Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
Mil liárdókból — papír A dunaújvárosi papírgyár, az Idén fokozottabb mértékben vesz részt a KGST-államok árucsere-választékának bővítésében. A gyár papírtermelésének 16 százalékát a baráti országokba exportálja, cserébe olyan papírgyártmányokat kapunk, amelyeket korábban tőkés országokból szereztünk be. (MTI-fotó — Szilágyi Pál felv. — KS) Évente több mint egymil- liárd forintot költünk papírárura — nem beszélve a közületek hatmilliárcl forint körüli fogyasztásáról. Az összeg óriásinak tűnik, ám a szakemberek szerint az egy lakosra jutó évi 40—45 kilogrammja jelenlegi papír-fejadag” még mindig kevés, és jó lenne mielőbb legalább 60 kilóra emelni. S hogy ez ne maradjon puszta óhaj, arról a IV. ötéves terv könnyűipari programjának papíripari nagyberuházásai gondoskodnak. A papíripar kiemelt beruházásai az államnak összesen több mint 4 milliárd forintjába kerülnek; ehhez járul 1,3 milliárd forint, a vállalatok saját alapjából. Az ellátás javításán a Papíripari Vállalat 18 gyárának tizennégyezer dolgozója munkálkodik, ezen belül a kiemelt beruházások négy gyárat érintenek. A Lábaflani Papírgyár új vékonypapírgyára határidőre — illetve részben • korábban — üzembe lépett, a beruházás költsége kb. kétmilliárd forint volt. Évi termelése 35 ezer tonna vékonypapír, amelyből egyebek között jó minőségű egészség- ügyi papírok (szalvéta, zsebkendő, egészségügyi papír), indigó nélküli másolópapírok, bibliofil és egyéb papírok készülnek. Továbbfeldolgozásra évi 12 ezer tonna kerül. Az új gyárat ez év februárjában helyezték üzembe, teljes felfutása július-—augusztusban várható. A Budafoki Kartonlemezgyárban végrehajtott rekonstrukció eredményeként évi 30 ezer tonna finom minőségű kartonlemez készül, amellyel — többféle hazai alapanyag felhasználásával — tőkés importot takarítanak meg. A próbaüzem megkezdődött, és ez év végéig befejeződik. S hogy jól nyomható, nemes felületkezelésiű csomagolóanyagot nyerjenek, a gépeket francia felületnemesítő szerkezeteikkel látják el. A Nyíregyházi HúHámdóboz- és Zsákgyár próbaüzeme júniusban ugyancsak megindult és — a tervezők, a beruházók és a kivitelezők szocialista szerződésének eredményeként — az új gyár december 31. helyett már november 7-én megkezdi a termelést. Itt évi 60 ezer tonna hullámpapír, továbbá 10 ezer tonna zsák- és műanyag bevonatú papír készül. Űj termékük lesz az úgynevezett „mikrohullám-lemez”, ez kiválóan alkalmas kisebb tárgyak, palackok olyan csomagolására, amely nemcsak megvédi az árut minden károsodástól, hanem a csomagolóanyag reklám-szerepét is betölti. Enyhülnek a néhány éve még súlyos hullámpaipír- gondok: ma ebből az olcsó, két rétegű csomagolóeszközből a Papíripari Vállalat már raktárról szállít, bármekkora tételben. (Ebből az anyagból készül egyebek között a tv-készü lékek és a bútorok csomagolása.) Végül a negyedik nagyberuházás — amelynek befejezése csak az ötödik ötéves tervben várható — a Dunaújvárosi Papírgyár hullám-vertikuma lesz. Itt a tervek szerint évi százezer tonna karton-alapanyag és 52 ezer ezer tonna feldolgozott hullámpapír készül. (E gyár látja majd el alapanyaggal a ma A Megyei Művelődési Központ hírei Hétfőn, 23-án tartja soronkö- vetkező foglalkozását az Éremgyűjtők Klubja. Kedden este a városi tanács vb és a Megyei Művelődési Központ közös rendezésében 20 órai kezdettel a Szabadtéri színpadon az Országos Rendező Iroda szervizte műsor lesz Slágérhullám ’72 címmel. A színvonalasnak ígérkező műsorban több neves, fővárosi művész. így Harangozó Teréz, Aradszky László, Poór Péter, Kovács Feren*, Rónaszéki András és a Balikó-nővérek fel. lépése mellett a könnyűzene csabai rajongói megismerkedhetnek Karin Stanek varsói énekessel is. Kísérő zenekar a Kék Csillag együttes. A Nyugdíjasok Klubja 25-én indul négynapos Duna-kanyari kirándulására, melynek során hazánk egyik legszebb tájegységével ismerkedhetnék majd a résztvevő klubtagok. szovjet importtal dolgozó nyíregyházi gyárat.)> A tervezett beruházások nagy része tehát már az idén megkezdi a termelést, s ez részben már most, de hamarosan még erősebben érezteti hatását az ellátásban. Hosszú évek után 1972. első féléve az első olyan időszak, amikor a Papíripari Vállalat maradéktalanul teljesítette tervét. Az idén az országnak mintegy 460 ezer tonna papírra, papírárura lesz szüksége; ennek kétharmadát a hazai termelés fedezi. A lakosság fogyasztási szokásainak kedvező változását jelzi, hogy három év alatt több mint kétszeresére nőtt a szalvéta, a zsebkendő és az egyéb háztartási papíráruk felhasználása. Ebben a fő szerep a falusi lakosságé, mivel náluk is mindinkább elterjednek és népszerűvé válnak ezek a papíráruk. A papíripar a jövőben — elsősorban az új nagyberuházások nyomán — az igények gyorsabb növekedésével is lépést tud tartani. S hogy időnként (főként az idegenforgalmi csúcsiid/ény- ben és az influenza-szezonban) mégis ván áruhiány, ebben jórészt a kereskedelem áruelosz- tási eddigi gyakorlata a ludas. Természetesen nem állítjuk, hogy a hazai papíripar egy csapásra korszerűvé és gondoktól mentessé vált. Hiszen a termelés nagy része még mindig elavult gépeken folyik, s az új gépeket is 5—6 évenként M kellene újítani. Bár ez 25—30 százalékos termelésemelést eredményezne — óriási költséget emésztene fel, hiszen a papíripar a könnyűipar leginkább költségigényes ága. ,A korszerű papírgyártás és fogyasztás alapjai azonban kétségkívül megteremtődtek — és ez mindenképpen örvendetes dolog. S. O. Ar ofszetlemezkészitö üzem dolgozói kérdezik! Panaszukra: hol késik a válasz? Kaptuk az alábbi levelet: „A békéscsabai Kner Nyomda, a budapesti Athenaeum és Zrínyi Nyomda közös beruházásaként létrejött Békéscsabán egy új üzem az Északi Ipartelepen. Egy olyan üzem, amilyen Magyarországon még nem volt. Ofszetlemezkészitő üzem. A létszáma nem nagy, összesen 21 jő. A technológiai előírások és követelmények, erős mérgek, maró anyagok alkalmazását írják elő. A kollektív szerződés megkötésekor, az üzem még egyáltalán nem működött. Ennek ellenére, valakinek a határozott véleménye alapján 40 órás, csökkentett munkaidőt határoztak meg. Miután a próbaüzemelés beindult, összehasonlítást tettünk — mivel más lehetőségünk nem volt — a mi üzemünkben végzett munka és a nagy üzemben közel hasonló anyagokkal dolgozó üzemrészben végzett munka között. Az Összehasonlítás számunkra kedvezőtlen képet mutat, mert míg az összehasonlításul vett üzemrészben heti 36 órás csökkentett munkaidőben dolgoznak, addig a mi üzemünkben, kedvezőtlenebb körülmények között a csökkentés mértéke csak 40 óra. Ezt a megkülönböztetést sérelmesnek tartottuk és azonkívül anyagi kihatása sem közömbös, és ezért már ez év január 11-én kértük az ügyben a szakszervezet segítségét. Erre a kérésünkre csak szóbeli választ kaptunk, hogy a szakszervezetnek nincs rá lehetősége, hogy indokaink alapján módosítsanak a csökkentett munkaidő mértékén. Nincs paragrafus, amire támaszkodhatna e kérdésben a szakszervezet. Ez szamunkra nem volt kielégítő, és három hónap várakozás után, április 13-án a vállalati Munkaügyi Döntőbizottsághoz fordultunk panaszunkkal. Újabb három hónap telt és, és még a mai napig panaszunkra, sem érdemleges választ, sem orvoslást nem kaptunk. így most önökhöz fordulunk és a sajtó segítségét kérjük. Próbálják meg Önök a szalmakazalban a tűt, vagy az adminisztráció, a paragrafusok tengerén azt a zátonyt megtalálni, ahol panaszunk hajótörést szenvedett. Jól tudjuk, hogy népgazdasági szinten ez a kérdés nem döntő jelentőségű. Nem egy egetrengető téma. A kérdés számunkra már jóformán csak elvi jelentőségű. Csupán azért foglalkozunk vele és keressük az igazságunkat, mert elveink szerint legfőbb érték az ember. És ha az embernek, a dolgozónak valamilyen panasza, sérelme van, hogy lehet egy kérdést ilyen sokáig megválaszolatlanul hagyni. Lehet, hogy panaszunk, sérelmünk nem jogos, de akkor is elvárjuk, hogy válaszra érdemesítsenek bennünket és indokolják meg, hogy miért jogtalan, indokolatlan a panaszunk. Ne labdázzanak ezzel a kérdéssel, ne hárítsa egyik szerv a másikra a döntés meghozatalát. Találják meg végre azt, hogy kire tartozik ebben a kérdésben a döntés joga, az pedig döntsön. Mi más egyebet már nem tudunk tenni. Betartottuk a hivatalos utat, türelmesen várakoztunk, de most már lépnünk kellett, mert a tehetetlenség érzeténél és lassan már a nevetségesség érzeténél nincs rosszabb, amikor úgy érezzük, hogy ugyan meghallgatnak bennünket, de válaszra nem méltatnak. Kérjük segítségüket. Antal László, Berki Attiláné, Hajdú Károlyné, Lipták Margit, Tóth Károly és még tíz aláírás.” Szó szerint közöltük a levelet azzal az igénnyel, hogy most már velük együtt mi is várjuk a gyors és pontos választ. I WMHMMWMMWHMIMIWHH uwmMmtMmvHMV Negyedkilós őszibarackok, óriás szőlőfürtök Nyári séta az orosházi Új Élet Tsz gyümölcsfa kísérleti telepén A bogárzói vasútállomás tő. szomszédságában találni az orosházi 'Űj Élet Tsz kísérleti telepét. Már messziről látni a szépen gondozott, gyümölcstől roskadozó fákat, szőlőtőkéket, a két mé. térnél magasabbra nőtt, haragoszöld kukoricát és egyéb növényt. Zatykó Sándor tanár társaságában indulunk nyári sétára. — Ez a szövetkezet nagyon líabaréest munkavédelmi aktíváknak A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága a munkavédelmi félév keretében fővárosi művészek részvételével sikeres kabaréestet rendezett Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában. Az előadást igen sok munkavédelmi őr és aktíva tekintette meg, s a részvevők a jó szórakozás mellett hasznos tapasztalatokat is szereztek. szeret kísérletezni. Mi évek óta fajtaösszehasonlító telepet rendezünk be többek között búzából, kukoricából és egyéb növényből. 80—100 hazai és külföldi fajtát próbálunk ki s így megtudjuk, hogy a mi talaj- és éghajlati vi. szonyainkat melyik bírja legjobban, melyiket érdemes termelni. Évről évre javuló átlagtermésekhez ez nagymértékben hozzájárul, hisz gyakorlati eredmények alapján válasszuk ki a fajtát. Most azonban a gyümölcsöst sze. retném bemutatni — magyarázza kísérőnk. — Én magam 30 éve foglalkozom gyümölcsfák meghonosításával. főleg a körte, őszibarack és szőlő a kedvencem. Természetesen almát, málnát és( egyéb gyümölcsöt is termelünk: Az a célunk, hogy kipróbáljuk a legújabb hazai és külföldi fajtákat s a „kóstoló” után maguk a vevők döntsék el: házikertjeikbe ólilyen fajtát szeretnének telepíteni? . Az Űj Élet Tsz gyümölcsfatelepe még látványnak Is csodálatos. Az őszibarackfák roskadoznak a sok terméstől. Főleg a piros- és a sárgahúsú tetszetős, a világpiacon is a színes gyümölcsök iránt nőtt meg az érdeklődés.'Láttunk olyan őszibarackot, amelyből négy darab pontosan egy kiló, ize, zamata kitűnő Mellesleg 74 fajta őszibarackot hasonlítanak itt össze. — Szőlőből negyven fajtát telepítettünk — folytatja a tájékoztatást Zatykó Sándor. — Arra vagyok a legbüszkébb, hogy nincs semmiféle gombabetegség, egészségesek a tőkék és rekord termést szüretelünk. Fajtánkint változó a bogyó nagysága, a fürt képződése. Szép számmal akad óriásfürt.. Körtéből főként a Serres Olivér francia télikörtére vagyok büszke. Csodálatos ez a körtefa-állomány. A lombkoronája /rendhagyóan alakul: alul nagy kört alakítnak az ágtik s közepén több méter magasan egy ág díszllk. Ez az egyetlen körtefajta, amelyből áprilisban is találni s rendkívül zamatos, vitamintartalmából nem veszít. A házikertekbe főként ezeket a fajtákat ajánlom. 40—50 dekás körtéket szüretelünk ősszel. Megnéztük'a kukoricakísérleti- telepet, ahol a magyar korai fajták a legjobbak között szerepelnek. Láttuk a fajtaösszehason- lító-telepről letakarított búzát, ahol a mexikói fajtából az új szovjet fajtáig számtalan változatban próbálták ki a kenyérgabonát. Búzából és kukoricából egyaránt laboratóriumi vizsgálat dönti el. hogy melyiké a pálma. A terméshozam- mennyisége nem minden: a béltartalom dönti el, hogy melyiket érdemes nagyüzemi termesztésbe vonni. Az Űj Élet Tsz kísérleti telepe és gyümölcsfa-iskolája mindenképp jó szolgálatot tesz a magyar mezőgazdaságnak. Ary Róza
