelőszövetkezet, továbbá a mezőhegyesi, a hidas- háti, a körösi, a dombegyházi és a Gyulai Állami Tangazdaság­ban nevelnek export minőségű fehérhús-sertéseket. Az állami gazdaságok mellett most már a termelőszövetkezetek közös ser­téstenyésztő és hizlaló vállalko­zásai is számításba jöhetnek élő export lebonyolítására. A füzes­gyarmati SERKÖV a tótkomlósi SERKÖV, a vésztői SERKÖV, a kardosi SERKÖV, a kamuti SER­KÖV mellett mind több és egyre kiválóbb minőségű export árut kapunk a mezőkovácsházi 'Űj Al­kotmány Tsz-ből, az újkígyósi Aranykalász Tsz-ből, a kardos­kúti Rákóczi Tsz-ből, a hunvai Hunyadi Tsz-ből, melyeket nyu­godt lelkiismerettel exportálhat­juk. A minőségük kiváló, ver­senyképes. Az utóbbi időben ta­lán nem is volt olyan hét, hogy a mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz-től az olasz kereskedő ne vásárolt volna. A sertéstenyésztői kedv Békés megyében igen jónak mondható. Azt a sok jóindulatot, mellyel a tenyésztők között nap, mint nap találkozunk, helyes lenne úgy

Next

/
Thumbnails
Contents