Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

Tisztább, alkotóbb

légkörben

ufobbf fél évben több alkalom és mód nyílt a termelőszövetkezeteik kommunistái számára is, hogy megvizsgálják: szűkebb közösségükben, szövetkezetükben milyen a kapcsolat a vezetők és a vezetettek között? Mennyiben érvényesül ebben a kölcsönös bizalom; korlátozás nélkül gyakorolhatják-e a tagok a törvényben is lefektetett jogaikat. Rö- videbberi úgy is mondhatnánk, milyen a szellem szövetkezetükben.

Az év végi beszámolók, a zárszámadást megelőző taggyűléseken, majd ezt követően is a kommunisták nagy felelős- | ségtudattal tették szóvá a szö- i vetkezeti életben tapasztalt hi- • búkat, káros jelenségeket. A felszólalók egy része azt kifogásolta: gyakori, hogy nincs ! tneg a kellő összhang a tsz ve- ' zetése — elsősorban annak elnöke — és a pártszervezet között. S bár a párttagság csupán egy kisebb hányada a szövetkezeti tagságnak, de a közte és az egyes vezetők közötti együttműködés mikéntje alapvető mércéje a közös gazdaságokban uralkodó közszellemnek, ha úgy tetszik, a szövetkezeti demokráciának.

A szövetkezeti kommunisták túlnyomó többsége kétkezi dolgozó, aki maga is közvetlenül érzi, tapasztalja a gazdasági vezetés intézkedéseinek hatását. A párttagok együtt élnek, közös a sorsúik pártonkívüli társaikéval. Ám ha a munka- és életkörülményeikben teljes is az azonosság, mégsem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük. Nem lehet, még pedig azért nem, mert a kommunisták öntudata, felelősségérzete általában nagyobb, mélyeb. mint a nagy átlagé. Ebből következik, hogy a hibákat is bátrabban és gyakrabban teszik szóvá. S emiatt gyakrabban Is kerülnek szembe a jogaikkal túlzottan élő, vagy visszaélő szövetlrezeti vezetőkkel.

Egy-egv szövetkezet élete, gazdálkodása nem mentes a konfliktusoktól, s azzal az igénnyel nem is lehet fellépni, hogy mind az együttélésben, mind a gazdálkodásban egy- egy időpontban teljes legyen az összhang. A problémák, a nehézségek megoldásuk esetén is ..újratermelődnek’’, s ezeket újra meg újra meg kell oldani. Ezen a lépcsőfokon jut feljebb és feljebb mindegyik szövetkezeti közösség. A baj ott van. ahol ezekre a hibákra nem figyelnek fel, vagy ha a vezetők észre is veszik, hosszabb ideig semmit vagy csak keveset tesznek megoldásukért.

Ha napjainkban a korábbinál több bírálat hangzik el a szövetkezeti vezetőkkel szemben, ez nem valamiféle ,,vezetőellenességet” tükröz, hanem azt bizonyítja, hogy a kommunisták mind jobban élnek a szervezett szabályban biztosított jogaikkal. Éppen ezért a komütfusAcl

1972. JÜLIUS 21.

munisták körében kialakuló pártszerű bírálat Szellemét nem nyirbálni, hanem bátorítani kell. Mint ahogyan ezt a pártvezetés teszi akkor, amikor minden fontos társadalmi, gazdasági probléma megoldásához kéri a párttagok őszinte véleményét, kommunista áldozatvállalását.

hbbea az egyre tisztuló közszellemben még inkább káros. ha egyes szövetkezeti vezetők figyelmen kívül hagyják, semmibe veszik a kommunisták véleményét. Hogy nem mondvacsinált, hanem valós ez a probléma, azt számos példával lehetne bizonyítani.

Elég gyakori, hogy a tsz-el- nökök egy része — sürgős elfoglaltságára hivatkozva — nem vesz részt a párttaggyűlésen. Nem egy közülük, ha részt is vesz, ezt nem mint a többiekkel azonos jogú párttag teszi, hanem ügy viselkedik, szólal fel, mint a ki „felette” áll a párttagoknak; utasítgat, kioktat, fölényeskedik, stb. Holott a szervezeti szabályzat őket sem ruházta fel több joggal a taggyűlésen, a párt életében, mint bármelyik más párttagot.

Nem egy szövetkezetben rossznéven veszi az elnök, ha a pértvezetőség arra kéri fel, hogy a szövetkezet gazdálkodásáról, helyzetéről számoljon be a vezetőségnek vagy a taggyűlésnek. Egyesek ilyenkor arra hivatkoznak, hogy a beszámolás sérti a szövetkezeti törvényben és az alapszabályban biztosított önállóságukat, jogaikat.

f' altijában az önállóság helytelen értelernézéséröl van itt szó. Arról, hogy az ilyen szövetkezeti vezetők nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni: a párt politikájának szerves, elidegeníthetetlen része a gazdaságpolitika. A párt soha nem mondott le és nem is mondhat le arról, hogy irányítsa az állampolgárok életét, életszínvonalát biztosító gazdasági folyamatokat. Igaz, ezt az új gazdaságirányítás rendszerében nem úgy teszi, hogy részleteiben megszabja a tsz-vezetők tennivalóit. A kezdeményezés, a termelési folyamatok irányításának széles skáláját biztosítja számunkra, de l egyben rendszeresen ellenőrzi. ; hogy ezek egyaránt szolgálják 3 az egyéni, a csoport- és az • össztársadalmi érdekeiket. Az : ellenőrzés joga pedig mindé- j nekelőtt az alap szer vezeteket \ illeti meg. Tehát a párt vezető 3 szerepét, politikájának érvénye- : sülését csorbítja, csökkenti az ■ a szövetkezeti vezető, aki ki j alkarja magát vonni az alap- j szervezet ellenőrzése alól.

■

Az utóbbi időben több bíró- • sági eljárás mutatta, hova ve- ■ zethet a rosszul értelmezett ön- 3 állóság, a pártellenőrzés sem- 3 mibe vevése. A magukat téved- ; hetetlennek hitt tsz-vezetők ■ előbb-utóbb vakvágányra fut- : nak, s kárt okoznak annak a közösségnek, amely őket vezetőnek választotta. Számos nagy szaktudású, értékes szövetke- I zeti vezető kerülhette volna el dicstelen sorsát, ha nem helyezi magát a kommunista közösség fölé, ha megszívleli az „egyszerű” párttagok bírálatát.

Az utóbbi időben élénkülő bírálat nem jelenti a hibás vezetési stílus általános elhara- pódzásáh Még csak arról sincs szó, mintha napjaink társadalmi „terméke” lenne a vezetői jogokkal való visszaélés. A szövetkezeti elnökök többsége becsületesen teljesíti megbízatását. s az a jelemző rájuk, hogy a pártszervezettel, a termelőszövetkezeti tagsággal vállvetve dolgoznak a szövetkezetük boldogulásáért. Az eredményeket, a sikereket nem kizárólag

maguknak tulajdonítják; tudják. hogy részesei — gyakran fontos részesei — azoknak. Megszívlelik a bírálatot, figyelembe veszik az okos javaslatokat. Az pedig, -hogy napjainkban a korábbi időszaknál hamarabb és esetenként élesebben kerülnek a a közvélemény elé a tsz-vezetők hibái, éppen azt bizonyítja, hogy hatékonyabb a párt- és a társadalmi ellenőrzés. Emiatt felszínre kerülnek azok a vezetés- és magatartásbeli hibák is, amelyek korábban is léteztek, de éppen a kommunisták bátortalansága miatt rejtve maradtak.

l\ap fáinkban mind jobban

növekszik a kommunisták felelőssége szűkebb közösségünké ben a tiszta, alkotó légkör biztosításáért. A szövetkezei gazdaságok többségében az élő valóság, de annak kell lennie valamennyi szöVekezéti gazdaságban.

M. 9.

A Magyar Mezőgazdaság

a termelőszövetkezeti tag vezetők \ javadalmazásáról ,

A Magyar Mezőgazdaság július 19-én megjelenő 29. számában közli a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1/1972-es határozatát, a tsz-tag vezetők munlkadíjazásának irányelveiről. A mintegy 30 ezer termelőszövetkezeti vezető munkadíjazását érintő irányelvek mesz- szemenően figyelembe veszik a Szövetkezeti mozgalomban végbement változásokat; a gazdasági fejlődést, á vezetői munka bonyolultabbá válását. E nagyjelentőségű dokumentum tanulmányozásához és a benne foglaltak alkalmazásához fontos érdekek fűződnek. Ezért hívjuk fel a figyelmet a Magyar Mezőgazdaság 29. számában megjelenő tájékoztató cikkre és az INFORMiÁCIÓK-ban közölt irányelvekre. "

Bútor, szőnyeg, népművészet

A Gyulai Ifjúsági Ház nyáron is nyitva áll és színes programot ad a fiataloknak:

Az elmúlt napokban reprezentatív bútor- és szőnyegkiállítást rendeztek, melynek néhány nap alatt mintegy 1500 látogatója Volt. Nagy tetszést aratott a Ovoma és Környéke Építőipari Ksz bútorüzemének olcsó ülő- garnitúrája. a négy. és hatezer forint közötti értékben forgalomba hozott szobaberendezés.

A Békésszen tanórása Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnek

a Kivétő Áruk Fórumán megkülönböztető jelet nyert szőnyegeiről is elismeréssel írtak a vendégkönyvben a látogatók.

Az ifjúsági ház egy másik teremben népművészeti munkákból rendeztek kiállítást, ahól hazánk különböző népművészeti díszítőelemeit felhasználó hímzéseket mutattak be. A ház Eszperantó Klubjának jelenlegi kiállításán azok az albumok láthatók, melyekben a világ miriden tájáról érkező leveleket, fényképeket gyűjtötték ösz- sze.

Gyomai bútör, békésszentandrásí szőnyeg a kiállításon.

Szüts Dénes:

toGULKOSSÁG?

a Kaszinó utcában I regferiv

41.

— Maga szerint az amerikaiak mikor léptek be az ügybe? — 'a bárónő élénk érdeklődéssel várta a választ.

— Még harmincban. Balá- tai dolgozatait is megszerezték. Furcsa, ugye? Három példányt nyomatott belőle. Egy nála volt, egy nálunk, egy pedig az amerikaiaknál. Az a hülye bárcziházi Bár- czy István. Titkos tanácsos! Mi volt ezeknél titkos? Olyan átjáróház volt az egész kabinetiroda, mint egv nyilvános szórakozóhely, amelyiknek öt kijárata van. A zártkutatmá- nyok elárverezésének rendeletéről is fotókópiát csináltak az amerikaiak Csaknem minden okmány a kezükbe került.

— Ezt honnan veszi?

— Balátai és az US Alu- corporation vezetői a Gellért- ben tárgyaltak. Fotókat készítettünk róluk, és a nagyításon jól kivehető volt a Span- hord előtt fekvő irat, A ' saját táskájából húzta elő több más aktával, sőt a memorandummal együtt. Daitz, Clcdius és Húgén bér ^ nagyítóval még a füzetek feliratát is el tudták olvasni. f

Fltssburger tovább beszélt, de a bárónő gondolatai már máshová szárnyaltak. Szóval Salátáinak tényleg tettek ajánlató, kát az amerikaiak?... Az egymillió márka helyett talán egymillió dollár! És bőség, kényelem, jólét. Öh. még ennyi idő távlatából is mennyire gyűlöli azt a betonfejű, makacs férfit, Még a hullája, még a halála sem tudta megvigasztalni. És most mégis, a halálra gondolva, s az ő felcsillanó kései szerencséje némi kielégülést okozott, mert szavakban felidézhette a gyűlölt férfi, és szavakkal meg is ölhette. Hogyan pusztult el? Ki által? A főbb eseményeket ismerte. A részletek pedig szándékosan nem érdekelték. Tisztában volt azzal, hogy a Ve_ je nem lehetett öngyilkos. Az egymillió márkás német ajánlat visszautasítása után Balátai elleni dühében ajánlotta fel lakását az akció céljára.

— Beszéljen, az égne! Mi történt 1938. március 6-án a Kaszt nó utcában? — Bayer Olga kicsit felmelkedett ültéből, s hogy remegését elrejtse, a fotel karfája mögé tette a kezét. — Szeretném tudni, hogyan történt?

Flessburger ültében kicsit előredőlt* karját térdére fektette.

— Látja, hölgyem, mennyire megváltoznak a körülmények.» Önök nem is sejtették, hogy még Schröder is megfigyelés alatt állt. Minden telefonját lehallgattuk, Mayer doktoréról nem is beszélve. Az amerikaiak először a régi jó svájci kapcsolatokon keresztül próbálkoztak. Mayer Bernben a Vorgásse 17. szám alatt találkozott azzal a Willy Blancarttal, aki a bankház tulajdonosának fia, egyben a CIA ügynöke volt. Persze Mayer úr erről nem tudott. Minthogy nyilván arról sem, hogy a Chinoin részvényeit megszerző IG Farben állította elő a gázt... Az IG Farben egyik szellemi atyja pedig dr. Theo Morell volt, Hitler Adolf vezér és kancellár háziorvosa. Dr. Morell a Chinoin egyik fő részvényeseként nagy vonzalmat érzett a magyar bauxit részvénytársaság gd tagság iránt is. Sőt kérésünkre hajlandó volt az XG Farbén egy nagyon könnyű, kellemes szaglású, enyhén érzéstelenítő gázelegyet előállítani, speciális célokra.

— Mayer úr nem mulasztotta el, hogy ne tárgyaljon Willy Blancart-tal, akinek szépen elmesélte az egész bauxit-ügyet. Szerencsénk volt, mert Mayér dr. a kapzsi magyar tőkési, anyI