Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
Több mint tíz deka bürokrácia Tudom, szokatlan dolog súly- I ra mérni a i hivatal packázásait,' de amikoi' Szered! Jánosné átadta azt a 18 hivatalos okmányt, amelyben a lakásához tartozó kapubejáró körüli vitáról van szó, mindjárt az ötlött föl bennem, hogy * a tetemes papír- mennyiség súlyra is jelentős. Lemértem. Tíz deka és 50 gramm. Ka a betűmennyiséget megszámolnám, ami a papírokon van, nem tudom, mennyit adna ki, ám az átolvasása jelentős időt vett igénybe. Az is biztos, hogy jó néhány hivatalos szerv alkalmazottjának sok munkája fekszik benne. Mindez rendjénvaló is lenne, ha a7 a probléma, amelyik miatt az első betűt leütötték az írógépen ennek az ügynek rendezéséért, megoldott lenne. Sajnos, nem így van. Az első hivatalos irat 196'Aben született. Ekkor vette meg a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a Gyula, Dózsa György út j 38 szám alatti házat, amelynek két lakásában két családot helyeztek el. Ez rendjén való dolog. A baj 1969-ben kezdődött. Ekkor ugyanis a házhoz tartozó kapubejárót a Gyulai Városi Tanács házkezelősége a Dózsa György út 38 számú ház lakóitól úgymond elvette, és azt Székely Vilmos, Alpár utca 5 száma alatt lakó mezsgyeszomszéd tulajdonába adta. Székely Vilmos ugyanis 1963- ban a Dózsa György út 38 számú lakóházhoz vezető bejáró utat a városi tanácstól szorgalmi joggal megvásárolta, és a telekhatárra kaput építtetett. Ehhez a kapuhoz a Dózsa György úti lakóháziba lakó két családnak kulcsokat adott. Ez is rendjén lett volna, ha a szomszéd nem gondol egy merészet, és 1969 szeptemberében jogellenesen be nem falazza a kapubejárót. Mit tehettek a Dózsa György útiak? Tiltakoztak, panasszal fordultak a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökéhez és hét alkalommal a városi tanács építési osztályához. A közel három év alatt sok fórumot megjárt Szerediék panasza. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy senki sem vitatta al Dózsa György útiak panaszának jogosságát. Minden illetékes hivatal hivatalnok megértette, hogy egy lakóházhoz kapubejáróra is szükség van. (Ezt különben az Országos Építésügyi Szabályzat első kötet 56. § (2.) bekezdése egyértelműen meg is határozza.) Hinnék ellenére Szerediék és szomszédjuk már három éve úgymond, be vannak falazva. Hiába született városi tanácsi határozat — nem is egy —, hiába hozott határozatot a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályainak vezetője, hiába erősítette meg ezt a határozatot — amely kimondja, hogy Székely Vilmos telekhatárra épített fáskamráját bontsa le —, a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárának határozata. Szerediék még ma sem tudnak kimenni udvarukból öreg Skodájukkal, nem tudnak az udvarba tüzelőt szállítani. Hiába bírságolta meg a városi tanacs végrehajtó bizottsága építési és közlekedési osztálya Székely Vilmost a kapubejáró jogtalan elfalazása miatt, Szerediéket „négy szürke fal" között találja, aki elmegy hozzájuk. És végül, hiába gyártottak az illetékesek tíz és fél deka iratot. A Dózsa György út 38-as számú háznak ma sincs bejárója. Hz ügy persze népi is olyan sötét, amilyennek látszik, mondhatná az, aki ismeri elejétől végig. Szerediék ugyanis 1972. május 8-án arról kaptak értesítést az illetékesektől, hogy a Dózsa György út 40 számú beépített telken keresztül (?!) soron kívül kerítésáthelyezéssel biztositják a ház udvarába a gépkocsik közlekedését. Tehát megnyugodhatunk. ÍCözel három év után soron kívül intézkedtek az illetékesek. Ám ennek a soron kívüliségnek is van egy szépséghibája. >972. július 21-én dr. Bereczky Sándor, a Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára arról értesített, hogy a munka elvégzésére kijelölt kertészeti vállalat felvonult a kivitelezéshez és a megadott határidőre szándékában állt elvégezni a kerítés áthelyezést. Ezt azonban, mivél az illetékes osztály ügyintézője kellő körültekintés nélkül tett javaslatára S kezdték magyarázni, hogy a munka odakint is munka, a pénz odakint is pénz. Nem költi az ember feleslegesen, ha nem muszáj. Mert igaz ugyan, hogy jól megy nekik, de azért egyikük sem Rockefeller. S most, akik jönnek, ismét aggódnak. Már nem hoznak magukkal az égvilágon semmit, nincs sem golyóstoll, sem nylon ing a csomagokban, s különben is, a poggyászt nem érdemes messziről cipelni... Egyébként pedig már nem azt magyarázzák, hogy hogyan van náluk, hanem őszintén érdeklődnek. hogy miként van nálunk. Igaz, nem tökéletesen értnek mindent, dehát ezt nem is lehet zokon venni tőlük. Mert tegyük a kezünket á szí-, vünkre: sokszor mi sem értjük tökéletesen. S csak legyintenek. amikor az áremelkedésekre panaszkodunk. Amerika, ott van csak infláció — magyarázzák, s traktálnak bennünket a Nyugat-Németországban folyton emelkedő húsárakkal. S Franciaország, mondják, ott müyen nehéz lakáshoz jutni. Sokszor már szinte sajnáljuk őket, s már-már arra gondolunk. hogy majd küldünk nekik csomagokat. S most már ott tartunk, hogj a hazalátogatóknak új problémájuk támadt. Hogy miből van nálunk annyi kocsi, annyi ú; , lakás, annyi nyaraló, miként lehet ilyen árubőség, és így tovább. Aggódnak értünk, hogy tovább nyújtózkodunk, mint a takarónk ér. S kezdik magyarázni, hogy talán szerényebben kellene élnünk. S kérik. magyaráztuk meg nekik mit hogyan csinálunk. Magyarázat helyett, inkább megnyugtatjuk őket. Bízzák csak ránk, mi hogyan van Magyarországon. Eddig is ránk volt bízva, fnajd .ezután is igyekszünk. Ne aggódjanak, ha jövőre, vagy két év múlva újra visszajönnek, majd ismét láthatják, hogy minden rendben lesz. Egy ilyen kis ország, mint a miénk, nem engedheti mag magának, hogy ne dolgozzon nyugodtan. Pinter István kívántak megvalósítani* több érintett állampolgár — vagyis a Dózsá György út 40 szám alatti lakók — megakadályozták. Július végén, vagyis közel három év óta ebben az ügyben csak iratok születtek. Az illeté- (kes építési osztály próbálkozik -a megoldással. Helyszíni vizsgálatok, bejárások bizonyítják „lelkesedésüket”. Pedig a megoldás adva van. Emlékeztetjük az illetékeseket arra, hogy a Dózsa György út 38-as számú ház kapu be-, illetve ki ja rója ott van, ahová Székely Vilmos 1969 szeptemberében jogellenesen falat épített. Ha azonban ezzel a megoldással nem értenek egyet az illetékesek, gyártsanak még tíz deka ügyiratot. Vegyék azonban figyelembe az MS£MP X. kongresszusa határozatinak . ezt a néhány sorát: „A bürokrácia, a döntések és az ügyintézés indokolatlan halogatása, a felelőtlenség, az ügyfelekkel szembeni kötelességtudat hiánya nagy politikai, morális és nemegyszer gazdasági. károkat okoz, fékezi az ország fejlődését, gátolja a dolgozók közéleti tevékenységéi.’ Botyánszki János Íj lést tartott a Minisztertanács A kormány Tajékozitatási Hí- | vatala. közli: a Minisztertanács j csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta Vu Ne Winnek. a Burmái Unió Forradalmi Tanácsa elnökének és miniszterelnöknek 1972. július 13-tól 19-ig. hazánkban tett baráti látogatásáról előterjesztett jelentést. A magyar és a burmai államférfiak a barátság és megértés légkörében megbeszéléseket folytattak a kölcsönös érdeklődésre számottartó kétoldalú és időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalásokon megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország között baráti kapcsolatok alakultak ki. Egyetértettek abban, hogy erőfeszítéseket tesznek a kapcsolatoknak a kölcsönös előnyök alapján történő továbbfejlesztésére. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Félhívta az illetékes minisztereket, hogy a magyar—burmai együttműködés előmozdítására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A kormány megvitatta és elfogadta a mezőgazdaságii es élelmezésügyi miniszter, valamint az Országos Anyag- és ÁrhivaA százmillió voltos természeti csapás Mit kell tenni villámlások idején? Az utóbbi napokban meg-, megismétlődik ,hogy váratlanul j trópusi időjárás vonul végig az' országon. s S mint minden esztendőben, az idén is pusztít, áldozatokat szed a zivataros időjárás kísérője, a százmillió voltot is elérő nagyfeszültségű természeti jelenség, a villámcsapás. A közbeszéd erre a jelenségre mondja: derült égből villámcsapás. Ugyanakkor érdemes felidézni a szomorú statisztikát: hazánkban egyetlen év alatt átlagosan negyven-ötven embert üt agyon a villám. A legfrissebb eset éppen Borsod megyében történt, Alsózsólea határában egy szalmakazalban keresett menedéket a villám elől 'két idős ember. mindkettőjüket •megölte a villám. Lehet-e eredményesen védekezni a súlyos természeti cSa- pás ellen? — erről kérdeztük a hazai és a nemzetközi „villámkutatók' egyik legismertebb képviselőjét: dr. Horváth Tibort, a műszaki túdományok kandidátusát. — Legbiztonságosabb vedeke- j zes a villámhárítóval felszerelt fedett épület. Minden szabad j tér a villám-veszélyes zónába j tartozik. Számtalanszor élhang- i zott, a tanács: villámláskor nem i ajánlatos magas fa közvetlen közelébe menni. Öt-tíz méteres j távolság még véd — a fa. ugyan- I is magához vonzza a villámot —, öt méternél közelebb azonban | már a menekülést keresőket is | halálos csapás érheti. BaboYia az is. hogy maximálisan véd a | templomtorony: száz méteres i távolságon túl már semmiféle védelmet nem nyújt. Nemcsak a fedetlen térség, j hanem a fedetlen járművek — : a kerékpárok, a motorok, a j traktorok és dömperek, vagy a teher-pótkocsik is — veszélyesek: a nagy fémtesteket ugyanis szinte „keresi” a villám. Aján: NÉPÚJSÁG 0 1972. JULIUS 28. latos tehát ezekről leszállni. sőt legalább tíz méterre eltávolod- ni tőlük. A fémtestű, zárt autók, vonatok, villamosok, buszok tel- . jes biztonságot nyújtanak, de a j műanyagtestű járműveken —; például a Trabantokon,. — már korántsem ilyen biztonságos az, utazás. I Lakásokban, ahová föld alatt' j kábeleken fut az elektromos áram, nyugodtan lelhet működtetni mindenfajta elektromos készüléket.. Sokhelyütt — főleg falun, külvárosban — azonban a villamos vezeték a szabadban — úgynevezett légvezeték formájában — fut a házba: itt nem szabad használni zivatar idején semmiféle villamos berendezést. Ha a rádió és a televízió antennával is ellátott, akkor ■a rádiózást és a tévézést feltétlenül mellőzni kell. A szobaantennák nem veszélyesek, de a tető- és a padlásantennák a lakásba vezethetik a villámot! Az ilyen antennákat ajánlatos kihúzni a készülékből, és ha lehet: végüket ideiglenesen ki kell dobni a lakás ablakán. A táskarádiózás semmiféle veszéllyel nem jár. Általa» ban: a kéményen és az antennákon keresztül hatolnak leggyakrabban a lakásba a villámok, az ablakokon azonban semmi-, képpen sem. A nyitott ablak tilalma tehát babona. A huzat ugyanis jóformán semmit sem számit, az ablakot, teljesen fe- j lesleges becsukni. A legritkább | természeti jelenség, a gömbvil- j lám ugyan „beléphet” ablakon i keresztül is a lakásba, de ez í olyaiínyirá ritka és veszélytelen, hogy gyakorlatilag nincs jelentősége. Sokan kérdezik: lehet-e telefonálni villámláskor? Ez komoly veszélyekkel járhat, ezért csak a legszükségesebb, halaszthatatlan esetekben használjuk a távbeszélőt, ha dörög az ég. A városi vasbeton-, beton- és panelházak önmagukban is védelmet nyújtanak. A többi épületet azonban feltétlenül ajánlatos villámhárítóval felszerelni. de ennél is fontosabb: a fel- ,i szerelt villámhárítók állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. tál elnöke élőterjesztését a szarvasmarhatenyésztés helyzetéről és a fejlesztés feladatairól. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a fehérje és keveréktakarmányok- árának felemeléséről és ezzel összefüggésben egyes vágóállatok felvásárlási árának növeléséről. A kormány megbízta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy mindkét határozatról a sajtó útján részletesen tájékoztassa a lakosságot. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a művelődésügyi miniszter tájékoztató jelentését a felsőoktatási intézmények fejlesztésére hozott kormányhatározat végrehajtásáról, a felsőfokú technikumok és a felsőfokú szakiskolák főiskolává történt átalakításáról. Ezek az intézmények betöltötték alapvető feladatukat, ellátták a technikusoknak a középfokúnál magasabb szintű képzését. A kormány 1966-ban a népgazdaság igényeinek megfelelően úgy határozott, hogy — a feltételek megteremtésétől függően — a' fesőfokú technikumokat és szakiskolákat főiskolákká kelj átszervezni, s ezzel együtt a lehetséges mértékben kell összpontosítani, illetve azonos szakon már működő felsőfokú oktatási intézménybe külön karként, szakként rendelni. A kormányhatározat végrehajtásának befejezéseként a művelődésügyi miniszter további átszervezésekre előterjesztett javaslatait a kormány elfogadta. Ennek alapján a Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikumot, a gyöngyösi, hódmezővásárhelyi, mezőtúri és nagykanizsai felsőfokú mezőgazdasági technikumot főiskolai karrá szervezik át. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Hírek Tótkomlósról A nagyközségben június 29-tól július 14-ig tartott az aratás. A három termelőszövetkezet össze sen 4831 holdról takarította be a termést, melynek átlaga 18 mázsa volt. Az aratás nehézségek nélküli munkáját segítette a ked. vező időjárás is. Tótkomlóson beiejéshez közeledik a szennyvízcsatorna építése. Ebben az évben 1770 méter van még hátra, amire 2,5 millió forintot fordít a község. Ugyancsak az idén tervezik az új hatósági húsbolt átadását. A ligetben elkezdték az úttörőház építését. A nagyarányú társadalmi munka lehetővé teszi, hogy a késő ősz folyamán ezt a létesítményt is átadják ifjú látogatóinak. Befejezték a fürdő új gyógymedencéjének építését. Előreláthatóan egy héten belül adják át a közönségnek a 425 ezer forint értékű medencét, amely Várhatóan még kedveltebbé teszi a tótkomlosi fürdőt. /
