Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

Tudósítónk jelenti Szeghalomból Épül a szennyvízcsatorna — Másfél milliós terv­túlteljesítés Képünk a szennyvízcsatorna építését mutatja be. T Elkészült a nagyközség szennyví zcsatom a-építésének távlati terve. A kivitelezés mint­egy 700 ezer forintba kerül. A miunkát a Gyulai Vízművek t Vállalata végzi el. Most a Béke utcában lévő öt orvosi lakást, a száz férőhelyes óvodát, valamint az OTP-lakásokat kötik össze a szennyvízcsatorna-rendszerrel. Ugyancsak a Béke utcában a Hármas-Körös—Berettyó Víz. gazdálkodási Társulat dolgozói zárt, csapadékvíz elvezetésére j alkalmas csatornát építenek. Eztl a munkált augusztus 5-re feje­zik be. A szeghalmi tanácsi költség- vetési üzem 1,6 millió forinttal teljesítette túl félévi munkater­vét. Az év első felében megépí­tették a ravatalozót, két csalá­di házat, befejezték az állatfor­galmi vállalat irodaházának épí. tését és négy utca járdásítását. Az üzem jelentős összeget fordí­tott a gépesítésre. Az év első fe. lében egy tehergépkocsit, egy gyalugépet, két szállítósz^agot és egy villanyhegesztőt vásárol, tak. ATátor János Gazdaságpolitikai hetilapunk, a „Figyelő” július 26-án megje­lent legutóbbi számában dr. Szabadkai Gyula, a MÉM osz­tályvezetője értékeli a lap eíkk-l írója által május 24-én közzé­tett eredményeket, amelyeket a Mezőhegyesi Állama Gazdaság a cukorrépa-termesztésben ért el. A MÉM osztályvezetője he­lyesli, hogy a mezőhegyesetek az állami gazdaságban meghonoso­dott új, és az eddiginél jóval gazdaságosabb technológiát ki akarják terjeszteni Békés és Csongrád megye cukorrépa ter­melő gazdaságaira, kooperáció formájában. Dr. Szabadkai Gyula leírja azt is, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban ez év május 29-én, az érdekelt mezőgazdasági üze-l mek, a megyei vezetők és a MÉM főosztálya képviselőjének részvétedével megtárgyalták a kooperáció feltételeit és elhatá­rozták, hogy előkészítő bizottsá­got alakítanak. Előzetesen > hét állami gazdaság és négy tsz je­lezte, hogy részt venne ebben az együttműködésben. A Magyar Nemzeti Bank a társulás részt­vevőinek kedvező hitelt biztosít, így azután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter június 17-én úgy dön­tött, hogy a kooperáció szervezé­sét mintegy 10 ezer 500 hektárra (kb. 18165 hold) kiterjedően azonnal meg kell kezdeni. A szervezés felső szintű irányításá­val az Állami Gazdaságok Or­szágos Központjának vezérigaz­gatóját bízták meg. Újkígyós Nagyközségi Tanács V. B. nagy mennyiségű kisvasúti sínt ad el m-ként 30 Ft. egységárban (m/kb 23 kg) Érdeklődni: Újkígyós Nagyközségi Tanács V. B. Újkígyós, Kossuth u. 41. Telefon: 1. 4137&5 Miből adódnak a váiasztékbeli hiányok? A vásárlók panaszaira kerestünk választ a DÉLTEXT-nél Sok panasz érkezik. mostaná- | ban a Békés megyei Népújság-! hoz, a kei#.?skedelem felügyele­ti szerveihez a munkaruha, va­lamint a gyermekruházati cik­kek szűk választéka miatt. A kiskereskedelemben a vásárlók nem mindig kapják azt, amit keresnek. Az okokat keresve Szegeden a Délmagyarországi Textil és Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalatot keresl­tük fel. Beszélgető partnere­ink dr. Zsótér Mihály árufor­galmi főosztályvezető és Péter László, a vállalat főkönyvelő­je. Kérdéseinkre adott válasza­ikat tömörítve közöljük. — Mennyit vásárolt Békés; megye a nagykereskedelemtől [ 1972-ben, hogyan aránylik ez 1 az 1971-es vásárlásokhoz? — Vállalatunk az 1972 tava­szi, nyári felkészülésre összeál­lította igényeit, mégpedig a bá­zisadatokra, demográfiai ada­tokra, információra építve. Az 1972 első félévi felkészülés so­rán figyelembe vettük az egyre fokozódó igényeket, a jelentke­ző keresletet a gyerekruiházati cikkek terén. Néhány számsza­ki adatot felkészülésünkről: Lánykarúhákból az első félév­re több mint 10 ezer darabbal többet biztosítottunk, minit amit 1971 első felében értékesítet­tünk. Érdekes megjegyezni itt, hogy a jelentkező kereslet el­sősorban a korszerű pamut- ée a kötött-hurkolt termékek irá­nyában jelentkezett. Ezekre a termékekre tevődik lényegében többletbeszerzésünk. A tények ismerete alapján azt kell meg­állapítanunk, hogy felkészülé­sünk mégis mérsékelt volt a je­lentkező ige nyékkel szemben. — Miben nyilvánult meg az, hogy a nagykereskedelmi válla­lat mégsem tudta kielégíteni az igényeket? — Miint már említettem, a többletbeszerzés ellenére is jelentkeznek hiányok. Ennék elsődleges magyarázata az, hogy lerakatainktól a megvásárolt lánykaruha-termékek szinte az utolsó darabig elkeltek. Az egy­szerű mosókarton ruhák iránt az igény ma már lényegesen ki­sebb, mint az előző években volt és ezekből még pillanat­nyilag is vásárolhat a kiskeres­kedelem. A fogyasztó szívesen vásárolja a korszerű terméke­ket. annak ellenére, hogy kis­mértékben a hagyományosnál drágábbak. Kezelésük köny- nyebb, viseletűk úgyszintén. A második műszakban a háziasz- szonyoknak nagy segítséget je­lent ez a tulajdonság. Békés megye kiskereskedelme 1972 első félévében mérsékel­tebb vásárlási produktumot nyújtott összességében, mint 1971 első felében. Három alap­vető értékesítési csatornánk van. A tanácsi kiskereskede­lem, a Centrum Áruház és a megye szövetkezetei. Az 1972. első félévi adatok alapján meg kell állapítanunk, hogy az em­lített három szerv közül egye­dül a szövetkezeti kereskede­lem vásárolt nagyobb mérték­ben vállalatunknál, mint 1971 első felében. — Mennyivel? — Mintegy fél százalékkal. Ez a félszázalékos összeg mind­össze 300 ezer forintot kitevő. A tanácsi kiskereskedelem és a Centrum Áruház milliós nagy­ságrendű vásárlással adós ma­radt. — Az okokat tovább keresve, vajon az ipar és a nagykeres­kedelmi Vállalat kapcsolata hogyan alakult az utóbbi években? Konkrétan 1972- ben. A nagykereskedelmi vál­lalat vevő, vagy megrendelő-e az iparnál? — A termelőüzemekkel vál­lalatunk kapcsolata, megítélé­sünk szerint kifogástalan. Az állami ipar megrendeléseink teljesítése érdekében mindent megtesz, ennek ellenére mégis előfordul, hogy kiegészítő ter­mékeket kelj vásárolnunk a he­lyi ipartól és a szövetkezeti ipar­tól. A lehetőségek itt nagyob­bak. A helyi iparnál és a szö­vetkezeti iparnál vevők va­gyunk. — Hogyan tanulmányozza a nagykereskedelmi vállalat, hogy mire lesz szüksége a kö­zönségnek. a következő idő­szakban? — Ennek sok összetevője van, api nem szabad figyelmen kívül hvgyni az ipari tájékoztatást, a divatirányzat változását, a kis­kereskedelmi partnerekkel és lerakatokkal való elképzelés egyeztetését, amit lényegében és összességében igénykészítésnek j nevezünk. Ezt az igénykészítési | munkát követi a rendelésnek a feladása, majd a termelés en­nek alapján indul el. Meg kell jegyezni, hogy a rendelés fel­adása és a késztermék megje­lenése között bizony elég hosz- szú idő telik el, 90—180 napra tehető ez az időszak, ami na­gyon sok kockázatot nejt a ke­reskedelem számára, — Lényegében arról van szó ebben az esetben, hogy az ipar a megrendelést hosszú időn át valósítja meg? — A konfekcióiparnál egy sajátos helyzet van. A kereske­delem • igényeinek rendelésed­nek birtokában kell gondoskod­nia az alapanyagbeszerzésről, annak a legyártásáról, majd fel­dolgozásáról. Ez viszont hosszú : időt vesz igénybe. Vitatható, hogy vajon 90 avagy 180 nap elégséges erre. — Milyen áremelő tényező­ket ismer a nagykereskedel­mi vállalat? — Rendkívül nehéz erre a kérdésre tárgyilagosan válaszol­ni. A korszerű és divatos ter­mék fogalma nem párosul az olcsó jelzővel. A hatóságilag korlátozott árformáiba tartozó termékek termelése a legtöbb esetben gazdaságtalan a terme­lő vállalatok számára. Az alap­anyagok világpiaci ára, annak a magassága, nem fér bele az ipari kalkulációba. Az import anyagok — noha e termékekről általában csak a bakfis, serdü­lő termékeknél lehet szó —min­den körülmények között, mint áremelő tényezők jelennek meg. A termelő vállalatok árképzé­sében nagy szerepe van a fa­zon, a divat változásának, ép­pen ezért alig lehet érdemlege­sen választ adni arra, hogy az előző évihez, vagy azt megelőző évihe7 képest milyen mértékű növekedés mutatkozik a gyer­mekáruk tekintetében. A különféle díszítőelemek al­kalmazása ugyancsak növeli a[ fogyasztói árakat. Hogy az ipa-; ri bérek milyen mértékű növe-j kedése hozza magával a terme­lést, erre választ adni a ma­gunk részéről nem tudunk, megítélésünk szerint a terme­lés volumenének emelése föl­veszi a munkabérek emelkedé­sét. Vállalatunk árképzése szo­lid. A hatósági árformák, sőt termékek vonatkozásában cíhk az ipari eltérítést görgetjük to­vább a megengedett határokon belül; — A válaszban lényegébe« ar­ról volt szó, hogy a nagyke­reskedelmi vállalat az árkép­zésben, az ár kialakításában áremelő tényezőként nem lép lel. — A magunk részéről a gyer­mekáruk forgalmazása tekinte­tőben, árpolitikai intézkedési tervünkben is a, szerepel, hogy a gyermekáruféleségek árát ne emeljük, és a fogyasztók hely­zetét a gyermeknevelés tekinte­tében könnyebbé tegyük; Az ár­emelő tényezők felsorolásán túl még arra is rá kell mutatni, hogy vállalatunk következetes áralkut folytat a legkülönbözőbb Mérsékelt felkészülés • Az elmaradt milliós vásárlások • Díszítés=áremelkedés • Munkaruha a raktárban • Reflektorfényben a gyermekruházat * * • szaditokkal. Az ár-vita, a meg­rendelések, a specifikációs tár­gyalások, igen jelentős részét képezi. Részben eredménnyel, löszben eredménytelenül. Le kel] szögezni azt, hogy az árvi­ta az ipar és a nagykereskede­lem között él, és ez a fogyasz­tók érdekeit, ag áralakítások kérdését jelentős mértékben érintik. — Békés megyében a gyermek­ruházati választékbeli hiány mellett már eddig elmondot­takon kívül gondot jelent a vásárlók körében az is, hogy nem mindenkor kapnak a kis­kereskedelemben olyan mun­karuhákat, amilyeneket vásá­rolni szándékoznának. Itt el­sősorban a paraszti munkához szükséges erős munkaruháról van szó. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban a nagykereske­delmi vállalatnál? — Vállalatunk a munka ruha­ellátást hosszú évek fáradságos munkája révén 1972-re megol­dotta. Sem választékban, sem mennyiségben jelentkező esetle­ges kiskereskedelmi hiányok nem indokolták. A nagykeres­kedelem bőséges választékkal és készlettel 'rendelkezik vala­mennyi lerakatnál, így a békés­csabai lerakatnál is. Itt csupán a kiskereskedelem vásárlási készsége az, amely a® ellátás kérdését eldönti. — A következő félévben mi­lyen ruhaféleségekre költhel- jük a pénzüket? — Pamutáruban, flanel-áru ban, gyapjúszövetben, selyem­áruban, konfekcionált ágynemű­ben bőséges lesz az ellátás. Sző­nyegek és függönyök tekinteté­ben jelentősen több és nagyobb árualapot biztosítunk, de a je­lentkező igények maradéktalan kielégítéséhez ennek ellenére kevésnek bizonyulnak. Az ipari kapacitás, az import-lehetőség nagyobb mennyiséget nem kínál, Egy-két szót a konfekcióról: Férfikonfekcióban öltönyökből, kabátokból, pantallókból megfe­lelő választékot és mennyiséget biztosítottunk. Azt lehet monda­ni, hogy korlátlanul ki tudjuk elégíteni a jelentkező igényeket. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a második félév során a jersey férfiöltönyök is megje­lennek a kiskereskedelem bolt­jaiban; Női ruháknál, női kon­fekció termékeknél 11—12 szá­• zalékos igénynövekedést irá­nyoztunk elő magunknak, Az interjú elején foglalkoz­tunk a gyermekruházat témájá­val. Ez a kérdés a vállalatnál reflektorfényben van. Örömmel állapíthatom meg azt, hogy 25 százalékkal magasabb forgalom lebonyolítására vagyunk képe­sek, mint a bázisidőszakban. Ez vonatkozik kabátokra, ruhákra, öltönyökre, a legkülönbözőbb alapanyagok felhasználásával. Ügy gondolom, hogy igen aktu­ális téma az iskolaköpenyek té­mája. A közelgő szeptember el­sejére vállalatunk már felkészült iskolaköpeny ékből. Mind a fiúk, mind a lányok számára bő­séges választékkal, és mintegy 20 százalékkal nagyobb mennyi­séggel várjuk a kiskereskedelem megrendelését Botyánszki Ja.noa A „Figyelő”-ben olvastuk

Next

/
Thumbnails
Contents