Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

Elutazott hazánktól U Ne Win Kosos közleményt adtak ki a látogatásról Szerdán délután elutazott Ma­gyarországról U Ne Win, a Bur­mái Unió Forradalmi Tanácsá­nak elnöke, miniszterelnök, aki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására baráti látogatást lett hazánkban. A burmai áll ant­es kormányfővel együtt elutazott kísérete is. A búcsúztatásra a magyar és burmai zászlókkal, búcsúfelira­tokkal díszített Feiiheegyi repü­lőtéren megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, valamint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Bonder Józseí, Ke­Schröder befejezte kínai látogatását Csou En-laj kínai miniszter- elnök szerdán Fekingben fogad­ta Gerhard ßchrödcrt, a nyugat­német parlament külügyi bizott­ságának elnökét A megbeszélé­sen részt vett Csiao Kuan-hua külügyminiszterhelyettes is. A megbeszélésről kiadott hi. vatalos közlemény szerint Csou En-laj és Schröder nemzetközi politikai kérdésekről tanácsko­zott, különös teki.ntettel az euró­pai problémákra. Pekingi politi­kai források úgy tudják, hogy Kína és az NSZK kész tárgyaló sokat kezdeni a diplomácai kap­csolatok felvételéről. Schröder szerdán befejezte pekingi láto­gatását. (UPI) serű Jánosné, Péter János, a kormány tagjai, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság ran. gooni nagykövete, s a politikai élet több más vezető személyi­sége. Losonczi Pál és Fock Jenő szí vélyes, baráti kézfogással búcsú­zott a burmai állam- és kor­mányfőtől, majd a repülőgép néhány perc múlva a magasba emelkedett. U Ne Win az ország légterét elhagyva táviratban mondott köszönetét Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének a szívélyes magyarországi ven­déglátásért. • * » U Ne Win, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsa elnökének és miniszterelnökének a Ma­gyar Népköztársaságban 1972. júliusában tett látogatásáról közös közleményt adtak ki. (MTI) 1 Koszigin fogadta az ENSZ-főtitkárt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben fogadta Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkárt, aki ez idő szerint a szovjet kormány meg­hívására tesz látogatást a Szov­jetunióban. , A megbeszéléseken áttekintet­ték a világszervezetnek a nem­zetközi béke és biztonság fenn­tartására irányuló erőfeszítéseit, valamint más területeken vég­zett tevékenységét. Megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet idő­szerű problémáit is. Koszigin kijelentette, hegy a szovjet kormány változatlanul támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének ama erőfeszíté­seit. amelyek a nemzetközi eny­hülést és az államok közötti együttműködés fejlesztését cé lozzák az ENSZ alapokmányá­ban foglalt elveknek megfelelő­en. Kurt Waldheim megelége­déssel vette tudomásul a szovjet miniszterelnök nyilatkozatát (TASZSZ) < Megkezdte munkáját a Román Kommunista Párt országos értekezlete Szerdán délelőtt Bukarestben, a kongresszusi palota nagyter­mében megnyílt a Román Kom­munista Párt három napig tar­tó országos értekezlete. A Köz­ponti Bizottság nevében Nico- lae Ceausescu, főtitkár üdvözöl­te a konferencia 2200 küldöttét, valamint a több száz meghívott vendéget. Az értekezlet napi­rendje így hangzik: „Románia gazdasági, társadalmi fejlődése a következő években és e fej­lődés távlatai; — a társadalom tervszerű vezetésének tökéletes! tése és a szocialista demokrácia kibővítése; — a párt vezető szerepének fokozása a szocializ­mus és a kommunizmus építé­sében — a párt és az állam nemzetközi tevékenysége”. Az ünnepélyes megnyitás és a konferencia munkáját irányító szervek megválasztása után Ni- colae Ceausescu, az RKP főtit­kára az értekezlet elé terjesztet­te a Központi Bizottság beszá­molóját (MTI) Sajtóértekezletet tartott Tanaka miniszterelnök Tanaka Kakuei japán mi­niszterelnök, aki július 7-én lé­pett hivatalba, szerdán megtar­totta első nyilvános sajtóérte­kezletét. Waldheim Moszkvában A szenátus hadügyi bizottsá­gában beszédet mondott Gerald Smith, a SALT-tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezetője, Kijelentette, hogy Moszkvában nagy fontosságú dokumentumokat írtak alá, s kifejezte reményét, hogy a kö­zeljövőben megkezdődhet az amerikai—szovjet tárgyalások második szakasza. amelyen mindkét fél „mindent felölelő megállapodásra” fog törekedni a stratégiai fegyverzet korláto­zását illetően. (MTI) Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára a szovjet kormány meghí­vására Moszkvában tartózkodik. Képünkön: Andrej Gromiko kül­ügyminiszter és más hivatalos személyek társaságában az ENSZ-főtitkár. II Biztonsági Tanács követeli az elrabolt tisztek hazaengedését Kedden este Szíria és Libanon ismételt kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa június 16-án hozott határozatának sorsát. E határo­zat, mint emlékezetes, a libano­ni területről elrabolt szíriai és libanoni katonatisztek azonnali visszaszolgáltatására szólította fel Izraelt, s szankciókat helye­zett kilátásba arra az esetre, ha Izrael vonakodna érvényt sze­rezni a tanács döntésének. Az elrabolt tisztek mindmáig nem kerültek vissza országukba. Ezért — hangoztatta Torna szí­ried ENSZ-nagykövet a BT vi­tájában — Izraelt el kell ítélni, s az elrabolt emberek azonnali, feltétlen visszaszolgáltatására felszólítani. (MTI) A Gyulai Vasipari Szövetkezet FELVESZ: gépkocsikísérőket (rakodókat), szerszámlakatos, lakatos, hegesztő és öntő szakmunkásokat és segédmunkásokat. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZÉS: a szövetkezet Dobozi úti osztályon* telepén a munkaügyi 363575 Tizennyolc év tanulsága Ez a nap világszerte a szoli­daritást jelképezi a vietnami nép ügyével. Az erkölcsi és az anya­gi támogatásra szükség is van mindaddig, amíg Indokína né­pei meg nem szabadulnak az amerikai imperialistáktól és ön­állóan, külső befolyástól mente­sen nem építhetik hazájukat. A kommunista és munkáspár­tok 1969. évi moszkvai tanács­kozásán 75 testvérpárt döntött úgy. hogy július 20-át a vietna­mi s2olidaritás nemzetközi nap­jává nyilvánítja. Emlékeztetve arra, hogy 1954. július 20-án Ír­ták alá Genfben az általános fegyverszüneti egyezményt. Ak­kor megcsillant a lehetősége an­nak, hogy ez a nagyszerű nép, amely hősiességével, kitartásá­val kivívta az egész emberiség elismerését, és csodálatát, eljut az igazi szabadság, a békés al­kotó munka korszakába. Hamar szertefoszlott azonban a remény, hiszen a baljós jelek már Genfben érezhetőek voltak, amikor Dulles, az Egyesült Ál­lamok kormányának akkori külügyminisztere megtagadta a genfi egyezmény aláírását. Ei­senhower amerikai elnök pedig sietett kijelenteni: „Az Egyesült Államok nem vett részt az ér­tekezlet határozatainak megho­zatalában, s azok nem kötik őt.” Néhány évvel, később köny­vében ezt írta: „Azok az indokí­nai ügyekben jól tájékozott em­berek, akikkel .beszéltem, vagy leveleztem, kivétel nélkül egyet­értettek abban, hogy ha akkor választásokra került volna sor, a lakosságnak valószínűleg 80 százaléka nem Bao Daira (a francia gyarmatosítók jelöltjére — a Szerk.), hanem a kommu­nista Ho Si Minh-re szavazott volna”. Washingtonban tehát már ak­kor elhatározták, hogy a régi gyarmatosítók helyét ők foglal­ják el Indokínában. Tulajdon­képpen 18 évvel ezelőtt már Genfben megkezdődött az ame­rikai imperializmus legszégyen- teljesebb háborújának előkészí­tése, amely minden eddiginél barbárabb jelleget öltött nap­jainkban a blokáddal, a B—52- esek szőnyegbombázásával, a gyermekek, asszonyok válogatás nélküli legyilkolásával. És most döbbenetesebb vandalizmussal A japán—kínai kapcsolatók várható alakulásáról szólva a miniszterelnök kijelentette, hogy megnyílt a lehetőség a két ország kapcsolatainak nor­malizálására, s amikor eljön az ideje, kész személyesen is Kí­nába látogatni. Hozzátette, hogy ugyanakkor Tokió nem­zetközi repülőtere is nyitva áll, — mintegy arra célozva, hogy szívesen látja majd a kí­nai vezetőket is Japánban. Kül­földi megfigyelőknek feltűnt, hogy ez volt az első eset, ami­kor egy japán miniszterelnök sajtóértekezletén a Kínai Nép- köztársaság képviseletében há­rom újságíró is megjelent. Azoik azonban, akik azt várták, hogy Tanaka nyilvánosan elkötelezi magát a kapcsolatok rendezésé­nek kínai előfeltételei mellett, csalódtak. A miniszterelnök csupán arra szorítkozott, hogy kijelentse, teljes mértékben „megérti”' a' kínai álláspontot. (Mint ismeretes. a rendezés három kínai feltétele a követ­kező: 1. Japán ismerje el, hogy a Kínai Népköztársaság kor­mánya Kína egyetlen törvényes képviselője 2. Tajvan a Kí­nai Népköztársaság területének része. 3. A japán—tajvani bé­keszerződést hatálytalanítani kell) Ami Tajvan jövőjét il­leti, Tanaka véleménye sze­rint ennek a kérdésnek az el­döntése Kínára, Japánra és Taj­vanra tartozik. (MTI) a munkát, az életet jelentő gá­takat pusztítják. A vietnami háború a genfi egyezmény semmibevételével kezdődött, indokolt tehát, hogy a vietnami béke létrehozásának feltételét a genfi egyezmény lé­nyegéhez való visszatérésben keressük. A megoldást, a genfi szellemet leginkább a Dél-viet­nami Ideiglenes Forradalmi kormány hétpontos javaslata fejezi ki, amikor a kivezető út alapvető követelményének az amerikai csapatok teljes kivo­nását, a kivonás határidejének pontos megjelölését, a külföldi beavatkozástól mentes nemzeti egyetértés kormányának létre­hozását jelöli meg. Thieunák és terrorapparátusának távoznia kell! A Vietnam melletti szoli­daritás napján támogatják ezt a követeltést szerte a világon az indokínai népek barátai és tisz­telői. És ez a követelés mind erősebbé válik, hogy az indokí­nai népek elnyerjék az oly sok vérrel megszenvedett jogukat a szabadságra. A világpolitika egyik sorsdön­tő háborúja folyik a távoli föld­részen. Olyan háború, amely­ben az állásfoglalás megmutat­ja. hogy ki van az igazság mel- . lett, és ki áll a jogfosztás, a barbarizmus, az agresszió olda­SALT

Next

/
Thumbnails
Contents