Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám
Az ifjúság sátorparadicsoma AA iskolc- T apolcán A pereskedők a Várszínházban Kendtnegh bíró (Dégi István) kedves perlratalval. (Fotó: Demény Gyula) FÁRADTAN kapaszkodik a hegyre az erdei kisvasút. Sok a tizenkét megpakolt kocsi a motornak, de ahogy a bükkfák közé ér, máris erőre kap. A szürke törzsű fák szédítő mélységből nőttek fel a vonatig, hogy árnyékot adjanak a lillafüredi tájban gyönyörködő utasoknak. A második országos ifjúsági kemping-találkozó 200 résztvevője bérelte a szerelvényt szombat délutánra. Űticéljuk a Ga- radna völgye, a háromnapos program legszebb állomása. Közben többször megáll az erdei kisvasút Bemelegedett a motor, várni kell. A lányok és fiúk leugrálnak és a forráshoz szaladnak. Valaki kiált, hogy indul a vonat és mindenki visz- szafordul. Ömassán ismét pihenőt tartanak és kíváncsian járják körbe a múlt században fegyvereket ontó őskohót Egy budapesti fiataj utazó színpadi pózzal utasítja barátját, hogy gyújtsa be a kemencéket. Néhányán a műemlék táblát tanulmányozzák, lepkét kergetnek, mások kettesben ülnek a kivágott fatörzseken. A KESERVES fütty szavára rohammal foglalják el a kocsikat a turizmus ifjú és vidám szerelmesei. Garadna, a LÁEV (Lillafüred Állami Erdei Vasutak) végállomása. A turistajelzések szép tájakat ígérnek, de a nyári zápor közbeszól és csak a bátrabbak néznek szét a völgyben. A hangulatos kis borozóban beszélgetéseket indít a kényszerpihenő és a hűsítő ital. A szekszárdi fiatal utazók klubjának tagjai viszik a szót. Túraélményeiket mesélik, má-1 sok a tavalyi találkozó soproni emlékeit idézik fel, a hatvani természetbarátok terveket szőnek a Bükk-hegység közepén. Itt tudom meg, hogy a békéscsabai Kertész Sándor és nővére innen Berlinibe megy vonattal, majd autóstoppal járják végig I augusztusban az NDK és Len- | ide visszajönnie a kocsijáért. Dédinek is milyen remek lesz. Dédi megkeresné azokat az ismerőseit, akik Németországban élnek még és ragyogóan élnek. Valami Schrődert és Ludger Westricket emlegetett... — Ügy? Értem! — Szász azt a sokféle érzést, ami hirtelen elöntötte, képtelen lett volna szavakba formálni. Gondolatai rendkívüli sebességgel törtek a bizonyítékokra, végre teljes volt a kép. Hűvösen kérdezte az asz- szony tói: — Éva, ugye tudsz arról, hogy édesapád nem fogadta el a németek által felkínált összeget. — Tudok. Persze. Azért jutott szegény koldusbotra. Dédi azt is mesélte, az amerikai alu- miniumkonszern aligazgatója is tett neki, talán még pom- pásabb ajánlatot, de azt is visz- szautasí tóttá. — Honnan tudod, vagy tudja a Dédi, hogy apád nem hajlott az amerikaiak szavára? — Maga az apám említette neki. Nem értem, mit kuka- colsz most ezen, vagy mi köze ennek az egész dologhoz? — Dédi nem beszélhetett apáddal, mert apád az amerikaiak ajánlatát követő napon meghalt Mástól tudja tehát, hogy az amerikaiak ajánlatát visszautasította. Tudod, mit jelent ez?... — Szász felgyújtotta a villanyt és bőröndjéből tratokat és egy magnószalagot zett elő. gyelország tengerparti vidékeit.. Visszaindul a különvonat Lillafüreden még megnézik az István cseppkőbarlangot és kíváncsian érdeklődnek a Bükkhegy- ség jellegzetes kisvasútiénak történetéről. Nagy István lillafüredi állomásfőnök idegenvezetőként magyaráz. Elmondja, hogy 1924-ben indult meg a kis- vonat Akkor a grófi vadászterületre szállította a tulajdonost és vendégeit, most a Borsodi Fa- feldolgozó Gazdasághoz tartozik. Az új kitérő szakasszal, mely a festői szépségű örvénykőre visz, ötven kilométer hosszú a pálya. Fát, követ és kirándulókat szállítanak. Turistaidényben, vasárnapokon 5—6 ezer utasa van a szerelvénynek, télen a síelőket viszi. A nyitott nyári kocsik a múlt század, ma már romantikus ló- vasútját idézik, amikor Lillafüredről kigördülve eltűnnek az alagútban. ESTELEDIK. A találkozó résztvevői visszaérkeznek táborhelyükre, a' miskolc-tapolcai ifjúsági kempingbe. Ismét találkoztak azok a lányok és fiúk, akik felismerték az utazások nagyszerű lehetőségeit, a természet szépségét, a csoportos kirándulások jellemformáló erejét. A második országos ifjúsági kempingtalálkozóra eljött sok lengyel és cseh fiatal is, sőt egy turista Kaliforniából érkezett. A közös tábortűzön, az éjszakai fürdőzésen, a túrákon szoros barátságok kötődtek. Miskolc-Tapolcán, az Express és az Országos Ifjúsági Tanács táborában sok száz tizen- és huszonéves táborozik kedvezményes szállással és étkezéssel ezen a nyáron. A héten Békés megyéből negyvenen pihennek a hegyekkel körülvett ifjúsági sátorparadicsomban és a környék kirándulóhelyein. Réthy István Két évezrednél is több Idő telt el azóta, hogy a klasszikus Athén polgárainak pörösködési mániáját a Darazsak című komédiában pellengérre állította Arisztophanész. A darabot olvasva s a maga korának hasonló társadalmi jelenségeit látva háromszáz esztendővel ezelőtt a francia Racine is kifigurázta- gúnyolta-nevettette a bírósági ügyek megszállottáit. Ez utóbbi vígjátékot, A pereskedőket tűzte idei évadjának műsorára a Gyulai Várszínház. Nyilvánvalóan kettős okból: mert ma is vannak, lehetnek még szenvedélyes bírósági lépcső-kopta- tók, másfelől pedig, mert a mű jó okkal kínálkozik régi várudvarra, lévén, hogy a cselekmény is hasonló színhelyen játszódik. Az eddigi várszínházi előadások töbsége felfokozta a közönség érdeklődését, az előadás e várakozásnak sok pillanatában meg is felelt. Elsősorban azokban a jelenetekben, ahol a rendező, a színészek túlléptek a megírt lehetőségeken. Mert a vígjáték maga bizony nem tartozik a világirodalom legsikerültebb és — részigazságai ellenére sem — a legidőszerűbb komédiái közé. Meglehetősen vérszegény a cselekmény, a szereplők sorsa inkább egymás mellett, mint egymással összefonódva fut, az előadás alkotóinak tehát a maguk leleményét sokszor nem a darab lehetőségeinek kibontására, hanem e lehetőségek helyett kell sorompóba állítaniuk. Tetszett például a hatalmas, iratkötegekkel teli zsák ötletes felhasználása: hol takarója volt a rövid időre pihenni szándékozó kapusnak, hol csapdája az emeleti ablakon át szökni kívánó Kendmegh bírónak, hol meg félig kényszerzubbonya, félig hálóköntöse ugyancsak őneki. Régi vígjátéki helyzetet töltött meg ismét friss élettel a megszállott Hepczia fejének és a bíró ajtajának többszöri — a szó szoros értelmében vett — összekoccanása. Hasonlóképpen a második rész kutya-pere, ahol valóságos és igen fegyelmezett négylábúak is felvonultak — a rendező s a színészek nem kis merészségét dicsérve s azt utólag igazolva. Az említett apró mozzanatok mellet — nem nagy elismerés a darabnak, hogy ezek kívánkoztak először tollhegyre — nagyon szép perceket ajándékozott a közönségnek a bírót alakító Dégi István, különösen az őrület felé haladó ember tragikomikus vonásainak megrajzolásában. Arról nem ő tehet, hogy éppen ezek a mozzanatok álltak perben leginkább a darab vígjátéki stílusának egységével. Modoros túlzásai mellett pompás komédiás eszközökkel szerzett egyes jeleneteiben örömet a nézőknek Hepcziaként Horváth Gyula. Szűk teret engedett képességei kifejtésében a darab Szentirmay Évának (a pereskedésbe-szerelmesedett öreg grófnőként), Tordy Gézának (a furfangosnak szánt Al- pery titkárként), Pap Évának és Somhegyi Györgynek (fiatal szerelmesekként, akiknek azonban a szülők ostobasága folytán nem kellett túlságosan sokat" ügyeskedniük, hogy egymáséi lehessenek) — becsülettel és művészi alázattal birkóztak sokszor megoldhatatlan feladatukkal. ígéretesen mutatkozott be első nagyobb várszínházi szerepében Tímár Béla. A rendezés láthatóan nagy erőfeszítéseket tett a mű színesítésére, mozgalmasságának fokozására, Sándor János játékmesteri ötletei az előadás legnagyobb értékei közé tartoznak. Amit feleslegesnek éreztünk: a keretjá- ték a színészek bejövetelével, kivonulásával, s az ebből fakadó túlságosan leegyszerűsített maszkokkal, jelmezekkel, néha játékmegoldásokkal. Ellentmondásba kerülvén így a vár-adta környezet valósághoz közelebbi színpadi életet kívánó törvényeivel. Ami nem pusztán forma, hanem a Várszínház lényegéhez tartozó ,azt minden más magyarországi színjátékhelytől megkülönböztető fontos sajátosság. Ezt a sajátosságot sértette egyébként Langmár András kőszínházban helyénvaló, itt azonban a várudvar egységes légkörét feleslegesen megbontó díszlete is. Hasonlóan néhány technikai figyelmetlenség, amely méltán keltett — egyetlen művész által sem kívánt — derültséget a közönség körében. Megérdemli a Gyulai Várszínház, hogy a figyelmetlenségek s az előadás említett más gyengéi már a mostani sorozatban, méginkább a következő nyarakon megszűnjenek. Danisa Győző Miért csomósodott a porcukor? A Vásárlók évek óta kifogásolják: megkeményedik, csomósodik a porcukor. A Selypi Cukorgyár szakemberei megállapították, hogy a cukor őrlésénél felszabadul a cukorkristályokban addig „bezárt” víz, amely a polietilén tasakokban ismét rárakódik a finom szemcsék felületér'« és egy vékony réteget felold: emiatt tapadtak ösz- sze a cukor porszemcséi. A Selypi Cukorgyárban a porcukorhoz igen kis mennyiségben étkezési keményítőt adagolnak: amely leköti a lecsapódó nedvességet. Az így összeállított cukor 3— 5 százalék arányban tartalmaz keményítőt. Ezért vízben maradék nélkül nem oldódik, tehát főképpen tésztához, krémekhez és gyümölcshöz célszerű felhasználni. A keményítővel kezelt cukrot már üzemszerűen gyártják a Selypi Cukorgyárban. ■■•■■■■■■•Ma« — Dániel — Sva hangja élesen csengett —, elment az eszed? Hajnalban magnófelvételt akarsz velem liallgatni? Férje arcára nézett, amely elszántan, keményen, konokan rajzolódott ki az éjjeli lámpa szűrt fényében. Szeme haragosan, s olyan furcsán vágott feleségére, hogy Éva megdöbbent — Egye fene — gondolta — egyezzen bele az olasz útba, éí kész. Felőlem aztán magnózhat Szász felrakta a szalagot éí előrefuttatta a felvételt, majc egy kék papírszalagnál indított. — Hallgasd! — sziszegte. Szász megragadta felesége karját és a magnóhoz húzta Megnyomta az indítót. Hallagsd! ... — Kedves Pávai Vajns professzor úr. Mikor kapta ör Abzinger Gyulától ezt a levelet? — Március hetedikén felhívott telefonon. „Ferikém, képzeld, nem akarok hinni a szememnek. Jenő meghalt, öngyilkos lett. Azt hittem, kiesil a kezemből a telefonkagyló Térdem megrogyott. Most küldtem pedig el neked egy levelet éppen Jenővel való beszélgetésemről” — mondta Abzinger „Ferikém, vigyázz erre a levélre, mert én nagyon sötét dolgokat látok Jenő halála körül” — Köszönöm, professzor úr Kérem, olvassa fel a levél tartalmát, ha nem adhatja UJf még nekem sem. (Folytatjuk) Hogyan csökkenthetők a strandolás veszélyei? A vigyázatlanság, a felelőtlen virtuskodás már az idei nyáron is sok áldozatot szedett, a vízisportok kedvelői közül. Hogyan csökkenthetők a fürdés, strandolás veszélyei? — kérdezte az MTI munkatársa a közegészségügy szakembereit. — Az úszás kétségtelenül az egyik legegészségesebb testedzési mód, megmozgatja az ösz- szes izmokat és frissítő hatású is — hangzott a válasz. Úszni azonban — a strandok kivételével — csak az arra kijelölt helyen szabad, mert más terület már különböző veszélyeket rejthet magában. Mindenkire egyaránt vonatkozó szabály: első alkalommal kevesebbet ússzunk, fürödjünk, később már huzamosabb ideig is tartózkodhatunk a vízben. Felhevült testtel vízhe ugrani életveszélyes. Az ilyen meggondolatlanság már sok ember halálát idézte elő. Mivel a szervezet a hirtelen bekövetkező hőmérséklet-különbséget nem képes kiegyenlíteni s ez szívgörcsöt okozhat. A Balaton mellett, vagy tengerparton üdülők gondoljanak arra, hogy nagy hullámverés, a fokozott ultra-ibolya sugárzás, a szélsőséges légmozgás — erős ingerhatású. Ez az enyhe ideg- rendszeri megbetegedésben szenvedőket is kellő óvatosságra kell, hogy intse. Ajánlatos óvakodni a rejtett örvényektől, az éles szikláktól, a hideg áramlatöktól. Az egészségügyi szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy tele gyomorral fürödni ugyancsak veszélyes. Ilyenkor hajlamosak leginkább az izmok a görcsbe merevedésre. Fürdés után ajánlatos a nedves fürdőruhától minél előbb megszabadulni. (MTI) 1972. JÚLIUS 25. 5
