Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
MAs A MEGYEI TANÁCS VB- t) LÉSÉRŐL JELENTJÜK (4. oldal) • NEM LÉTEZŐ JOGSZABÁLYT NEM LEHET MEGSÉRTENI (5. oldal) Ne a mechanizmus számlájára! A tavalyinál ezer vagonnal több búzát vesz át az idén a Gabonafelvásárló Vállalat A betakarítás utolsó harmadához ért a megye mezőgazdasága Nagy feladatok sodrában élünk. Egyszerre dolgozunk a jelenért, a jövőért. A jelen gondjai közepette ellentmondásokat feloldva kell a jövőt alapozni. A gazdasági mechnizmus adta keretek között nagyobb felelősséget vállalva a helyi tennivalókban eligazodni. Nem könnyű dolog. De az élet, a fejlődés, a jövő iránti felelősség ezt követeli. Előkészítettük a reformot, nekivágtunk. Már benne élünk, benne vagyunk. . Látjuk, érezzük sikereit. Látjuk, hogy a nagyobb vállalati önállósággal élve hogyan bontakoznak ki a korábbi éveket túlszárnyaló munkasikerek, s ahol így van, hogyan javul érezhető módon is a dolgozók élet- és munkakörülménye, a becsületesen végzett munka elismerésével a munkahelyi közérzet, s érezzük,, hogy a kollektíva boldogulásával együtt boldogul a népgazdaság is. Látjuk, érezzük sikereit, de ezek fényében az árnyoldalait is. Az árnyoldalaiból talán többet, s ezt látvg türelmesen vagy türelmetlenül észrevételezünk, módosításokat sürgetünk. így jó ez. Ez segíti és serkenti jobban a központi, kormányzati szerveket az árnyoldalak felismerésében, azok megszüntetésében. Ámde hajlamosak vagyunk arra is, hogy minden gyarlóságot erre a számlára: a gazdasági mechanizmus számlájára írjunk. Gazdasági viszaélésekről hall az ember? Hamar elmondjuk: ezt hozta a mechanizmus! S ha jobban a dolgok mögé nézünk, akkor látjuk, hogy bizonyos „gyenge pontokat” kihasználva, a , mechanizmus szellemétől idegen gyakorlattal állunk szemben. Olyannal, amilyent semmilyen mechanizmus nem szentesített. Hát sugallóit vagy su- gall-e olyat szocialista gazdaságpolitikánk mechanizmusának szelleme, hogy drága pénzen fizetett, de hanyag ellenőrzés miatt, meg nem szolgált több millió forintos túlszámlázással épüljön meg a Tót- komlósi Sertéshústermelő Közös Vállalkozás telepe? Ilyet semmiesetre sem! Pusztán az történt,, hogy a szocialista vállalati, gazdálkodási politikával visszaélve a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat el nem végzett munkákért is milliókat számolt el. Az ellenőrzéssel megbízott MEZÖBER pedig — mivel a beruházási összeg egy százalékát kapta a. „szolgáltatás” fejében — a busásabb bevétel reményében szemet hunyt a visszaélés felett. Ilyen — tisztesség np essék — harácsolást nem szentesít a gazdasági mechanizmus szelleme! Ezek után önkéntelenül is ) adódik a kérdés: kik tehetnek ez ellen? Kik azok, akik gátat vethetnek a mechanizmus szellemétől idegen gyakorlatnak, szemléletnek? A példánál maradva, nevezetesen az építőipari vállalat pártbizottsága, pártszervezetei, kommunistái, ha más okból nem, talán abból a felismerésből, hogy ők is haragra gerjednek, ha mint megrendelőket vagy fogyasztókat hasonló károsodás éri. Ök is bosszúsak akkor, ha arról hallanak- olvasnak, hogy bizonyos emberek manipulációi miatt becsületesen dolgozó kollektívák anyagilag súlyosad károsodnak. Az ő' esetüknél maradva a legsúlyosabb károsodás, hogy egyesek felelőtlen tettei miatt egy egész vállalat s annak több ezres munkáshada került a szé- gyenpadra. A példa nem egyedülálló. Hányszor hallunk hasonlókat Ilyen alkalmakkor, ha megkérdezzük az üzem, a vállalat párt- szervezetének vezetőségét, titkárát, hogy miért történhetett, gyakran szimpla a válasz: egyszemélyi felelősség van, ez a vezető dolga. Szó se róla. A vállalat, üzem vezetője valóban személyében felelős a kollektíva munkájáért, de ez csak úgy lehet sikeres, ha igényli is a kollektív támogatást, az észrevételezést, másrészt csak úgy, ha a pártszervezet is követeli a beleszólási és javaslattevő jogot az általános vállalatpolitikai kérdésekben. Csak úgy, ha éberen őrködik és észrevételez akkor, ha a párt, a kormány gazdaság- politikájától idegen elvek és gyakorlatok érvényesülnek a vállalati gazdálkodás menetében. Talán nem került volna sor szanálási eljárásra a zsadányi Magyar-Lengyel Barátság Tsz- ben sem, ha a pártvezetőség és velük együtt a kommunisták hamarabb megálljt mondanak, s nem utólag, hanem már korábban követelik, hogy a vezfetés a hanyatló gazdasági tevékenység megszüntetésére jobban szívlelje meg a tagok javaslatát, bírálatát, emelje rangjára a szövetkezeti demokráciát és akadályozza meg, hogy egyesek, különösen a vezetők a közös kárán jogtalan előnyökhöz jussa- ’nak. Lehet, hogy a zsadányi esetet is a gazdasági mechanizmus számlájára írják egyesek. Pedig pusztán arról van szó, hogy e közösségben a kommunisták szeme láttára, az emberek észrevételeit figyelmen kívül hagyó, erkölcsiekre és anyagiakra is súlyosan kiható káros vezetői stílus nyert polgárjogot egy időre. Az ilyen gyakorlatok és esetek nem jegyezhetők a gazdasági mechanizmus számlájára. Sőt! Attól idegenek! Deák Gyula . Az idei aratáskor, június 28- án érkezett az első gabonaszállítmány a békéscsabai István Malomba. Méghozzá a csabai Május 1, illetve a Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz-ből. Akkor megyeszerte bíztak abban a gazdaságok, hogy július közepére végezhetnek az aratással. Korábban pedig, egészen az aszályos idők beálltáig,, remélték azt is, hogy ez az év végre az eddigi legnagyobb átlagter_ messe! örvendezteti . meg őket Illetve mindannyiunkat. Nem mintha különösen nagy panaszunk lehetne az idei termésre, mindenesetre az időjárás — ha nem is jelentősen, de — módosított már valamit az előzetes becslések eredményein. Aki figyelemmel kísérte a tv, a rádió és az újságok jelentéseit az aratásról, laikusként is tisztában van azzal, hogy a tavaszra várt de csak most érkezett esők meg-megszakítolták a betakarítás folyamatosságát. Jelenleg a megye mezőgazdasága a csapadékos időjárás ellenére is az aratási munkáknak csaknem kétharmad részével végzett már. Rendes körülmények között ter_ mészetesen ma már túl lennének mind . a 24-6 ezer holdnyi gabona betakarításán, amely nyolcezer hóiddal több a tavalyinál. Mindennek ellenére elismerésre méltóak az eddigi eredmények, Hiszen vasárnap (július- 16) estig az állami gazdaságok többség^ és néhány közös gazdaság is befejezte az aratást. Bár már valamennyi termelőszövetkezetünk a betakarítás végéhez közeledik. Eddig a Békéscsaba környéki ' tsz-ektől várt 1660 vagon búzából iioo, a megyében várható 24 ezerből pedig 12 ezer 640 vagon- nyi érkezett be a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat átvevőhelyeire, raktáraiba. A takarmányárpát teljesen, a takarmánybúzát 80—85 százalékban takarították be a gazdaságok. Az időjárás miatt tehát most az étkezési búza aratásának befejezése késik, illetve nem lehet folyamatos. Emiatt azután az idén „sajnos” nem is voltak torlódások a felvásárlásnál. Ennél nagyobb problémát okoz vi_ szont az, hogy a még lábon álló termést az eső kilúgozta, így á ■ még learátásra váró búza hektó--1 liter súlya is csökken. De a sütőipari értéke, még így sem rosszabb a tavalyinál. Az eddigi jó átlagokat az idő előrehaladtával egyre növekvő szemveszteség valamelyest csökkenti m ég, de a gabonafelvásárló szakemberei legalább akkora termésátlagra számítanak a megyében még így is, mint amekkora az elmúlt évben volt. A vállalat egyébként ebben az évben a'tavalyihoz képest 2000 vagonnyivai több, összesen 25 ezer vagon étkezési búza átvételére készült fel. Így a most már íélig-meddig biztosan várható 24 Évadzáró társulati ülést tartott kedden délben a békéscsabai Jókai Színház. Az eredményekről, a távlati tervekről Miszlay István igazgató adott tájékoztatást. Elmondotta több- bek között, hogy nagy sikerű évadot zártak. A 10 előadásból hat magyarországi ősbemutató volt. Három előadás miniszteri nívódíjban részesült, három'előadást a Televízió, ugyanannyit a Magyar Rádió vett műsorra. Ismertette az űj évad műsor- tervezetét,- elbúcsúzott a más ezer étkezési, illetve 2,5 ezer vagon takarmánybúza átvétele és raktározása a korábbi évekhez viszonyítva zökkenőmén ttsebben megy, és mehet végbe. Mivel a megye déli területeire jóval kevesebb csapadék hullott, mint az északi és keleti részekre, a déli gazdaságok valamivel közelebb állnak a befejezés néz a többieknél. De a hét végére, ha nagyobb esők nem esnek, nemigen marad már betakarítani való a megyében. Az eddig átvett búza minőségié egyébként van olyan jó, mint a tavalyiaké. Gondot csu_ pán változó víztartalma okoz, ami miatt a gabona felvásárló július 10-ig mintegy 600 vagonnyit „vitt szárítóra’. Összességében már most, még az aratás befejezése előtt megállapítható, hogy a rosszkor — ám az ősszel betakarítandókra mindenképpen jól — jött eső ellenére is olyan „búzatermesztői évet” zárhatnak a gazdaságok, amiért nincs mit szégyenkezniük. Hiszen , a tavalyinál mégis csak 1000 vagonnal több búza kerül az idén a megye egyik éléstárába: a gabonafel vásárló vállalathoz. , _■ Kovary E, Peter színházakhoz sízerződött művészektől, közöttük kiemelten Szo- boszlay Sándortól, a megye egyik legkedveltebb művészétől, aki 11 éven át sok sikert aratott a színház tagjaként, és most Budapestre szerződött. Meleg barátsággal köszöntötte az igazgató a színházhoz szerződött új művészeket, közöttük Bicskei Károlyt, Bán- györgyi Károlyt, Gumik Ilonát, Szűcs Andrást, Dobos Ildikót, Szűcs Józsefet és Lovas Edit főrendezőt. — a — Tarlóra vetett zsarátnok A lisztharmattól és a torzsgombától fertőzött gabonatáblák tarlóját tűz segítségével fertőtlenítik a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben. A magasra vágott tarlón MTZ-trak- torral vontatják a zsarátnokot, amely a száraz szalmát percek alatt az egész táblán lángra lobbant ja. (Foto; Deméuj) Nagy sikerű évadot zárt a békéscsabai Jókai Színház
