Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

Márka

és minőség

Az elmúlt 15 esztendőben me#, többszöröződött a külföld érdeklődése a gyulai hústermékek iránt. A gyulai kolbászt és a csabai kolbászt „árfolyammal .jegyzik a világpiacon. Az év első felében 116 vagon gyulai kolbászt exportáltak, melyből 28 vagonnal a nyugati államokba szállítottak. Az árucikk iránti érdeklődés növekvő tendenciájú még akkor is. ha ide számítjuk, hogy időközben már a csabai kolbásznak is rangot adott európai szinten — a világpiac. E cikk exportja 1969-ben 500

mázsával kezdődött, s tavaly már 55 vagon kiváló minőségű, márkajeggyc] ellátott áru hágj’ ta el az országot.

De nemcsak a száraz húské' szítmények iránt növekszik az európai kereslet, hanem nemes húsok és élőállat iránt is. Külföld megkedvelte a Békés megyében előállított húskészítményeket, hizlalt jószágokat. Elegendő arra utalni, hogy az olaszok Gyuláról vásárolják a pármai sonkát. Karajból is vagontételeket vesznek át. Az angolok előszeretettel fogyasztják a gyulai technológiával olvasztott zsírt. Húsipari termékeink és különböző készítményeink tehát rangos helyet foglanak el Európa élelmiszergazdaságában.

A növekvő exportot még fokozni lehetne, ha az állatállomány minősége, melyet a tsz- ekben és a háztáji gazdaságokban gondoznak, jobban igazodna a külföldi igényekhez. A vegyes fajtájú és a ki tudja hányszor keresztezett állomány értékesítése élve és bőrös árunak feldolgozva nem lehetséges. Külföldi partnereink ugyanis — sertésből — csak a fehér húsjellegnek megfelelőt vásárolják. Ebből kérik a® élőexportot és a húskészítményeket is. A következtetés kézenfekvő: a tsz-ekben és a háztá ji gazdaságokban folyó állattartás minőségi cseréje most már igen sürgős. Az itteni munkát is alá kellene rendelni az eddigieknél jobban az ország, a társadalom érdekeinek.

D. K.

Százezer forintos

ajándék a körösladányi bölcsődének

Körösladányban 1943 óta mű. ködik a bölcsödé. Annak idején a község lakói és a különböző szervek adták össze a felszerelés nagy résziét. Azóta természetesen sokat javult a helyzet, a bölcsőde fejlődött, korszerűbb lett, azonban még mindig nem kielégítő a gyerekek második otthonának berendezése. Két évvel ezelőtt például még lajtban hordták a vizet, s ha ez valami akadályba ütközött, bizony az itt dolgozóknak kellett a kútról a vízzel teli kannákat cipelni. Köztudomású, hogy egy bölcsődében elengedhetetlenül szükséges a víz, mégpedig sok kell, tehát elképzelhető mennyi vizet kell hordaniuk csak egy nap alatt is a dolgozóknak.

A bútor nagy része még most is 1949- bői való és azóta bizony jócskán megrongálódott. Éppen ezért nagy volt az öröm, amikor a Vöröskereszt megyei vezetősége úgy határozott, hogy 100 ezer forintot ajándékoz a körösladányi bölcsődének.

Ritu Jánosnénak, a bölcsőde vezetőiének e szép ajándék kéz. kézvételétől megnövékedett a munkája. Neki kellett gondoskodni arról, hogy minél ésszeJavult a zöldség ellátás Kondoroson

Tavaly novemberben az MSZMP kondorosi községi végrehajtó bizottsága tárgyalta a község zöldség-gyümölcs ellátá-i sát. Akkor megállapították, hogy: lényegesen javítani kell az ellá-; tást, és olcsóbbá kell tenni az árakat. Feladatul tűzte, hogy a helyi ÁFÉSZ a három kondorosi} tsz-szel kössön szocialista szer- j ződést, melyben vállalják, hogy! 1972-ben ellátják a lakosságot jó minőségű friss zöldség-gyümölcsfélékkel. A határozat nyo j mán az ÁFÉSZ tavaly december! 1-én megkötötte a szocialista | szerződést. Ennek egy pontja} szierint, a szerződés értékelése és| a vitás kérdések eldöntése a köz- j ségi tanács vb jogköre.

A napokban a fenti szerződés értékelése volt a Kondoros ] Nagyközséigi Tanács V. B. ülésének napirendjén. Megállapította a vb, hogy a hozott határozat helyes volt és jól szolgálta a lakos- j ség érdekeit. Egész időszakban jó volt az ellátás, és az árak a; békéscsabaihoz viszonyítva 10—j 20 százalékkal olcsóbbak voltak, j A minőség általában megfelelő volt, bár előfordult néhány esetben, hogy másodosztályú árut első osztályúnak vettek át, megsértve ezzel a fogyasztók érdekeit. A jövőben fokozottan ügyelnek, hogy visszásságok ne fordulhassanak • elő, es a szerződés j még jobban szolgálja Kondoros [ nagyközség lakóinak zöldséggyümölcs ellátását.

rübben használják fel a 100 ezer forintot, de örömmel tette, hiszen ezzel sok kisgyermeknek nyújthat majd kényelmesebb otthont. Ma már be van vezetve a hideg-meleg folyóvíz, emellett teljesen kicserélték a bútort az utolsó szállítmány a napokban érkezett meg — összesen 32 ezer forintot fordítottak szekrények, öltözőasztalok, fektetőit, játékpolcok és térelválasztók vásárlására. Korszerűbbé tették a konyhát is. Gáztűzhelyet és gázzsámolyt vásároltak, vala_ mint villanyboylert, edényeket, az étkezőbe új asztalokat, székeket. Erre összesen 20 ezer forintot fordítottak. A bölcsőde otthonosabbá tételére szőnyegeket, függönyöket is vásároltak, valamint plédéket, A kicsinyek ruházatát is bővitették, igen ízléses műszálas nadrágokat, pulóvereket, blúzokat, ezenkívül törülközőket és más felszerelést vásároltak, csupán erre mintegy 18 ezer forintot költöttek.

K. J.

A szarvasi jára^ ismeretterjesztő

ni

A szarvasi -járásban 288 előadást tartott 1972 első félévében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Százkilencvenhat elő. adás a társadalomtudományokkal foglalkozott, kilencvenikettőn pedig a természettudományok valamelyik ágának eredményeivel ismerkedhettek a hallgatók.

A járás helységei közül kiemelkedő érdemeket szerzett az ismeretterjesztő munkában G-yo- ma, ahol a járás összes előadásainak hatvan százalékát tartották a helyi és központi előadók.

Több kenyér

Napi 38 tonnával több kenyeret gyárt majd a negyedik ötéves terv végén a békéscsabai 1. számú sütőipari vállalat, mint jelenleg. Ez 33 százalékos növekedést jelent.

Az endrődi Kocsorhegyen erősítik a gátat

>r irc*.

Hatalmas gépek a töltés oldalán.

. £

feljebb a Lomonoszov egyetem tornyából.

A földszinten levő vendéglőben étkeztünk. Az első napi ebédnél egy kis meglepetésül szolgált, amikor elénk tették az uborkát, paradicsomot, vajat, halat. Ez volt az előétel. A többi más változatban itthon is ismert. Ittunk pohárból erőlevest, amihez darált hússal töltött sült tésztát kaptunk, ettünk egyebek közt borscslevest, sült marha- és sertéshúst krumplival, párolt káposztával és kockára vágott sárgarépával. .Italnak sört és ásványvizet szolgáltak fel, néha bort is. És soha nem maradt el a fekete, ami sűrűségét tekintve inkább a teához hasonlított.

Minden étkezés igen kiadós volt és be kell vallanom, a kezdeti idegenkedés után nagyon meg is szerettem a sok zöldséget, a különféle halkonzervet, a kaviárt (amit egyébként Moszkvában ettem először) és egy túrósderejéhez hasonló tésztát, bőven meglocsolva tejfellel.

Amikor elindultam a Szovjetunióba, többen tanácsolták, készüljek fel arra, hogy vodkát jócskán kell majd innom. Elmondhatom, hogy nem is nagyon kínáltak tömény italt, csak ünnepélyes alkalomkor egykét stampedlivel: Az italozás nem erény, a részegeket alaposan megleckéztetik.

Látoj^atás^ utazás

Az első hivatalos látogatást a Szovjet Űjságírók Országos Szövetségénél, vendéglátónknál tettük, ahol tájékoztattak bennünket a küldöttség 10 napos programjáról. Moszkva—Zaporozsje —Dubna—Moszkva — ez a sorrend.

Ezután " ellátogattunk a moszkvai rádióhoz, ahol Hrazin elvtárs, az ipari, közgazdasági és közlekedési szerkesztőség vezetője fogadott bennünket. Elmondta egyebek között, hogy a rádió műsorában az eddigieknél többet szerepeltetik a termelésben dolgozó embereket, brigádokat. Az érdeklődés központjában a tervteljesítés és a munkaverseny mellett az új technika elsajátítása és a pihenési idő kihasználása áll. Alapvető fontosságú kérdés a termelékenység növelése.

Másnap a moszkvai magyar nagykövetségen Szapora Sándor sajtóattaséval találkoztunk. Valódi magyar feketével kínált minket, amit persze nem utasítottunk vissza. Szapora Sándor beszélt nekünk szovjetunióbeli tapasztalatairól, az ottani szokásokról. Elmondta 'néhány érdekes élményét, azt többek között, hogy a fia, aki ott jár általános iskolába, nemegyszer „oktatja” ki őt egyes orosz szavak helyes kiejtésére.

A látogatás után a Kremlbe vezetétt az utunk. Megnéztük a cárok koronázó és temetkezési templomát. Délután az összövetségi kiállítás megtekintése következett. Kíváncsian készültünk rá, ám amikor odaértünk, kiderült, hogy ez a kiállítás sem a mi fogalmaink szerinti méretű. Óriási parkban óriási pavilonok. Talán egy hét sem- lenne elegendő ahhoz, hogy az ember mindent megnézzen.

Mi az űrhajósok pavilonjába mentünk és mire végigjártuk, éppen eléggé kifáradtunk. De azért nagyon ajánlom mindenkinek, aki a szovjet fővárosban tartózkodik, ne mulassza el az összövetségi kiállítás megtekintését.

S ezzel egyelőre vége is szakadt moszkvai tartózkodásunknak. Június 22-én délelőtt indultunk a Dnyeper melletti Zaporozsjéba, méghozzá IL— 18-ason. Házaspárok családostól szálltak fel a repülőgépre, mint nálunk az autóbuszra szokás. Még futkároztak is az apróságok az ülések között. Tolmácsunk, Gerbszt Jurij Joszi- povics ezen semmi csodálkozni valót nem talált. A repülés a Szovjetunióban nem jelent újdonságot az embereknek.

— Minden pillanatban átlagosan több mint 20D ezer szovjet állampolgár a levegőben tartózkodik — mondotta, amit a látottak alapján nem is vontunk kétségbe

A mintegy 900 kilométeres utat 650 kilométeres óránkénti sebességgel talán, másfél óra alatt tettük meg. Közben kö- j zölték az utasokkal, hogy 8 ezer 3 méterre a külső hőmérséklet mínusz 32 fok. Amikor pedig leszálltunk Zapoiozsjében, kiderült, hogy ott plusz 32 fok van árnyékban.

Pásztor Béla

1970 tavasza Endrőd lakosságában is emlékként él. A pusztító ár itt is rémületet csalt fiatalok és idősebbek arcára egyaránt. A veszély, mely egyre aggasztóbbá vált, megsokszorozta az erőt és ezreket ösztönzött éjt nappallá téve a lakott területet védő Körös gátjának erősítésére. Homokzsákok tömegével próbálták megfékezni a hatalmassá dlizzadt, hömpölygő folyót, melynek áradata már a töltés koronáját nyaldosta és egyre inkább lazította a gát szerkezetét.

Ennek ellenére elkerülhetetlenné vált ^ocsorhegy hetvenkét családjának kilakoltatása. Riadt arcú gyermekek, könnyező szemű felnőttek igyekeztek kis batyujukkal a (község felé azon a szomorú vasárnap délutánon.

Azóta ismét szelíden legelészik a szép számú gulya a hullámtéri legelőn. Újra pezseg az élet Kocsorhegyen. A 13 tönkrement családi háznak gyommal benőtt helye árulkodik az 1970-es árvízről. E családok a helyi tanács és az állam gyors segítsége folytán új, modern otthonban élnek. Endrőd legszebb helyén.

Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor a napokban ott jártam Kocsorhegyen. Most újra emberek állnak helyt derekasan a gáton. Csak most nem lapáttal és homokzsákkal, mint ezelőt két évvel, hanem hatalmas, dübörgő gépekkel. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat emberei szorgoskodnak itt a

(Kép,szöveg: Sztanyik Károly)

vízügyi igazgatóság megbízásából.

— Milyen munkálatokat végeznek? — kérdezem Bálint László gépcsoport vezetőt.

— Ahol az árvíz idején legveszélyesebb volt a töltés, most kicseréljük a talajt, és egyben megemeljük a gát ma-' gasságát is. A munkát 900 méteres szakaszon végezzük. Egy hónap alatt, az étterme- léssel együtt, az itt üzemelő hét gépünkkel mintegy 55 ezer köbméter földet mozgattunk meg. Ez a munka 80- 90 centiméteres magasítással együtt, egy millió négyszázezer forintba kerül.

— Mi a megállapítása, jól halad-e a munka?

— Gépeink éjjel-nappal üzemben vannak. dolgozóink pedig tizenkét óránként váltják egymást. Sokan a törzsgárda tagjai. Különösen Rácz Sándor, Balogh Alfréd és Kovács Pál érdemelnek dicséretet mint régi talajosok. De kitesznek magukért az újabbak is, köztük Sass Lajos és Kranyák Gusztáv.

A gépek csikorogva kapaszkodnak felfelé a meredek gátoldalon. Már a hídon járnak, még mindig ' hallom dübörgő zúgásukat. Ismét emberek dolgoznak a gáton. Szorgalmasan, hogy védelmet nyújtsanak, korlátot emeljenek az árvíz elé.

3

1972. JÚLIUS 21.

/