Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

** Szemle: Törvényesség, hatósági munka alakulása megyénkben írta: Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára VI. A VB-TITKÄROK FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGE A tanácstörvényből és a vhr- ből eredően a végrehajtó bizott­ság titkára kulcsfontosságú sze­repet tölt be abban, hogy a ta­nácsi szervek a jogszabályoknak megfelelően lássák el feladatai­kat. Ennek keretében figyelem­mel kíséri a tanácsi szervek ren. delkezéseit és felügyeletet gya­korol a szakigazgatási szervezet hatósági ügyintézésének törvé­nyessége félett. Jogszabálysértés megszüntetéséről és orvoslásáról intézkedik, illetőleg intézkedést kezdeményez. Tapasztalataink szerint a vb- titkárok igyekeznek ellátni a törvényességgel és a hatósági munkával kapcsolatos feladatai­kat. A városokban rendszeres­nek tekinthető a feladat ellátása a testületek elé kerülő határo­zat-tervezetek felülvizsgálatában és a jogszabálysértések megelő­zésében. De ugyanitt nincsenek még kialakulva részükről a ha­tósági munka ellenőrzésének módszerei.' Ebben közrehat a feladat újszerűsége, de az is, hogy a korábbi időkből eredően egyéb más feladatokat is ellát nak még, amelyek munkaerejük egy részét lekötik. A városi szak- igazgatási szervek hatósági ügy­intézésének törvényességét fel­ügyelni csak rendszeres munká­val lehet. Szükség van az ügy­vitel összehangolására is, az egy­szerűsítést szolgáló korszerűsítési megoldásokra, amelyekre jelen­tős időt kell fordítaniuk külö­nösen, ha arra gondolunk, hogy gyakori még a városoknál a ru­tinmunka az ügyintézésben és az ügyfélfogadás rendszeres figye­lemmel kísérése is követelmény­ként jelentkezik. A községi vb-titkárok sajátos helyet foglalnak el a hatósági munka felügyeletében, mert egy­úttal a szakigazgatási szerv ve­zetői is és így közvetlen irányí­tói, felelősei a hatósági munká­nak. Helyzetükből eredően az ügyek elintézését közvetlenül fi­gyelemmel kísérik. A jogsza­bálysértések megelőzésében, il­letve megszüntetésében jól tevé­kenykednek. Kevesebb figyelmet fordítanak azonban a szükséges­nél a kampány feladatok jelent­kezésekor az arányosabb mun­kaleterhelés kialakítására. Emi. att egyes ügyintézők a szüksé­gesnél jobban le vannak terhel­ve, ami a hatósági munka rová­sára mehet. Bár a községi vb- titkárok is végeznek megelőző tevékenységet a testületek elé kerülő határozati javaslatok fe­lülvizsgálatakor, a jogszabály- sértő testületi határozatokat már kevésbé észlelik. Az elmúlt év­ben a községekben hozott 66 jog­szabálysértő vb határozatból csak 6 esetben tettek jelzést a jogszabálysértés miatt. Nyilván­való, hogy tevékenységüknek ezt a területét javítani kell. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a jövőben a végrehajtó bizott­ságok következetesen számoltas­sák be a vb-titkárokat a ható­sági ügyintézés tövényessége ér­dekében • kifejtett tevékenysé­gükről, valamint a hatósági munka ellenőrzéséről. Várható, hogy a vb-titkárok kinevezése, valamint a munka­kör képesítéshez kötése követ­keztében. továbbá a gyakorlati módszerek kialakulásával, tevé­kenységük a törvényességgel és a hatósági munkával kapcsola­tosan viszonylag rövid időn be­lül a megfelelő szintre emelke­dik és minden remény megvan ahhoz, hogy megyei és járási se. gítséggel a kisebb községekben is eléri a megkívánt színvonalat *** összegezésképpen megállapít ható: A törvényesség, a hatósági munka a megyében megfelelően alakul, eléri a megkívánt szin­tet a tanácsi szervek munkájá­ban és a tanácstörvénynek meg­felelően eredményesen fejlődik. Az elvi és gyakorlati kérdések jelentős mértékben tisztázódtak, a munka módszerei kialakuló­ban vannak, ezek tökéletesítésé­re van szükség. A hatósági ügyek intézésének törvényességében a hatáskörük leadása következté­ben sem romlott a helyzet és mindemellett az ügyeket gyor­sabban intézik a tanácsi szervek, így a túlzottan aggállyoskodók- nak nem lett igazguk. Közreha­tottak az eredményben a jó he. lyi ismeretek, a felsőbb szervek részéről az ügyintézéshez nyúj- . tott segítség, mint pl. a rend- i szeres konzultációk és egyéb el- ! igazítások. Az eredményes műn. 5 kát szolgálja, hogy a helyi taná- ■ csők vb titkárai, a járási hiva- ! talok ^elnökei, a megyei osztályok ; vezetői a kapott elemzés és sa- * ját szervezetük munkájának fe_ 5 lülvizsgálata alapján sajátossá- 9 gaiknak megfelelő intézkedési : tervet készítenek a meglevő ; problémák felszámolására, a tör. j vényesség és a hatósági munka ! színvonalának javítására. Jó szakma — jó kereset A GYULAI SZABOK KTSZ felvesz női dolgozókat 17—45 évig. Betanulási idő 2 hét, melyre betanulási bért fizetünk, utána véglegesít­jük, szövetkezeti tag. lesz, teljesítménybérezéssel. MEGTANUL VARRNI 3 év múlva szakmunkásvizsgát tehet. 44 órás munkahét, vásárlási kedvezmények. Jelentkezés személyesen: Gyulai Szabók Ktsz, Városház u. 7. személyzeti vezetőnél. AZ ALFÖLDI KÖjZMÜ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT orosházi és békéscsabai építésvezetősége azonnali belépéssel felvesz technikusi képzettségű, nagy gyakorlattal rendelkező mélyépílőipari művezetőket Jelentkezés személyesen vagy írásban Orosháza, Síküveggyár 21. sz. építésvezetőség, illetve Békéscsaba, Aulich u. 13/a sz. alatt, 413420 ■ : ■ ■ ■ ■ ■ 9 ■ ■ ■ : : ■ ■ ■ ■ • a a a i ■ ■ : B B a a ■ ( • a a a « a a ! I : : a a a ' a a a a a a : a a 9 Polgárjogot a PUMÁ-nak! Mártélyon rendezik a VII. Országos Ifjúsági Képzőművészeti tábort A KISZ Központi Bizottsá­gának megbízásából az idén augusztus 1-e és 13-a között Mártélyon rendezi meg a VII. Országos Ifjúsági Képzőművé­szeti tábort a KISZ Csongrád megyei Bizottsága. A tábor munkájában a művészeti szak­körökben, a művészeti szak- középiskolákban kitűnt mint­egy 60 fiatal vesz részt az or­szág egész területéről. Ifjú ven­dégeket hívtak meg NDK-ból, Haliéból és Jugoszláviából, Új­vidékről is. Drénezéshez készülnek Füzesgyarmaton A Tiszántúlon eddig ismeret­len volt a mélyrétegű, kötött talajok vízrendezése drénezé- ses eljárással. Szakemberek vé­leménye szerint a drénezés — a talajban különböző távolsá­gokra folyamatosan égetett agyagcsövet helyeznek el, s ezt a csőhálózatot lecsapoló árok­rendszerrel kötik össze — hasz­nosabb a nyílt árokrendszerű belvízrendszereknél, mert nem foglal el területet, másrészt mert a talaj mélyebb rétegeiből vezeti el a vizet. így a növény­zet gyökere folyamatosan fej­lődhet. A Dunántúlon Göcsej kör­nyékén igen kötött talajokat dréneztek kiváló eredménnyel. Tulajdonképpen a göcseji pél­da gondolkoztatta el a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz ve­zetőségét a világon egyik leg­korszerűbb belvízrendezés kivi­telezésére. összesen 1200 holdat drénezneík majd Füzesgyarmat határában. Ennyire készül ki­viteli terv, melyből az idén 120 holdat csinálnak meg. A továb­bi munkálatokat e 120 hold ta­pasztalatától teszik függővé. PUMA. Mond önnek kedves olvasó valamit ez a szó? Ne ar­ra a ragadozó állatra gondoljon, amelyik ravaszságával a tigrist is felülmúlja, hanem egy új gép­re, a MEZŐGÉP Vállalat bajai gyáregységében dolgozó műsza­kiak vetőgép konstrukciójára. A gép tulajdonképpeni neve: Pne­umatikus univerzális mezőgaz­dasági adapter. Nálunk Békés megyében a hagymatermcsztö gazdaságokban található belőle néhány. E gép segítségével kivá­lóan ültethető-vethető a dug- hagyma. A gép szélessége lehe­tővé teszi, hogy egyszerre 12 sor- ba ültessék a hagymát. Ezzel a szélességgel ez lenne az ország­ban található legkorszerűbb dughagymaültető gép. Vele kompletté tehető a hagymater­mesztés gépsora. Vagyis a vörös­hagyma-termesztés gépesítése az országban található speciális gé­pekkel és a PUMA-val megol­dott. Ehhez azonban polgárjogot kellene kapnia a gépnek. Á mezőgazdasági üzemekben 1972 tavaszán már bebizonyítot­ta életrevalóságát e* a gép. Több száz tsz-tagot mentesített a dughagyma ültetésétől. Naponta 8—10 holdon vetették el segít­ségével a dughagymát. Aki valaha is ültetett hagy­mát, értékelni tudja e gép mun­káját. Egész nap és napokon át térdelve csúszni a hagymasorok fölött és minden egyes dughagy­mát ujjvéggel belenyomni a földbe, nem könnyű munka. A PUMA tulajdonképpen ezt a hallatlan erőfeszítést pótolja. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban még­sem akarják észrevenni ezt az új gépet. Amikor a Békés me­gyei MÉK szakemberei beszerző úton voltak és a MÉM illetékes főosztályától támogatást kértek a vöröshagyma gépesítésére, a dughagyma PUMA-val törtéhő A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán 20 végzős-szovjet diák tanul. A hall­gatók évente 15—18 munka­napon -egy öt évre szóló szoci­alista szerződés alapján a Gyu­lai Állami Tangazdaságban folytatják tanulmányaikat. A múlt esztendőben derekasan részt vettek a gazdaság gépesí­vetéséhez, akkor azt mondták. „Ez az egész PUMA-ügy tulaj­donképpen nen^iigy." A magyar hagymatermcszt# gazdaságoknak csak 150—200 ilyen gépre lenne szükségük. Ilyen kisszámú szé­riát nem gazdaságos gyártani, A szerszámozás és a gyártás nagy­üzemi szervezése sokba kerül. Ezért Hollandiából vásárolunk majd dughagymaültető gépet. A MEZŐGÉP Vállalat bajai gyárában, ahol született ez a konstrukció, felkészültek a PU- MA-k gyártására. A null-széria kibocsátásához felszerszámozták magukat. A gyáregység igazgató­ja, az üzem éves termelési fel­adatán felül erre az évre 20—25 PUMA gyártását vállalná. A ME. ZŐGÉP Vállalat bajai gyáregy­sége ezzel szeretné támogatni a kormány zöldségtermesztési programját. De csak szeretné, mert ez a gép az irányító szer­vekben dolgozók szerint nem kell. Hát várhat-e ennél jobb el­bírálást egy hazai gépcsoda? Aligha. És ez régtől fogva így van, de vajon meddig lesz még úgy, hogy saját honfitársaink­nak itt lenn a barázdában való­sággal vért kell izzadnia azért — mint jelen esetben is —. hogy a dughagyma ültetők munkáján hivatalos hozzájárulással is könnyíthessen? Ugyanakkor az irányításban dolgozók egy kül­földi géptípustól várják a meg. oldást. Azt kellene egyszer meg­vizsgálni, hogy mit fizetnek dollárban a külföldi gépért és mit adnak forintban a hazai megfelelőért? Az arányok na­gyon is a hazai mellett szólná­nak. De úgy tűnik, könnyebb a népgazdaság kevéske dollárját olyan külföldi gépre költeni, amely hazaival pótolható, mint a hazai konstrukció gyártásához az engedélyt megadni. Dupsi Károly tési munkáiban. Az idén is jelezték érkezésüket, július 18- ra. A szovjet‘ösztöndíjasokat két tanár kíséri, akik további se­gítséget adnak a munkához. A nyári gyakorlat mellett sport- és kulturális programot is ösz- szeállítottak a végzős mérnök- hallgatóknak. Szovjet ösztöndíjasokat várnak Gyulára Szüts Dénes: ÖNGYILKOSSÁG? ti ~Kas»inó utcábanI rcgt>nv1 XXXI. Egy elutasított munka maradt fönt Balátad ilyen irányú her- kulesi erőfeszítéséből — gondol­ta Szász —, semmi több. Maga az a tény, hogy Balátai képes volt rengeteg időt, energiát, a hőforrásokba is befektetni és azoknak ügyében a polgármes­terhez fordult, Balátai Jenő na- ivságát mutatja. A tudósnak gyermeteg elképzelései lehettek Magyarország politikai, gazda­sági viszonyairól: Ám Balátai Jenő nem volt az az ember, aki semmiségekben csökönyös, de komoly dolgokban hiányzik belőle a céltudatosság és kitartás. Nem olyan ember volt, aki könnyen felielkesedik, és azután még könnyebben meg­int mindent. Balátai a :-clgar- mester elutasításával mint sem törődve dolgozta ki a hőforrások hasznosításának gyakorlati ter­vét. Erről tanúskodik memoran- dima, amelyet „Budapest für­dőváros jegyében a Rudas és Rácz fürdőnek a Gellérthegy belsejében való elhelyezése” tárgyában írt. Ez a mentorán, durrí Balátai szellemes gondol­kodásmódját, élénk fantáziáját bizonyította, sőt — Szászt ez kapta meg leginkább — a me­morandum szép nyelvezete stir láris érzékkel bíró embert is sejtetett. Előfordulhatott, hogy valaki talán szólt is egy-két jó szót Balátai memorandumára, talán még tetszhetett is a Jókai fantá­ziájával felrajzolt ötlet, de en­nél gyakorlatibb, közvetlenebbül az akkori igényeket kielégítő építkezéseket sem valósították meg. A memorandumban felvá­zolt elképzelések túlságosan nagyvonalúak lehettek, de nem is ebből a szempontból érdeke­sek, hanem njert rávilágítanak Balátai Jenő gondolkodásmód­jára, csillapíthatatlan vágyára, hogy valami nagy,- fontos dolgot tegyen a hazája érdekében. Ez­zel párhuzamosan persze anyagi hasznot is remélt a vállalkozás­ból, de mivel ebből semmi sem vált valóra, visszatért a bauxit ügyeihez. Balátai több millió pengő ér­tékű bauxitlelőhely bérlője volt, de a bauxit ott rejtőzött a földiben, kiaknázatlanul. Ekkor még álmában sem gondolta, hogy terveiről, műszaki leírásai_ ról, a lelőhelyek várható kapa­citásáról a németek mindent tudnak. Az ő fantáziája, amely geológiára, kövekre, ásványi anyagokra, hévizekre, vegyi fo­lyamatokra, feltárásokra, hasz­nosításokra korlátozódott, képte­len volt kiterjedni az emberi lelkek furcsa trágyadombjáig, a leskelődéság, a hatalmi harco­kig, a „Lebensraumig”, s annak megvalósítási szándékáig. Hon­nan sejtette volna például, hogy a saját családi fészkében, az ágya fölé - is a német sas ter­jeszti ki szárnyait? Ha valaki akkor azt mondja Balátainak, felpofozza, leüti, agyonveri. Sze_ rette feleségét, elviselte anyó^ sát. Alice jelenléte, vágyai, azok­nak kielégítése fokozták benne a vagyonszerzésre törekvést, de ez nála mégiscsak másodrendű szempont volt Ott volt a bauxit­lelőhely. A zártkutatmányokért minden évben fizetni kellett Mit lehetett tenni ilyen esetben. Dr. Pávai Vájná szerint Balátai megkísérelte jutányos áron át_ adni a magyar államkincstár­nak, hogy az biztosítsa a függet­len bányászatot, a feldolgozást vagy olyan előnyös szerződés megkötését, amelynek segítségé­vel Magyarország alumíniumhoz juthat. Balátai tervei között szerepelt — mivel az alumínium gyártása olyan sok elektromos áramot igényel, ‘amennyinek előállítá­sára Magyarország nem képes —, hogy vásároljanak külföld­ről áramot. Távvezetékekről ál­modott. A dunai népek összefo­gásáról, a románokkal, csehek­kel, jugoszlávokkal való gazda­sági szövetségről. Sőt amikor megtudta, hogy a, Szovjetunió-, ban nagy vízierőművet építenek; a velük való kooperáció lehető­ségét is felvetette. Jellemző tisz­ta emberi szándékára, hogy ezt

Next

/
Thumbnails
Contents