Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-23 / 198. szám
K i egyensúlyozott seetéstenyésstés: Elmaradt a ciklusállománycsökkenés A sertéstenyésztők éveken át megfigyeltek bizonyos ismétlődő hullámzást ciklikusságot, amely sokszor okozott gondot nemcsak a mezőgazdasági szakembereknek és a húsiparnak, hanem végső soron a háziasz- szonyoknak is. Az úgynevezett sertés-ciklusnak általában két-három évenként volt a mélypontja, amikor rohamosan csökkent az állat- állomány. A ciklus szerint idén ismét ilyen depressziónak kellett volna bekövetkeznie, azonban — a jelek szerint — a gazdaságokat ezúttal elkerülte ez a kedvezőtlen .,negatív hullám ’. Ennek okáról az MTI munkatársát a húsipari tröszt illetékesei tájékoztatták. Miután a hazai sertéstenyésztésben továbbra is nagy szerepük van a háztáji gazdaságoknak, a piac nyomban megérzi, ha a kisüzemi állattartók valamilyen oknál fogva elkedvetlenednek, és az állatok felnevelése után országos szinte egy- időben csökkentik az állományt, hagynak fel a tartással, hizlalással. Így volt ez 1982—63- ban, amikor egy év alatt kereken egy millióval csökkent az állomány, vagy 1965—86-ban, amikor a sertések száma még ennél is nagyobb mértékben esett vissza. 1968—69-ben az állománynak már csaknem 20 százalékát „számolták fel” s amennyiben a számok ismétlődő törvényszerűségét vennénk alapul akkor 1971-ről — 1972-re az elmúlt évi 7,5 milliós állománynak hat millióra kellett volna visszaesnie. Az idei legutóbbi reprezentatív állatszámlálás szerint azonban mindössze két százalékkal kevesebb sertést tartanak idén az állattartók, mint az elmúlt évben. A hazai sertéstenyésztés graMunkás—paraszt találkozó a tsz-ben A békéscsabai Szabadság Tsz- ben augusztus 19-én munkás- paraszt találkozót rendezlek, melyre a szövetkezettel kapcsolatban álló ipari üzemek képviselőit hívták meg, Kékegyi Pálnak, a tsz párttitkárának üdvözlő szavai után Araczki János, a városi pártbizottság • titkára tartott ünnepi beszédet, majd kultúrműsor következett. Befejezésül Bagyinika György elenök Balogh Árpádnak, Bohus Pálnak, Karlovszki Pálnak, id. Oláh Jánosnak, Pauló Jánosnak, és Szekeres Andrásnak átadta a 20 éves tsz-tagság után járó törzsgárda-, valamint a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. Tizenöt és 10 évi munkájukért még 97-en kapták meg a törzsgárda jelvényt és együttesen 160 ezer forint hűségjutalomban ré-! szegültek. íikonjának hullámzását lényegében a tervszerű piac-szabályozással előzték meg: erre az 1971. évi kormányrendelet adott lehetőséget a MÉM-nek és az állatforgalmi és húsipari vállalatoknak. A háztáji gazdaságok növendéksertés-forgalmát garantált védőárakkal, szervezet- ! ten irányítják, a süldőket foga-; dó gazdaságok számára pedig í kedvező hitelfeltételeket teremtettek, nem is beszélve arról, hogy tavaly rendezték a felvásárlási árakat, és a kiskereskedelmi takarmányforgalom is lényegében zavartalan. A kedvező közgazdasági kör- j oyezet kialakításával a tenyésztői kedv a nagy- és kisgazdaságokban egyaránt stabilizálódott, amit az idei nevelési és hizlalá- si szerződéskötések mennyiségi növekedése egyértelműen igazol. A tenyésztés jelenlegi színvonala a sertéshús-termelésben és felvásárlásban az elmúlt évihez képest jelentős növekedést ígér; a sertéshústermelésben mintegy 15 százalékos felfutásra számítanak. A növendéksertés piaci árakból, az idei szerződéskötésekből, valamint a töretlen tenyésztői kedvből arra következtetnek, hogy a sertésállomány az év végén meghaladja a hét és félmilliót. (MTI). Hírek a Szovjetunióból az öteves rév szociális PROGRAMJÁBÓL A legutóbbi időkig a szovjet nemzeti jövedelem háromnegyed részét a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítésére fordították, a fennmaradó rész pedig a termelés fejlesztésére szolgált. A jelenlegi ötéves tervben a nemzeti jövedelem 85 százalékát fordítják fogyasztásra. Ez az átcsoportosítás megfelel annak a szociális programnak, amelynek célja a lakosság életszínvonalának további emelése. A nemzeti vagyon, gyors növekedése lehetővé teszi, hogy az ötéve® terv időszakában 90 millió ember bérét. illetve nyugdíját, vagy ösztöndíját emeljék. Tavaly óta már 20 millióan részesültek bér. vagy nyugdíjemelésben. Ugyanakkor nagyobb összeget ferdít az állam lakásépítkezésekre, a lakosság orvosi ellátásának további javítására és a köz- | oktatásra is. 1975 végéig még hatvanmillió ember költözik kényelmesebb új lakásba. Az ötéves terv a közszükségleti cikkek termelésének nagymértékű növelését írja elő. FOLYÓIRAT A SZOVJET TÁVOL-KELETEN Habarovszkban megjelent a „Távol-Kelet Problémái” című új szovjet, folyóirat első száma, a Szovjet, Tudományos Akadémia Távol-keleti Intézetének kiadványa. A folyóirat a, Szovjetunió e nagy kiterjedésű területének gazdasági, kulturális és közéleti kérdéseivel foglalkozik. Hasábjain beszámol majd az ipar, a mezőgazdaság, a halászát és a geológia terén folyó tudományos kutatások eredményeiről, valamint az itteni őslakos kisnépek — ugedék, nanájok és, mások — életében végbemenő változásokról Külön rovat figyelemmel kíséri a Szovjetunió és a távol-keleti országok kereskedelmi kapcsolatait. ŰJ NAGYVAROS SZÜLETIK Kétszázezer lakosa lesz — a jelenleginek csaknem kétszerese — három év múlva a Tatár Autonóm Köztársaságban Nábe- rezsnije Csetni-nek, amely így a köztársaság második legnépesebb városává válik. Itt épül a világ, egyik legnagyobb autógyára. A jövő utcáin, kőrútjain ma-, gasháizak emelkednek majd a várost három részre osztják: ipari-, lakó-, valamint pihenő- zónára. Az „autóváros” tervezésében. a tatár szakemberekkel együtt, moszkvai, valamint más szövetséges köztársaságok építészei is részt vettek A város építkezési területein már- dolgoz, nak az ország különböző részéről jött szakemberek: néhány hatalmas háztömb már elkészült. Gondok a dévaványai kivarró üzemben I Gyomai Háziipari Szövet- j kezet még 1969 végén megái- i lapodást kötött a Magyar Gyap- j júfonó- és Szövőgyárral a hibás ! végek kijavítására. A szövetke- | zet az úgynevezett kivarró üzemét Dévaványán hozta, létre, ahol a közégi tanács a — vízhiány miatt csak részben használható — fürdő öltözőjét ajánlotta fel erre a célra. Kezdetben 70 nő dolgozott a részlegben, majd 1971 szeptemberében a vállalat kérésére megkétszerezték a létszámot. Volt munka bőven, a kereset — közmegelégedésre — átlagosan elérte az 1100—1200 forintot. Az idén januártól azonban akadozni kezdett az anyagellátás. Júlisban különösen kevés volt a munka. Emiatt sokan nem dolgozhattak és a vállalat a kieső időre óránként 4 fo- ! rint álláspénzt fizetett. így az j átlagkereset a 700 forintot sem j érte el. Az üzem gondja elsősorban j Minda Miháiyné művezetőre és Somogyi Gábomé részlegveze- I •tőre hárul. Velük perlekednek' az asszonyok, és a lányok, ők j meg a vállalattal próbálnak egyezségre jutni. Mert kivarró részleg Budapesten is van. Ott átnézik a Dévaványáról küldött végeket és ha még hibát találnak, kijavítják. Ezután természetesen nem a dévaványaiak- í nak, hanem a pestieknek jár a j munkabér. Az összeget le is j vonják, méghozzá egy tételben. Nem azoktól, akik rosszul dolgoztak. Ha a hibás végeket újra visszaküldenék Budapestről, itt, meg lehetne állapítani, hogy ki ‘ a felelős és neki adnák oda kijavítani. Munkabért természetesen nem kapna mégegyszer | érte. Igazságosabb volna ez a megoldás és serkentőleg is hatna. Azt mondják, ezelőtt ígv is járt el vállalat Az idén egyszer a technológiai főosztályvezető egyszer pedig a kivarró osztály vezetője látogatott Budapestről Dévavá- nyára. Egyikük sem kereste fel a község vezetőit, amit Szűcs Lajos, a pártbizottság titkára joggal tart sérelmesnek. A személyes kapcsolat felvételét nemcsak az illendőség, hanem a célszerűség is megkívánja. Az ilyen találkozások lehetővé teszik a kölcsönös érdekek jobb megismerését és egyeztetését. Annyi bizonyos, hogy a dévaványai asszonyok, lányok szívesen dolgoznak az üzemben. Arinál is inkább, mert kevés az elhelyezkedési lehetőség a községben és a kivarrás kimondottan nőknek való munka. Az üzemhez való ragaszkodásukat bizonyítja a tavalyi jó eredményük, melynek alapján az idén egy havi nyereségrészesedést érdemeltek ki. Már vannak olyan brigádok, amelyek a szocialista cím elnyerését tűzték célul. Sok a fiatal, megalakult a KlSZ-alapszerve- zet, amely tevékeny szerepet tölt be a község életében. De a bizonytalan munkaellátottság nem megnyugtató az itt dolgozó asszonyoioiak. lányoknak. Senki sem kívánhatja, hogy több legyen a hibás vég, de azt igen, hogy a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár a rendelkezésre álló eszközök alapján előre határozza meg, hogy mit várhat az üzem, hány dolgozónak képes állandó mun- k'H biztosítani És erről jó lenne a község vezetőit is tájékoztatni. Pásztor Béla Szovjet—NDK ipari envüttműködés Az NDK bánya, es kohóipara a termelési folyamatok irányításának tökéletesítésében széles körben használja fel a szovjet gyártmányú elektromos számítógépeket és rendszereket. Rendkívül eredményes a tudományos- technikai kutatások területén’ folytatott együttműködés is; sikerrel használják fel például a közös kísérletek során kidolgozott alumíniumhengeriési és a tonzervcsomagolóanyag-gyártási technológiát Ennek jelentős eredményei hasznosan alkalmazhatók a halászati iparban is. A vaskohászati üzemek közösen dolgozzák ki a termetes autematizációs terveket, kicserélik a műszaki dokumentációkat s különféle gépeket és berendezéseket bocsátanak egymás rendelkezésére. Nagy jelentőségű az új óriási kohászati kombinát közös erővel folyó építkezése a Szovjetunióban. tuinMi«un*9smmn«s mts :S«ca*sssai«v*iíSHass«s*«a«aff*jfMMMa Dinnye-szüret A BÉKÉSI VEGYESIPARI KISIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel felvesz 1 fő belső ellenőrt Fizetés megegyezés szerint, Feltétel: mérlegképes könyvelői képesítés. Jelentkezés a Szarvasi út 14. alatti telephelyen Békésen, a főkönyvelőnél. x A békési Egyetértés Termelőszövetkezet 20 holdas dinnyetábláján jó termést adott a harmadik kötés. A hét közepén Kovács Imre irányításával a piacra kerülő dinnyét szedték az indákról a tsz asszonyai. Fotó: Demény
