Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
Nemzetközi Könyvtáros Kongresszus Budapesten Auguszt us 26-a és szeptember 3-a kozott Budapesten tartja kongresszusát az IFLA (International Federation, of Library Associations) — a Könyvtáros Egyesületek nemzetközi Szövetsége. Ez a szövetség 1927-ben Fdinburgh-ben alakult meg, és a magyar egyesület — amely 1935-ben jött létre Magyal' Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete néven — 1938 óta tagja. — Miről fognak tárgyalná Budapesten a világ könyvtárosai? — ezzel kérdéssel fordultunk a Magyar Könyvtárosok Egyesületének titkárához, dr. Székely Sándorhoz. az Orvostudományi Dokumentációs Központ igazgatójához. — A kongresszus fő témája kapcsolatos az UNESCO által meghirdetett nemzetközi könyvévvel, címe: Olvasás a változó világban. E téma keretében több előadás hangzik el, amelyek különböző szempontból vizsgálják az olvasás helyzetét. Így dr. Mátrai László akadémikus, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke Hagyomány és újítás: olvasás egy változó országban címmel tart előadást a plenáris ülésen. Az ülések előadói között több nemzetközi szaktekintély neve szerepel még, hadd említsem meg közülük Robert Escarpit-t, a bordeaux-i olvasási- szociológiai intézet igazgatóját, A fő téma most a nemzetközi könyvév idején a figyelmet a könyvtárak hatásfokának vizsgálatára, a könyvtári munka hasznosságának felmérésére irányítja. Azért is időszerű kérdések ezek. mert nyugaton olyan nézetek terjedtek el. hogy a könyv szerepe a kultúra terjesztésében leáldozóban van. Az ismert amerikai szociológus, Marshall McLuhan véleménye szerint az emberek kulturálódá- sa a vizuális közlés — tévé, képregény, stb. — felé fordul. Valójában a könyvnek növekvő szerepe van a kultúra terjesztésében, jóllehet a képi közlés ha. tása is jelentős. Kizárólag képi és akusztikus hatásokból nem lehet maradandó tudásra szert tenni. A képi ismeretterjesztés csak felszíni rétege a kulturóló- dásnak, amely azonban nem gátolja, sőt elősegítheti az olvasást. — E kongresszus fő témáján, kívül hogyan kapcsolódik az IFLA a nemzetközi könyvév programjába? — Az IFLA az UNESOO-vaí együttműködő, annak támogatását élvező nemzetközi szervezeteik közé tartozik. Könyvtáros egyesületek szövetségéről lévén szó, természetes, hogy az olvasási, a köny v propagandája, az olvasás szociológiájának kutatása fontos feladatköre. Ezért a szövetség az első perctől melegen támogatta az UNESCO korábbi közgyűlésén felmerült gondolatot Majd amikor ezt a tavalyi közgyűlésen programmá vált, az IFLA tagegyesületei széleskörű terveket dolgoztak ki. Hazánkban a könyvév jegyében tudományos ülésszak volt, amelyen főleg olvasásszociológiai kérdéseket tárgyaltak. Emellett könyvkiálh'tá- sok szerepelnek a programban, sőt könyvtárfelszerelési és — gépesítési kiállítást is rendeznek1. A magyar könyvtárakról és könyvtárügyről bőven illusztrált könyvet adtak ki több nyelven. — A könyvtárügyünk iránti megtisztelő érdeklődésnek tulajdoníthatjuk, hogy most nálunk kerül sor a kongresszusra? — Az IFLA renkívül melegen érdeklődik a szocialista könyvtárügy iránt, minthogy a második világháború óta itt ezen a téren is nagy a fejlődés, új módszerek alakulták ki, új szervezeti formák jöttek létre. Mindez felkeltette a nemzetközi könyvtáros társadalom érdeklődését. Ezért az IFLA szívesen rendezi értekezleteit a szocialista országokban, mi Zágráb, Varsó, Szófia és Moszkva után kerülünk sorra. Már nagyon régen felmerült az a terv, hogy valamelyik soron következő kongresszus színhelye Budapest legyen. A Magyar Könyvtárosok Egyesüle. te azt szerette voitoia, hogy már a Széchenyi Könyvtár új helyiségében, a Várban láthassuk vendégül a külföldi kollégákat Reméljük, az Akadémia épületében is elférünk, bár minden eddigi kongresszus létszámát jóval meghaladó rekordközönségre — több mint nyolcszáz részvevőre — számíthatunk. Hadd mondjam el azt isi, hogy a szocialista országok szakemberei tevékenyen részt vesznek az IFLA munkájában, s egyre többen, kerülnek különböző tisztségekbe. így a nemzetközi csere bizottság elnöke, dr. Gombocz István, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetője. Mellette még számos magyar szakember közreműködik a bizottságban — fejezte be a tájékoztatást dr. Székely Sándor. N. r. A Betonútépítő Vállalat Kardoskúti Építésvezetősége keres fizikai dolgozók elszállásolásához üres albérleti szobákat Békéscsabán a Bartók Béla úttól Kétegyháza felé eső részen 25—30 fő részére meghatározott időre. Levélcím: Betonútépítő Vállalat, Kardoakút. PL 9. Telefon: 12. DOMB EGYHÁZI ÁFÉSZ VEZETŐSÉGE élelmiszer-szakbolt vezetőt keres és szakképzett vendéglátóipari felszolgálót Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen a DOMBEGYHÁZI ÁFÉSZ központi irodájában. Fizetés kollektív szerződés szerint, megegyezés alapján. Személyes megjelenéskor, felvétel esetén útiköltséget megtérítjük. x Tizenegy nyelv tanfolyamai a csabai TIT-ben Tizenegy nyelvve! ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tanfolyamain az új évadban. Szeptember közepétől nyolc hónapon át tartanak a kezdő, középfokú, haladó és társalgó tanfolyamok, melyeken az angol, a francia, a latin, a lengyel, a német, az olasz, az orosz, a román, a spanyol, a szerb-horvát és a szlovák nyelvet sajátíthatják el a tanulni vágyók. Angol, orosz és német nyelvből gyorsított tanfolyamokat is rendeznek. amelyeken heti négy órában kezdő, közép, és haladó fokon gyarapíthatják tudásukat a jelentkezők. Nyolc hangverseny Elkészült a Megyei Művelődési Központ és az Országos Filharmónia 1972/73-as bérleti hangversenyednek békéscsabai programja. A Jókai Színházban rendezett koncertek közönsége többek között Mozart, Smetana, Csajkovszkij. Beethoven, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán műveit hallhatja szovjet, csehszlovák és magyar szólisták, valamint a Budapesti MÁV Szimfonikusok, a Budapesti Filharmóniai Társa_ ság Zenekara, a Postás Szimfonikus Zenekar, a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, a Debreceni Kodály Kórus és a Magyar Fúvósötös előadásában. Elnökségi ülés Augusztus 29-én, kedden délelőtt a Hazafias Népfront gyulai járási elnöksége ülést tart a járási hivatal tanácskozótermében. Ezen a népfrontbizottságok községpolitikai tevékehysé- gét beszélik meg. Román filmnapok Romania felszabadulásának 28. évfordulója tiszteletére román filmnapokat rendeztek megyénkben. A gazdag program első eseménye volt tegnap Két- egyházán az „Ipu halála” című román film díszbemutatója, amelyen részt vett Sebők Klára, a film női főszereplője és ünnepi megnyitót mondott Gácsér József a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Ezzel egyidőben Orosházán, az ifjúsági filmnapokat és a Románia életét bemutató kiállítást Liviu Borlesteanu kulturális attasé nyitotta meg. A filmet ismertető tablókép előtt « kétegyházi bemutatón Sebők Klára szerep-élményeiről beszél Nagy Ferencnek, a a megyei moziüzemi vállalat igazgatójának. Az Ipu halála díszbemutatóján adott fogadáson: Sebők Klára filmszínésznő, Végh Andor, a megyei pártbizottság munkatársa, Lusztig Noémi a Művelődésügyi Minisztérium film- főigazgatóságának munkatársa és Liviu Borlesteanu, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének kulturális attaséja. m £ ■ I 33. S — Hiába, minden elázott — : feleli. £ — Nem. Én sokmindent fel£ hordtam. £ Gyorsan sötétedik. Mialatt « ide-oda botorkálunk a padláson, egész testemben ráz a hideg. Találunk ruhaneműt, öltözködünk. Ahogy meglátom szí- jas, vén testét, elfordulok. Még nem is végzünk, megérkezik az újabb árhullám, s vele a jégtáblák, kettő egymás után, a cserepek ismét ropognak, az egyik gerenda ívben meghajlik, s olyan csattanással törik el, mintha ágyú szólna. Elvetem magam a kéménynél, az öreg a sarokban köt ki — de még bírja a ház. Meddig? — Valamit kéne csinálni! — kiabálom. Fekszik az ormfalnál, de nem válaszol, nem mozdul. Odarohanok. A feje félrefittyenve, de lélegzik. — Má baja? Nem tud szólni, a kezét alig tudja emelni, nincs ereje. Megüthette magát, tán csontja is törött. Ahogy próbálom felölelni, töredezetten jajgat, s egy kis vér jön! ki a szajasaelen. Állok egy percig tehetetlenül. Aztán meglátom a kettétörött gerendát. S ugrok az ötleteim után. Le kell sízómi a tetőről a cserepet, kitömi a léceket, a gerendát kitaszítani. Ha sikerül, olyan lesz mint a hidak lábánál a sarkantyú, félretereli a nagyja jégtáblákat. De az öreg., nyöszörögni tud csupán. Pálinkát adok neki. Nem árthat Szesz még fertőtlenít is. Töltök a szájába, kínlódva nyeli. Én is erősítem magam egy korttyal, mielőtt nekivágok a melónak. A cserepek összefagyva, kettő se pottyan le, vérzik a kezem. Mindegy, csinálni kell. A léceket már lábbal (öröm. Testtel. A gerenda: derékvastagságú. Megemelni is alig bírom. Pedig ezt oda kell húzni, kitaszítani, valahogy a kéményhez erősíteni! Szaggatom a ruhaszárító-köteleket Margit! Vajon kijutottak-e idejében? Visszaterelem a figyelmem a dolgomra. Olya» nehéz a súly, centiméterenként rángatom élőre a gerendát. Mikor föl kellene emelni, vége az erőmnek. Alattam remeg a ház, A víz nekifeszül az akadálynak. A kötelekkel még lehetne emelni a terhet. De előbb az öreg legyen biztonságban! Megfogom. Beszélek neki; tudom, hogy fáj, de nem maradhat ott a sarokban, leszakadhat... Ordít a fájdalomtól, véres habot hány, de végül sikerül a ruhákra fektetni a kémény mellett. Odateszem neki a pálinkás- üveget Ezt csak úgy lehet megoldana, ha a zsinegekkel fölmászok, átvetem a nyergen, idelenn meghúzom, a gerendát előbbre csúsz. tatom. Nem tudom, hogy sikerül, de sikerül Indulás a másik végébe! V Ahogy megemelem, megindul kifele, fölránt, de — csattan a vége a vizen. Az ár elkapja, a kötél lemarja, a kezemről a boridé megtartom. A kötél végét rátekerem a kéményre. A következő pillanaban megkapjuk a lökést túloldalról. Az oromfal kettéhasad, egyik fele, mint a lőtt állat, lassan leroskad. Dől utána a tető negyede is, ugrok az öreg fölé, agyon ne üsse valami. Ahogy felpillantok, meglátom körülöttünk a rohanó vizet Szédülést érzek. Első ízben jut eszembe, hogy innen nem lehet kilépni, ez a buli életre-halálra megy. Akkorát zendít bennem, mint a harang. Én nem gondoltam erre. Hihettem volna, ha mondja