Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

Folytatódtak a magyar—bur mai tárgyalások U Ne Win vacsorát adott Losonczi Pál és Fock Jenő tiszteletére Kedden délelőtt az Ország­házban folytatódtak a magyar —burmai tárgyalások. Magyar részről a tárgyalá­son részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, df. Kós Péter, a Magyar Népköz- társaság rangooni nagykövete, Túri Ferenc, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője, Hackler Károly, a Külügymi­nisztérium főelőadója. Burmai részről a tárgyalá­son részt vett U Ne Win, a Burmai Unió Forradalmi Ta­nácsának elnöke, miniszterel­nök, U Ko Ko miniszterhe­lyettes, a forradalmi tanács és a minisztertanács titkára, U Vum Ko Hau, a Burmai Unió budapesti nagykövete és U Saw Hlaing protokollfőnök. U Ne Win, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnö­ke, miniszterelnök kedden va­csorát adott Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tisz­teletére. Az Elnöki Tanács és a Mi­nisztertanács elnökével együtt részt vett a vacsorán Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Bíró József, Bondor József, Czinege Lajos, Ilku Pál, Keserű Jánosné, Pé­ter János, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, s a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyi­sége. Részt vettek a vacsorán a burmai állam- és kormányfő kíséretének tagjai is. (MTI) Losonczi Pál és Kállai Gyula fogadta a VDK budapesti nagykövetét Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke kedden fogad­ta Hoang Cuongot, a Vietnmai Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetét, aki átnyúj­totta Ton Duc Thangnak, a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ság elnökének a genfi egyezmé­nyek küszöbön álló évfordulója alkalmából közzétett felhívását. Losonczi Pál és Kállai Gyula szívélyes beszélgetést folytatott­a nagykövettel, s biztosította ar­ról, hogy a magyar nép tovább­ra is mély együttérzéssel kíséri figyelemmel a hős vietnami nép harcát, s minden tőle telhető támogatást megad a végső győ­zelem kivívásához. Népünk mélységesen elítéli a vietnami nép ellen elkövetett amerikai bűntetteket, s kifejezi meggyőző­dését, hogy az amerikai impe­rialisták távózni kényszerülnek Indokínából és a vietnami nép igaz ügye győzelmet arat. (MTI) Okamoto a bíróság előtt Tel Avivban folytatódott a repülőtéri japán „halálkommandó” életben maradt tagjának K. Okamotónak bírósági tárgyalása. Megkezdődtek Gromiko és Waldheim tárgyalásai Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter kedden Moszkvá­ban fogadta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt. A meleg, bará­ti légkörben megtartott beszél­getés során áttekintették a vi­lágszervezet tevékenységét érin­tő kérdéseket és néhány más nemzetközi problémát. A szovjet fél ismét kifejezésre juttatta: támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mint fon­tos eszközt, amely arra hivatott, hogy hatékonyán előmozdítsa az időszerű nemzetközi politikai problémák rendezését a béke és a nemzetközi biztonság mege­rősítése érdekében. Kurt Waldheim megelégedés­sel vette tudomásul ezt a nyilat­kozatot. Gromiko külügyminiszter ked­den villásreggelit adott a világ- szervezet főtitkárának tiszteleté­re. Mindketten rövid beszédet mondtak (TASZSZ) Schiller pártot változtat? Kari Schiller volt nyugatné­met gazdasági és pénzügymi­niszter a nyugatnémet televízió­nak adott hétfői nyilatkozatá­ban nem zárta ki azt a lehető­séget, hogy pártot változtat, vágy kilép • a szociáldemokrata pártból. Megkérdezték tőle, visa- szavonul-e a politikától, tovább­ra is a szociáldemokrata pórt számára dolgozik, vagy megvál_ toztatja pártját? „Ez három le­hetőség volna és én most nem | akarom magam elkötelezni egyik mellett sem” — válaszolta Schil­ler. A volt gazdasági és pénzügy- miniszter más összefüggésben sejtetni engedte, hogy esetleg, „nem tér vissza a bonni szín­padra”. Persze, tette hozzá, „vannak még más lehetőségek is”. (DPA) Franco rendelele az utódlásról Franco tábornok, a spanyol állam- és kormányfő kedden rendeletet adott ki arról, hogy | halála vagy lemondása után az! ország állam- és kormányfői posztját különválasztják. Fran­co egyúttal Luis Carrero Blan­co tengernagyot, miniszterelnök­helyettest jelölte ki utódjául a kormányfői tisztségre. Blanco miniszterelnökhelyet­tes a rendelet értelmében akkor veheti át a kormány vezetését, amikor Juan Carlos trónörökös égy korábbi döntés szerint ál­lamfővé válik. Franco új döntése — hívja fel a figyelmet a Reuter-iroda —• a köztársasági Spanyolország el­len Indított fasiszta intervenció 36. évfordulóján látott napvilá­got. *** , Luis Carrero Blanco tenger­nagy miniszterelnökhelyettes 69 éves, harminc éve Franoo leg­közelebbi munkatársai közé tar­tozik. 1940-ben nevezték ki ál­lamtitkárnak és azóta egyfoly­tában a kormány tagja maradt. Dúsgazdag családból származik, amelynek Santanderben nagy birtókai vannak. (AFP) 9 USäMIBS 1973. JÚLIUS 19. A „nagyliét nyitánya” A nyugati sajtó „nagynét,”- nek nevezi azt a Közös Piac­cal kapcsolatos eseménysoroza­tot, amelynek a brit fővárosban' volt a nyitánya. Elbben az eseT- bem legfeljebb négynapos mun­kahétről beszélhetnénk, mert hétfőn és kedden a tagországok, illetve leendő tagországok pénz­ügyminiszteredé a szó London­ban, szerdán és csütörtökön pe­dig szélesebb minisztertanács ül össze, méghozzá a körülmé­nyek ismeretében meglehetősen igényesnek tűnő programmal; a hét derekán már az októberre Pá­rizsba összehívandó közöspiaci csúcsértekezlet napirendjéről szeretnének dönteni. De maradjunk a londoni nyi­tánynál. Ennek a konferenciának a résztvevők száma épúgy érde­kessége, mint a megvitatandó té­ma. Ezúttal ugyanis már közö­sen tanácskozik az eddigi hat) EGK-állam illetékes szakmi­nisztere annak a négy államnak' a képviselőjével, amelyek csak most nyernek bebocsátást a tö­mörülés sokáig zárva maradt kapui mögé. A téma pedig tágabb értelem _ j ben a nyugati világ valuláris J helyzete, konkrétabban viszont a dollárral kapcsolatos gondok. A hírügynökségek tudósítói em­lékeztetnek arra, hogy az el­múlt napokban nagyszabású spekulációs műveletek színhelye volt szinte minden nyugat-euró­pai főváros. Bizonyos manőve­rek hatalmas mennyiségű dollár felvásárlására késztették a ban­kokat. Ezt a folyamatot Párizsban vegyes érzelmekkel figyelik. Nem örülnek neki egyértelműen, mert a következmények megle­hetősen kiszámíthatatlanok. Azt viszont nem bánják, hogy a spe_ kulációk, felvásárlások elhúzó­dása, ismétlődése rádöbbentheti partnereiket arra, hogy a dilem­ma intézményes rendezést kí­ván. Elsősorban a francia fővá­rosban hangoztatják, hogy az edddigi intézkedések csak szép­ségtapasznak bizonyultak és ma­ga a nyugati valutáris rendszer van válságban. Nem tudni, mennyire sikerül Londonban elfogadtatni a fran. cia koncepciót. De az estleges döntés?, annak híján az ott ki­alakuló hangulat kétségtelenül- befolyásolja a „nagyhét” szerda­csütörtöki, brüsszeli folytatását is. ' Gátak és gátlástalanság A Centropress kedd esti kommentárja A genfi egyezmény aláírásá­nak tizennyolcadik évfordulója előtt Vietnammal kapcsolatban a szokásos híreket röpítették vi­lággá a hírügynökségek, a rádió- és televíziós stúdiók. Az ameri­kai légierő újabb nagyszabású szőnyegbombázásokat hajtott végre mind ; Észak-, mind Dél- Vietnam ellen. A nap egyetlen új híre viszont világszerte nagy figyelmet keltett: Melvin Laird, a Pentagon főnöke, Nixon hadügyminisztere beismerte azt, amit a Fehér Ház eddig szisz­tematikusan tagadott, de amit az egész világ úgyis tudott: azt, hogy az amerikai légierő bom­bázza az észak-vietnami gátakat. Laird vallomása nyilvánvaló­an azért következett be, mert az amerikai tagadás egyszerűen tarthatatlannak bizonyult. Ami­kor Nixon elnök még legutóbbi beszédében is kategórikusan ta­gadta az Észak-Vietnamban annyi ember életét évszázadok óta védelmező gátak elleni lé­gitámadásokat, az AP amerikai hírügynökség közölte egy svéd fotóriporter felvételét — a Vö­rös folyó gátrendszerének egyik megrongált Szakaszáról. És ez csak egy eset volt a sok közül. A miniszter beismerése után a Fehér Ház sem hallgathatott. Nyilván gondosan megkompo­nált munkamegosztás eredmé­nye, hogy előbb Laird mondta ki az igazságot, majd Ronald Ziegler, az elnök szóvivője kö­vetkezett, meglehetősen dodonai nyilatkozattal. Szerinte Nixon politikája ugyan kizárja (?) a gátak és zsilipek bombázását, de „véletlenül azért találat érhe­tett észak-vietnami vízügyi lé­tesítményeket”. A világnak egyik nyilatkozat sem okozott különösebb megle­petést, sem Laird beismerése, sem Ziegler ködösítési kísérlete. A kommentátorok emlékeztetnek arra, hogy immár kétszáz B—52- es és több taktikai bombázó tá­madja rendszeresen a VDK-t és Dél-Vietnamot, folyik a meteo­rológiai és a vegyi-háború, a he­tedik flotta legénysége meghá­romszorozódott. a • thaiföldi lé­gibázisok személyzete megsok­szorozódott az utóbbi hetekben. A gátak bombázása csak az egyik jele a gátlástalanság esz­kalációjának. Hétfő éjszaka Kolumbia lóvá-1 rosában meggyilkolták a bogo-l tai svéd nagykövetség első titká­rát, Kjell Hagglofot. A rendőr­ség és a szemtanúk szerint a diplomatát fehér Mércéd es ko­csijában három ismeretlen uta­sa közül az egyik lőtte nyakszir- ten. A három ember ezután ki­ugrott a kocsiból, majd egy kö­zelben várakozó tehergépkocsin elmenekült. Hagglof 29 éves volt és a jövő héten kellett volna kétéves ko­lumbiai szolgálat után elfoglal­nia új állomáshelyét Bonnban. Felesége és két kisgyermeke már Svédországban tartózkodik és a bogotai svéd nagykövetségi tájékoztatása szerint Hagglof j éppen gépkocsiját készült eladni. Feltehető, hogy a merénylők! gépkocsi vásárlás ürügyén vették fel vele a kapcsolatot. Bár tet­tük okát még homály fedi, az a feltevés, hogy egyszerű autótol- vajok lettek volna, megdőlt, hi­szen a gépkocsi a helyszínen maradt Kjell Hagglof meggyilkolása időben egybeesik Karl Staff S5 éves svéd. állampolgár Bogotá­ban történt letartóztatásával. A helyi biztonsági szervek azzal gyanúsítják, hogy gerillákkal tar­tott fenn kapcsolatot. Három órával Hagglof meggyilkolása után Bogotában ugyancsak gyil­kosság áldozatául esett Kari Ivar Reingold svéd újságíró, aki megbízatása szerint kolumbiai gerillacscportokkal vette fel a kapcsolatot és azokról készült leadni jelentését. (UPI) \ Kolumbiában meggyilkoltak egy svéd diplomatát

Next

/
Thumbnails
Contents