Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

A törvényesség másik oldala Egy községben történt,, hogy a vihar kidöntött egy fát, amely történetesen a kerítés közelében állt. Tetézte a bajt, hogy a fa nem gazdájának, hanem a szom­szédnak a portájára zuhant, ki- döntve közben a kerítést is. S mert a baj nem jár egyedül, olyan két szomszéd között esett meg mindez, akik nem voltak egymással beszélő viszonyban. Jó ok volt tehát a pereskedésre. Az elsőfokú bíróság a károsult keresetének helyt adott; a ki­dőlt fa gazdája fellebbezett, no­ha jól tudta, hogy másodfokon sem adnak neki igazat. A következő eset viszont vá­rosban történt: egy alkalmazott az éjszakai műszakban — ela­ludt. Csak a véletlenen múlt, hogy a rábízott értékekben még­sem esett kár. Miután már jóné- hány kisebb-nagyobb fegyelme­zetlenséget korábban is elköve­tett és fegyelmi büntetést is ka­pott. sőt figyelmeztették, hogy legközelebb elbocsátják — az ügyből felmondás lett. Semmi kétsége sem volt az illetőnek afelől, hogy az elbocsátást meg­érdemelté, mégis, azonnal bead­ta fellebbezését a vállalati mun­kaügyi döntőbizottsághoz, s amikor ettől a szervtől elutasító választ kapott, a területi dön­tőbizottsághoz fordult. Látszólag a két ügynek sem­mi köze nincs egymáshoz, a lé­nyeget tekintve azonban na­gyon is hasonló a két eset: mindkettőnél valaki visszaélt jo. gaival. S ebből a szempontból még az is közömbös, hogy állam­polgári, tulajdonosi vagy mun­kavállalói jogokról van-e szó. Tévedés ne essék: mindenkinek joga van áhhoz, hogy keresse az igazságát, s ha sérelem érte, azt orvosolják. De a joggal való visszaélés, ha valaki eleve igaz­ságtalan ügyben, csupán indu­lataitól hajtva szaporítja az ak­tákat, hátráltatja a hivatalok ér. demi munkáját, bosszúságot, kért, többletmunkát okoz állami és társadalmi szerveknek, hiva­taloknak. Több mint hét évvel ezelőtt, a .’010/1965. számú határozatával intézkedett a kormány a pa­naszügyek intézésének tovább­fejlesztéséről. Ez a határozat ki­mondja, hogy minden hivatal, intézmény köteles a hozzá be­érkezett panaszokat megvizsgál­ni és azokra meghatározott időn belül érdemben válaszolni. Az esetek egy részénél bebi­zonyosodik, hogy a panasz jogos, az igazság kiderítése végett per. re is szükség van. az állampol­gárt — vagy közérdeket — sé­relem érte, amit orvosolni kell. A gyakorlat azonban azt mu­tatja, hogy ezeknek az ügyek­nek csak a kisebb része ilyen. Sokan vannak, akik „ért is meg­próbáljuk” felkiáltással mond­ják el és írják le ugyanazt az- ügyet tizedszer, vagy huszadszor is, minden illetékes — és illeték­telen — szerv, hivatal segítségét kérve. így élnek vissza az alaptalanul panaszkodók, a notórius peres­kedők a törvényadta joggal. Beadványaik, leveleik és min­den rendű-rangú irományaik el­olvasása, az abban foglaltak ki­vizsgálása, az érintettek újra meg újra való meghallgatása, jegyzőkönyvek felvétele stb. — mind rengeteg időt, fáradságot kíván, s nem utolsósorban sok pénzbe kerül az országnak. Űj törvényeket alkotott az országgyűlés legutóbbi, nyári ülésszakán: a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvénye­ket. Mindkettő hangsúlyozza, hogy a szocialista törvényessé­get nemcsak a törvénykezés szerveinek, de minden állami és társadalmi szervnek, valamennyi állampolgárnak védenie kell. Ez a védelem megkívánja, hogy mindenki korlátozás nélkül gya­korolhassa jogait, másrészt pe­dig azt, hogy a jogokkal senki ne éljen vissza. • Várkonyi Endre MÉRLEGEM A LAKÁSRENDELET Több mint másfél millió forint kedvezmény — Kisfizetésű, több gyermekes családok kapták a lakások jelentős részét Ä lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló jogszabályok egy évvel ezelőtt, 1971. július 1- én léptek életbe. Ezek a jogsza­bályok hosszabb távra szabták: » meg a feladatokat, azonban a:: j eltelt idő már lehetőségeket aő 1 bizonyos következtetések levo­nására. A legfontosabb irányel­vek érvényesítéséről Farkas Pál, a megyei tanács igazgatási i osz­tályának vezetője tájékoztatta lapunkat. Megállapítható, hogy a lakás­ügyi jogszabályok kedvező vissz­hangra találták a lakosság köré­ben. Időszerűnek, a lehetősé­gekhez képest igazságosnak tartják az új jogi rendelkezést.! Különösen helyeslést váltott ki a! lakbérek emelésével együtt járó! lakbér-hozzájárulás intézményé-1 nek bevezetése, amely a kezdeti 1 időszakban biztosítja a lakossági terhének arányos viselését. Ugyancsak kedvező volt a szo­ciálpolitikai kedvezményekkel kapcsolatos fogadtatás, amely a bérlakások juttatásánál fizeten­dő lakáshasználatbavételi díj összegét a családok létszámához, anyagi teherbíró képességéhez viszonyítva csökkenti. A kedve­zőbb pénzügyi feltételek hatása­ként az elmúlt évben megélén_ kült a magánlakás-építés, lakás­építő szövetkezetek alakultak, megnőtt az érdeklődés a külön­böző lakásépítési fonnák iránt. A lakásépítkezések -vállalati tá­mogatásáról szóló rendelkezések módosulása lehetővé tette a vállalatoknak, hogy , fokozottabb mértékben támo­gassák pénzügyi és egj'éb esz­közökkel is a dolgozóik lakás­hoz juttatását. Sajnálatos, hogy egyes vállala­tok még nem élnek ezekkel al lehetőségekkel! Viszonylag zökkenőmentesen bonyolódott lé a lakások felmé­rése, a lakbérek és a lakbér­hozzájárulás megállapítása. A lakbérek rendezésével kapcso­latosan az elmúlt év végéig megyénkben 9386 lakás felméré­sét végezték el. A megfelelő munkát igazolja, hogy a lakbér­közléshez, lakbér-hozzájárulás­hoz észrevétel, kifogás mindösz- sze 250 érkezett. Különösen, je­lentős és igazságosnak tartották az érdekeltek, hegy általában a tanácsi rendeletek, a tanácsi bérlakáshoz juttatás egyik lé­nyeges feltételét úgy állapították meg, hogy az igénylók egy családtagra jutó havi jövedelme 1300— 1500 forintnál több nem lehet, a tanácsi értékesítési lakások­nál pedig a havi 3000—3500 fo­rintot nem haladhatja meg. A lakásigények elbírálásánál is társadalmi bizottságok mű­ködtek közre. A jövedelemhatá­rok megállapításánál, túlmenő­en a tanácsok ren-deleteikben meghatározták az igényjogosult- ság egyéb feltételeit is. A több évtizedes lakásépítési lemara­dás azonban erős nyomot ha­gyott és a jelenlegi felgyorsult lakásépítési ütemhez viszonyít­va is magas a lakásigénylők száma. Általában azonban az a tapasztalat megyénkben is — mint országosan —, hogy az elő ző évekhez képest csökkent az új rendelet megjelenése óta a lakásigénylők száma. Például Békéscsabán a lakásigénylések megújítása előtt 2000, Gyulán 812, Szarvason 268 lakásigény_ lést tartottak nyilván. Most pe­dig sorrendben: 1575, 619, 103. A nyilvánosság biztosítása érdeké­ben a névjegyzéket 30 napra ki­függesztették, hogy a lakosság esetleges észrevételeit megtehes­se. Az észrevételek alapján dön­töttek a tanácsok végrehajtó bi­zottságai. Mindez lehetővé tette, hogy az 1971 év folyamán kiutalt 331 lakásból 183 fizikai dol­gozó részesüljön, melyből 110 a fiatal házas. Hasonlóan alakult a iakáshasz- .nálatbavételi díjak fizetése is. A négy várost vévé atapul 1971. július 1 és december 31 között a kiutalt lakások után járó díj 2 millió 285 ezer forint lett vol­na, ám a befizetésre kötelezett összeg csupán 650 ezer forint. Az összehasonlításból megálla­pítható, hogy jelentős szociálpoli­tikai kedvezményben részesültek az igénylők. Art is bizonyítja, hogy a kisfizetésű, több gyermekes családok részére utalták ki a lakások legnagyobb részéi, a társadalmi bizottságok javas­latai alapján. Az új jogszabályok gyakorlati alkalmazásának előkészítése rendkívül sok munkát okozott a tanácsoknak, de elérték, hogy megyénkben törvénysértő ta­nácsrendelet nem született, s mint már említettük igen kis számban fordultak elő panaszok. Az idei rendkívüli időjárás következtében minden növény­kultúra a szokásosnál korábban került földbe, gyorsabban fej­lődik, s hamarabb érik betaka­rításra. A rizstermesztő gazda­iuiliininniinnMBUimoiiimimilBuiiBMiummiuiiinunMiiiiiiiii.iiiiiwiiiii«iiiniiniiniHiiiiininMHi Nagy sikerrel mutatkozott be... Szarvason, a Justh Zsigmond Szövetkezeti Színjátszó Napok alkalmával a tótkomlós* úttörők túvószenekara. (Fotó: Balkus Imre) MAS HÁROM TITKÁR, HÁROM INTERJÚ (5. oldat) • TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL A MAGYAR TENGEK ÉRT (4. oldal) • JELENTÉS A BŰNÖZÉS ALAKULÁSÁRÓL <4. oldal) • ORVOSI MAGATARTÁS­RÓL, TITOKTARTÁSRÓL EMLÉKEZŐ SORTÜZ (3. oldal) Lemondott a finn kormány Rafael Paasio miniszterelnök személyesen tájékoztatta kabi­netjének döntéséről Kekkonen köztársasági elnököt. Lapzártá­ig nem érkezett jelentés a le­mondás pontos okáról, de egyes helsinki megfigyelők a gazda­sági problémákkal hozzák össze­függésbe. A szociáldemokrata kormány miniszterei hivataluk­ban maradnak az új kabinet megalakításáig. (MTI) ságokban ugyancsak a szokásos, nál korábban hajtott bugát e fontos ipari növény. A Körösi Állami Gazdaságban például, — ahol főleg a szarvasi nemesítési rizsfajták díszlenek ezer hold­nál nagyobb területen — már halászol a rizs. A betakarításig még sok károsodás érheti a nö­vényállományt, a pillanatnyi kép azonban jó termést ígér. Megkezdődött a paradicsomszezon a Békéscsabai Konzervgyárban Tegnap, július 19-én megér­keztek az első paradicsom-szál­lítmányok a Békéscsabai Kon- ) zervgyárba. Délig a békésszent- andrási Zalka Tsz 85, az elekí Lenin Tsz 70, a gerendási Búza­kalász Tsz pedig 40 mázsát adott át. A szállítás folytatódik és vár. hatóan a jövő héten már na­gyobb mennyiség érkezik. A gyárban naponta 75 vagon para­dicsom feldolgozására van lehe­tőség, az idei terv pedig 1 600 vagon. Egy-két nap múlva a . zöld­paprika szállítása is megkezdő­dik. A sárgabarack-feldolgozás ha. marosan befejeződik. Eddig 30 vagon konzerv készült. Jó ter­més van zöldbabból és uborká­ból, amelynek a feldolgozása már több mint egy hete tart. 4 szokásodnál két héttel korábban kalászol a rizs megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents