Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-10 / 187. szám
M Ötezer éves tojás a Sima tó partján Alkotmányfejlődésünk és a szocialista demokratizmus Ä szocialista állam elidegenü- lésének problémái viszonylag újszerűén, jelentkeznek a politikai és jogi irodalomban. A témát Samu Mihály fejtette ki több publikációjában. A kérdéskör jelenleg is igen vitatott. Samu Mihály megállapításai a szocialista állam el id egen ü 1 és én ek problémáit illetően helytállóak mint ahogy az a tétele is helyes, hogy az alkotmányfejlődés fel tétlenül az elidegenedés jelenségei. tendenciái ellen hat. A szocialista állami elidegenedésének problémáit az alábbiak, ban lehet összefoglalni: a) A dogmatikus államaimé let a szocialista államot és az elidegenülést egymást kizáró fogalomnak tekinti. A dogmatikus szemlélet szerint a kizsákmányolás felszámolása és a népi hatalom kialakulása kizárja az állam elidegenedésének lehetőségét. A valóság őzzel szemben az, hogy a kizsákmányolás felszámolása és az állam népi jellege spontán módon, önmagában nem idézheti elő az állam elide- genedésd tendenciáinak megszűnését, ugyanis elképzelhetetlen olyan automatizmus, amely kiváltaná az elidegenülés megszűnését együtt a termelőeszközeik magántulajdonának felszámolásával. A közélet és a magánélet szembenállása csak hosszú történelmi folyamat során szűnhet meg, mégpedig a szocialista forradalom győzelmének, a kizsákmányolás felszámolásának alapján. A szocialista állam kialakulásának és működésének alapja a nép közvetlen és tényleges részvétele a hatalom gyakorlásában — írja Samu Mihály (Állam és Jogelmélet 201. p). Annak, hogy a nép a hatalmat közvetlenül gyakorolja, legfőbb gazdasági feltétele a magántulajdon felszámolása, a kizsákmányolás megszüntetése; ez azonban önmagában nem elégséges. Szükséges emellett a szocialista gazadság rendszerében a nép alkotó kezdeményezésének kibontakoztatása, a gazdasági élet irányításának olyan kiépítése, hogy minden erőforrás (elsősorban a dolgozók öntevékeny kezdeményezése) a kizsákmányolásmentes szocialista társadalom gazdasági fejlesztésére szolgáljon, összefoglalóan: a szocialista állam elidegenedése a szocialista? fejlődés negatívumaiból fakad; e negatívumok forráÁ szocialista állam elidegenülésének problémái és az alkotmányfejlődés sa az, hogy a társadalom irányító szervei nem veszik figyelembe a szocialista állam tevékenységével, működéséinek módszereivel kapcsolatos objektív követelményeket, s.. a politikai rendszerben torzulás következik be. Természetesen az állam el- idegenülése nem jelentkezik szükségszerűen a szocialista fejlődésben, csupán a lehetősége áll fenn. b) A szocialista államról szóló lenini elvek és követelmények (a szocialista demokratizmussal, a szocialista állammal kapcso. latban) az állam elidegenedésd tendenciái ellen Irányulnak. Lenin az állami apparátus állandó tökéletesítéséért folytatott harcéiban olyan erő kibontakoztatá sát tartotta szükségesnek, amely képessé teszi az államot az előtte álló feladatok megvalósítására. Ez az erő: a tömegek széleskörű bevonása az állami munkába. „Az állam akkor erős. ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek.” (Lenin Műved 26. köt. 255. p.) c) A személyi kultusz időszakában a lenini követelmények háttérbe szorultak, nem érvényesültek következetesen. Ebben az időszakban bontakoztak ki az állam elidegenülésének legfőbb mutatói. Ezek voltak: — a választott népképviseleti szervek háttérbe szorultak; — az egyes állami végrehajtó szervek ellenőrzés nélkül tevékenykedhettek; — az önkényes állami intézkedések eluralkodtak; — az állampolgárok alkotmányban biztosított szabadságát és jogait durván megsértették; — félretették a szocialista törvényesség követelményeit, és a jogszabályok előírásait; — a nép bizalma megrendült az állami eröszakszervezetek tevékenységében. Az SZKP XX. kongresszusa, az ezt követő szovjet pártkongresszusok, majd a magyar párt kongresszusai rámutattak a személyi kultusz időszakának szó- , eializmustól idegen vonásaira. Megindult a szocialista demokratizmus követelményeinek helyreállítása, az állam elidegenülésének kiküszöbölése. Az állam elidegenülésének káros hatásával szemben a megoldás útja a szocialista fejlődésben főképp a dolgozó tömegek, az állampolgárok aktivizálódásának állandó növelésében, ennek alapján az államélet, a szocialista demokratizmus fejlesztésében jelölhető meg. A szocialista állam eüdege- nedósi tendenciái elleni ered ményes küzdelem, a szocialista demokratizmus fejlesztésében elért eredmények, a tömegek mind szélesebb körű és hatékonyabb bevonása az állami munkába — mindezek ott tükröződnek a Magyar Népiköztársaság megújult alkotmányában, az országgyűlés által alkotott 1972. évi I. törvényben. d) Az 1949. XX. törvény módosításáról és a Magyar ‘Népköztársaság alkotmányának egy. séges szövegéről szóló 1972. évi I. törvény indoklása is rögzíti: „A szocializmus teljes felépítésének feladatai szükségessé teszik szocialista államunk további erősítését, az állami munka színvonalának emelését. Ma és a jövőben is egyik központi feladatunk az államélet. a szocialista demokrácia továbbfejlesztése: a központi állami szervek munkája hatékonyságának fokozása, ezzel egyidejűleg pedig a helyi szervek önállóságának növelése. Ennek feltételeit alkotmányunknak is tartalmaznia kell. Alaptörvényünk módosítását az eltelt csaknem negyed század alatt a szocialista építő munkában elért eredmények nemcsak indokolják, hanem szükségessé is teszik.” Mint fentebb is megállapítottuk: a szocialista állam fejlődése során szükségszerűen háttérbe szorulnak az állami elidegenedés tendenciái. Ezzel jár együtt az, hogy az állam olyan intézkedéseket hoz, amelyek elősegítik a dolgozók közéleti tevékenységének kibontakoztatását. A további fejlődés tendenciája: olyan1 körülmények további kialakítása, amelyek lehetővé teszik az elidegenedés minden formájának megszüntetését Megújult alkotmányunk megvalósulása ezt a célt szolgálja. Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk) A dévaványai vízvezeték csatornájának az ásásakor átvágták a Bánóinkért északi halmát. Az árokból a megszokott edénycserepek mellett nem mindennapi konyhaszükséglet került elő: Az árok oldalfalában egy madártojás körvonalai bontakoztak ki. A felszín alatt 80 cm-re. Ismeretes az őskorból a sárkánygyík megkövesedett tojása. A bánom. kerti lelet esetében azonban egy olyan tojáshéjról van szó, amit a legügyesebb háziasszony vagy szakács összetévesztene egy már állott, de még az idén feltört tojás héjával. Pedig a bánom- kerti tojást ötezer évvel ezelőtt törte fel az ősidők asszonya. Azonos ez azzal, amit a mindennapi beszédben „kuko”-nak mondunk. „Üssünk kukót!” — mondogatták valamikor a kisgyereknek, mikor a homlokához ütötte az öregebb a homlokát Azt jelentette ez: üssék össze a homlokukat, mint mikor két tojás végének az összeütésévei behorpad az egyik, s kifolyik a belseje. Lenn a halom belsejében a „kukó” körül ott heverlek azok a madárcsőrre emelékeztelő agyagedényfülek, amik a csiszolt kőkor ú. n. tiszai műveltségének jellegzetes tartozékai. Vastagabb végével lefele, vékonyabb végével felfele állott a földben. Hosz- sza 40, átmérője 36 mm. Teljesen kitöltötte a fekete humusz, ami megvédte a föld összenyomásától. . Régész körökben köztudomású, hogy a kőkori ember étrendjében nagy szerepet játszott a tavi kagyló. Ügy csemegézte, mint a mai ember a rántották A lassú vízfolyások partján emelkedő őstelepeken olykor tekintélyes vastagságot ér el a kidobott kagylók rétege. Közönségesen békateknő. 1958-ban az első sártói szikjavító bányában több helyen két méter vastag békateknő rétegen hatoltak át a földgyaluk. Ellenben a környéken nyitott sokszáz bányában nyoma sem mutatkozott a tojásKatonai értelmező szótár Vonás; a ceruza, a toll nyoma ] a papíron. A civilnek legalábbis! ez jut eszébe. A katonának „a tüzérséginél használt mértékegység, a teljes kör 0,006-od része. A gyakorlati számításokban: egy vonás az 1 km-re levő 1 m-es tereptárgy látószöge”. Egyetlen példa, de jól érzékelteti, hogy ugyanazon kifejezések mennyire más jelentést kapnak a különböző szakterületeken. Az egységes értelmezés ösztönözte a szótár összeállítását, de nem csupán az. Mind szélesebb azok köre, akik kívülállóként érdeklődnek a hadtudományok iránt. Mindkét igényre figyelve állíttatta össze, s jelentette meg a Zrínyi Katonai Kiadó az értelmező szótárt, s rögtön írjuk le: helyesen cse- ■ lekedett Nincs elődje e vállalkozásnak, bátran nevezhetjük tehát, úttöái mäMrn^ 1972. AUGUSZTUS 10. ] rónék. Mi kapjon helyet a szó- ! tárban, a hadügy mely területe élvezze a fő figyelmet, miként egyeztethető össze a széles nyilvánosságnak szánt tájékoztatás és a katonai titoktartás — ilyen és hasonló kérdésekre kellett a Tóth Lajos vezérőrnagy vezette szerkesztői kollektívának válaszolnia, mielőtt magát a tényleges munkát megkezdte volna. Végül is mintegy kétezer címszó került a kötetbe, döntő többségükben a hadviselés módjaival összefüggő kifejezések. Csupán ízelítőként: aknakamra, atomrakéta, bénítás, diszlo- káoió, erdősáv, felismerő rádió- lokátor, harckocsiakasztó, komén dáns őrs, lesállás, mozsárlövés, propagandalövedék, repülőgép-sűrűség, seregtest, színlelt körlet, tiszta térfél, utászkábel, víz alatti átkelőhely... Egészében nagyon hasznos és szükséges munkának ítélhetjük a kiadványt Ami egyben alap is a szótár minden bizonnyal elkészülő második kiadásának tökéletesítéséhez. 9. Később aztán nagyon jól jött, hogy számíthattam rá, ha nagyon messzire mentem a szövegemmel — hamar kiderült, hogy nem lehet vele ku- koricázni, nemhiába ő az első a században, meg a keze is gyors (ezt mesélte, a rókák miatt, merthogy csapdával ró- káztak, s puszta kézzel szedte ki a vöröst a vasból). Engem nem volna nehéz megverni, mert kicsi vagyok és rövid a karom, — no, belharcban kevésbé, meg aztán tudok is egykét jó fogást —, így aztán mindig szerettem, ha a környezetemben akadt egy-két erőművész, akit lekötelezhettem. De most ellenem fordult ez a mélák!... Mikor az otthoni dolgokról mesélt, látatlanban beleestem a húgába. Leírta a tanyájukat, a környéket, a szigetet, s hol itt, hol ott, bedobta a húgát. Egyikét szóval belefestette a táj. ba. Ha ehhez hozzávesszük a laktanyát, ahol az ember amúgyis folyton a külvilágról ábrándozik (meg azt, hogy nekem ez ismeretlen, ez a családi élet), hát... legszívesebben vonítottam volna, az ég fele fordítva a fejemet, mint a kutya a holdra. Hogy tereget az udvaron, meg dolgozik a kertben, nem ijed meg, ha valamit adébb kell tenni; még kaszálni is tud. Meg kiviszi nekik az ebédet a fején. Ezt az utóbbit, az ebéd-vivést, akkor mondta, amikor fellépett nálunk az a népi együttes, a lányok borosüvegekkel jöttek be, iregtek-forogtak ott nekünk, s a fene majd megevett mindnyájunkat, olyan jó tartással lépkedtek, meg tartották magukat az üvegek miatt. Akkoriban minden éjjel hülyeségeket álmodtam, de a Miska húga egyikből sem hiányzott. S most itt van élőben. Láthattam. Szó se róla, remek kiállású lány. De talán éppen ez a baj. Mi vagyok én mellette? Egy stipszli. Lovagol. Mázsás súlyokat emelget Kaszál. Csoda, hogy engem lenéz, magasról? Legokosabb lesz letenni róla, hogy nekem valaha is lehet hozzá közöm. Lám, Miskával is végső soron őmiatta ugrottunk össze. Nem vagyok a formámnál. Zavar, hogy a lány előtt különb nak. Annál érdekesebb, hogy a bánomkerti halom minden jel szerint cölöpfalu házából kikerült tojás belsejében a sárgája Is látszik. Hogy házi baromfié vagy vadmadáré, azt ma már bajos volna eldönteni. Mivel a Tóalja még a múlt század kilencvenes éveiben is nádas volt valószínű, hogy vadmadártojás. Van a halomnak egy másik tanúsága is. Déli tövében török világ elei, északi lejtőjén pedig Anjou- és Hunyadi-kori település nyomai látszanak. Ez azt mutatja, hogy a török világ előtt sokkal lazábban épültek a falvak, mint ma. Ványa keleti széle a Sima tó magas partjára épült. Közelebb volt Simaszieet legnyugatibb házaihoz, mint Ványa többi részéhez. Olyan ikertelepülés volt Simaszigettel, mint Buda és Pest. Csak a Sima tó választotta el őket, lényegében a kiáradt Körös és a Tisza Vize. Ugyanilyen szétszórt település volt Balkán, Cséfán és a két Harang, Kis- és Nagy-Harang is. Mindháromnak a temploma külön állott a falu házaitól. Így volt ez Kisharsánynál is. Az ekével, kapával dolgozó földművelő sok jó megfigyelést tesz a régi településekre nézve. Ma a gépesítés korában a munkagép tornyában ülő motorosnak nincs lehetősége a finom részletek megfigyelésére. De a felgyorsult munkaritmus következtében sokkal több helytörténeti-, gazdaság- és településtörténeti adat került elő, mint a régi, lassúbb, kézi munkamódszeméL Ezért érdemes lenne olykor a két technika munkásainak kicserélni tapasztalataikat. S egy nagyon fontos körülmény a terepjelenségek esetében: amit ezek mutatnak a régi településekről, azt sehol semmi feljegyzésben nem találjuk meg és hiteles: Ez ma még beláthatatlan lehetőségeket rejt a jövő történetkutatása számára. Bereczki Imre akarok lenni, mint amilyen, vagyok. Én le szoktam söpörni magamról a dolgokat. Ahogy esik, úgy puffan. Most meg folyton problémázok. Nagy nekem ez a lány, valljuk be!... Máris megkönnyebbülök. Tudom, oltárt jó a természetem, ilyen szempontból. Nálam sose kell földig lebontani a házat, elég átmázolni a vakolatot. A lelkem mélyén persze turkál valami, mozgolódik, mint a sajtkukac. Csiklandoz, hogy ne hagyjam. Hagytam már nem egyszer, most a sarkamra kellene állnom. Mi ez, ki ez? Tudatlan tanyasi tyúk. Jó, jó, egészséges, nagydarab, hol ne legyen ilyen, ha nem itt, a jó levegőn? De azért ő is olyan, mint a többi. Ö is eszi a jó szöveget, neki is van vére, fantáziája. Pláne itt, ahol nincs mi elterelje a figyelmét, S aki ilyen jól táplálkozik, annak meg kell legyenek a kívánságai. Reggel is ho'gy evett — mintha egész éjjel kaszált volna... Elképzelem ezt. Hülye szokás, de jó. Ügy el tudok képzelni mindent — most még a fű illatát is érzem. A nyári jó meleget, ahogy fölszáll. A darázsdöngést. Ha behunyom a szemem, látom a napsütötte rétet, előttem lépdel a lány, suhint, a szoknya rá- csapódik a csípőjére... Hogy ült föl a lóra! Életemben egyszer ültem lovon, három napig nem tudtam járni, azt hittem, szétreped a combom köze. ö meg úgy megiszorította a lovat a lábával... Szép lány. A tartása remek. A V
