Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
Idegenforgalom és hétvégi pihenő As utóbbi években növekszik Békés megye idegenforgalma. A múlt esztendőben — állapítja meg a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága — már 80 csehszlovák autóbusz utasai vették igénybe a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat szállodáit. szolgáltatásait. A csehszlovák turisták a Fekete- tenger romániai és bulgáriai partjára utazkak. Ütközben nálunk pihenték, ismerkedtek Békéscsaba és Gyula nevezetességeivel. Idegenforgalom tekintetében nálunk csak az átutazók jöhetnek számításba. Itteni pihenésre kevés külföldi turista ragad meg. Vajon miért? A magyarázat egyszerű. Békés megye, a Körös-völgy kulturális, munkásmozgalmi életét, múltját, természeti szépségeit a külföldiek, de nyugodtan mondhatjuk, hogy hazánk fiai, közelebbről a Békés megyeiek közül is csak kevesen ismerik. Ennek az a magyarázata, hogy a korábbi években nem volt megfelelő színvonalú az idegenforgalmat szolgáló propagandánk. Megyénk idegenforgalma a je. lenleginél több is lehetne, ha városainkban a szállodai és a vendéglátóipari ellátás színvonala meghaladná a mostanit. Az I átutazók nem tudhatják, hogy j Szarvason, az Árpád-étteremben vagy a békéscsabai Kis-tölgyfa- csárdában, a Veszely-csárdában, a Körös-szállóban, a Csaba-étte- remben, a gyulai Komlóban, a Gulyás-csárdában milyen speciális tájjellegű ételeket főznek. Na. gyón sok külföldi turista azért nem áll meg az előbbi helyeken, mert egyszerűen nincs tudomása, arról, hogy a Békés megyei vendéglátástól mit kaphat. Helyes és jó lenne, ha a szövetkezeti és az állami vendéglátóipar kicsit többet hallatna magáról, A kamuti tsz éttermébe gyakran érkeznek külföldiek. Valamennyien Békéscsabáról utaznak Kamutra, nem sajnálják az időt és a fáradságot, mert a színvonalas ellátás és a jó muzsika mindenért kárpótol ja őket Pedig Kamut kiesik az idegenforgalom útvonalából! A külföldiek és a belföldiek, ha erre járnak, mégis megszakítják útvonalukat és néhány órát ebben a fejlődő kis községben boldogan eltöltenek. Csak kérdés lehet, hogy a nagy forgalmat lebonyolító Gyula, Békéscsaba, a szarvasi út mentén levő szövetkezeti és vendég, látóipari egységek miért nem tudják kötni úgy a vendégeket, mint a kamutiak? Tudjuk. hogy a külföldi turistákat elsősorban a természeti szépség, a kirándulás öröme, ezek között az olcsó táplálkozás és szórakozás lehetősége hozza Magyarországra. Az utazáshoz nagyon sok energia szükséges, s ehhez semmiféleképpen sem elegendő az, amit menüben néhány forintért tálalnak. Talán az adja a legnagyobb problémát, hogy a szövetkezeti és az állami vendéglátóiparban A Békéscsabai Építő, és EpUletkarbantartó Ktsz felvesz férfi segédmunkásokat es éjjeliőröket Jelentkezés a Kétegyházi úti telepen. 413225 az ételadagokat annyira minimálisra csökkentették, hogy az csak kóstolónak felel meg. Márpedig a turista, ha nem is jól akar lakni, de enni óhajt. Ezért szívesebben fizet többet az élelmezésért, csak ebéd után ne kelljen a Közértbe rohannia, hogy valami tartalmasat vásároljon. Levonható ebből olyan következtetés is, ha több turistát szeretnénk ven-, dégül látni, akkor az igen olcsó ételadagok mellett a speciális tájjellegű ételeket is ajánlanunk kellene. És itt a bökkenő. Nagyon kevés idegen nyelvhez értő felszolgáló dolgozik a vendéglátóiparban. Áz ékelek ajánlása tehát szegényes, nem beszélve az egyéb programokról. Érdemes lenne kicsit közelebbről megvizsgálni a turizmus lehetőségeinek jobb kihasználását a Körösök térségében. A termelési és ellátási bizottság tulajdonképpen ezt tette és ilyen ajánlásokat fogalmazott meg többek között: A vendéglátó egységeket fenntartó intézmények fordítsanak nagyobb gondot szolgáltatásaik reklámozására. A megyében nagyon kevés olyan táblát találni, amely az idegen- forgalmat irányítja. Az út mentén épült csárdáit: mellett ezért hajtanak el az autósok, motorosok. Többek között a betyár-romantikájáról híres Kondorosi- csárdának sincs különösebb reklámtáblája. Az esetek többségében hiányzik a nem magyar nyelvű idegenforgalmi propaganda anyag. Hogyan akarjuk a külföldit arra kérni, hogy valamelyik városunkban vagy községünkben ezt, vagy azt nézze meg, ha nem az anyanyelvén szólunk hozzá? A magyar nyelvet nagyon kevés átutazó turista beszéli. Éppen ezért nagyon is indokolt lenne, hogy az útmenti csárdákban, a határátkelő-helyeken levő vendéglátó-egységekben a turizmus összes kérdéseire a külföldi megnyugtató választ kapjon. Most már mind égetőbb a hétvégi pihenő szervezése is. A dolgozók — lakjanak bérházban vagy családi házban — igénylik a hétvégi kikapcsolódást. Honfitársaink érdeklődési köre a hétvégi pihénők iránt megoszlik. Egyre többen látogatják a fürdőjéről nevezetes Gyulát, Orosházát és Békéscsabát. Van. nak, akik a' Körösök szépségeiben györíyörködnek, horgásznak, vagy éppen a kijelölt helyen fü- rödnek. És itt meg kell állnunk. A Körösök vízfelületét sportolási célra még mindig nem használjuk ki rangjának megfelelően. A békési duzzasztó fölött levő folyószakasz Szanazugig Európában páratlanul egyenes víztükröt biztosít sportolási célra. Sem kajak-, sem csónak-versenyeket eddig még nem bonyolítottak itt le, pedig az egyenes folyószakasz a nagy víztükörrel erre fölöttébb alkalmas lenne. Akadnak emberek, akik a hétvégi pihenőt szívesen töltelék víkendtelken a Körösök mentén, vagy valamelyik város szomszédságában. De erre, ilyen hétvégi pihenőre csak igen keve. sen gondolhatnak. Pedig a Kettős-Körös dobozi, gerlai, békési, mezőberényi, köröstarcsai, a Hármas-Körös gyomai, szarvasi, békósszentandrási szakasza valósággal kínálja a hétvégi teleit, osztás lehetőségét. “Helyi tanácsainknak bátrabban kellene parcellázni. Jó lenne, ha az államigazgatási szervek támogatnák ezeket a helyi kezdeményezéseket, Oupsi Károly A nagy esőzések rendkívüli helyzetet teremtettek a zalai folyók mentén. Árad a Zala, a Korka, a Válieka. A Murán 483 centi- méteres vízállást mértek, amely 35 centiméterrel haladja meg a folyó eddigi legmagasabb vízszintjét. Képünkön: A Mura gátjánál folyik az árvízvédelmi munka. (MTI fotó—Erezi K. Gyula felv.—KS) Békéscsabán és Gyulán szeptember 1-tíil tejel és kakaót árusítanak az iskeiákban A Hajdú megyei Tejipari Vállalat békéscsabai üzeme—együttműködve a nagybánhegyesi Zal. ka Tsz tejüzemével — szeptember 1-tői Békéscsabán és Gyulán biztosítja az iskolák tanulóinak a kakaóval és tejjel való Miért nincs foganatja a NEB-vizsgálatnak? Immár közmondás számba megy: aki jól akar keresni, vállaljon gebint. De hallani más megfogábnazásban is: amíg a vendégek italoznak, addig az italboltosok tollasodnak. Régi tapasztalat igazolja, hogy a szóbeszédek nagyon csalókák. Nélkülözik a bizonyosságot s túlértékelik a látszatot. A szarvasi járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság a szarvasi, a kondo- rosi, a gyomai, az endrődi, valamint a Békésszentandrási ÁFÉSZ-eknél tartott vizsgálatai viszont azt igazolják, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél. A népi ellenőrök a járás 211 ÁFÉSZ-vendéglőjét vették gór- j cső alá. A szúrópróba-szerű el-! lenőrzések eredménye bizony nem ad alkalmat megnyugtató következtetésekre. Az összefoglaló NEB-jelentés reflektorfénnyel világítja meg a különféle visszaéléseket. A gyomai Vadász-csárdában két adag brassói aprópecsenye 15 deka helyett 9 deka volt. A súlycsonkítás 4o százalékos. A legtöbb rendellenességet azonban az italmérésnél tapasztaltak a népi ellenőrök. A szarvasi Halász-csárdában, aá Autócsárdában, a Vadászkürt vendéglőben, a 10-es számú italboltban, Ör- ménykúton a 2-es számú italboltban. a csabacsűdi Rózsafa vendéglőben, a Kondorosi ÁFÉSZ cukrászdában, a Kondorosi Csárdában, a Gyomai ÁFÉSZ 6-os számú bisztróban, a Halászkertben, az endrődi Hídfő, és a Napkeleti vendéglőben, valamint j a Békésszentandrási ÁFÉSZ esz. presszójában pontatlanul mertek, ki az italt. Természetesen a sajnálatos tévedés minden esetben a vendégek rovására történt. Ezenkívül a népi ellenőrök a szarvasi Vadászkürt és a csabacsűdi Rózsafa vendéglőben, valamint a gyomai Halászkertben a pálinka és a különféle likőrök minőségét is okkal kifogásolták. Hiszen az italok szesztartalma eltért az előírástól. Ugyancsak a vendégek rovására. Megállapításuk szerint ennek okát a szállító vállalatnál kell keresni. Né. hány vendéglőben a poharak hitelesítésével van a baj. De kifogásolhatók az étlapok is, sőt nem egy. esetben a számlák is. A NEB-jelentés nemcsak azért elgondolkoztató, mert a vizsgált 21 ÁFÉSZ vendéglő közül 14-ben a fogyasztókat károsító kiszolgálásra derítettek fényt a népi ellenőrök. Ennél is súlyosabban esik latba az a tény, hogy a szarvasi járási és városi NEB a fogyasztók érdekvédelméért évenként végzett vizsgálatait hasonló eredménnyel zárta. Sőt évről évre egyre súlyosabb eseteket derít fel. önkéntelenül adódik a kérdés: miért nincs foganatja a vizsgálatoknak? Nyilván azért, — és ezt a következtetést vonták le a népi ellenőrök is —, mert az ÁFÉSZ-ek vezetői nem fordítanak kellő gondot a belső ellenőrzésre. A NEB-jelentést ugyan mindenkor figyelembe vették. De hogyan? Hiszen a visszaélések hatását súroló rendellenességek megszüntetésére hathatós intézkedésit mindezideig nem hoztak. S ha netán valaki éllen eljártak, a humánumra hivatkozva, furcsa módon elnézőek voltak, A társadalom joggal várja el az ÁFÉSZ-ek vezetőitől, hogy a fogyasztókat védő jogszabályok, nak a belső ellenőrzések megszilárdításával érvényt szerezzenek. Nekik sem lehet közömbös. Hiszen a vendéglőben előforduló visszaélés az ÁFÉSZ-ek vezetőire is sötét árnyékot vet. (Serédi) éllátását. A 2 és fél decis flakonokban való árusítást a kereske. delem bonyolítja le, amely friss süteményről is gondoskodik. Számítás szerint a két város iskoláiban naponta mintegy 3500—4009 flakon lesz az igény. A békéscsabai tejüzem az idei I. félévben 26 százalékkal több tejet vásárolt fel,. mint tavaly hasonló időszakban, ami most már lehetővé teszi a lakosság igényeinek teljes kielégítését. Békéscsabán a fogyasztás kannás fejből tavaly óta 23 százalékkal csökkent, a polipok csomagolásúból viszont 46 százalékkal nőtt, A vállalathoz tartozó Berettyóújfalui Tejporgyárbn megkezdték az úgynevezett Turista tejpor gyártását, ami — 1 liter tejnek megfelelő csomagolásban — őszszel kerül az üzletekbe. A KISZ KB Intéző Bizottságának állásfoglalása Az ifjúság szocialista munka- versenymozgalma az elmúlt évtizedben jelentősen hozzájárult a társadalmi, gazdasági fejlődéshez, jóllehet az utóbbi években sok volt a mozgalomban a formális elem, s 'néha irreálisak voltak a vállalások, felajánlások — állapította meg a KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága, elemezve a fiatalok munkaverseny-mozgalmának helyzetét, megszabva a továbblépés teendőit. Az Intéző Bizottság szükséges, nek tartja az ifjúsági munkaver. seny általános rendszerének továbbfejlesztését. Növelni kell az ifjúság szeles tömegeinek részvételét a szocialista munkaver- seny-mozgalomban, különösen annak legnépszerűbb formájában, a szocialista brigádmozga. lomban. Munkaversenynek azok a kezdeményezések ismerhetők el, amelyek a népgazdasági célok. a vállalati, szövetkezeti tervek megvaiuaitasát a munkaköp követelményeket1 meghaladó mértékben segítik elő; erősítik a munka javítására irányuló újszerű törekvéseket, a dolgozók közötti kölcsönös segítség elvének érvényesülését; bővítik a munkások korszerű szakismere. teit, fejlesztik a munkaerkölcsöt. A szocialista munkaverseny- mozgalom elsősorban ott jó forma, ahol a feladatok konkrétan meghatározhatók, biztosított az eredmények reális számbavétele, ellenőrzése és értékelése. A mun. kahelyi KISZ-szervezeteknek ügyelniük kell, hogy ne szülessenek erőn felüli felajánlások, reálisak legyenek a vállalások. Az eredményesség alapvető feltétele: a verseny rendszeres és tervszerű szervezése, ellenőrzése. 1972. JULIUS m 3 I Áradnak a zalai f-oh/ők r, , ..... • * ” • , " ' ' ' * ÍT
