Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
•• A városközpont, magasból. ÜNNEPEL NI EC VENN LEGFIATALABB VÁROSA népe volt ez, azoEnaE az embereknek is, akiknek őse? az évszázadok alatt Szarvasra vándoroltak s építették, gyarapították a Körös-parti települést. Ezen a napon arra emlékez- . tek a város íakói, hogy sok szellemi, fizikai tett nyomán a valamikori Szarvas-domb körül épült kunyhók helyén ma virágzó város fejlődik, gyarapodik. Azokról a nagyokról szóltak, akiknek szelleme nyomán létrejött a sokszor Körös-parti Athén megtisztelő jelzővel emlegetett Szarvas. Azokról az egyszerű emberekről, akik a na-» gyök szellemi elképzeléseit végrehajtották, akik a szikes talajon megteremtették a ma gazdagságát, a virágzó szabad életet. Hálával gondoltak ezen a napon Tessedik Sámuelre, aki életét, teljes energiáját adta népe kulturális és anyagi felemelkedésének szolgálatába. Minden terhet vállalt a jobbágy ivadékok felemelkedéséért. Szívós kitartással létrehozta Szarvason a világon az első gyakorlati, gazdasági és ipari iskolát. Emlékeztek arra a Vajda Péterre, aki Tessedik halála után a „nagy öreg” szellemében tovább munkálkodott. Azokra a jobbágyokra, akiket 1836-ban csak fegyveres erővel tudtak leverni, amikor felkeltek uraik ellen, a szarvasi honvédekre, akik 1848-ban a szabadság zászlaja alatt küzdöttek, a kétezerötszáz proletárra, aki 1919-ben a Vörös Hadsereg soraiban védte a tanácshatalmat. Minden szarvasira, aki a két és fél évszázad négyezerre , növekedett. Hogy két olyan üzeme is van ma a városnak, amelynek, gyártmányait nemcsak az országban, hanem külföldön is jól ismerik és vásárolják. Hogy a valamikori 300 lélekszámú jobbágytelepülés ma, a megye negyedik, városa, amelyben az öntözési Kutató Intézet nemzetközileg is elismert kutatói az "emberiség haladásáért munkálkodnak, a Debreceni" Agrártudományi Egyetem Meliorációs Főiskolai Kara az egész ország részére képezi az öntözési meliorációs szakembereket, a kísérleti halastavak kutatói és dolgozó közössége a korszerű élelmiszergazdasággal szembeni elvárásnak a teljesítésén munkálkodik, a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat,' a Tessedik meliorációs törekvések gyakorlati megvalósításával segíti a mezőgazdasági terméshozamok növekedését, örömmel gondolnak arra a város lakói, hogy az Országos Meliorációs Egyesülés legjobb eredményt élért vállalata és országosan a két legeredményesebben dolgozó egysége a Békés —Csongrád megyei Iroda és a Gépjavító Üzem a városban dolgozik. A szarvasi kísérleti gazdaság eredményeire, arra, hogy 1200 dolgozóval mintegy 10 ezer hektár területen tavaly például csaknem 229 millió forint termelési értéket állítottak elő. Az ünnepség után a városi tanács elnöke, Varga László a város társadalmi, gazdasági és kulturális fejlesztésében kiemelkedő munkát végzőknek Tegnap, szombaton délelőtt Szarvason a Vajda Péter Művelődési Központ színháztermében ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg megyénk legfiatalabb Városa újratelepítésének 250. évfordulójáról. Az ünnepi tanácsülésen jelen volt Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Nagy János, a megyei tanácsi elnökhelyettese, -dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára, dr. Bencze János, a Minisztertanács Tanácsi Szervek Osztályának munka, társa, a járási-városi pártbizottságok, tömegszervezetek, intézmények, üzemek vezetői. Az ünnepség megnyitója után Varga László, a szarvasi tanács elnöke mondott ünnepi megemlékezést. Kétszázötven év. Olyan törtéátadta á Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt, ezután bemutatták a jubileum alkalmából Szarvasról készített filmet. Déli 12 órakor a szarvasi 2- es számú általános iskolában Dauda Mihály, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg „A 250 éves Szarvas múltja és jelene” című kiállítást. Botyánszki János Az új és régi Szarvas. nelmi idő, amelynek minden napjához harcok,’ küzdelmek kapcsolódnak. Az . 1722. . július 23-án kelt újratelepítési okmánytól a mai napig a folytonosság, s mégis a megszakított- ság évtizedei. Kétszázötven évvel ezelőtt 300 felvidékről érkezett telepes jobbágy és Békéscsabáról áttelepült szlovák ajkú jobbágy leszármazottainak ünalatt a település fejlődéséért, haladásáért, védelméért tett. A felszabadulás után a település életében soha nem látott, nem tapasztalt fellendülés évtizedei következtek. Ezekre az évekre is emlékeztek ezen a napon a város lakói, az ünnepség résztvevői. Gondoltak arra, hogy az 1960-as évek 650 iparban dolgozó munkása azóta : varos címere, Restaurálják a szárazmalmot. JL, Debreceni Agrártudományi Egyetem Meliorációs Karának épülete,
