Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

Harminckétezer zacskós tej naponta A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése ÍMX A nagy kánikulai melegben kétszeresére nőtt a tejfogyasztás Budapesten. A közkedvelt polipaek csomagolású tejből a tej­ipari vállalat rákospalotai üzemegységből naponta 200 ezer zacskónyit szállítanak a boltokba. A békéscsabai üzemegység­ben az egy nap alatt tejjel megtöltött polipaek tasakok szá­ma a gyümölcsfogyasztás szezonja miatt nem éri el a rekor­dot, a napi 35 ezret. Ennek ellenére mivel nagy melegben a ..cukrászdák is háromszorosát igénylik a szokásos mennyiség­nek a békéscsabai üzemegységben naponta 29—32 ezer zacs­kót kell megtölteni tejjel. (MTI fotó — KS) tak. Szinte minden magyaror­szági látogatásnak kézzelfogha­tó eredményei születnek. Itt em­lítem meg, hogy a koncovi ba­romfigyár építésének terve is egy ilyen utazás eredményeként alakult ki, amikor pártmunká­sok és szakemberek egy csoport­ja 1969-ben megismerkedett a Bábolnai Állami Gazdaság ha- romfigyárával. A magyar elv­társaknak a tervezésben és ki­vitelezésben nyújtott segítségé­ért, valamint a tervdokumentá­cióért cserében traktorokat, te­hergépkocsikat, épületfát és más termékeket szállítottunk Bábol­nának. Jelentős részt vállal a kap­csolatok és együttműködés el­mélyítésében a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kárpátontúli részlege. Különösen népszerű­ek a társaság által rendezett „Magyar Napok”. Ezek kapcsán városainkban és falvainkban előadói estek, műsorok kerülnek színre, beszámolók hangzanak el a testvéri országról, talál­kozókra kerül sor a Magyaror­szág felszabadításában részt vett katonák, és a magyar elv­társakat segítő szakemberek részvételével. A képcsarnokban magyar festők, szobrászok és grafikusok kiállítása nyílik meg, a mozikban magyar filmeket játszanak. Ezeken a napokon vendégül látjuk Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Debrecen és más magyar városok küldötteit, akik autóbuszon és barátság­vonatokon érkeznek vidékünk­re. Ebben az esztendőben egyéb­ként jelentősen emelkedett a Magyarországról érkező turis­ták száma, és mi mindent meg­teszünk, hogy a vendégek mi­nél jobban érezzék magukat. Baráti és munkakapcsolat ala­kult ki a munkácsi körzet me­zőgazdasági szövetkezeti egye­sülése és a vassurányi Tsz kö- j zött, a Munkácsi Kötöttárugyár; a Hódmezővásárhelyi Kötött-1 árugyárral tart kapcsolatot, az • ugnvári úttörőház pionírjai pe-1 dig a salgótarjáni bányászok i ifjú barátai lettek. Tartalmas munka folyik a • nemzetközi barátsági klubok-; ban, amelyek szinte valameny- j nyi iskolában, oktatási intéz- ! ményben, kulturális létesít- ! ményben működnek. A szólót, : vinoi Barátság-klub tagjai pél- ; dául élénk levelezést folytatnak I Budapest, Gyöngyös, Siófok, ! Kisvárda, Miskolc, Veszprém, ! Tatabánya dolgozóival és tanú- 3 lóival. Beregsurány magyar határ- j község szélén nemrég emlékmű- ■ vet állítottak. Ezen arany be- I tűkkel a következő felirat ol- • vasható: „Hála és köszönet a : Szovjetuniónak azért az önzet- j len segítségért, melyet a Ma- : gyár Népköztársaságnak nyúj- m tott az 1970. évi árvíz okozta j károk helyreállításában”’... Négy j napig folyt a küzdelem a pusz- • tító áradattal. A magyar test- j vérekkel vállvetve dolgoztak fá- ■ radhatatlanul a kárpátukrajnai ! határőrök, parasztok, vasutasok, s mentették az embereket, az ér- j lékeket. Az eredményes együttműkö- ; désnek ugyanilyen szemléletes példája a két vasúti határállo- • más: Csap és Záhony együttmű- ! ködése. 1948 óta, amikor alá- j írásra került a szovjet—magyar j barátsági és kölcsönös segítség- ! nyújtási egyezmény, a határ- • állomások átmenőforgalma | csaknem megszázszorozódott. És ! abban, hogy a szerelvények g zöld utat kaphatnak, benne , van g a kárpátukrajnai és a magyar ; vasutasok áldozatos munkája, : akik vállvetve dolgoznak a test- j véri segítség és összetartás je- j gyében. (APN—KS) (Folytatás az 1. oldalról) kevesebb megrendelést utasí­tottak el, mint tavaly az első félévben. Ipar A megye szocialista iparának termelése 1972. első hat hónap­jában a tavalyinál alig nagyobb ütemben, a megye negyedik ötéves tervében előirányzottnak megfelelően, 7,4 százalékkal nőtt. A szocialista iparon belül — az 1971. első félévi stagnálás után — leggyorsabban az álla­mi nehézipar termelése nőtt. Ezt a hullámzást nagymérték­ben befolyásolia az üvegterme­lés — huta-felújítás miatti — ciklikussága. Az egyes fontosabb termékek termelése az év első hat hónap­jában a következőképpen ala­kult: . 1972. I. félév 1971. I. félév Kőolaj %-ában 119 Földgáz 103 Égetett tégla 111 Égetett cserép 111 Konzervioari idény üveg 221 öntött síküveg 71 Kötöttáru 83 Férfiing 96 Kolbászfélék 107 Vágott baromfi »9 Feldolgozott tojás 76 Gyümölcskonzerv 61 Főzelékkonzerv 96 A megye szocialista iparának 1972. elő félévi termelésemelke­dése teljes egészében a terme­lékenység — az egy főre jutó termelés — növelésével valósult meg. Ezen belül az állami iparban a termelésnövekedés­nek csák 69 százaléka szárma­zott a termelékenység emelésé­ből. A megyei székhelyű vállala­toknál és szövetkezeteknél elő­állított termékek értékesítésé­ben az értékesítés irányai sze­rint bizonyos módosulás követ­kezett be 1971. első feléhez vi­szonyítva. Nőtt a nagykereske­delem részére történt értékesí­tés a külföldi vevő és a közvet­len lakossági értékesítés terhé­re. 1972. első félévében a megyei székhelyű vállalatok és szövet­kezetek 8 százalékkal több nye­reséget érteik el, mint egy évvel korábban. Emellett nőtt a vesz­teség összege, is a tavaly első félévi 4 millióval szemben 27 millió forint a veszteség nagy­sága. A megyei önálló termelőegy­ségeknél 1972 első félévében lekötött készletek értéke 21 szá­zalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az összes kész­letek növekedése tulajdonkép­pen a gabona- és cukoripar mi­att következett be. Ezek nélkül • ugyanis minimálisan, 1 száza­lékkal csökkent a készletek ér­téke. Élelmiszergazdaság A megyében a mezőgazdasá- sági termelés, a betakarítási munkák tapasztalatai, a nö­vényzet jelenlegi állapota, s az állatállomány alapján értékelve a tervezettnél várható valami­vel kedvezőbben alakult. A szántóföldi növénytermesz­tés szerkezete 1972-ben többsé­gében a tervnek, illetve az igé­nyeknek megfelelő változott. A kalászos gabonafélék együttes vetésterülete 4 500 hektárral meghaladta az előző évit. Az állatállomány takarmánnyal való ellátása szempontjából kedvező, hogy a kukorica ve­tésterülete 12, a lucerna és a vörösheréé együttesen 6 száza­lékkal nőtt. A cukorrépa vetés­területe a speciális betakarító­gépsorokkal rendelkező gazda­ságokban nőtt elsősorban. A megye nagyüzemi gazdasá­gai a gabona betakarítását jú­lius végéig befejezték. Becslé­sek szerint a kalászos gabona­félék együttes termésmennyisé­ge az 1971. évit meghaladja, a búza termésátlaga azonban csak megközelíti azt. A megyében 1972 június 30- ón 126 300 szarvasmarhát és 850 700 sertést tartottak. A szarvasmarha-állomány és ezen belül a tehenek száma egy év alatt további 3 százalékkal csökkent. A sertésállomány 5, a kocaállomány 4 százalékkal nőtt 1971. június 30. óta. 1972. első hat hónapjában a fontosabb vágóállatokból és ál­lati eredetű termékekből 14 százalékkal értékesítettek töb­bet, mint tavaly az első fél­évben. Vágósertésből 41 075 ton­nát értékesítettek a megyében, 31 százalékkal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. A gazdaságok általában azokból a cikkekből növelték áruértékesí­tésüket, amelyek jövedelmezőb­bek, ugyanakkor a kevésbé gaz­daságos termékek értékesítését csökkentették. A megye szocialista élelmi­szeripara 1972. első félévében 2,5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Foglalkoztatottság — jövedelem 1972 első felében az összes foglalkoztatottak száma alig 1 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagosnál jobban emelkedett a létszám a szállítás, a kereske­delem. az építőipar és a szol­gáltatás ágazatokban. Az iparon belül csak az állami szektor­ban növekedett a létszám, a szövetkezetiben 6 százalékkal csökkent. 1972. első hat hónapjában a lakosság készpénzbevételei 12 százalékkal emelkedett vala­mivel kedvezőbben, mint orszá­gosan. A munkabérek 10 szá­zalékos növekedésén belül a költségvetési és vállalati mun­kabérek az átlagos ütemet meg­haladóan, 11 százalékkal nőttek. Az egyéb bérjellegű bevételek csaiknem a tavalyi szinten ma­radtak. A megye szocialista szekto­rában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak egy főre jutó átlagos havi jövedelme 2 291 forint volt, 4 százalékkal több, mit 1971 első felében. A leg­magasabb jövedelmek továbbra is a mezőgazdaság állami szek­torában, az építőiparban és a szállításban voltak. A bérből élőkénél valamivel jobban, az előző év hasonló időszakánál viszont mérsékel­tebben — 13 százalékkal — emelkedtek a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos la­kossági bevételek. Ennelk több mint a felét képviselő mezőgaz­dasági termékértékesítés (fő­ként hízottsertés-eladás) — az előző év első felében bekövet­kezett 58 százalékos emelkedést követve — további 20 százalék­kal nőtt. A pénzbeni társadalmi jutta­tások — nagyrészt a bevezetett szociálpolitikai intézkedések ha­tására — csaknem 20 százalék­kal emelkedtek. Vásárlás — idegenforgalom A kiskeréskedelem eladási forgalma — folyóáron szátmitva — az 1971 első félévi 15 száza­lékkal szemben az év első hat hónapjában 8 százalékkal nőtt (országosan 7 százalékkal). Az összforgalom 43 százaléka élel­miszerek és élvezeti cikkek, 57 százaléka iparcikkek vásárlása, bői adódott. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása jelentő­sen emelkedett, a ruházati cik­kek forgalmának növekedése gyorsult, a vegyes iparcikkeké — a tavalyi jelentős növekedés után — lényegesen mérséklő­dött. A megyében az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom 6830 forint volt, ebből 3020 forint iparcikk; az előbbi 6 %-kai ke­vesebb, az utóbbi 4 százalékkal több az országos átlagnál. A megye viszonylagos idegen- forgalmi adottsága — Gyula vá­ros kivételével — nincs kihasz­nálva. Az első félévben a me­gyébe látogató vendégek száma csak 2 százalékkal, 670 fővel emelkedett; ebből a megszállt külföldiek száma lényegében nem változott. A szállodák férő- helykihasználtsága a tavalyi 51 százalék helyett idén az első fél­évben csak 45 százalékos volt. Lakásépítés A lakásépítési terv teljesítését kedvezőtlenül befolyásolta az árrendezés. A megyében az első félévben 1093 lakást építettek, ami 5 százalékkal kevesebb a tavalyi év azonos időszakánál. Jelentős változás tapasztalható a területi eloszlásban: míg a vá­rosokban 41 százalékkal csök­kent, addig a községekben 48 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma. Az OTP-kölcsönt igiénylők száma hasonló volt az egy év­vel korábbihoz, de a családihá­zas építésnél jóval nagyobb az érdeklődés. A magánlakás-építkezéseket némiképp akadályozza, hogy a keresett anyag nem mindig ta­lálható meg a TÜZÉP-telepe- ken. Ez esetben helyettesíthető anyagokat kénytelenek az épít­kezők vásárolni, Egészségügy A lakosság egészségügyi ellá­tásában lényeges javulás nem történt. A betöltetlen orvosi körzetek aránya még mindig magasa 8 százalék.' A 13 üres or­vosi körzet közül 2 üzemi. A gyermekorvosi körzetek terve­zett fejlesztését orvoshiány aka­dályozza. A szakrendelői szakorvosi órák napi átlaga az év első hat hónapjában 33-mal emelkedett, ebben az időszakban adták át ugyanis rendeltetésének a szeg­halmi . szakrendelőt. Az új egészségügyi létesítmény jelen, leg 6 szakmában biztosít szak­orvosi ellátást a nagyközség; és környéke lakosságának. Művelődésügy Az 1971/72 tanévben az általá­nos iskolák Vili. osztályát 6200 tanuló végezte el a megyében, mintegy 900-zal kevesebb, mint az előző tanévben. A jelentkezé­sek alapján a végzett tanulók 39 százaléka középiskolában, 48 százaléka szakmunkástanuló-is­kolában, 2 .százaléka gép- és gyorsíró Iskolában kíván to­vábbtanulni; 11 százaléka to­vábbtanulásra nem jelentkezett. A megye középiskoláinak I. évfolyamaira 8 százalékkal ke­vesebben iratkoztak be, mint egy évvel korábban; a biratko- zott tanulók 65 százaléka fizikai dolgozó szülők gyermeke. A kol. légiumba felvett I. évfolyamos tanulók száma 2 százalékkal emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents