Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

/

~r'

Alkotmányfejlődésünk és a szocialista demokratizmus

Rövid történeti áttekintés

Új könyv

A különleges látomásé poéta — ló krimi — Kalandok, nemcsak két keréken

A szocialista állam lényegéhez kapcsolódik, hogy az alkotmány szükségszerűen magában foglalja a gazdasági és társadalmi rend olyan értelmű fel- építettségét, a szocialista demokratizmus és az állampolgári alapjogok olyan terjedelmű biztosítását, (amelyek nemcsak egészében felölelik a burzsoá alkotmányosság összes haladó elemeit, hanem ezeket messzemenően, minőségileg is meghaladják. Az alaptörvény rögzíti a kizsákmányolás felszámolását, a materiális garanciákkal biztosított állampolgári alapjogokat, az állampolgári kötelességeket, a szocialista demokrácia széles körű érvényesülését.

Az első szocialista magyar al- komány az 1919-es Tanácsköztársaságban született meg. Hét részből állt és nyolcvankilenc paragrafust foglalt magában. Az első rész az alapelveket, a második a dolgozók jogait és kötelességeit a harmadik a tanácshatalom központi szervezetét, a negyedik a helyi tanácsok szervezetét, az ötödik a választójogot a hatódik a költségvetési jogot, a hetedik rész pedig a nemzetek jogait tartalmazta. A Tanácsköztársaság alkotmányát értékelve „. .. arra a követkéz, tetősre kell jutnunk, hogy az megfelel mindazoknak az alapvető követelményeknek, amelyeé két a szocialista alkotmánnyal szemben támaszthatunk.” (Magyar Államjog Tankönyv). A Tanácsköztársaság alkotmányának példaképe az első szovjet alkotmány volt. vele azonos alapelveken épült, de — viszonyítva — jóval részletesebben szabályozta a federatív intézményeket, a népgazdaság irányításának országos szervezetet, a helyi szervek szervezeti és működési problémáit A lényege azonban az volt: a legmagasabb szinten, szocialista alaptörvény szintjén összegezte a Magyar Tanácsköztársaság lényegét.

E történeti vázlatnak feltétlenül meg kell emlékeznie az 1946 évi I. törvényről, amely Magyarország államformájáról szól. Jelentőségét hangsúlyozva, ez a jogszabály alkotmányjelle- gűnek tekinthető, bár nem teremtette meg a kialakuló prole, tárdiktatúra szervezeti alapjait. Fő érdeme hogy bevezetőjében

hazánkban első ízben iktatta törvénybe az állampolgári jogokat. „Alkotmányos”, „alapozó” törvénynek kell neveznünk még a demokratikus államrend és a Köztársaság védelméről szóló 1946. évi VII. törvényt, az állampolgársági kódexet, a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről, stb. szóló jogszabályokat is.

A népköztársasági alkotmány előkészítése lényegében az 1947/'49-es években, népi demokráciánk fejlődésében bekövetkezett változásokkal, azok realizálásával kezdődött. Az új alkotmány kérdését 1948-ban vetette fel a Magyar Dolgozók Pártja. A kezdeményezés az 1948 nyarán megjelent programnyilatkozatban látott napvilágot. Végül a Magyar Függetlenségi Népfront 1949. februárjában kelt nyilatkozatában fogalmazza meg követelését: „új népköztársasági alkotmány megteremtését, amely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli.”

Végül is a Minisztertanács 1949. május 27-i határozatával létrehozta az alkotmány-előkészítő bizottságot. Az elkészített tervezetet augusztus 5-én hozták nyilvánosságra s azzal a céllal, hogy azt az egész ország vitassa meg, a dolgozók az állampolgárok lehetőséget kapjanak észrevételeik megtételére, a tervezet teljes megértésére és elfogadására. Az országos vita után az alkotmányt 1949. augusztus 17-én és 18-án az Országgyűlésben lefolytatott vita után az 1949. évi XX. törvényként hirdették ki az új kenyér ünnepén.

A Népköztársaság alkotmányát jellemző elvek

Alkotmányunk jellemző sa-' játosságairól összefoglalólan már megemlékeztünk. Szükséges azonban ismételten rögzíteni hogy az 1949. évi XX, törvény az alkotmány elfogadása történelmi jelentőségű vívmány volt amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, ’ a nemzet programjaként törvénybe foglalta a kizsákmányolásmentes társadalom, a szocializmus felépítését.

További fejtegetéseink összefüggései érdekében szükséges rögzíteni az alkotmányunk jogi formájával kapcsolatos sajátosságokat is. Ezek a sajátosságok:

Orvosi tanácsok nyári időszakban, kismamáknak

A nyári időszak, a vissza-1 visszatérő kánikula fokozott megpróbáltatást jelent a terhes nőknek, akik a szokásosnál érzékenyebbek. Az orvosok és egészségügyi szakemberek ezért azt tanácsolják, a terhes nő kerülje az izgalmakat, konfliktusokat. a családban és a munkahelyén egyaránt. A nyugodt, kellemes környezet, a kiegyensúlyozott, egészséges életmód az egészséges utód létrehozásának fontos feltétele.

Ajánlatos, hogy a munkaviszonyban levő terhes nő fordul- \ jón az üzemorvoshoz, aki megmondja, hogy munkaköre egészségére nézve ártalmas-e vagy sem. A terhesek ne fogyasszanak alkohol tartalmú italokat és ne dohányozzanak. Tudományos kísérletek sokszorosan bebizonyították, hogy az alkohol és a nikotin a magzat szerveze- tébe juthat és ott károsodást okoz. A leendő édesanyák fogyasszanak sovány húsokat, szárnyast, tejet és tejterméket, zöldséget, különböző friss gyümölcsöket. Nem ajánlatos viszont a nehezen emészthető, fűszeres, sok lisztet tartalmazó [

ételek, a kövér hús. Lehetőleg j csak kevés folyadékot fogyasz- ; szanak. Az életmód tartozéka ; legyen a rendszeres testedzés, ■ a napi séta, gyakori tartózkodás j a szabad levegőn. ’

A terhesség egyik kellemet- ■ len kísérő jelensége a hányin- • ger és a hányás. Ha valakinél ! ez rendszeressé válik, féltétlenül ] forduljon orvoshoz. Az is fon- : tos, hogy a terhes nő' fokozot- • tabban ápolja és folyamatosan * ellenőriztesse fogait, ugyanis a ■ terhesség idején a fogak gyor- j sabban romlanak. :

A terhesség első három hó- : napja a legkritikusabb időszak. ■ Ezért a terhesek ilyenkor ke- • rüljék a zsúfolt helyeket, lehe- • tőleg ne látogassanak betege- ! két — különösen olyanokat, j akik fertőző, járványos beteg- : ségben szenvednek. Mivel a • terhes nők szervezete más és : más módon reagál a külső ha- ; tásokra, terhességük kezdetétől • tartsanak állandó kapcsolatot $ szakorvosukkal, aki egyéni sa- | játosságaik figyelembe vételé- j vei ad részükre hasznos taná- : csókát. ;

— alkotmányunk — alaptörvény; átfogja az ország társadalmi, politikai, állami életének alapvető viszonyait, világosan és szabatosan fejezi ki ezekkel összefüggésben a törvényi álláspontot;

— a szocializmus építésében már elért eredményeket, a reális helyzetet tükrözi és lényegét tekintve ezek által fejezi ki a további fejlődés irányvonalát;

— törvényi alakban (írásos

formában) jelent meg;

— módosítását magasszintű törvényi biztosítékok veszik körül.

A Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegét magába foglaló 1972. évi I. törvény tíz fejezetében, összesen 78 paragrafusban jelent meg. Preambuluma markánsan foglalja össze a felszabadulás óta végbement fejlődésünk elvi motívumait. Rögzíti, hogy a magyar államot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalom- formáló ereje éltette és tartotta fenn. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért. Történelmünknek azonban akkor kezdődött új korszaka. amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat és megnyitotta népünik előtt a demokratikus fejlődés útját. A forradalmi harcokban megedződött magyar munkásosztály az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait; hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. „Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján.”

Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk)

Sajátos látású, szavú költőt mutat be az Európa Könyvkiadó nagyon tetszetős kiállítású sorozatának új kötete. Henri Mi- chaux nem rokonítható sem a francia, sem az európai költészet más alakjaival. Lidércek s emberek, jéghegyek és sárkányok vonulnak el szemünk előtt, hordozóiként rabságnak s lázadásnak, komor jóslatoknak s reménykedésnek. A Nyugodjék lázadásban címet viselő könyv — amelynek fordítói Gara György. Illyés Gyula, Somlyó György, Weöres Sándor — egyszerre érdekesség s érték.

A kiadó másik újdonsága ragyogó krimi. A prágai kamara- színház előcsarnokában felis- merhetetlen arcú női holttestet találnak. Václav Erben Holttest a függöny mögött című munkája nem áll meg az izgalmasság- nál, a cselekmény gyors perge- tésénél. A nyomozás során emberek legkülönbözőbb Apusaival ismerkedünk meg, okok, indítékok kusza szövevénye vesz körül bennünket; nemcsak izgalmat, olvasmányt is kapunk. A könyvet Mayer Judit fordította.

A frissen kibocsátott új munkák közül kiemelt harmadik Anatolij Klecsenkóé. Kényszer- leszállás című regénye — az Európa és a Kárpáti Kiadó közös gondozásában, Szoboszlai Margit fordításában — öt ember próbatételének fordulatos története. A tajgában szerencsétlenül járt repülőgép csupán az alaphelyzet kelléke. Az író finom érzékkel azt boncolja, hogyan viselkednek más-más alkatú emberek azonos körülmények között, mi az, ami végül is társsá teszi őket.

Vámbéry Ármin nevének hallatán ifjabbakban és idősebbekben a nagy tudós Közép-Ázsiá- ban tett utazásának emléke,

pontosabban élvezetes könyvének olvasmány-élménye idéző- dik fel. Kis József filmrendező joggal gondolta, hogy Vámbéry nyomában műve címeként is ezt választotta — tett útjáról készült naplójegyzetei sem lesznek érdektelenek. Valóban nem azok. Színes krónika a Móra Ferenc Könyvkiadó által napvilágra bocsátott kötet, amelynek lapjairól egy filmrendező gondjait, mesterségbeli problémáit éppúgy megismerhetjük, mint Szamarkand Buhara, s Üzbegisztán, Afganisztán tájainak mai arculatát. Nem csupán illusztrációk, hanem önálló mondanivaló hordozói is a képek, amelyeket Zöldi István és Dióssi Ferenc készítettek.

Múltbéli, de jóval régebbi dolgok nyomonkövetésére vállalkozott a kiadó másik újdonságának szerzője. Erdődy János is. Hess András, az első magyarhoni könyvnyomtató emlékét eleveníti fel, azét, aki a betűk szolgálata mellett vándor, tudós meg katona is volt. A szerző jó érzékkel elegyíti a regényességet a kényszerűséggel, a valós eseményeket s a kitaláltakat. A könyvet — amelynek ez a második kiadása — egykorú metszetek nyomatai díszítik.

Eddig különböző kalandok, kalandos életutak rögzítéséről szóltunk, s aligha áll ezektől távol mindaz, amit a motorsport két kiválósága, Szabó II László és Máté Sándor élt át, két keréken ... Pályafutásuk vidám és drámai eseményekben gazdag krónikáját Zsolt Róbert írta meg, s a sok fényképpel, közöttük remek riport-fotókkal illusztrált könyvet a Vue Tou- ristique nemzetközi idegenforgalmi folyóirat kiadója jelentette meg.

<M)

................................................

1

0.

— Csak kijöttem — mondom zavartan. S zavaromban visszamegyek vele, pedig nincs semmi hideg. Nézem, ahogy kigubó- zik a gönceiből, köszön, s olyanformán kecmereg fel a székre, mintha fára mászna. Iszik, nagyot fúj, élvezi a dolgot, főleg engem. — Fehérséget láttam a tornácon, azt hittem, a kutya — meséli. — Hát a vitéz úr.

Ok hárman jót röhögnek ezen, én meg morgok valamit, keresem a cigarettát, aztán meg a gyufát, persze, hogy elmulasztom Margit érkezését! Pedig az volt a szándékom, hogy künn megvárom, lesegíbem, ellátom a lovat, hogy lássa, mi van. Jól mulatott volna, így meg fújhatom az egészet. Miska kimegy a pitvarba, hallom, hogy beszélnek, a lány nevet, hallom a csizmadobogást, a kendősuhogást, aztán — pirosra csípett képpel — bejön, hozza a kaskát, vígan jár a szeme végig rajtunk, adjonistent köszön a kis gnómnak, az meg egészen fel van dobva, célzásokat tesz a lovaglásra, aztán ilyeneket mond;

— Hej, ha én tudom, hogy a révhez mégy, hozhattál volna nekem is valami jót!

— Mit Gazsi bá? — kérdi Miska.

— Hát a kantinosnénak a... — s a nagy röhögés meg a lány ráripakodása közben így fejezi be: — ...a bugyellárisát!

Ejha!, s kétszeresen is ejha, mert az öreg rögtön adja alá a szót: — Minek kéne neked az a bugyelláris, Gazsi?

— Hát hogy legyen hová tenni az aprómat!

No, ezen már muszáj nekem is elnevetnem magam, annál is inkább, mert Margit is nevet, nem veszi föl a dolgot, pakol kifele a kosárból. Odasündörög- nék, de közben inni kell. Ahogy letesszük a poharat, ugat a kutya, s bejön egy hóember, kucs- más, bekecses, de istentelenül befújva a vizes hóval. Ez szembe kapta a szelet! Hosszú, lan- galéta ember, beretvált, a feje is olyan, mint egy uborka. — Agyisten! — Rámondják: Aggy- isten! — s leül, megkapja a poharát, a borát. Mintha meg lett volna beszélve, hogy mikor jön be, hova ül, mit csinál. Akár

egy színdarab. Fura világ van

itt!

A törpe, a Gazsi, a központ. Csillog a szeme, sűrűn iszik, s mi vele, mondja a szövegét, de olyan szavakkal, hogy hasado- zik belé a deszka. Margit a tűzhelynél tesz-vesz, a hátával közli, hogy ő nem hall semmit a csúnyaságokból. Föl is kelek, odamegyek hozzá! — de ahogy melléérek, rámnéz, s kimegy.

Bumm! Igazgatom a pofámon a nyájas vigyorgást, hogy meg ne lássák a leégésemet. Így még nem jártam, arra nem volt példa, hogy ezt velem valaki megcsinálja.

Mérgemben nagyot nyelek, s erre feljön belőlem egy nagy böffentés. Jó, hogy senki se hallja. /

De már itt is a lány, s igen tüzelő szemmel, kezembe csap egy skatulya gyufát, közben a képembe sziszegi:

— Hallja, ne hozzon engem hírbe!...

Hülyén megyek vissza helyemre, kezemben a gyufával. Ha odamegyek, azzal hírbehozom ?

Meglátom Miska szemeit. Nagyon tágra nyitva. Azt mondja: — Ráfüstölünk?

Ez más. Jól van, no, dehogy akarok én rosszat a lánynak. A barátom húgának.

Épp jókor kínálok körül, rágyújtunk, hát jön két újabb szomszéd. Az egyik valami papirossal bevont faholmit cipel, a másik botra támaszkodik. Nekik is poharak, bor, „egészségére”.