Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-23 / 198. szám
/ t A jó munka mozgalma Józan ész: igen, bürokrácia: nem A franciáknál: ffS6(sSt mi hiba); az Egyesült Államokban és Japánban ugyanez a jelentésű Zero Defets; a németeknél: Alles Ohrte Fehler (minden hiba nélkül); Magyarországon: Dolgozz hibátlanul. Mi ez? Űjabb agyonadminisztrálható mozgalom, amely már születése pillanatában — annyi látványos nekibuzduláshoz hasonlóan — közérdektelenségre ítéltetett? Kerüljük meg kissé az azonnali választ és idézzük előbb Ba- ranyi Imrét, a DH magyarországi úttörőjeként ismert Villamos- szieetelő és Műanyaggyár igazgatóját: ■— A DH munkarendszer bevezetését előkészítő vizsgálódásokat a szerszámkészítő üzemben kezdtük, amelynek munkájától i alapvetően függ a gyár többi részlegének minőségi és mennyi, ségi teljesítménye. A szerszámüzem gyártmányai között voltak, amelyek egyetlen próba után kifogástalannak bizonyultak, de sok olyan szerszám is volt, amelyet csak négy-öt próba után lehetett használatba venni. Megszerveztünk egy olyan minőség- ellenőrző szisztémát, amely kiterjed a szerszámgyártás minden fontosabb mozzanatára, s amelynek eredményeként, elgondoló- J sunk szerint, növekednie kellett; az ..egypróbás”, tehát hibátlan i szerszámoknak. S mert a módszert nagyon intenzív anyagi ösztönzéssel kötöttük össze azj elképzelés bevált. Igaz: a műhelyben alaposan megugrottak a | bérköltségek, de azért meg sem | közelítették a hibás szerszámok javítgatásából eredő korábbi többlet kiadásokat. — Hibátlanul dolgozni, s a hibátlan munkát jól megfizetni tehát a munkának és a vállalatnak egyaránt kifizetődő dolog. De mi ebben az űj? — Tulajdonképpen semmi. Csakhogy eddig rendszerint úgy követeltünk ió minőségű munkát. hogv abban nem tudtuk kellően érdekeltté tenni a munkásokat. A szerszám (izemnek az az, összeszerelőie. aki rosszul, pontatlanul megmunkált alkatrészeket kan és emiatt masa sem adhat kifogástalan szerszá-j mókát, tehát veszélybe kerül a j prémiuma, önmaga teremti meg — az esetek jó részében minden különösebb beavatkozás nélkül — azt a légkört, amelyben hibátlanul kell dolg07.nl Jelkéoe- sen mondva: a7 emberek kezébe adtuk a „nagyítót” és azt használják is munkájuk ellenőrzésére és elemzésére. Barainyi Imre véleményének J idézésével csak rendkívül leegyszerűsítve adhattuk vissza a J DH lényegét. Egyrészt, mert a DH — és ezt igazolják a külföldi példák is — nem valamiféle hirtelen felkapott „nem sok értelme van. de hát csinálni kell...” típusú mozgalom, hanem egy munkarendszer, amely a legolcsóbb és a legcélravezetőbb üzem- és műnkaszervezési eljá- ráa Jel lem 7Ő hogy f^ldäul az UtMltHHZU, Egyesült Almokban az a gyár vezette be először — szintén nemzetközi tapasztalatok alapján —, amelynek egy Pershing típusú rakétát * kellett az általánosan előírt minőségi követelményeknél lényegesen szigorúbb feltételekkel, gyakorlatilag teljesen hibátlanul elkészítenie. A vállalat — a Florida állambeli Martin Company- vezetőségie anyagi és pszichikai eszközökkel elérte, hogy az alkalmazottak személyes érdekként kezeljék a feladatot és minden emberileg megtehetőt elkövessenek, hogy a rakéta 25 ezer alkatrészének gyártása és összeszerelése a legcsekélyebb hiba nélkül történjék. Az Egyesült Államokban több ezer vállalat alkalmazza ezt a módszert,1 amelynek egyik előnye: nem füg? az ipari kultúrától, a műszaki fejlettségtől; mégis képes a vállalat általános helyzetét, gazdasági színvonalát szolid mértékben, de tartósan és megbízhatóan javítani. A DH kettős elve: hogyan látja ugyanazt a hibajelenséget a vezető és az alkalmazott? A két nézőpont szintéziséből alakult ki a megoldás, a hiba megszüntetése. Az alapelv: minden lehető módon bevonni a munkásokat abba, hogv kritikusan nézzék a saját munkájukat és keressék a hibákat, illetve annak okait. A T)U hazai alkalmazásá- LJÍ ’ ban megtalálhatók bizonyos mozgalmi elemek is. A VU1qr~''N<'erigetP1ő_ és Műanyaggyár TMK műhelyének szocialista brigádjai például — saját kezdeményezésükre —' 6 hónapi garanciát vállalnak minden általuk elvégzett javításért. A 6 hónap alatt szó szerint ingyen javítják ki az esetleges hibákat. Ennviben mozgalom is a! DH. de jó lenne ha lényegét te- i kintve megmaradna annak," aminek indult: szervezési módszernek. amely egyszerű és vitathatatlan eredményekhez vezet. Némi szervezői készséggel, racionális gondolkodással mindenütt belezethető és alkalmazható. anélkül, hogy ez ügyben . többnapos konferenciákat tarts- j nának, részletes irányelveket" dolgoznának ki, hogy külön a!-, közép- és főbizottságok alakulnának. egyszóval, hogy megjelennének azok a bürokratikus formaságok, amelyek már annyi ésszerűnek tűnő kezdeményezést öltek meg csírájában. Ez a mozogom ráciát. Nincs kész recept. Minden vállalat más és minden vá 11 01 a ttivq k «r,í ■'+ ho1v7ptóhp7 igazítania a DH alapmódszereit. Egyetlen irónvelv lehetséges csak: meg kell ismemi és a józan ész szabályai szerint alkalmazni kell ezt a munkamódszert. V. cs. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR felvételre keres: kőműveseket üvegezőket íéiíi segédmunkásokat : Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyár munka- • ügyi osztályán. 256498 ! |líI!!>!|i|itllll!lll!lll!ll!!llll!illlllllll]l!l!llililltl!líll!t!l]l!iiljiiM!íll]l!ll!l!lllllil:l!lllil!l!l!lli!ll!l!llilí!lll!!li!!!lli!!llt!lllll[ltl;lflílil!llí!l!l Határozat a szovjet filmművészetről Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott „A szovjet filmművészet továbbfejlesztését célzó intézkedésekről”. A határozat emlékeztet arra, hogy a Szovjetunióban nem egy kiemelkedő történelmi tárgyú filmalkotás született "az utóbbi időben, s a rendezők több esetben sikerrel tolmácsolták az irodalmi műveket a film eszközeivel. Másrészt a Központi Bizottság megállapítja, hogy a filmművészet nem képes elég mélyre hatolni a jelenkor legfontosabb folyamatainak ábrázolásában. Kifogásolja a párthatározat, hogy a szovjet filmekben gyakran jelennek meg olyan hősök és figurák, amelyek sem jellemükkel, sem emberi vonzerejükkel, .sem pedig eszmeiségükkel nem képesek a közönség megnyerésére. Mindezekért a fogyatékosságokért a Központi Bizottság a Minisztertanács mellett működő filmművészeti állami bizottságot tette ‘ felelőssé. hangoztatva, hogy a maga részéről a filmművész szövetség sem állt hivatásának magaslatán. A határozat a továbbiakban a következőket indítványozza- a Filmművészeti Állami Bizottság mindenek előtt alaposan vizsgálja felül a forgatókönyv-írás és váloeatás helyzetét. A bizottság jogot kap arra, 'hogy évente 10—20 állami megrendelést adjon a szovjet filmművészet leg- Iriir-n/tHb „a^Ho^Sinek azzal a kifejezett céllal, hogy a jelenkor és a szovjet múlt valóban legfontosabb problémáiról jelentékeny művek készüljenek. Az SZKP Központi Bizottságé, nak ezt a határozatát többhóna-- pos és széleskörű alkotói vita előzte meg a szovjet sajtóban. Pl TI) Balatonaligai mozaik Építőtábor a Balaton partián Nyaranként a csendes kis ba- latonparbi faluba több turnusban lányok érkeznek. Két-két hét a „Martos Flóra” KISZ Építőtáborban; őszibarack-szüret, szórakozás, pihenés. Áz idei év utolsó táborozására augusztus 13-án érkezett mintegy 420 lány az ország 11 megyéiéből : főiskolások, egyetemisták. Békés megye színeit a Szarvasi Óvónőképző Főiskola lányai képviselik. Este nyolc óra tájban érkezik meg a busz a Ba. dacsonyi Ä. G. aligai üzemegységének őszibarackosából. Az ér. kezők ma délutánosok voltak, köztük a tizennégy szarvasi lány. Vacsora után az E'6-og pavi- lonuk egyik szobájában beszélgetünk. ízlésesen dekorált, nyolcágyas, tiszta, rendes szoba. * — Kicsit szomorúak vagyunk, hogy elromlott az idő. Tegnap éjiéi hatalmas vihar volt. a letöredezett ágak félelmetesen kopogtak a palatetőn... De legalább ma nem volt olyan meleg és a munka is jobban ment... — mondja Hargitai Erzsébet, aj szarvasiak brigádvezetője. — A napi norma harminckét j forint Ez a pénz fedezi az itteni ellátásunk kétségeit. Ma estej lesz az első értékelés. Akik a leeiobban dolgoztak, azok a brigádok a táborvezetőségtől és a gazdaságtól iutalmat kapnak. — Mi a tábor napirendié? — Általában eddig délutáno- sok voltunk. Délelőtt 11-ig van kimenő, ebéd után autóbusszal visznek ki bennünket a földekre. így, nvolc óra körül érünk munka után vissza, azután megyünk vacsorázni. Tíz óra titán este csendnek kell lenni a táborban... Van egy kimenőfüzet is... önállóság tekintetében nem panaszkodhatunk. A füzetet se igen ellenőrzik... — Szabadidőtöket mivel töl- titek el? — A tábor közvetlenül a parton van. este nyolcig lehet fürödni... A táborvezetőség kulturális műsorokat is rendszeresen szervez. Otthonról látogatni csak vasárnap lehet, de azért aa udvarlót nappal is beengedik.,’ — Ma lemaradtunk a Hofi- műsorról! — sajnálkoznak többen. — Könyvtárunk is van, lehet kölcsönözni... — Nem messze itt van a Bala-' tongyöngye, presszó, néha oda is lemegyünk... — Egyszóval nagyon jól érezJ zük itt magunkat! >— vallja Fábián Jolán. Társai elmondják- 5 az idén harmadszor vesz részt építőtáborban. Rázonpuszta és Lakitelek után itt, Aligán. — S melyik tábor volt a legjobb? — A balatonaligai. — Ha a Balatont leszámítjuk, akkor is? — Akkor is! A többiek helyeselnek. Á táibor egyik parancsnokhelyettesével beszélgetek. — Ez az ötödik turnus ezen a nyáron. Az idén a kulturális ügyeket intézem. Ma délután volt például a jól sikerült, színvonalas ORI-műsor Fenyvesi Gabi, a Vári-Ikrek és Hofi Géza mellett több neves budapesti művész fellépésével... Hetente egy filmvetítést is rendezünk, lehetőleg „friss’ filmet vetítünk. Még táborzárás előtt házi Ki mit tud? lesz. A lányok magatartásával, agilitásával nincs semmi probléma, így aztán könnyű egy-egy rendezvény megszervezése, lebonyo. lítása. Lassan tíz óra. Ma este a táborőrséget a szarvasiak látják el. Két lány a bejáratnál, ketten a parton vigyázzák a tábor nyugalmát. A víz felől hideg szél fúj, a hatalmas nyárfák sejtelmes zi- ziegéssel altatják a rapi munkában elfáradt lányokat. Csend van, a bejáratnál három fiú gitározik és énekel: „Hey, to night...!” Hej, ma este... 'Nemesi László 20. Térképeket teregetnek, mutogatnak Most mit csináljak? A rév felől duda bőg. Katonai komp, kocsikat szállít. Felötlik bennem egy gondolat. Merész, bulis ötlet — A telefonhoz várják az alhadnagy elvtársat — mondom a lélegzetvételnyi szünetben. — Micsoda? — fordul hozzám. Vörös a feje. Mindig ingerlékeny volt — Egy mérnök várja ebben az ügyben az alhadnagy elvtársat a parancsnokságon. Vele kellene beszélni. — Milyen ügyben, a sofőrök ügyében? — kérdi. — Igenis — felelem azonnal. Emiatt vörös a feie neki. — Tessék betelefonálni, ott ül az illető a készüléknél. De ha kell, ide- hozhatia a kocsi is... ha nincs rá szükség. — Az lesz a legiobb — mondja. s már nem is törődik velerr. Tehát nem kell a kocsi. Ezt akartam tudni. Megyek a pilótához. Nagyon csúnyán néz föl rám nem csodálom. Beülök hozzá. — öreg — mondom — affektálsz még a láncomra? Me« akaria játszani magát. — Miféle láncra? — A proletárok csak láncaikat veszthetik el — mondom, s az orra előtt meghintáztatom a nyakörvemet. — Nem értelek — közli finoman, de a szeme már az aranyon. — Akkor fejreállítalak, s az fáj liter olajat az agyadba töltőik, hátha jobban forognak majd a kerekek. Nem te akartad megvenni? — Mi ütött beléd? Pont most... — Pont most. — Előrehajo- lok. — Átmegyünk a szigetre, eluerünk valakiért, utána tied a smukk. — Szó sem lehet róla. — öreg — mondom —, a menvasszonvomról van szó. Nem hülvülök. Terád pedig nincs szükség, most húztam ki Tön- kölyből. Egy óra alatt megfordulok. utána tiéd a lánc. Nem hagyom gondolkozni, le- kanyarítom, odacsapom eléje. Kapzsiság van a szemében. — A balhé egyedül a tied — néz rám. — Azt mondtad, parancsod van rá. Félrevezettél. — Ahogy mondod, pilóta, csak gyerünk már! Odafelé alig vannak a kompon. A műszakiak zubbonyra vetkőzve °őzölöenek a szélmentes sarokban. Túloldalt, a parton már nagy a tumultus. Állat, ember. gép. mindenféle összekeveredve. Aho.gv közeledünk, úgy nő bennem a feszültség, jár a szemem, he evezem a fülem: ha valami ellenőrzés van, nem biztos, hogy megússzak. Az se jó, ha kiszivárog a hír, kitör a pánik, a pilóta biztos visszafordul. Vagy belebotlunk Parázs elvtárs.- ba, az is torpedó a vízivonal aláű S irár fél három. A komp a parthoz vágódik, a pilóta káromkodva húzza be a kéziféket, jó nagyot vágódtunk az elejéhez. Hej, ha valami balhé áll a motorba! de nem, kizö- työgünk. Hiába van hideg, itt sarat kell gyúrni. — Nem megyek sehova — mondja a pilóta. — Hülyeség, itt állandóan járnak a kocsik, kirántanak — felelem könnyedén. El is hiszi. — Merre? — Balra. Se téi'képem, se semmi. De mi, a sziget felső végénél keltünk át a jégen, most az alsó végében vagyunk, csak arra lehet. Beljebb meg majd megkérdezünk valakit. Az első kanyartól kezdve minden métert izgalommal, káromkodással, melóval, néma fogadalmakkal kell megváltanom. Nem személykocsiknak találták ki ezt a csapást, amin haladni kell. A pilóta egyfolytában nyöszörög, nem igazából, csak azért, hogy megszólgália az aranyién, cot — később miár a kocsit félti. Vagy dobál az út — s még ez a jó. mert van tartása az útnak —. vagv belefolyik a földekbe, vagy teli van jeges kátyúkkal, amelvek beszakadnak alattunk. Minduntalan ki kel] száll nőm megtolni, gallyakat dobni a kerék alá. s minduntalan leoucol- tatia a sarat a csizmámról. Rohan az idő. folvt.on az órámat nízem. Arra nem is merek gondolni, mi történik, ha lerohadunk. Legkevesebb, hogy hadbíróság elé visznek, de azt is megérhettük. hogy itt jön ránk a víz Meri mondanom se kell. sehol egv lélek. Kínomban mái* röhögök a pilóta nyavalygásán.
