Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

Műtrágyagyár avatás Lengyelországban A Bydgoszczi Vajdaságban Wroclaweikben csütörtökön íel­avatták Lengyelország legna­gyobb műtrágyagyárát, az „Azoty”-t. Az avató ünnepsé­gen részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszterel­nök. Az új létesítmény gépeit és berendezéseit a francia „Ensa” cég szállította. d tervezettnél korábban Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag és az Aranykalász Tsz közös beruházásaként 1970-ben kezdték alapozni a 79 millió forint beruházást igénylő új szakosított sertéstelepet. Az ere­deti terveik szerint 1973. év vé­géig kellett volna teljesen üzembe helyezni a telepet. A bábolnai rendszerrel épült te­lep kivitelezője a füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz több mint száztagú építőbrigádja volt. Az anyagbeszerzést is a szövetkezet vállalta Á kiváló munkaszervezésnek köszönhető, hogy a telepen 1972. július 12-én a legutolsó épületet is átadták rendelteté­sének. Az építkezéssel párhu­zamosan telepítették be az óla­kat, s már eddig is sikerült hízott sertés falkákat szállítani a feldolgozó iparnak. A füzes­gyarmati szakosított sertéstelep egy évvel korábban, már 1972- ben 15 ezer hízott sertést ad a népgazdaságnak. A Vörös Csillag és az Arany­kalász Tsz a régi telepeit sem számolta fel, a háztáji gazdasá­gok is foglalkoznak sertéshiz­lalással. így Füzesgyarmatról — közösből és háztájiból összesen — évente 30—32 ezer hízott ser­tést kap a népgazdaság. A. Újjáépítés, zökkenővel Négymillió tégla a belvízkárt szenvedett községeknek ember oda, azért elsősorban mégis arra ügyeltek, hogy a nagy tőkét az eddigi kulcsem­berek megtartásával megnyug­tassák. A belső „ötösfogat”, va­gyis a pénzügy-, a külügy-, a hadügy-, az igazságügy- és a belügyminiszter a helyén ma­radt, a kormányalakítás tehát a legfontosabb hatalmi posztokat nem érintette. És, hogy a jobb­oldalnak nyújtott kedvezményt is ellensúlyozzák, a liberálisnak tekintett Edgar Faure volt mi­niszterelnököt is bevonták a kormányba, s megbízták t>z ún. szociális kérdések felügyeleté­vel. A párizsi lapok szerint vár­ható, hogy Faure egész sor szó- ciális jellegű ígérettel áll majd elő — amint ez egyébként a vá­lasztások előtt szokásos Francia- országiban. Maga Messmer mi- _ niszterelnök (aki nem a nemzet- s gyűlés előtt, hanem tévé-nyilat­kozatban mutatkozot bef és ezzel is jelezte, hogy a kormány nem sokra tartja a parlamentet) máris megígérte, hogy újabb munkaalkalmakat teremt, nö­veli az életszínvonalat és csök­kenti az adóterheket. A kommunista és a szocialista párt közös kormányprogramja nem holmi választási katalógus, nem üres ígéretek listája, ha­nem nagyonis reális, megvalósít­ható programi, amely lehetővé tenné a népi egységkormány si­kerét, egy olyan demokratikus alternatíva kibontakozását, mely lényegében megnyithatná a szo­cialista Franciaországhoz való átmenet útját, óriási tehát a tét. Ezért rendkívül éles választási küzdelem tanúi leszünk majd a jövő tavasszal, de lehetséges, hogy már ezen az őszön. Rudnyánszky István 1970 tavasza, Békés külső ke­rülete: elkeserítő kép. Szutykos, latyakos, víz öntötte el az ut­cákat, a lakásokba is befolyt. A lakások legtöbbjét kiürítették. A falak megrepedeztek, rogya­doztak. Odakint tehetetlen döb­benettel néztek egymásra az em­berek. Szemük előtt pusztult el a hajlékuk. Vajon mikor lesz új­ra saját lakásuk? Kedvező kölcsönfeltételek Az egész ország megmozdult 1970-ben, hogy segítsen az árvíz- és belvízkárosultaknak. Békés megyében több mint 2 ezer lakás ment tönkre. A vízügyi igazga­tóság és a tanácsok még június­ban felmérték a károkat. Esze­rint 1970-ben 514 lakás helyre- állítása és 1593 lakás újjáépítése vált szükségessé. Az OTP megyei igazgatósága a károsultaknak soronkívül fo­lyósított újjáépítési kölcsönt, mégpedig kedvező feltételekkel. 130 ezer forintig kamatmente­sen, azon felül pedig differenci­áltan 2, illetve 6 százalékos ka­mattal. Amíg más esetekben épí­tési kölcsön csak az építkezés költségének 50 százalékáig adha­tó, addig a károsultak a teljes építési költség hitelezésére is igényt tarthatnak A kölcsön fo­lyósításával nem is volt problé­ma. Annál több gondot okozott az építőanyag. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy a helyi ta­nácsok sürgetése ellenére 1970-ig csak 229 lakás készült el. A kö­vetkező évben meggyorsult az építkezés üteme, s december 31. ig 1124 lakásba költözhettek be a tető nélkül maradt károsul­tak. Nem volt kivitelező Az újjáépítési feladatokat a megyei tanács építési-közleke­dési és vízügyi osztálya koordi­nálta, az irányítást pedig az al­sóbb szintű tanácsokkal karölt­ve végezte. Még 1970-ben. köz­vetlenül a belvíz után a megyei tanács életrehívott egy koordi­nációs bizottságot. Feladatéul azt tűzte ki, hogy nyújtson segítsé­get az újjáépítéshez. Tagjai olyan szervek lettek, amelyek ezen a téren a legtöbbet tehet­tek. így a TÜZÉP. a tégla- és cserépipari vállalat, az OTP, a KISZÖV. a KIOSZ, a MÉSZÖV, és a tanácsi építőipari vállalat. A bizottság ezeknek a szervek­nek újjáépítési feladatait egyez­tette. Az újjáépítés során jelent, kező zökkenőket, — gyakran nem volt kivitelező, avagy ép­pen anyaghiány miatt állt le a munka — igyekezett kiküszöböl­ni. Bár ez az igyekezet sokszor valóságos „birkózást” jelentett. S ha nem is azonnal, de meghoz­ta az eredményt. A megyei tanács tervezőhiva­tala gyors és pontos munkával járult hozzá az újjáépítéshez. A típusterveket soronkívül készí­tettéli el. A tervek zömmel egy­szobás, illetve másfél szobás la­kások építésére vonatkoztak. Hogy a károsult milyen lakás­ra jogosult, azt az előző lakásá­nak mértéke döntötte el. Ez alól csak egy kivétel volt A nagy családosok igényt tarthattak a tönkrement lakás szobaszámánál nagyobbra is. De még a legelőrelátóbb szer­vezés sem számolhatott az újabb természeti csapással. Intézkedés tégla-ügyben A múlt' év tavaszán ismét sú­lyos károkat okozott a belvíz. A felmérés szerint 904 lakás tel­jesen tönkrement, 225 lakást pe­dig helyre kellett állítani. A leg­több kár a békési járást érte. Itt 368 lakás vált lakhatatlanná, a szeghalmi járásban 236, a gyulai járásban pedig 198 lakás rongá­lódott meg. Mindez alaposan megtetézte a lakásépítési gondokat. Ez év június 30-ig a 904 lakásból 322 újjáépült, 404 tető alatt van, s 74-nek készült el az alapozása. Viszont még mindig 104 lakás építése van hátra. Ez év márciusában a Békés megyei Tanács Építés-Közleke­dés- és Vízügyi Osztálya meg­vizsgálta, hogyan halad a bel­vízkárok helyreállítása. Megálla­pította, hogy az építkezéseket elsősorban a téglahiány akadá­lyozza. S már ekkor nyilván­valóvá vált. hogy éppen emiatt a még hátralevő lakások építé­sét a kivitelező vállalatok ebben az évben nem tudják befejezni. A krónikus téglahiány megszün­tetése végett fordult Klaukó Má­tyás, a Békés megyei Tanács el­nöke az építési és városfejlesz­tési miniszterhez. Ennek nyo­mán született az az intézkedés, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a tervben meghatározott kereten felül 4 millió téglát biztosítson a bel­vízkárt szenvedett községeknek, így remélhető, hogy a még hát­ralevő 104 lakás a tél beállta előtt felépül. (Serédi) Tettekkel bizonyítani Ha egy vezetőtől megkérdezi az újságíró, hogy kit tart a legjobb dolgozónak, rendszerint csak hosszabb, rövidebb mérle­gelés után kap választ. Nem így van ez a Budapesti Bútoripari Vállalat Gyulai Gyáregységében, ahol Doma Gábor főmérnök és Kertes István, a pártalapszerve- zet titkára szinte egyszerre mondja ki: —Wiszt József asztalos. — Aztán még hozzáfűzik: — A munkájában és magatartásában egyaránt példamutató. Három­szor kapta meg a Kiváló Dol­gozó, egyszer pedig a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója kitünte­tő jelvényt... Talán még folytatnák az ér­velést, de én inkább Wiszt Jó­zseffel akarok találkozni. Hadd lássam és halljam is. A szerelőműhely egyik sarká­ban dolgozik. Mintát készít a hálószoba garnitúra ágyának fényezésére. Méricskél, spekulál, hogy lenne a legjobb. Olyan feladat ez, amit a saját elképze­lése szerint kell megoldania. Mutatja is, hogy meddig jutott, aztán elmagyarázza: — Ráteszik az ágyvéget, ami így kerül a fényképezőgép alá. Hirdetmény Felhívjuk Gyula város lakosainak figyelmét, hogy a Bélke sugárút 84 lakás és Honvéd utcai 28 lakás kisfeszültségű kábelhálózatát feszültség alá helyeztük A berendezések megközelítése veszélyes. BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT SZERELŐ RÉSZLEGE 413518 A MÉH BÉKÉSCSABAI TELEPE értesíti kedves ügyfeleit, hogy a Sállái u. 6. sz. alól elköltözött a Kétegyházi útra, az állatvásártér mellé. Oj telepünkön bő haszonvaskészlettel állunk vásárlóink rendelkezésére: szögvas, idomvas, zártszerelvény és horganyzott csövek, lemezek, betonacél, gömbacél kapható. x Csak egy-két kiigazítás van még hátra ég lehet a nekem kis­sé furcsának tűnő munkadarab­bal dolgozni. Máskor általában egy-egy gyártmány prototípusá­hoz sablont készít. Rajz szerint, méretre, pontosan. Egy csöpp­nyi eltérésből is nagy károk származnának. Dehát ilyesmi nem fordul elő. Már az 1930-as évek végén, amikor még tanonc volt, meg­szokta a pontos munkát. Bíró Jánost kisiparos nevelte, aki nem tűrt el semmiféle hanyag­ságot. Megmondhatója ennek Perei János is, aki ma műveze­tő a gyárban. Mesteréről, aki szigorú volt, mégis csak jót tud mondani. El­sősorban azért, mert a tisztes­séges munkát becsülte. A jó munkást is. A háborús években Wiszt Jó­zsefnek hasonló volt a sorsa azokéhoz, akik ma 50 évesek. A frontra került, majd fogság­ba esett, végül hazatért. A gyá­rat választotta munkahelyéül. Azóta itt dolgozik. Voltak nehéz idők. Különö­sen kezdetben. De később is, az 1960-as évek közepén, amikor a gyárban mélypontra süllyedt a termelés. Emiatt alig keres­tek a munkások. Sokan elmen­tek máshová dolgozni, ő azon­ban maradt. Bízott abban, hogy minden jóra fordul. Amikor a gyár a Budapesti Bútoripari Vállalathoz került, valóban megkezdődött a fejlesztés és egyre javult a kereset. Társai szakmai hozzáértését, becsületességét és talán a gyár­hoz való hűségét is figyelembe vették annak idején, amikor megválasztották a szakszerve­zeti bizottság elnökéül. Mert az ilyen tisztség viselőjénél elen­gedhetetlen a tekintély. S mi mással lehet megtartani, mint tettekkel? Szabadidejét legszívesebben családja körében tölti. Egyet­len hobbyja a kertben való fog­lalatoskodás. A kert ugyan az édesanyjáé, de ő műveli. Neki szórakozást .pihenést, kikapcso­lódást jelent. A legnagyobb gondja, hogy mi legyen a két fiából. Jóska és Pista is igen jó tanuló. A na­gyobbik szakközépiskolába ke­rül, a kisebbik talán követi a bátyját. Ha aztán majd az egye­temen akarják folytatni annak sem lesz akadálya. ő minden I anyagi segítséget megad hozzá. | Huszonhét kombájn aratja a búzát Még látványnak is szép ma­napság a Szeghalmi Állami Gazdaság határa. Hazánk egyik legterméketlenebb, szikes terü­leten gazdálkodó mezőgazdasá­gi üzemében az idén összesen 6 587 holdon termeltek takar­mány- és kenyérgabonát. A rendkívül szeszélyes időjárás el­lenére jó termést ad a gabona, a minőség pedig felülmúlja a sok évi átlagot. A gazdaság határában 27 kü­lönböző típusú kombájn arat­ja, csépeli a gabonát. Az eső okozta kényszerpihenők ellené­re jóval túljutottak a félidőn. A kombájnoktól valóságos gép­jármű-karaván hordja a sze­met a szérűre. Ez az egyetlen állami gazdaság, amely az idén 700 vagon kenyérgabonát ad át az államnak, aminek jó részét már elszállította a gabonafelvá­sárló és feldolgozó vállalat. Egyébként a gyári fiatalokat is szereti. Ügy tartja ,hogy szorgalmasak és tisztelettudók. Fél szemét rendszerint rajtuk tartja. Az szb-elnöknek ez kö­telessége is. Nyugodt, kiegyensúlyozott em­ber Wiszt József. Csak az hozza ki a sodrából, ha néha-néha nem úgy megy a munka a gyárban, ahogy szeretné. Mert azt nagyon jól tud­ja, hogy az eredményesség tu­lajdonképpen apró mozaikok függvénye. A termelés folyama­tában egyenként is helyt kell állnia mindenkinek, a segéd­munkástól az igazgatóig. És az eredmény alapján lehet csak magasabb bért, valamint nyere­ségrészesedést fizetni, no meg a fejlesztés, a bővítés újraterme­lés feltételeit megteremteni. S ha eismerten jó szakember­nek tartják Wiszt Józsefet, nem árt tudni, hogy ő azért ma sem szégyell tanulni. A fiataloktól sem. Szakmai folyóiratokat is szívesen olvas, hogy megismer­je az új anyagokat, gépeket* technológiai eljárásokat. A ré­gi érdemek hamar elhalványul­nak, ha valaki nem tart lépést a fejlődéssel. Pásztor Béla BitíumSSsn 3 1972. JÜLIUS 15.

Next

/
Thumbnails
Contents