Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
MR 28 ÉV MOZDONYON (3. olda!) A SZÖKIMONDÄS bátorsága (5. oldal) T1ZENKETTEN EGY CSALÁDBAN (10. oldal) Megtakarítás? Mennyit termeltek már? - Mennyit termelnek még? Csabai vállalatvezetők válaszolnak Itt a nyár vége, s itt van a leértékelés. Ezúttal „kéthetes szezonvégi ruházati vásárnak” nevezik. A név folyton változik, a lényeg marad: valamikor augusztusban az üzletek, áruházak megpróbálják eladni olcsóbban azt, amit drágábban nem sikerült. Hosszú esztendők óta így van ez, s tulajdonképpen természetes az egész. Végtére is, ha mindent eladtak volna nyár elején, ami nyárra készült, akkor nem lehetett volna semmit nyár közben kapni, ami nyárra való. Mindenesetre — írták a lapok — az akció 500 millió forintos árualapja 180 millió forint megtakarítást nyújt a lakosságnak. A lakosság rohant is vásárolni. Mert szeret megtakarítani. Nem tudja persze, hogy menynyi az a félmilliárd forintos árualap, de tudja, hogy mi az áru és mi a bóvli. így azután minden esztendőben felújulnak a viták: mit tükröz ez a „ruházati -vásár”, „áruakció”, „kiárusítás”, „leértékelés”, stb. A kereskedelem időnként szeretné velünk elhitetni, hogy ez amolyan nagylelkűség. Tehát azért van. hogy mi takarékoskodhassunk. Aztán — mivel ez nem sikerül, mert az emberek már régen azt kérik számon a kereskedőktől, hogy kereskedjenek, a nagylelkűség többi részét a Vöröskeresztre bízzák — elmagyarázzák, hogy tulajdonképpen nem lehet másképpen csinálni. Ez valamivel jobb érvelés, ezért is szokták ritkán használni. Mert ennek az a kiindulópontja, hogy minden törekvés ellenére, a kereskedelem még korántsem tud minden tekintetben kielégítően dolgozni. Igaz. hogy sehol a világon nem tud, de hát tökéletlenség és tökéletlenség között különbség van. Hogy mi a különbség? Az ember megérti, ha jó, használható áruk kerülnek olcsóbban forgalomba. Van úgy, hogy nem fogy el minden, mert nem is lenne jó, ha minden elfogyna. Az idei kirakatokat nézve azonban sok mindent talál még mindig az ember, amit esze ágában sem lenne keresni. S most, hogy rátalált, illetőleg a kereskedők rátaláltak a raktárak mélyén, szinte menekül. Attól tart, hogy a megejtően olcsó árak ráveszik a visszataszítóan vacak holmik megvásárlására. Divat, ami divat, szó, ami szó, ízlések és pofonok különböznek, de ami ízléstelenség, az az is marad. Más áruk viszont remekek, tetsze- tősek, régen keresettek, s most nevetséges áron kerülnek forgalomba. Az ember megvette volna előbb, többért, csak éppen nem kapott. Jó, vannak Augusztus első tíz napjának felvásárlási, illetve forgalmazási tételeit „szembesítették” a múlt év hasonló időszakának adataival a zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülés igazga. tóságán. Megállapították, hogy az idei listákon lényegesen nagyobb mennyiségek szerepelnek, s összességében jobb volt most az ellátás. Naponta mintegy 80 -4M vagonnal több árut váúgynevezett „terítési” problémák is. Csakhogy néha a vásárló a kimerültségtől elterül, annyit mászkál valami után, amit nem kap. S amikor aztán megkapja leértékelve, csak félig örül. Szívesen veszi az olcsó árat, de az ilyenfajta leértékelést amolyan luxusnak tartja. Ugyanis a közgazdasági gondolkozás, amiről annyit beszélnek, behatolt a vásárlók tömegeibe. Lehet, hogy a kereskedők közé még nem mindenüvé, de régi igazság: minden kereskedő egyben vásárló is ugyan, de nem minden vásárló kereskedő egyben. Szerencsére. Mert különben nem vizsgálná, hogy az áru ára arányban áll-e értékével. Ezen a vásáron — mint az előző esztendőkben — ismét sok az olyan holmi, amit az ember már előbb megvett volna, ha elment volna a józan esze, s hajlandó lett volna megfizetni azt az árat. amit eredetileg kértek érte. Most, hogy olcsóbban adják — kényszerűségből — valósággal harcolnak érte az emberek. Vajon miért? Mert tudják, hogy nemcsak az árut kell vizsgálni, hanem az árat is figyelembe kell venni. Tehát, ha mondjuk, egy pulóverért, ami egyébként nem rossz és nem divatjamúlt, nem szabad négyszáz forintot adni, mert annyit nem ér, de háromszázhúsz forint reális ár. Bizony, sok leértékelt holmiról kiderül, hogy kurrencia, de kurrens áron, s háromszor annyit kellett volna leértékelni, illetve gyártani annak idején, mint amennyit gyártottak, illetve most leértékelhettek. Egyébként pedig természetesen vásárlunk. Megtakarítjuk azt a bizonyos 180 milliót. Persze, attól félünk, hogy ezt a 180 milliót a kereskedelem elvesztette. S valamikor valakin be kell hoznia. Például rajtunk, s a következő hónapokban. De hát nem baj, állunk a küzdelem elébe. Vállaljuk: gyorsabban tanulunk meg vásárolni, mint a kereskedők kereskedni. A következő valamiféle vásárnál pedig ismét csodálkozunk, hogy miként lehet ez. S elfogadjuk azokat az érveket, amelyek elfogadhatóak, s derülünk azokon, amelyeken már rég túlhaladott az idő. Egyébként pedig szíven ütött a kereskedőknek az a fenyegetése, hogy az egész csak két hétig tart, nem hosszabbítják meg. Tessék mondani, ha addig nem fogy el minden, mit csinálnak a megmaradt árucikkekkel? A tengerbe öntik? De hát a Belkereskedelmi Minisztériumnak sincs tengere. Pedig állítólag a tengeri országok sokkal gazdasárolták fel, illetve hoztak forgalomba, átlagosan 550—600 vagonnyit a tavalyi 400—450 vagonnal szemben. Az idén több a paprika, a sárgarépa, a petrezselyem, a tök, a burgonya, a paradicsom, a káposzta, és uborkafelvásárlás nagyjából megfelel a tavalyinak, ezzel szemben kevesebb most a zöldbab, a karfiol és a kelkáposzta. (MTI) Több mint egy hónappal túl az év első felén az eredmények ismeretében a vállalatok vezetői már mérlegelhetik, latolgathatják: mit kell még tenni az általuk irányított kollektívának a hátralevő négy és fél hónapban, ahhoz, hogy terveik valóra váljanak. Mi vél megenni, elfogyasztani, használni, felhalmozni, tartalékolni, fejlesztésre fordítani csak azt és annyit lehet, amit és amennyit előállítunk egy-egy évben, a döntő kérdés vállalatainknál most az, hogy amit meg is vesznek a vásárlók, abból eddig mennyit termeltek s mennyit termelnek még az év végéig? DR. SZÉP FERENC, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója: — Kétezer dolgozónk eddig 482 millió forint termelési értéket állított elő 1060 vagon baromfi és 63,5 millió darab tojás feldolgozásával, illetve 45 vagonnyi baromfihúsból készült pástétomkonzerv gyártásával. December 31-ig 1300 vagon élőbaromfit, 30 millió darab tojást kell feldolgoznunk és ugyancsak 45 vagon konzervet készíteni ahhoz, hogy a második félévre tervezett 60!) millió forintnyi termelési értéket előállítsuk. Konzervtermelésünk egyéb, ként a tavalyihoz képest év végéig várhatóan 40 százalékkal nő. A konzervek 90 százalékát a a Szovjetunióba szállítjuk. marton pAl, a Békéscsabai Hütőház igazgatója: —- Az év első felére tervezett eredményeinket ugyan rontotta, hogy a nagy szárazság miatt ke. vesebb borsó termett a vártnál, Úton a világhír felé Tegnap nyitották meg a Ballasi Néptáncegyüttes kiállítását Békéscsabán Értékes gyűjtemény mégkapó látványa fogadja a 25 éves Békéscsabai Balassi Néptáncegyüttes kiállításának látogatóit, a Megyei Művelődési Központban. Az együttes 11 országban vendégszerepeit az elmúlt 25 év alatt. Sikert arattak a Világifjúsági Találkozókon; Belgiumban, Franciaországban, a Szovjetunióban, Olaszországban, Ausztriában és a környező szocialista államokban. A világhír felé vezető útjuk jelzőtáblái a kiállításon bemutatott serlegek, népviseletű babák, jelvénnyel tűzdelt sapkák, kristályvázák, albumok, fotók, a „La Sicflia”, a „Frankfurter Neue Press” és több külföldi lap méltató cikkei, a szokatlan méretű, idegen nyelvű plakátok „Békéscsaba; Magyar Nép- köztársaság” felirataikkal. Az értékes rekvizitumok között látható az agrigentói római kori templomrom makettje is, ahol 1962-ben első díjat kaptak a „Balassi” kiváló táncosai és énekesei. de még így is 460 vagonnyi árut termeltünk. Gyümölcsből 60, zödségből 340, az egyre közkedveltebbé váló derelyéből és szil- váisgombócból pedig 40 vagonnyi hagyja még el az idén a hűtőházai Ez az évünk eddig azért is eredményes, mert most sikerült először a „történelmünkben” a mirelittel való ellátás folyamatosságát biztosítani. BAKÓ IGNÁC, a Forgácsoló Szerszámipari Vállalat békéscsabai forgácsoló szerszámgyárának igazgatója: — Első féléves tervünkben az szerepelt, hogy 92 millió forintnyit termelünk. Örömünkre szolgál, hogy minden jobban sikerült a vártnál, s így több mint 93 millió forintnyi árut állítottunk elő és adtunk el. A 17 és fél millió forintos eredménytervünket kétmillió forinttal tel. jesítettük túl. Most júliusban csaknem 15 millió forint értéket termeltünk, s reméljük, hogy a második félévünk legalább olyan eredményes lesz, mint amilyen az első volt. SZAJBÉLY MIHÁLY, a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója: — Hatszázharminc tonna kötöttáru — ennyit gyártottunk az első hat hónap alatt. Ennek értéke több mint 120 millió forint Mivel nemrég új gépek érkezu tek hozzánk, a második hat hónapban legalább 750 tonnányi kötött terméket „illik” előállítanunk, mintegy 160 millió forint értékben. Vagyis az első félév 1 millió 300 ezer darab készáruja helyett 1 millió 700 ezer darabot, aminek csaknem 30 százaléka megy exportra. kovács pal, a Pamuttextilművck békéscsabai gyára termelési osztályának vezetője: — Szövődénk dolgozói júniusi 30-ig 1 millió 181 ezer 979 négyzetméternyi szövetei állítat., tak elő, a cémázóban pedik 910,9 tonna áru készült el hat hónap alatt. A megtermelt öszes érték az első félévben 22,4 millió forint volt, ebből négymillió forint a nyereség A második félévre ugyaneny- nyit terveztünk azzal, hegy a szövődénknek 1 millió 242 ezer 700 négyzetméternyi anyagot kell szőnie, a cémázóban pedig ugyanennyit termelni, mint az előző félévben. Ebből júliusban már 202 ezer 660 négyzetméternyi szövet a szövődében és 140,9 tonnányi tennék a cémázóban elkészült. ft. e. p.) laaBamraaBasBsaBesfflBcaaaaaaaaaaaaaaasBRBaasBaaesazesaSBSsaBBEaissszsBSBBiBBBflBaaaaBaa» Bontják a főutcát Az eredeti tervtől eltérően bontják Békéscsabán a Tanács- köztársaság útját a Jókai utca torkolatánál, hogy a szennyvízelvezető csatornát összekössék a Petőfi utcai szakasszal. Az építők ígérik, hogy ha semmi rendkívüli esemény nem jön közbe, az útelzárás körülbelül két hónapig tart. (Fotó; Demény) gabbak. Pintér István Jobb a zöldség- és gyümölcsellátás
