Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

Szemle: Törvényesség, hatósági munka alakulása megyénkben írta: Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára ii. A MEGYEI TANÄCS VB TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGY BEETE Az elmúlt évben a helyi taná­csok 163 tanácsrendeletet alkot­tak és 2095 határozatot hoztak. A tanácsrendeletek közül legje­lentősebbek voltak a szervezeti és működési szabályzatok, ame­lyeket a végrehajtó bizottság — a járások közreműködésével — nagyon alaposan felülvizsgált és 10 községben 14 jogszabályellenes rendelkezést semmisített meg. Ez i az arány nem rossz és úgy ítél- j jük meg, hogy a szervezeti és működési szabályzatok megfelel- ■ tek a törvényesség követeimé-; nyelnek. Hasonlónak minősíthető a helyzet a tanácsrendeleteknél j is, mert a járási hivatalok kez­deményezésére mindössze 9 ta- | nácsrendelet visszavonására, il- ; letve módosítására került sor. A tanácshatározatoknak mintegy 1 j százaléka volt jogszabályt sértő, ez számszerűen 22 tanácshatáro- ■ zatot jelent. Itt is az a helyzet, j hogy a jogszabályt sértő tanács, j határozatokat a járási hivatalok j észrevételei alapján az illetékes j tanácsok visszavonták, illetve módosították. A városoknál jog- j szabályt sértő tanácsrendeletet, | tanácshatározatot nem tapasztal­tunk. Lényegében hasonlő a helyzet a helyi végrehajtó bizottságok­nál is, amelyek az elmúlt évben a fő napirendekkel összefüggés­ben 1962 határozatot hoztak. Kö­zülük 10 határozat volt általános érvényű. Az arány jónak minő­síthető, mert a tanácstörvény csak halaszthatatlan esetben te­szi lehetővé az ilyen határozat meghozatalát. Az 1962 határozat­ból jogszabálysértés miatt a vég­rehajtó bizottság 3 községi vb- határozatot semmisített meg. A járási hivatalok észrevételéi alapján a határozatot hozó vég­rehajtó bizottságok pedig 63 hatá_ rozatot visszavontak, illetve mó­dosítottak. Mindez a határozatok 3,2 százaléka. Ügy vélem, hogy ez az arány tűrhető. A váxosok- nál jogszabályellenes határozat mindössze 1 volt. A jogszabálysértő határozatok leggyakoribb esete a hatásköri szabályok megsértése. Nem prob­lémamentes a hatáskörök rende­ződése. azok megfelelő felisme­rése. Mindez elsősorban a ta­nácstörvényt megelőző jogsza­bályok rendezetlenségéből, vala- ! mint a hatáskörök változásából ered, az utóbbiból azért, mert | nem követik kellő figyelemmel ezeket a változásokat. Így az­után előfordult, hogy a tanács dönt a végrehajtó bizottság ha­táskörébe tartozó kérdésekben, illetve fordítva, vagy a végre­hajtó bizottság olyan kérdések­ben dönt, amelyek a szakigaz­gatási szervhez tartoznak. Ezért is sürgetik a hatásköri jegyzé­kek mielőbbi kiadását. A felügyeletre jellemző a já­rási hivataloknál az a módszer, hogy jogszabálysértés esetén in­kább észrevételt tesznek az il­letékes testületeknél és csak ab­ban az esetben fordulnak elő­terjesztéssel a végrehajtó bizott­sághoz, ha az észrevétel nem ve­zetett eredményre. Igaz ugyan hogy ezt az eljárást így a ta­nácstörvény nem szabályozza, mégis a gyakorlatban jól bevált mert a községek ennek alapján saját maguk hozzák helyre Ön­kéntesen a megsértett törvényes­séget. Így tehát végeredményben eredményes hatású ez a gyakor­lat. Kifogásolható viszont, — és a törvényesség vonatkozásában ke­vésbé megnyugtató —, hogy a járási hivatalok elnökei csak rit­kán élnek a határozatok felfüg­gesztésének jogával. A felügyelet módszere a vizs­gálatok tartása is. Ezek azonban a múlt évben nem voltak elég rendszeresek sem a megyei szer­vek, sem a járási hivatalok ré­széről. Az egyéb feladatok, mint például a választás, az átszerve­zés s ebből eredően a járási hi­vatalok átmeneti befelé fordulá­sa. a szabályzatok készítése, a IV. ötéves terv munkálatai nem tet­ték lehetővé a rendszeres vizs­gálatokat. Ehelyett inkább a se­gítő jellegű látogatások és intéz­kedések kerültek előtérbe. A vizsgálatok azzal váltak rendsze­ressé, hogy a végrehajtó bi­zottság munkatervében meghatá­rozta az év folyamán lefolyta­tandó vizsgálatokat. Hatékony­ságukat úgy segíti elő, hogy eb­ben a félévben külön szabályozni fo^ja a vizsgálatok rendjét, kö­vetelményeit és az ezzel össze­függő valamennyi kérdést. Egyes eljárási szabályok betar­tásában is van probléma a tes­tületek működésénél. Többek kö_ zött ezért tartotta szükségesnek a végrehajtó bizottság, hogy fel­hívja a helyi végréhajtó bizott­ságokat saját szervezeti és mű­ködési szabályzatok előírásainak következetes betartására. Kiemelést érdemel, hogy a he­lyi tanácsok mindenütt a tanács- törvénynek megfelelő keretek kö_ zött ruházták át a hatáskörök gyakorlását a végrehajtó bizott­ságokra. Csak a kisebb jelentő­ségűeket és csak azokat, amelyek átruházását a tanácstörvény megengedi. Erre a kérdésre a megyei tanács végrehajtó bizott­sága különös figyelmet fordított nemcsak a jogszabálysértések megelőzése érdekében, de azért is, hfcgy a tanácsok elhatározó szerepe megfelelően érvényesül­jön. A jövőben nagy figyelmet keli fordítani arra, hogy a végre­hajtó bizottságok az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a be­számoltatás során adjanak szá­mot a tanácsnak. (Folytatjuk) FELVESZÜNK 16 évet betöltött fiatal lányokat, és asszonyo­kat újonnan létesített, korszerű üzemünkbe kétműszakos munkahelyre. Könnyű, tiszta, ideális munkakörülmények. Valamint 18 éverr-felüli férfi segéd- és betanított munkásokat. Vidéki fizikai dolgozók részére szállást biztosítunk. Továbbá: adminisztrációs munkakörbe érettségizett és közgazdasági technikumot végzetteket. Jelentkezés: fi* iTiflftl OGV Budapesti jjülllÜi Gumigyár Budapest, IX., Lenhosjjék u. 3. Telefon: 140—860. 136—880. 2297 Falusi színjátszó rendezők országos továbbképző tanfolyama Szarvason Július 1-én, szombaton dél után nyitotta meg Szarvason Bőle Dezső, a SZÖVOSZ osztály- vezetője a falusi színjátszó ren­dezők egyhetes országos tovább­képző tanfolyamát. Az utóbbi években rendszeressé vált e to­vábbképző tanfolyam megrende­zése. mégpedig Szarvason Azért itt, mert e város ad évről évre otthont a hagyományossá lett Justh Zsigmond Szövetkezeti Színjátszó Napoknak, ahol éppen azok a rendezők mutathatják be az általuk színpadra vitt produk­ciókat. akik a mostani tanfolya­mon is részt vesznek. Mii nt a ko- rábi években, most is a Népmű­velési Intézet szakemberei ismer­tetik meg a résztvevőkkel a ren­dezés sokoldalúságát. A tanfo­lyam július 8-án fejeződik be. B. I. Vetítés gyerekeknek A nyár folyamán a második szabadtéri filmvetítésnek örül­hettek a gyerekek Békéscsabán. Július 3-án a Kulich Gyula la­kótelepen vetítettek az egyik ház falára. A legkisebbek is ön­feledten figyelték a lilmet. A , mozi’’-ban mindenki otthon érez­te magát, ahogy képünkön is látszik... Augusztusban ismét lesz két hasonló filmvetítés, az egyik 14-én a Moferi utcai, a másik 28-án Knlieh Gyula lakótelepen. (Fotó: Petrovszky) Csaknem ötszáz jelentkező Felnőtt szakmunkásképzés a MESZÖV-nél Évről évre több jól képzett ke­reskedelmi és vendéglátóipari szakemberre van szükségük a me­gye fogyasztási szövetkezeteinek. Következik ez abból a nagy­arányú bolthálózat-fejlesztésből, j amely évekre visszamenően ta- j pasztaiható a megye községei­ben, de városaiban is. Az új ke- j reskedelmi és vendéglátóipari: I egységek szakember-utánpótlását még nem tudja teljes mértékben kielégíteni a békéscsabai szak­munkásképző iskola. Fakad ez abból, hogy helyszűke miatt ko­rántsem képes annyi fiatalt fo­gadni az iskola, mint amennyire a megye 35 fogyasztási szövet­kezetének szüksége lenne. A szakemberképzés jelenlegi hely­zetéről, sürgősen megoldásra vá­ró tennivalóiról beszélgettem a napokban Balogh Ferenccel, a MÉSZÖV személyzeti és oktatási ügyek intézőjével. Amint Balogh Ferenc elmon­dotta, az 1972—73-as oktatási év­ben a MÉSZÖV még fokozottab­ban segíti az AFÉSZ-ek szakem­berképzését. S ez konkrétan ab­ban jut kifejezésre, hogy ez év őszén csaknem 500 felnőtt kezdi meg vegyesbolt! és vendéglátó- ipari eladói, kereskedelmi és vendéglátó egységvezetői szakon a tanulást. Míg 31-en mérlegké­pes, 28-an pedig kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolára jelent­keztek. A csaknem 500 felnőtt hallgató oktatása teljes mérték­ben a MESZÖV-re hárul. Ilyen nagyszámban még egyetlen egy évben sem Jelentkeztek az ÁFÉSZ-ektől felnőttek az emlí­tett oktatási formákra. (Balkus) Szüts Dénes: ftiYGVLK OSSlG? a Kaszinó utcában 1 reg<>r>vl XXVII. Éva rádöbbent: ha oodahaza marad, eszébe sem jut fellázadni a szerény szegénység ellen, de itt egy új világba, egy új életbe cseppent, s ha két hétre is, úgy él, mint egész évben, állandóan élnie kellene. Ezen a nyaraláson sok mindent neki is tisztáznia kell, s ei kell dönteni. Megma­rad-e Szász mellett, vagy szakít vele. és elfogadja ennek a gyógy­szerésznek az ajánlatát? Es mert határoznia kellett, tudta, ha visz. szatér Magyarországra, és ott szakít Szásszal, nem engedik többet külföldre, főleg nem nyu. gatra, s akkor hiába minden. Szászné észre sem vette, hogy közben a pincér kihozta az ételt, szervírozta, ő pedig enni kez­dett. Szórakozottan boncolgatta tovább régi életét. Igen, Szász, a párt harcos szószólója, a legkoszosabb gyár- negyed egyik szoba-kónyhás la­kásába vitte, se villany, se gáz, a konyha másfél méter széles és a teteje csapott, akár egy rosz- szul feltett sapka... — Édes szi­vem, azonnal költözünk ... — s ezt Dániel olyan lelkesülten mondta akkor, mintha legalább­is egy palotát s^rzett volna. — Csomagolj, már az autót is el­hoztam — lihegte, örömtől el- fúltan... De az egészben az volt a vicces, hogy nem is utal­ták ki neki, hanem a barátai mondták, hogy ott van egy le­lakatolt szabad lakás. Két nap­pal előtte halt ki belőle egy vén­asszony. Az a bűz! Bútoruk nem volt. Dániel egyik kollégája köl­csönzött nekik egy rozzant ágyat. Petróleumlámpát Dániel vett. Szekrény helyett, drótrafűzött pafadlcsomkaróra akasztották fel a ruháikat... így kezdték. És ő, abban az időben, még romantikusnak, nagyszerűnek, az élettel szem­ben folytatott vidám és győzel­mes harcnak fogta fel a nyomo­rúság fintorait. Kijöttek a la­káshivataltól, Dánielt feljelen­tették. ügyészség, zaklatások ... S abból a lakásból képtelen volt a savanyú szegényszagot kisú­rolni, a dohot kiszellőztetni. Két szék, szürke pokróccal borított ágy, és közben ilyen témák: Pascal aszketizmusa, gátlásának művileg előállított érzése, a ré­gi társadalom viszolygása, Ana- tole France, az empiriokriticlz- mus, Kant és Heidegger ... Fellázadt, és sértésektől dü­hösen támadt Dánielre: — Az apámat emlegeted, de tudod-e az anyám ki volt? Bárónő! Kép­zeld! S a nagyanyám? Bárónő... És a dédanyám? Grófnő... Dá­niel arca megnyúlt. — Tréfálsz — motyogta. De ő bebizonyítot­ta, hogy igaz. amit mond, és Dá­niel akkor nekiesett a papírok­nak,feltépett minden családi bo­rítékot, elolvasta a leveleket, meg akart és most is meg akar valamiről bizonyosodni, de mi­ről? 1956 után igazán nem volt érdekes anyai származása. Dédi már az oroszok bejövetele óta csak legutolsó férje, Rössler An­dor nevét használta, később meg csak szimplán a Bayer Olgát... A pincér elhúzta a függönyt, Éva az étteremből kilátott a tengerre. Ivott a borból, közben gondolatban emlékeit is ízlel­gette. A sok vita ellenére akkoriban mégis jó volt Dániellel együtt lenni. Most, házasságuk nyolca­dik évében bevallhatja magá­nak, hogy Dániel azokban az években lekötötte, izgatta, kie­légítette. Ö is igyekezett alkal­mazkodni hozzá, átvenni szo­kásait, beleélni magát gondolata­iba. De sokkal jobban tette ,hogy hallgatott Mártára, és közéleti sikerét kihasználva a bányater­vező intézethez helyeztette át magát. Csupa mérnök, geológus, fizikus. Teljesen más társaság. Üriemberek. Mindnek kocsija van, gyönyörű lakása ... Igaz, hogy időközben nekik is kiutal­tak egy kétszobás lakást, de hol vannak még a modern berende­zéstől. Dániel fizetéséből aligha telik kocsira, bútorra. Jobban élnek, százszorta jobban, mint amikor kezdték, de azok a régi dolgok devalválódtak. Az étterem bejárata felöl za­jos, lármás társaság közeledett.

Next

/
Thumbnails
Contents