Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság ís a megyei tanács lapja 1972. JULIUS 5., SZERDA Ara 80 miér XXVII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM MÄ; VÁLASZTÉK. ÉS KOCKÁZATBÖVÍTÉS (3. oldal) TÖRVÉNYESSÉG. HATÓSÁGI MUNKA (4. oldal) A HANSÁGI TÁBOROZOK UTÓDAI (5. oldal) Elérkezett az idő, amikor a kulturális feladatokra minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani Ä békéscsabai városi pártbizottság és a városi tanács együttes ülése elfogadta a város távlati kulturális tervprogramját Termelőszövetkezeti nőbizottsági elnökök tapasztalatcsere-látogatása A Ded Békés megyei Termelő- j szövetkezetek Területi Szövetsé-; ge és a megyei tanács közös réti- ! dezésében , 1972. július 4-tol 8-ig gazdag programmal szervezték meg a termelőszövetkezeti nobi- zottsági elnökök tapasztalatcsere látogatását. A szövetséghez tartozó szövetkezetek 60 női tisztségviselője látogat el többek között a termelőszövetkezetek debreceni üdülőjébe, a nádudvari Vörös Csillag Tsz-be. annak debreceni 'mintaboltjába, éttermébe, a hajdúböszörményi Béke Tsz női munkaerőt foglalkoztató melléküzemeibe. Megnézik többek között a baromfi vágóhidat, a hús és húskészítmények boltját, tanulmányozzák: hogyan gondoskodnak a nők szociális és kulturális ellátásáról.' Ellátogatnak a nagyrédei Rákóczi Tsz-be és egy egész napot töltenek Egerben. A tanulmányi kirándulás fő célja: megismerni, hogyan biztosítanak megfelelő munkaalkalmat a nőknek, hogyan gondoskodnak róluk, mi a követéire méltó példa a Hajdúságban? Halkeltetési rekord Biharugrán Gyulavári Pál, az MSZMP békéscsabai bizottságának első titkára köszöntötte tegnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága és a Békéscsabai Városi Tanács együttes ülésének részvevőit. A városi tanács dísztermében megrendezett tanácskozáson két napirendi pont szerepelt: javaslat Békéscsaba távlati kulturális fejlesztési tervprogram járói és Békéscsaba város általános rendezési tervének felülvizsgálata. Az elsőnek ár. Becsei József, a városi pártbizottság titkára volt az előadója, a másodiknak pedig Vantara János, a városi tanács elnökhelyettese. A két napirendi pont előtt Gyulavári Pál ismertette az MSZMP KB nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatóját, majd dr. Becsei József szóbeli kiegészítését hallgatta meg az együttes ülés a távlati kulturális fejlesztési tervprogram- mal kapcsolatban Az előadó elmondotta, hogy az előterjesztett tervprogram a maga nemében új, mivel az elmúlt időszakban ilyet sem Békéscsabán, de sehol másutt az országban még nem készítettek. Attól függetlenül, hogy a városi pártbizottság és a városi tanács is hozott kulturális részterületekre, vagy hosszabb távra szóló határozatokat, és az j 1963-ban elkészített „Békés j megye 20 éves távlati fejlesztési tanulmányterve” című anyag is tartalmaz kulturális vonatkozásokat, ez a mostani tervprogram hosszú időre meghatározza tennivalóinkat. — örömmel kell megállapítanom — mondotta, hogy a megyei pártbizottság, a megyei tanács a tervprogram kidolgozásához mindenben megadta a szükséges segítséget. Erre a jövőben is számítunk, mert a végrehajtás csak akkor lehet eredményes, ha a helyi erők törekvései találkoznak a megyei elképzelésekkel. Ezt annál inkább hangsúlyozni leéli, mert a tervprogram számos olyan elképzelést tartalmaz, amely nemcsak városi feladatokat oldana meg, hanem megyeieket is. A továbbiakban elmondotta, hogy Békéscsaba, mint felsőfokú kulturális központ az országos településhálózatban kiemelt jelentőséggel rendelkezik, ami az alap- és középfokú ellátási tevékenységen túl megyei, sőt megyén túli feladatok ellátására is kötelezi. Miután a távlati tervprogram 15 éves periódust foglal magába, ezért az abban szereplő javaslatok pontos anyagi és időbeli ütemzése nem lehetett cél. Eredeti célnak azt tűzték ki, hogy a tervjavaslatok kidolgozásakor ne korlátozza a munkában résztvevők elképzeléseit az anyagi helyzet; azt tartották helyesnek, hogy az elképzeléseket a tervprogramban rögzítsék, hogy ezek az elkép. zelésék majd alapját képezzék a középtávú és éves operatív- terveknek. — A kulturális tevékenység azonban nem mozoghat légüres térben — folytatta dr. Becsei j József —■, ahhoz meghatározott anyagi háttér szükséges, ahhoz már a tervezéskor ismerni kell a várható népességi és gazdasági szerkezetet, profilt, a fejlődés irányát. Mindezek megnehezítették a munkáit és problémát jelentett az is, hogy a kulturális tevékenység és a hozzátartozó intézmények a városon belül konkrét területekhez. városrészekhez kapcsoltan funkcionálnak, ugyanakkor lényeges városképalakító hatásuk is van. Ezért megíelelő összhangot kellett teremteni a tervprogram és az eddigi városrendezési elképzelések között; az albizottságok és szak- bizottságok ezeket tanulmányozva állították össze javaslataikat. Ennek megfelelően két kulturális centrum kialakítását I javasolja a program. Az egyik i a város mostani központja, a másik a V. kerület, Jamina. A mai központban elsősorban a felsőfokú funkciókat ellátó intézményeket kell majd elhelyezni, míg a középtökúakat részben ide, részben Jaminába, az alapfokú intézményeket pedig egy-egy lakókörzetben, az igényeknek és a szükségszerűségnek megfelelően. Ezután a közoktatás és a közművelődés más kérdéseit és távlati feladatait vázolta, hangsúlyozva, hogy a közművelődés társadalmi jelentősége a permanens képzés következtében egyre növekszik. Az e területre vonatkozó részletes tervek olyan alapvető javaslatokat tartalmaznak, amelyek egyrészt a társadalmi igényt, másrészt a felsőfokú központ státuszával járó igényt magas színvonalon kívánják biztosítani. Beszélt a tudományos és a művészeti élet kérdéseiről, megjegyezve, hogy ezeken a területeken túl kell lépni a hiányok észrevételezésén és a tervprogram javaslatai alapján jelentős előrelépést kell tenni. Annál is inkább, mert a tudományos és művészeti élet fejlődése nemcsak városi, hanem területi feladat; a tudományos és művészeti műhelyek jelentősége túlnő határainkon és az ország e részének jó hírét is szolgálja. Az írásban beterjesztett terv- programmal és a szóbeli kiegészítéssel kapcsolatban több kérdés hangzott el, majd a városi pártbizottság és a városi tanács együttes ülése megvitatta azokat. Kovács Gyula, a megyei tanács főelődója arról beszélt, hogy véleménye szerint túlságosan rövid idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy ennyi feladatot 15 év alatt megvalósítsunk. Az elgondolások rögzítése azonban feltétlenül hasznos és irányt mutató. Gyurkó Pál, a Békés megyei Rendőrfőkapitányság helyettes vezetője arról beszélt, hogy a tervprogram realitását majd a jövő bizonyítja.-űr. Haraszti János, a városi tanács elnöke elmondotta, hogy a tervprogram megalakításakor a fő célkitűzés az volt, hogy az a középtávú és éves tervek összeállítását szolgálja. Dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkárának véleménye szerint gondoskodni kell arról, hogy a tervprogramot a középtávú tervek elkészítésénél következetesen figyelembe vegyék. Arra is gondolni kell azonban, hogy egy hosszútávú terv sohasem valósul meg teljes mértékben, mert a lehetőségek idő közben megváltozhatnak. Zsilinszki Adám iskola- igazgató nagyon aktuálisnak tartotta, hogy a tervprogram határozott elgondolásokat tartalmaz az óvodák és az iskolák fejlesztéséről. Az iskolák telepítési tervét azonban nem tartotta a legmegfelelőbbnek és javasolta, hogy ezzel a Kérdéssel még foglalkozzanak a tervprogram kidolgozói. Mekis Adám evangélikus lelkész Békéscsaba felsőfokú központtá nyilvánításának történelmi tényét hangsúlyozta, dr. Vági József a városi bíróság elnöke — többek között — ártól beszélt, hogy a kormányhatározat Békéscsabát felsőfokú központtá tette, akikor a tervprogram elgondolásait. javaslatait sorra meg kell valósítani. Ügy véli, azonban, hogy a programban nem szerepel kellő súllyal a feladatok megvalósításának szubjektív oldala, ezért javasolja, hogy erre különös figyelmet fordítsanak és a már meglevő lehetőségeket is jobban használják ki. DV. Pirityi Károly, a békéscsabai kórház főorvosa felszólalásában arra mutatott rá, hogy a program megvalósítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy elérjük, vagy legalább is megközelítsük más felsőfokú központok színvonalát. A vitában felszólalt Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és dicséretes dolognak tartotta a tervprogram kidolgozását és azt az érdeklődő figyelmet, amelyet a hozzászólók tanúsítottak. Véleménye szerint a város távlati kulturális fejlesztési tervprogramja körültekintő munka és elkészítői dicséretet érdemelnek. Befejezésül Gyulavári Pál foglalta ösz- sze a vitát, megjegyezve, hogy elérkezett az idő, amikor a kulturális feladatokra minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Az együttes ülés ezután úgy határozott, hogy Békéscsaba távlati kulturális tervprogramját elfogadja és arra kötelezi a végrehajtó testületeket, hogy azt a középtávú és éves tervek kidolgozásakor vegyék figyelembe és erre alapozzanak. Az együttes ülés ezután Békéscsaba általános rendezési tervének felülvizsgálatával foglalkozott és megfelelő határozatot hozott. e. e. A Biharagra! Halgazdaságban halkeltetési rekord született ebben az esztendőben. A nemespontyok természetes körülmények között mintegy 8 millió halivadékot produkáltak. Ilyen nagymennyiségű halkéltetésre ebben a gazdaságban még nem volt példa. Hasonlóan jól sikerült a növényevő halak mesterséges hal- keltetése is7 A fehér és pettyes busákból — a rendkívül ízletes húsú és fehérjében gazdag növényevő halfajtákból — másfél millió kishalat keltettek. A halivadékokat előnevelő tavakba : rakták, megkezdték a táplálkozást. Az állomány makkegészséges, a fejlődés szinte szemmel látható. A halkeltetési rekord sokat segít abban, hogy saját áruhal te n yészeten kívül másoknak is adjanak él a kishalakból. Készül a konzervzáró A Szegedi Konzervgyár részére is készítenek üvegzáró alumínium garnitúrát a konzerves üvegek tetejére a Békéscsabai Konzervgyár lapkaüzemében. Amíg a főszezon meg nem kezdődik, három műszakban 90 nődolgozó mintegy húszmillió forint évi tervet teljesít. Képünk az üzemben, a présgépeknél készült. (Fotó: Demcny)
