Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-12 / 189. szám
Alkotmányfejlődésünk és a szocialista demokratizmus Az alkotmány felépítése Nyelvi nyalánkságok Népköztársaságunk aükotmá- nya felépítésének — az állam-1 elet, a szocialista demokratiz-1 mus fejlesztése, politikai rend- 1 szerünk állandó szilárdítása és stabilitása szempontjából — különös jelentősége van. Az első fejezetbe foglalt paragrafusok fogalmazzák meg a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét. A szövegezés jól kifejezi, hogy államunk a proletárdiktatúra funkcióit tölti be, s egyértelműen utal arra, hogy a Magyar Népköztársaság — szocialista állam. Az új szövegben — ezzel összefüggésben — kiemelkednek azok a változások, amelyek 1949 óta társadalmunk osztályszerkezetében bekövetkeztek. Kimondja: „A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.” Kimondja továbbá: az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. Különösen kiemelkedő elvi és gyakorlati jelentősége van annak, hogy alkotmányunk o. paragrafusa alaptörvényi megfogalmazásban rögzíti: „A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.” A módosított szövegben helyet kap az is — újszerűén — hogy Népköztársaságunk biztosítja a társadalmi szervezetek részvételet a szocialista építő munkában. A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a, szocializmus teljes felépítésére, j a politikai, gazdasági és kultu-1 rális feladatok megoldására, j közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában és munkájában. A szakszervezetek védik és erősítik a néphatalmat, védik és képviselik a dolgozók érdekeit. A társadalmi renddel foglalkozó fejezetben került megfogalmazásra az is, hogy a Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére. Az alkotmánytörvény internacionalizmusát eme- j li ki az a megállapítás is, hogy Népköztársaságunk állandóan fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal. A béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. A társadalmi rendről szóló fejezet magában foglalja a szövetkezetek alkotmány-értékelését is. Az alaptörvény kifejezésre juttatja, hogy a szövetkezetek a szocialista társadalmi rend része, s az állam támogatja a j dolgozók önkéntes társuláson ala- ! puló szövetkezeti mozgalmát, i Igen fontos megállapítása az! alkotmánynak az is, hogy az j állam elismeri a kisáruterme- j lök társadalmi hasznos gazdasági tevékenységét, a magántulajdon és a magánkezdeményeKönyvek az öltözködésről Egy igazán szép csabai kiállítás Régóta hagyomány a Megyei I Könyvtárban, hogy az olvasóié-! rém hosszú polcán bemutatják a legkülönbözőbb témákról szóló j folyóirataik, újságjaik, köteteik j néhány szép darabját. Legutóbb a Gyulai Várszínházról szóló j kiadványokat láthatták együtt j az érdeklődők, azt megelőzően a hangszerekkel ismerkedhettek — ezt a kiállítást meg is kellett hosszabbítani, annyian voltak kíváncsiak rá. A jelenlegi kiállítás mintegy harminc könyvet, folyóiratszámot mutat be, valamennyi az öltözködésről szól. Magyarul vagy idegen nyelven, régi vagy új kiadásban, közvetlenül vagy a, közvetve. A magyar viseletek; története című hatalmas régi j kötettől a két esztendeje meg- 5 jelent három darabból álló. kis- 5 alakú Öltözködés-divat-művé- ■ szét kiadványig, a divat törté- : netének furcsaságait felvillantó ; gyűjteménytől a pályaválasztási ■ tanácsadó füzetig, a lexikontól ■ a divatlapokig s a magyar, szlo- 5 vák, román, bolgár, szovjet és • francia viseleteket bemutató • színes könyvekig. Összegezve: tanulságos, szép ! kiállítás, érdemes megnézni. ; 4 Körösvidéki Cipész Szövetkezet felvesz 20 és 30 év közötti férfi segédmunkásokat reszort munkák végzésére. A betanítás, jelentkezés, bérezés feltételeiről a gyulai telep vezetőjénél lehet érdeklődni (G yula, Corvin u. 15.) x zes azonban nem sértheti a köz érdekeit. Elvi jelentőségű az is, hogy az alkotmány társadalmi renddel foglalkozó fejezetében foglalkozik az ifjúság érdekeinek védelmével, a házasság és a család intézményének védelmével és a társadalmi haladást szolgáló tudományos munka és művészet támogatásúval. Alkotmányunk második fejezete a Magyar Népköztársaság országgyűlésével és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsával. A harmadik fejezet a Minisztertanáccsal, a negyedik fejezet a tanácsokkal, az ötödik és hatodik fejezet a bírói szervezettel, illetve az ügyészséggel foglalkozik. Kiemelkedő fejezete az alkotmányának a hetedik, amely az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit foglalja össze. Alkotmányfejlődésünk fő elvi tételeinek realizálódása tűnik ki abból, hogy az 1972. évi I. törvény általános állampolgári jogként szabályozza azokat a jogokat, amelyeket az 1949. évi XX. törvény csak mint a dolgozók jogait fogalalmazta meg. Alkotmányunk indoklása megállapítja, hogy a „dolgozók” és „ál- lampogárok” kettős különbség- tétele a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása, a kizsákmányoló osztályok felszámolása következtében ma már nem indokolt Az új törvény általános érvényűén állapítja meg, hogy Népköztársaságunk tiszteletben tartja az emberi jogokat. Ugyancsak általános érvényű az alkotmány rendelkezése a jogok gyakorlásáról is: hansúlyozza, hogy az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni, s a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk) Nem tudom, ki hogy van vele, én például roppant kellemetlenül érzem magam olyan társaságban, amelynek tagjai olyan nyelven beszélnek, amit én nem értek. Ilyenkor mindig az az érzésem, hogy rólam beszélnek, s biztos, hogy nem is a legszebbeket, hiszen néha-néha furcsán el is mosolyodnak. Egyszóval ezekben az esetekben soha nem tudok szabadulni a gyötrő gondolatoktól, hogy engem most kigúnyolnak, idiótának tartanak, alacsonyabb rendűnek maguknál. mivel kukán hallgatok. „Tévedés ne essék”, nem a külföldiekre gondolok úgy általában, hiszen kézzel-lábbal is lehet beszélgetni, rajzolva is megérthetjük egymást. Azokról van most szó ismét, akik a rossz nyelvek szerint állítólag magyarul beszélnek, írnak. Legfeljebb csak azt nem lehet tudni, hogy amit mondanak, írnak: mit jelent magyarul. Lássunk egy példát az egyik megyei lap ez év augusztus 8-i számának egy figyelemreméltó cikkéből, mely szerint az alkotmányosság jelentős szerepet játszik „a szocialista demokrácia fejlesztésének vertikálisan és horizontálisan is sokrétű feladatkomplexumában.” Megmondom őszintén, kiújulnak a_kisebbségi érzésből falcadó komplexusaim, ha arra gondolok. hogy ezt a mondatot nekem most vertikálisan és horizontálisan is értenem kellene. Mert ha nem, akkor igazán, mélységében és szélességében is szégyellhetném magam. Én inkább egy szól sem szólok! •Van auztán olyan eset is, amikor az ember ugyan érti. hogy mit akarnak neki mondani, csupán csak azt nem érti, hogy miért kell azt a valamit ennyire „intelligensen” mondani. 11. Mikor lélegzetet veszek, Közbevág' az öreg: — Te Fábján, nem a citorát támasztottad oda az ajtó mellé? Vedd már elő, he! A ,.vedd már elő”-ről eszembe jut egy jó vicc. Igaz, itt a lány, de hát mondtak őelőtte olyanokat... — Halották azt a viccet, hogy a skót házaspár fölül a villamosra, aztán... Elmondom, kielezem a poént, nevetek — de egyedül. Nem értik. — Nem értik? — s elismét- lem. Hiába.-Miska menti meg a helyzetei: — Hangoljon rá, Fábján bácsi! — s koppant a poharával, hogy igyunk. Szürkére kopott deszkalap kerül elő a papírból, rajta húrok mit szólnak majd ezek, ha Fülemüle atya füttyre csücsöríti az ajkait!... Zúgás van a fejemben, kellemes, hullámzó melódiák. Zörgés. A társaság ájtatatosan hallgat, én addig kortyintok egyet. Fütyülnék valamit, ha nem szólna ez a vacak. Micsoda marhaság! s mekkora felhajtást csinálnak vele. Múzeumba való. Akár a hallgatóság. Micsoda figurák! Pórnép, ahogy régen mondták. Isa, pór és hamu vagytok, gondolom, és röhögök. Éles. kellemetlen csattogással szól a citera. Ha nem hagyják abba, isten bizony behozom a kisbaltát és csinálok egy ki> gyújtóst Margitkának... ...az ám. S ő? Áll a tűzhelynél, karbaíowt kézzel. Miért nem ül le? Fölállok. Kicsit nagy lendületet vettem, nem is hittem volna, hogy ilyen könnyű vagyok. Jó móka. — Te-tessék leülni! Fölriadnak, rámnéznek. Le vannak ejtve. — Miért nem t-tetszik leülni? Olyan nincs, hogy a férfiak ülnek, a hölgyek pedig állnak. Nyúlok a székért, hogy odaviszem a tűzhelyhez, de ez meg olyan nehéz, kilódul a kezemből, én meg hajszál híjján utá- naesek. — Az istenit a gazdádnak! — mondom, de rögtön eszembejut. hogy ott ül ő is, hát rávigyor- gok, intek, hogy ez csak egy éle volt, ha nem tetszik neki, Ugyanannak a lapnak augusztus 10-i számában találhatók a. következő sorok (méghozzá az első oldalon!), amelyek egy földgáz-hasznosítási tanácskozásról tudósítva így szólnak: „Húsz referátum hangzik el, s ezek kivétel nélkül a legaktuálisabb problémákkal foglalkoznak.” Valószínűnek tartom, hogy tt cikk írója egyszerűen valami olyasmit akart mondani, hogy a tanácskozáson húsz szakember számol majd be azokról a gondokról, amelyek nem száz evvel ezelőtt okoztak volt ..problémát’ , hanem mostanában. Épp ezért időszerűek. Még csak egyetlen példát a lap augusztus 6-i számából arra, hogy miképp lehet idegen szavak használata nélkül úgy beszélni vagy írni, hogy mégiscsak kérdéses maradjon: mit jelent ez magyarul. íme: „A MÁV élőállat-szállítási vagonparkja szűk kereszt- metszetet mutat.” Valljuk be; egy élőállat-szállítási vagonparktól egyáltalán nem szép, ha ilyesmit mutat. Elképzelni is szörnyű, hogy mit fog ez mutatni akkor, ha majd a MÁV lovakat szállít. Merthogy az egy nagy állat. No de most már abbhagyom, mielőtt nekem is mutatnak valamit. (Esetleg tág keresztmetszetei!) Következzék tehát a finálé: Per most! Per pillanat, s per ma. Ahogy tetszik. Megígérhetem bármelyiket, úgy sem tudom pontosan, hogy magyarul mit jelent. De annyit hallani ez utóbbi kifejezéseket ma már mindenfelé, használom hát én is! Hadd lássák milyen művelt vagyok. Már mint per én, s nem Peer Gynt! (kovúry) ez se érdekel, engem csak a lány érdekel. Ha Pestre születik ő a sztár. — Ha maga Pestre születik — akarom mondani, de Miska odaér és elkap. Gorombán. — Gyere! — mondja. Tiltakozom: — Hová? — Gyere csak! — s megránt. Megmakacsolom magam. — Ez a szabadság hona — kiáltom, s széttárom a karom, ahogy a szavalásnál kell. — Mindenkinek jogában áll szíve szerint.. Megtetszik a szó: — Szív küldi szívnek szívesen! Tudod mit? — s feléje fordulok, eligazítom a számat, elkezdem fütyülni: — „Mondd el, hogy imádom a pesti nőket, ha...” Fölemelkedek a levegőbe. A jakómnál fogva tart. s visz kifele. Káromkodni sincs időm, kinn vagyunk a sötét pitvarban. Zökkenve érek földet. Elfog a hülye düh! — Te szar paraszt, mi az anyád... Nem látok semmit, csak a fájdalom vörösessárga villámlását, ahogy keze az arcomba csap. S elesve felkavarodik bennem minden, az öklendezésig. Van nekem egy bölcs mondásom: „ha valaki hülye, akkor az nagyon hülye”. Olyan bölcs mondás csuda, hogy én találtam ki. Kutyaszorítóba kerültem. Elmenni nem lehet, akkora a sár. maradni pláne nem lehet, akkora a zűr. Még szerencse, hogy emelet van: ha már ki nem lehet bújni, el igen. Naphosszat itt ülök a padláson. Már isme* rek minden zugot. Érdekes, az öreg sose jön fel ide. Azt várna az ember, hogy
