Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

A szovjet katonai tanácsadók hazautaztak Egyiptomból Szovjet-egyiptomi viszonyról — az Al Ahram Az eszmecsere gyümölcsöző Waldheim interjút adott a TASZSZ tudósítójának Az Egyiptomban működő szovjet katonai tanácsadók megbízatásának lejárta, vala­mint a szovjet—egyiptomi kap­csolatok jövendő alakulása áll a csütörtöki egyiptomi lapok érdeklődésének homlokterében. Az Al Ahramban Heikal fő- szerkesztő arra hívja fel a köztársaság elnökének figyel­mét, hogy ne sajnáljon semmi­lyen erőfeszítést a szovjet- egyiptomi barátság megerősíté­sétől, ugyanakkor pedig arra figyelmeztet. hogy Egyiptom ellenségei ismét a két ország jó kapcsolatainak aláásásával fognak próbálkozni. „Szilárdan kell magunkat tartani ehhez a barátsághoz s emlékeznünk kell arra, hogy az Egyesült Álla­mok ellenségünket támogatja,, míg a Szovjetunió a mi olda­lunkon áll. A Szovjetunió ba­rátsága nemcsak fontos, hanem egyenesen pótolhatatlan a szá­munkra” — írja az Al Ahram. A lap egy másik helyen ki­fejti, hogy a szovjet hadi- technika, amelyhez Egyiptom a Szovjetunió önzetlen segítsé­ge révén jutott, perdöntő sze­repet tölt be az izraeli agresz- szió ellen, a megszállt terüle­tek felszabadításáért vívott harcban. Á szovjetunióbeli látogatáson tartózkodó Kurt Waldheimmel interjút készített Natalja Zingv- jeva, a TASZSZ hírügynökség tudósítója. A világszervezet fő­titkára elmondotta: „Nagy ha­tást tettek rám azok a kiemel­kedő sikerek, amelyeket az önök országa különböző területeken elért. Köszönettel tartozom a szovjet kormánynak azért, hogy hivatalos látogatásra hívott meg a Szovjetunióba. ENSZ-főtitkári minőségemben első ízben járok itt.” (Waldheim, mint osztrák külügyminiszter. már 1968-ban látogatást tett Moszkvában.) Dr. Bíró József Bécsbe utazott A szovjet vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről Kui;t Waldheim így nyilatkozott: „Széleskörű megbeszéléseket folytattam Ko­szigin miniszterelnök úrral és Gromikó külügyminiszter úrral. Megvitattuk a kérdések széles körét, a nemzetközi helyzetet és természetesen azokat a problé­mákat, amelyekkel a világszer­vezet találkozik. Ez az eszmecse­re számomra igen gyümölcsöző ' és hasznos volt. Az újságírónő megkérdezte tő-1 le, milyen szerepet tölthet be' az ENSZ a közel-keleti válságj megoldásában, és miért nem 1 szankcionálja azokát az államo­kat, amelyek nem hajtják végre a Biztonsági Tanács határozatát, mint például Izrael. „Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének — mondotta Wald­heim — lehet szerepe és kell is, hogy legyen szerepe azokban az erőfeszítésekben, amelyek a kö­zel-keleti kérdés megoldására irányulnak. Ezért én Jarring missziójának folytatása mellett vagyok. Kértem tehát Jarringot, hogy augusztus elején térjen vissza New York-ba és újra te­gyen erőfeszítéseket Hogy miiért nem emeli fel hangját az ENSZ az észak-íror­szági nép védelmében, amikor ott vérontás folyik, Waldheim így válaszolt: „Felajánlottam a közvetítést és az ENSZ segítségét, de az angol kormány az alapokmány egyik cikkelyére hivatkozva ki­jelentette, hogy ez egy ENSZ- tagállam belügye és ezzel eluta­sította a világszervezet közre­működését.” (TASZSZ) KGST-összefogással épül az Uszty-llimszk-i cellulózkamblnát Bulgária, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió tervhivatali elnö­kei egyezményt írtak alá a Szovjetunió szibériai területén az Angara-folyó partján, Uszty- :■ Ilimszkben létesítendő 50o ezer tonna kapacitású celulózkombí- nát felépítéséről. Az aláírt szer. ződés 1990-ig szól, de a Szovjet­unió további 20 évre biztosítja a cellulózszállításokat. A KGST-államok közös össze­fogása lehetővé teszi az érdekelt országok jobb cellulózellátását, amely a jó minőségű papírgyár­tás alapja. A Szovjetunió 50 év­re elegendő fenyőfakészletet és , villamosenergiát bocsát az üzem rendelkezésére. Elvégzi a kom­binát tervezési, építési munkála­tait, biztosítja az üzem működé, j sének feltételeit. A beruházásban résztvevő többi ország gépek, berendezések, építőipari szerke­zetek, különböző áruk szállításá­val .tervezési és műszaki szol­gáltatások nyújtásával járul hozzá a cellulózgyár 1979-ben meginduló termeléséhez. Hazánk számára ez a beruhá. zás lehetővé teszi papíriparunk fejlesztését, egyre több jó minő­ségű papír előállítását. A cellu­lóztermelésből való részesedést a szovjet kormány képviselőivel folytatandó kétoldalú tárgyalá­sok során fogják rögzíteni. Nép­gazdaságunk távlati igényei, az általunk biztosítható áruszállítá­sok határozzák meg a cellulóz­üzem termeléséből való részese, désünk nagyságrendjét. 2 Július 23-án, az egyiptomi forradalom 20. évfordulóján nem ünnepi díszszemlét tarta­nak, hanem hadgyakorlatot a szuezi fronton, jelenti a csütör­töki Al Ahram. A hadgyakor­latot megtekinti a köztársasági elnök, valamint az Arab Szo­cialista Unió országos kongresz- szusára érkezett körülbelül ezer küldött. Az elnök és a kongresz- szusi küldöttek később talál­koznak a tisztekkel és kato­nákkal. Asraf Marvan, Szadat elnök belbiztonsági és hírszerző ügyek­ben illetékes titkára szerdán este Kadhafi ezredes üzeneté­vel hazaérkezett Líbiából. Mar­van egy hét leforgása alatt két ízben is járt Tripoliban; egyik alkalommal föltehetően a líbiai vezetés belső ellentételei­nek elsimítására küldte Szadat, most másodízben pedig üzene­tet vitt Kadhafinak a legutób­bi egyiptomi eseményekről. Khartoumbán hivatalosan kö­zölték, hogv szerdáő a Szudáni Szocialista Upió Politikai Bi­zottsága és a kormány együt­tes ülésén elhatározták, a szu­dáni—amerikai diplomáciai kapcsolatok — már korábban jelzett — újrafelvételét. Ezt a lépést a kairói sajtó annak idején — mint jelentettük — hevesen bírálta. (AFP) 1972. JÜL1US 21. Dr. Bíró József, külkereske­delmi miniszter a mezőgazda- sági és ipari termékek eredet- védelméről szóló magyar—oszt­rák megállapodás aláírására csütörtökön Bécsbe utazott. Ott- tartózkodása alatt megbeszélé­seiket folytat dr. Josef Stari- bacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszterrel, a két ország közötti gazdasági kap­csolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről. (MTI) Schröder sajtóértekezlete A kínai fővárosban tartózko­dó Gerhard Schröder, a Bun­destag külügyi bizottságának elnöke szerdán Csou En-laj kí­nai . kormányfővel folytatott kétórás megbeszélés után új­ságíróknak kijelentette, hogy „mindkét fél szorosabbra akar­ja fűzni kapcsolatait egymás­sal”, s hozzátette, hogy Peking Kissinger beszámolt Nixonnak Hat és fél órás megbeszélést tartott szerdán Párizsban Hen­ry Kissinger, Nixon elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója Le Due Tho-val, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagjával, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttségé­nek különleges tanácsadójával és Xuan Thuyval, a párzsi né­gyes értekezleten résztvevő VDK-kuldöttség vezetőjével —, közölte a washingtoni Fehér Ház szóvivője. „Tervbe vették, hogy további megbeszéléseket tartanak.” Ronald Ziegler szóvivő hoz­záfűzte: Kissinger szerdán a késő esti órákban Párizsból visszautazott Washingtonba, hogy a VDK megbízottaival tartott megbeszéléseiről be­számoljon Nixon élrvöknék. Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó időközben vissza­érkezett Washingtonba. Nyom­ban hazaérkezése után beszá­molt Nixon elnöknek párizsi bizalmas megbeszéléseiről. A szerdai megbeszélésre mintegy kéthónapos szünet után került sor. (Reuter) nem támaszt előfeltételeket a két állam közötti kapcsolatok normalizálása elé. Sajtótájékoztatóján Schröder hangsúlyozta, hogy nem kor­mányképviselőként tartózkodik Pekingben, hanem a Bundestag külügyi bizottsága elnökeként kapta meghívását a kínai fő­városba, s ilymódon látogatása „bizonyos mértékben” pártok feletti jellegű”. A Bundestag külügyi bizott­ságának elnöke, aki szombat óta tartózkodik Pekingben, pén­teken egyhetes vidéki látoga­tásra indul, melynek során el­látogat az északkeleti iparvá­rosokba, majd délen Ndnking, Hancsou és Sanghaj vendége lesz. Csiao Kuang-hua kínai kül- ügyminiszterheíyéttes csütörtö­kön több mint háromórás meg­beszélést folytatott a Peking­ben vendégeskedő Gerhard Schröderrel. A nyugatnémet küldöttséghez közelálló források szerint a kül- ■ügyminiszterhelyettessel való találkozó nem szerepelt a Bun­destag külügyi bizottsága elnö­kének előzetes programjában. (Reuter) lis a Szovjetunióban O A TU—134-es 11 ezer méter magasban 960 kilométer órán­kénti sebességgel száguldott Moszkva felé. Ám nekünk, uta­soknak egyáltalában nem tűnt száguldásnak ez a sebesség. Sőt, néha mintha mozdulatla­nul álltunk volna ..a levegőben. De a tájakat azért lassan ma­gunk mögött hagytuk és nem­sokára már a Kárpátok fölé értünk. Erre a nagykiterjedésű erdőkből következtettünk. Ab­ból is, hogy a települések kes­kenyek és kigyóvonalban el­nyúltak. Máskülönben a he­gyek, völgyek egy síkban lát­szanak. A Magyar Üjságírók Orszá­gos Szövetsége küldöttségének egyik tagjaként utaztam Simon Ferenccel, a Magyar Rádió mezőgazdasági rovatának (és a küldöttségnek is) a vezetőjé­vel, valamint Maiiát Árpáddal, a Népszava ipari rovatának a vezetőjével. Nekik nem jelen­tett különösebb újdonságot ez a repülőút) mert már jártak a Szovjetunióban, sőt Európa és Afrika más országaiban Is. így aztán kissé csodálkoztak, hogy engem mennyire elragadtat a sok látványosság. A felhő, amely néhol egybefüggően hó­mezőnek látszott, csak itt-ott emelkedtek ki belőle „jéghe­gyek”. Másutt csupa „jéghegy” köpött haladtunk, s egybe-egy- be a TU—134-es is belefúró­dott. Amikor kijutottunk belő­le, ismét sütött a nap s alat­tunk megjelentek a különböző színű és alakú szántóföldek, a rétek, az erdők, a folyók, a ta­vak, a kisebb-nagyobb telepü­lések. Ilyen magasságból ter­mészetesen semmiféle mozgást sem láttunk. K^t órai út után kezdtünk leereszkedni. Áttörtük a felhő­réteget, s néhány ezer méter­ről már jól kivehetők voltak av erdők fái, a házak, a széles utakon a nagyobb járművek. Egy vonatot is megpillantot­tunk. Aztán egyszer csak a Sere- metyevói repülőtérre érkez­tünk. A TU—134-es simán ért földet és jó pár száz métert futott a betonpályán. Megérkezés Moszkvába A repülőtéren tolmács várt ránk, aki innen gépkocsin a moszkvai Ukrajna szállóba kí­sért bennünket. Az úton sze­reztem az első benyomásokat a 7 milliós fővárosról. Lenyűgö­zően hatottak rám a széles utak, az egy irányban három sávon közíekerő járművek so­kasága, a hatalmas, néhol 20 emeletnél is magasabb épüle­tek, a parkok, a terek, a hagy­makupolás templomok. Amit eddig csak fényképeken láttam, íme egyszeriben életre kelt. De mennyivel szebb, érdekesebb a valóság! A szálloda óriási tornyos épülettömb a Moszkva folyó közelében. Szemben a túlsó parton, a Kalinyin sugárúton áll a KGST-palota. A sugárút egyenesen a Kreml-hez vezet. Az Ukrajna szállodát mi tré­fásan Bábel tornyához hason­lítottuk. Nem is annyira az épület égbenyúló tornya, mint inkább a sokfajta nyelvet be­szélő vendégei miatt. Mert ta­lálkozhatunk itt angolokkal, franciákkal, németekkel, japá­nokkal, svédekkel, jugoszlávok- kal, csehekkel és ki tudja még, hogy milyen nemzetbeliekkel. Akadt jó néhány magyar is. Jöttek, mentek a Moszkvára és a Szovjetunióra kíváncsi turis­ták. A legtöbben repülőn ér­keztek, de a szálloda előtt ál­ló külföldi autóbuszokból arra lehetett következtetni, hogy egyes csoportok a hosszabb, de „stabilabb’ földi megközelítést választották. Kilencedik emeleti szobám, amelynek ablaka a Kutuzov sugárútra nézett, jó kilátást nyújtott Moszkvára. Legalább­is egy .részére. Mert nem hi­szem, hogy valahonnan is bete­kinthető az egész város, leg­:;ssi»as m Leszállás előtt a TU-gép.

Next

/
Thumbnails
Contents