Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
•HmHiiiiiiif)niamiMiifi««inimiiiiii|iam(iilimiy|iimnutBHVIInnafaiini||||fMIIMiy99| Fiatalok lendületes munkája a Munkácsy Termelőszövetkezetben WHwnnmmmmnwmmwmnmiitnn»MwniiimmH»imii,innw»|Mmiwmi*nm<iwi”‘iw"i Belterjes irányban fejlődik a Körőstáj Termelőszövetkezet r srmelőszövetkezetünk három közös gazdaság egyesüléséből jött létre 1967. január 1-én. Az Aranykalász Tsz, a Nép- köztársaság Tsz és a Zöld mező Tsz- be tömörült parasztok döntöttek úgy, hogy együttes erővel építik ki Gyula másik szövetkezetét. Az egyesülést a természeti körülmények nagyon sürgették és indokolták. Talán nincs a megyében még egy olyan szövetkezet, ahol 80—100 holdat kitevő szabályos nagyüzemi táblával nem rendelkeznek. A Munkácsy Tsz több ezer holdjából az egyesülés után sem tudtak kihasítani olyan összefüggő területet, amelyen a valójában korszerű nagyüzemi gazdálkodást meg tudnák valósítani. Az egykori Körösök holt medrei, az erek teljesen behálózzák a szövetkezet földjét. Ezek nagy részében az év első felében térdig érő víz van. Így csak a holt medrek partszakaszait tudjuk megművelni. Szövetkezetünkben összesen 1100 tagot tartunk nyilván. Közülük 450 a nyugdíjas. Megnyugtató, hogy a dolgozó létszám átlagos életkora 43 esztendő. 650 dolgozó tagunk jelenI tősen járul hozzá a nyugdíjasok és járadékosok segítéséhez. Ebből is látható, hogy milyen jelentős szociálpolitikai feladatot is megoldunk. A közös munkában egyre több fiatal vesz részt. Főként szakmunkások jelentkeznek tagfelvételre, akik a gépesítésben vállalnak munkát { Tavaly harminckét 30 éven aluli kér- te felvételét a szövetkezetbe. Az idén eddig 19 fiatal felvétele mel- ; lett foglaltunk állást. Ezeknek a fia• falóknak köszönhető, hogy a gépel sítésben jó ütemben előrehaladtunk. A kalászosokat a kukoricát és a cukorrépát is mi már gépek segítségével, 5 vegyszerek felhasználásával, szinte kapavágás nélkül termesztjük. Mostani feladataink közül legégetőbb a szállítás és a rakodás gépesítésének fejlesztése. Ügy érezzük, 2 hogy a szállító brigád munkáját kor■ szerű eszközökkel tudjuk csak könyj nyíteni. Ezért olyan berendezéseket ! vásárolunk, melyek a teher vállon való cipelésétől mentesítik az embereket A növénytermesztés szervezésében a szakosodás útját járjuk. A búza, a kukorica és a cukorrépa termesztése mellett nagy gondot fordítunk az évelő pillangósokra, köztük a lucernára, Belőle jó minőségű takarmányt készítünk az állat- állománynak. Szövetkezetünkhöz 500 hold öntözhető ősgyep és 250 hold öntözhető műrét is tartozik. Szeretnénk, ha ezen a területen megvalósíthatnánk a korszerű gyepgazdálkodást. Ebben az esztendőben kísérletet folytattunk — az országban elsőnek — a műbőr-tömlős öntözéssel. Hasznos tapasztalatokra tettünk szert.' A műbőr-tömlő segítségével tereprendezés nélkül is öntözhetjük az ősgyepet, ■ onnan a korábbinál lényegesen nagyobb fűhozamot nyerhetünk. Szükséges a gyepgazdálkodás fejlesztése azért is, mert a szarvasmarhatenyésztés fellendítésére, lehetőségeink jó kihasználására szeretnénk a jövőben vállalkozni. Megtisztelve érezzük magunkat amikor a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium segítségével tartás-technológiai kísérletet állíthattunk be tejtermelésre és hústermelésre, különböző szarvasmarha fajtákkal. Kutatjuk a szarvasmarha-tartás legjobb és legkorszerűbb üzemi módszerét. Erre a célra az idén és jövőre 4—5 millió forintot ruházunk be. Tehén- állományunkat 350—400-ra szeretnénk növelni a saját nevelésű szaporulatból. Nagyüzemi sertésetelepünket komp- lettíroztuk. Kész a tenyésztőtelep és az utónevelő is. Tagjai vagyunk — alapítói — a gyulai tsz-ek sertés- hizlaló közös vállalkozásának. Évente 8 500 sertés hizlalásához biztosítjuk a szükséges anyagokat. Ezenkívül pecsenyebaromfi neveléssel is foglalkozunk. Ebben az esztendőben 320 ezer pecsenyecsirkét és 100 ezer pecsenyekacsát adunk a felvásárlónak. Követjük a gyulai zöldségtermesztő hagyományokat is. A közelmúltban épített hajtatóházunkban és a hozzá csatlakozó „fóliavárosban” zöldséget és virágokat termesztünk. A gyulai üzemi konyhákat, a napközi otthonokat és a szállodákat a mi szövetkezetünk látja el friss zöldséggel. A viszonylag mostoha természeti körülmények között a belterjes irány jellemző termelésünk fejlesztésére, z egyesülés előtt a három szövetkezet 45 millió forint halmozott termelési értéket állított elő. A Munkácsy Tsz tavaly már 85 milliót. A szövetkezet közös vagyona az 1100 tsz-tag lelki- ismeretes és odaadó munkájából az 1967. évi 41 millió forintról 77 millióra növekedett. Tiszta vagyonunk az 1967. évi 29 millióról 57 millió foHntra nőtt. (—) Ö t évvel ezelőtt a Vörös Csillag Tsz, az Erkel Tsz és a Béke Tsz egyesüléséből született meg a mai Köröstáj Termelőszövetkezet. A három közös gazdaság ezt megelőzően sok gonddal és bajjal küszködött, hogy a termelésben a jövedelmezőség határán mozoghasson. A mély fekvésű Körös menti földeket tél végén és kora tavasszal nagy kiterjedésben belvizek borították. Ha szárazság volt, akkor a termelés emiatt szenvedett hátrányt. A különböző erek és holtágak nehezítették a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztését. Helyi kezdeményezésre mégis egyesülésbe vágott a három tsz, hogy az erőket összpontosítva léphessen fel a természeti körülmények javítására, a termelékenység és a jövedelem fokozására. Az egyesülés után termelőszövetkezetünk vezetősége tudatos gazdaságszervező munkához látott. Elsőnek a szakemberek munkába állítását valósítottuk meg. Jelenleg 15 agrármérnök, 7 középfokú technikus dolgozik a közösségért. Munkájuk hatékonysága leginkább azzal mérhető le, hogy öt évvel ezelőtt 70 ezer munkanappal fordítottak többet a termelésre mint 1971-ben, ugyanakkor 71-ben kétszer akkora termelési értéket állítottak elő, mint 1967-ben. A termelékenység ilyen nagyarányú növekedése lehetővé tette, hogy a gazdálkodás biztonságos feltételeinek megteremtésére törekedjünk. Ezért felvettük a kapcsolatot a Debreceni Agrártudományi Egyetem üzemszervezési tanszékével és segítségükkel elkészítettük a szövetkezet ötéves fejlesztési tervét. Komputerek segit- ségével száznál több variációt munkáltak ki, melyből a részünkre legkézenfekvőbbet, a legtöbb jövedelmet adót választottuk ki. Ebben a növénytermesztés szakosítását és az állattenyésztés gyorsütemű fejlesztését tűzitük célul. A biztonságos termelés egyik alap- feltétele nálunk a termelés természeti adottságainak javítása. A mélyfekvésű kötött talajok komplex belvízrendezését valósítjuk meg. összesen 12 millió forintot fordítunk csatornahálózat építésére. Évente 27—28 kilométer hosszú belvízelvezető csatornahálózatot építettünk, melyek csatlakoznak az üzemi és az üzemközi műveikhez. Innen az állami főművek segítségével emeljük át a vizet a nagyobb befogadókba, illetve a Körösbe. A komplex belvízrendezést ebben az esztendőben befejezzük. A korábbi években elkészített csatornák áldásos hatását máris érezzük, öt évvel ezelőtt átlagosan 9 mázsa búza termett holdanként szövetkezetünk határában. Az idén 17—18 mázsa hozamra számolunk 2 700 hold átlagában. De nemcsak a kalászosok termesztése vált és válik biztonságossá a káros belvizek időbeni elvezetésével, hanem a Ikapásnövények és az évelő pillangósok termesztése is. Ezt a biztonságot mutatja a termelési érték alakulása, öt évvel ezelőtt 22—23 millió forint termelési * értéket állítottunk elő, most pedig • évi 52 millió forint értékeit. A gazdálkodás jobbá tételére évek óta fokozzuk a föld termaképessé- • gét. 1967-ben mindössze 28 vagon műtrágyát szórtak ld \ a Köröstáj Tsz mai határára, { 1972-ben pedig 180 vagonnal. A tér- j melési érték ilyen tudatos gazdaság- : szervező munkával növekedhetett kétszeresen a régi fölé. ; Termelési értékünkből jelentős há- * nyadot képviselnek a melléküzem- | ágaik bevételei. Évente már 11 mii- j lió forintra számolunk e kisegítő ■ ágazatokból. Ebből ötmillió forint- |; nál többet hoz a húsüzem. Itt éven- ; te 1 600 hízott sertést dolgozunk fel. 2 A húskészítményeket friss és füstölt ■ állapotban értékesítjük. Termékeink 25—30 százaléka Gyulán kerül for- : galomba. Üzemeltetünk egy élelmiszer ■ és zöldségboltot, a strandon pedig ■ élelmiszer-büfében árusítjuk saját t termelvényeinket. ; Gondot fordítunk tagjaink mun- ! kákörülményeinek javítására. A köz- ; pontosított munkahelyeken pihenőhelyiségek, ebédlő, mosdó áll a dolgozók rendelkezésére. Bevezettük a ! munkaruhaellátást is. Az üzemi i étkeztetést megszerveztük. A szövet- ■ kezet dolgozóinak 6 forint térítés ■ ellenében bőséges ebédet biztosi- S tünk. Üzemi konyhánkon naponta már : 380 adag ebédet főzünk. ; gazdálkodás szervezésében ná- ; lünk is fellelhetők az integrá- • ciós törekvések, öt közös vál- • lalkozásnak vagyunk a tagjai. • Fenntartjuk a gyulai SERKÖV-öt, ; alapítói vagyunk a baromfikeltető ! közös vállalkozásnak, a Békés megyei : MÉK-nek, az erdőművelő közös vál- • lalkozásnak és a gyulai járás tsz- ; einek építőipari közös vállalkozásé- : nak. (—) Korszerű munkakörülmények » Megbecsült dolgozók az Állami Tangazdaságban ~ j feladatkörben dolgozunk 1969-től a Gyulai Állami Tangazdaságban. A tiszántúli megyék mezőgazdasági szakembereit készítjük fel az életre. Így közvetlen kapcsolatba kerültünk a Gyulai Kertészeti Technikummal és Szakközépiskolával, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézettel és a Kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakmunkás Iskolával. Több év óta nálunk töltik gyakorlati foglalkozásukat a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanuló szovjet ösztöndíjas gépészmérnök-hallgatók is. Gazdaságunk a tőle telhető legtöbbet teszi azért, hogy a jövő szakmunkásai korszerű körülmények között és jó környezetben tanulhassanak. A kertészeti technikumnak és szakközépiskolának 33 hold gyakorló területet biztosítunk. Ebből 29 hold a szántó, 4 hold pedig a gyümölcsös. Ezen a területen korszerű épületek és gépek szolgálják a tanügyi célt. A kertészetben hajtatóházzal és dísznövényházzal is rendelkezünk, így a fiatalok a szakma valamennyi nagyüzemi módszerét megismerhetik. Az első, a második, a harmadik és a negyedik évfolyam tanulói rendszeresen részt vesznek szakmai gyakorlaton. A harmad- és negyedévesek háromnaponként váltják egymást. Napos! teendőket lát- 5 nak el. Ismerkednek az irodai, a bri- • gádvezetői és a gépműhelyi munká- ! val. I A Szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola 25 holdat hasznosít. A jövő szakmunkásai itt ismerkednek meg a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. A szabadkígyósi iskola viszonylag kedvező körülmények között dolgozhat, mivel az intézethez üzemi konzervgyár is csatlakozik, így a fiatalok a szántástól, a vetéstől a betakarításig, sőt ezen túl a feldolgozásig Is figyelemmel kisérhetik az élelmiszer-termelés útját. A Kétegyházán tanuló mezőgazda- sági gépszerelő szakmunkások reggeltől estig itt tanulnak nálunk. A harmadévesek a gazdaság technikai berendezéseivel már részt vesznek a termelő munkában. Részükre kollégiumi szállást és étkezést biztosítunk. Valamennyi fiatal ösztöndíjas, a Tiszántúlon működő mezőgazdasági üzemek várományosa. Közülük évente csak egy-kettő marad vissza tangazdaságunkban, többségük hazamegy szüleihez és a községben működő termelőszövetkezetben vállal munkát. Ahhoz, hogy betölthesse gazdasái gunk feladatét megkülönböztetett figyelmet kellett fordítanunk szakemberek munkába állítására. Jelenleg 13 mezőgazdasági mérnököt, kilenc felsőfokú technikust, 12 középfokú technikust és 141 szakmunkást foglalkoztatunk. Ezen (kívül 36 betanított munkásunk is van. összesen 8 ezer 500 holdon gazdálkodunk, 529 dolgozóval. Szakmunkásgondunk jelenleg egyedül a tehenészetben tapasztalható. Szakosított tenyésztőtelepünkön korszerű körülmények között dolgozhatnak a munkavállalók. A juhászaiban hagyományos körülmények között szervezzük a munkát. Szakmunkásokat ebbe az ágazatba is szívesen felvennénk. A fizikai álomé nyú dolgozók részére rendszeresen szervezünk továbbképzést. 1971-ben összesen 41 dolgozót tanítottunk meg munkájának jobb ellátására. Az idén 28 dolgozó vett részt továbbképző tanfolyamon. A tehenészeti gépi fejőtanfolyamot helyben szerveztük meg. A kombáj- nosokat a Hortobágyi Állami Gazdaságban készítettük fel a nyári betakarításra. Traktorosainkból tízen ■ tanultak a Hódmezővásárhelyi Álla- | mi Gazdaságban. Gépészeink közül * kilencnek adott nagyobb tudást a i Gorzsai Állami Gazdaságban szer- j vezett továbbképzés. Az utóbbi két • esztendőben majdnem félmillió fo- | rintot költöttünk a dolgozók szakmai j felkészültségének növelésére. Az a cél vezérel bennünket, hogy a törzs- f gárdához tartozó 304 dolgozó számát ! évről évre gyarapítsuk. A gazdaság- 2 hoz hű dolgozókat megbecsüljük, öt- ■ évenként jubileumi évet tartunk. ’ Ilyenkor az átlagosnál több jutalmat S adunk a dolgozóknak. Különböző 2 szociális intézkedésekkel is segítjük £ a megtelepedést. Lakóház-akciónkat ■ évente négy család veszi igénybe. S Gyulán és környékén családi házakat i építenek az állami gazdaságtól ka- 5 pott támogatásból. De nemcsak pénz- ■ zel segítjük dolgozóinkat, hanem le- i hetőséget biztosítunk ahhoz, hogy a 2 családi házak egymás segítésével ■ épüljenek. Elkészítjük a kiviteli | és a költségtervet. Az építők rendel- 2 kezésére bocsátjuk szabad szállító 2 kapacitásunkat. Tanyák lebontására 2 adunk lehetőséget, hogy bontott ■ anyagból olcsóbb lakáshoz jussanak • a dolgozók. • özös feladatainkban eggyé- ; forrva dolgoznak a műszakiak és a fizikaiak. Az 5 utóbbi időben csökkent a • munlkaerővándorlás is. így már nálunk is egyre több dolgozó ünnepel- S heti öt-tíz, tíz-tizennégy, tizenöt-ti- : zenkilenc, húsz-huszonnégy és hu- • szonöt év feletti egy helyen eltöltött ■ munkaidejét. (—) !■■■■■■!
