Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

Feltöltésre vár az ország éléskamrája Előkészületek a téli tárolásra Cukorgyártási idény előtt Mezőhegyesen Ä ^dség-gyümölcslkereske>- j delemben még javában tart a nyári cikkek felvásárlása, for­galmazása, de a szakma veze­tői már készülődnek az 1972— 73. évi tárolási idényre. Az ország „téli éléskamráinak” megtöltése a zöldség-, gyü­mölcskereskedelmi egyesülés tagvállalatainak egyik legfonto­sabb feladata. A sikeres megol­dás érdekében már megkezdőd­tek a tárgyalások a Belkereske­delmi Minisztériummal; a szö­vetkezeti közös vállalatok, a MÉK-ek pedig a megyei taná­csokkal vették fel a kapcsola­tot. A tanácsok adják ugyanis a megbízást arra, hogy területen­ként mennyi burgonyát, hagy­mát, zöldségfélét készletezze­nek. Az idén egyébként a szö­vetkezeti kereskedelem 10—15 százalékkal nagyobb készleteket kíván tárolni, mint a tanácsi megbízatások összessége. A többletet egyrészt a várható veszteségek fedezésére, másrészt az úgynevezett biztonsági alap képzésére tartották fel. A közös vállalatoknak a7 új tárolási idényben sem lesz köny- nyű dolguk. Kevés a munkás­kéz és hiány van technikai esz­közökben is. A népgazdaság erőfeszítései nyomán azonban nőtt a tároló terek, raktárok, hűtőházak kapacitása. A téli almát már szinte teljes egészé­ben kondicionált hűtőtárolók­ban túdják elhelyezni. Változat­lanul gondokat okoz azonban az óriási mennyiségű burgonya tárolása, aminek mintegy 80 százalékát továbbra is szabad téren, prizmákban kell „telel­tetni”. A zöldségféléknek is csak egy része kerülhet pin­cékbe, vagy más, az áru jó mi­nőségét tartósan biztosító táro­lótérbe. A legfrissebb tájékoztatás szerint Szabolcsban már meg­kezdődött a fehér téli almák körbeszedése; ezzel a módszer­re; nyerik a tárolásra leginkább alkalmas gyümölcsöt. (MTI) Lassan-lassan újra itt az ősz. i Egyik csalhatatlan jele ennek,! hogy a cukorgyárakban immár I az utolsó szakaszhoz érkezett a | több hónapos felkészülés az új répafeldolgozási idényre. így van ez a Mezőhegyesi Cu­korgyárban is, ahol Túri Feren» főmérnök 1 vezetésével csütörtö­kön kiadós műszaki értekezletet tartottak a gyárrészlegek veze­tői. Mert bármennyire is előre­haladtak a munkával, van és lesz bőven még mit tenniük a szep­tember 12-én kezdődő cukor- gyártási idénykezdésig. 27 és fél — 28 ezer vagon répa Tavaly ilyenkor a gyár veze­tői nem egyszer mondták aggód, va, hogy igen megcsappant a cukorrépa-termesztési kedv. S hogy volt ennek a megállapítás­nak a’apja, ezt tanúsítja; a múlt évben csak 23 700 vagon répát dolgozhattak fel. Milyenek az idei kilátások? Jóval kedvezőbbek — hála a Címkecsomagolás a KNER-ben Egyébként a hústermelő gaz­daságok viszonylag egyszerű épületeket alkalmaznák majd, de jó gépesítéssel, a tejtermelők viszont igazán belterjes körül­mények között végzik munkáju­kat. A tejtermelő gazdaságok elsősorban a városok közelében lesznek A feladat megoldása nem ol­csó, mert a korszerű szarvas- marhatelep legalább háromszor annyiba kerül, mint a modem ba­romfifarm. A nagy befektetés­nek pedig meg is kell térülni. Erre is gondolt a kormány. A lényeg: a szarvasmarhaá­gazat legalább annyi hasznot hozzon, mint a sertéstenyésztés. Tehát a tiszta jövedelem kétfé- ■ le számítási mód — az eszköz- arányos és az önköltségarányos — szerint átlagosan legalább nyolc, illetve tizenöt százalék legyen. A marhahús átvételi árát ki­lónkét 5.70 forinttal emelik, persze fajták és minőségek sze­rint differenciáltan. Ez jövedel­mezőségi problémát meg is old­ja. A tej átvételi ára literenként 1.30 forinttal emelkedik, azon­ban még így is kevés lesz. Ezért a kormány a jövedelmezőséget különböző közvetett juttatások­kal biztosítja. Ilyen például, hogy a nagyüzemek minden megszületett borjú után kapnak háromezer forintot, vagy ha ezt nem igénylik, akkor kaphatnak az értékesített tejért literenként még további egy forint 10 fil­lért. Ha a tehénállományt a nagyüzemekben növelik, akkor támogatásként kapnak tehénén, ként 30 ezer forint forgóalap­kiegészítést. A háztáji és egyébb kisgazdaságokban az eddigi ■ nyolcezer forintos üszővásárlá- • si támogatás megszűnik, viszont • a kisember, aki tehenet tart;: minden évben, minden tehén • után kap az államtól 1 500 fo- i rintot (így ugyanis az az érdé- : ke, hogy a tehenét minél tovább ■ tenyésztésben tartsa). ; Megszűnik a kivágási keret-1 szám, vagyis a tehenek levágá- : sának adminisztratív korlátozá- ; sa. Az állam fokozza az üsző- ! borjak intervenciós felvásárlását. : Az a kisember, aki tehenet akar 5 venni, 25 ezer forint OTP köl- ! csont kaphat. A nagyüzemek az j istállóépítéshez továbbra is kap. S ják. az ötven százalékos vissza • nem térítendő állami támogatást,! de 50 százalékos dotációt kap- : nak a korszerűsítésre (a régi is- ■ tállók átalakítására), valamint • a takarmánytermesztés és ipar- S szerű feldolgozás fejlesztésére is. : A kedvezőtlen adottságú gazda- ■ ságok, amennyiben adottságaik ! a szarvasmarhatenyésztésre al- : kalmasak, ennél magasabb ará- ■ nyű támogatást is kaphatnak. ■ Amit most elmondtunk, az • főként a mezőgazdaság ügye. j Legfeljebb még az iparé, mert : nem lenne helyes, ha a korsze- • rűsítéshez szükséges összes gé- j pékét külföldről kellene hoz- 1 nunk. : A legszélesebb közvéleményt • is érdekli azonban, hogy milye- j nek a kilátásaink a határozat £ végrehajtására és honnan te- £ remijük meg a fokozott támo- • gatás anyagi összegeit. Erről : lesz szó sorozatunk befejező ré- £ szében. • (Folytatjuk) ■ Földeáki Béla ■ A homokbuckák zöld moszatja Ha a pusztaságban hirtelenül kizöldül a futóhomok, jó lesz a termés, — ezt jósolgatják a sző­lőtermelők és a gabonatermelők Közép-Ázsiában. Ezt a régi né­pi jóslást most igazolta a tudo­mány. Leningrádi botanikusok megállapították, hogy a homok­buckák érdekes zöld színét hir­telen kiviruló mikroszkopikus mossatok okozzák. A helyszíni vizsgálatok után a kutatók a laboratóriumokban jelenítették meg a „virágzó sivatag” képét. Elérték, hogy a homok 20 Cel­sius foknál magasabb hőmér­séklet mellett és minimális ned-> vességtartalom esetén is kizöl­dül. A homok a virágos réthez hr-nnlít. A homokos pusztaság egy hektárján évente több mint másfél tonna szerves anyag ke­letkezik, amely rendkívüli jó hatással van a termésre. A tu­dósok véleménye szerint a siva­tagi moszat mesterséges te­nyésztéssel jelentősen növelhe­tők a terméshozamok a Szov­jetunió száraz déli területein. Üj címkét kap a közkedvelt Kőbányai világos sör, melyet Békéscsabán, a Kner nyomdá­ban készítettek. Képünkön csomagolják a címkéket a sör­gyárnak. (Fotó: Demény) termesztés fellendítésére hozott kormányhatározatnak. Számítá­saik szerint az idén 27 és fél- 28 ezer vagon nyersanyagot vár. nak. Vagyis 4—4 és fél ezer va­gonnal többet a tavalyinál. Ezért pedig sokat tettek azok a gazdaságok, amelyek jelentő­sen megnövelték vetésterületü­ket. Amint újságolták, a Mező­hegyesi Állami Gazdaságban a múlt évben 1500 katasztrális hol­don termeltek cukorrépát. Az idén viszont már 2200 holdon. És még jó néhány közös gazda­ság követte a mezőhegyesiek példáját. Korszerűsítik az átvevőhelyeket Természetesen a várhatóan nagyobb termés átvételére ala­posan fel kell készülni. A gyá­riak ennek megfelelően több in. tézkedést tettek. A gyártelepen a gördülékenyebb és gyorsabb répaátvételt két újabb prizmázó gép segíti. Ezeknek a gépeknek továbbá az is a nagy előnye, hogy egyúttal a gaztól is megtisztít­ják az érkező nyersanyagot. S ami szintén nem mellékes, az úsztatókra is géppel rakhatják majd a répát. Három körzeti átvevőhelyen: Magyarbánhegyesen, Dombegy. házán és Székkutason tovább bő­vítik a rakterületet, folytatják a gépesítést és a villamosítást. A magyarbánhegyesi előrelátha­tóan egy héten belül elkészül. Az átvevőhelyek fejlesztésére 6 millió forintot költenek. Évről évre több cukorrépát tengelyen, vagyis közúton szállí­tanak a gyárba. Az idén ez az arány mintegy 50 százalék lesz, tehát körülbelül 14 ezer vagon nyersanyag így kerül ide. Éppen ezért jó lenne — ahol szükséges — ha a gyárhoz vezető uta­kat még az idénykezdésig kijavítanák, mert itt-ott szám­talan kátyú éktelenkedik az út­padkákon. De térjünk vissza a gyárhoz, mert a mezőhegyesiek az idén is tartogatnak néhány újdonsá­got. Egyedülálló létisztitási eljárás A közelmúltban lezajlott belső részpróbák jól sikerültek. A ter­I vek szerint szeptember 5-én és I 6-án tartják meg az üzemi fő­próbát, amikor már a gyár ösz- szes gépei és berendezései lépnek működésbe. Tavaly tértek át a földgáztü­zelésre. Nos, a szerzett tapaszta­latok igen kedvezőek: javult az energiaköltség és biztonságosabb lett a gőzellátás. A gázfűtés te­hát jól bevált! A mezőhegyesiek az AGROIN. DUSTRIJA jugoszláv céggel megállapodtak, hogy Magyaror­szágon először itt alkalmazzák a cukorgyártásnál az úgyneve­zett novisadi létisztítási eljárást. Az élenjáró eljárás lényege, hogy kevésbé érzékeny a répa minő­ségének változására; javítja a cukor minőségét és a feldolgozás folyamán kevesebb melasz ter­melődik. Nem alaptalanul remél­nek tehát jó eredményeket az új eljárás alkalmazásától, mely­nek bizonyára sok hazai és kül­földi szakember érdeklődője lesz. Az idén egy másik újdonság­gal is kirukkolnak... Szárazszeletet is készítenek A termelők régi óhaja telje­sül ezzel, hiszen a nyersszelet szállítása nemcsak igen sok va­gont és közúti szállítóeszközt igé­nyel, hanem jóval több munkát is, mint a szárazszelet ölfuvaro­zása. Nos, a jogos igények teljesíté­sére— mintegy 18 millió forint költséggel — elkészül a napi 10 vagon teljesítményű szelet- szárító, amely szintén földgáz­fűtéssel működik majd. A füst­gáz-generátor előreláthatóan a próbaüzemeltetés után, október 1-től már teljes kapacitással tér. mai. Ezzel lehetővé válik, hogy a nyersszeletnek körülbelül 90 szá­zalékát szárazszeletté alakítsák át. így pedig nemcsak a terme­lők igér>"ét, hanem az export- kötelezettségeket is szárazszelet­tel elégíthetik ki. Addig azonban még jó néhány nehéz nap vár a cukorgyár ve­zetőire és munkásaira. Podina Péter r* JUpületbádogozást, komplett fürdőszobák kialakítását és felszerelését, Vízvezeték-, központifűtés-szerelést, csempézést, parkettázást, műanyagburkolatok készítését, épületasztalos és lakatosmunkák végzését, szobafestést, mázolást, villanyszerelést rövid határidőre vállalunk „FÉSZEK" Lakáskarbantartó részleg, Békéscsaba, II., Csaba u. 2. Telefon: 12—297. • 80212

Next

/
Thumbnails
Contents