Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
Megkezdődtek a magyar—burmai megbeszélések A burmai állam- és kormányfő látogatása a Chinoin gyárban Pénteken délután az Országházban magyar—burmai megbeszélések kezdődtek. Magyar részről a megbeszéléseken részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Hol- lai Imre külügyminiszterhelyettes. Burmai részről a megbeszéléseken részt vett U Ne Win, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszterelnök és U Ko Ko miniszterhelyettes, a Forradalmi Tanács és a Minisztertanács titkára. U Ne Win, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszterelnök és kísérete pénteken ellátogatott a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárába. A burmai vendégeket a látogatásra elkísérte Hollai Imre, külügyminiszterhelyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság rangooni nagykövete. Mezei Barna vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket a hatvanéves múltra visszatekintő gyár tevékenységéről. Megemlítette, hogy bizonyos kapcsolatok már kialakultak a burmai gyógyszeriparral és egészség- ügyi ellátással is. Egyben kifejezte reményét, hogy e kapcsolatok minkét ország hasznára továbbfejlődnek, s ezt is elősegíti a burmai államfő mostani látogatása. A burmai állam- és kormányfő számos kérdést tett fel a házigadáknalk. U Ne Win megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét Podgornij távirata Pompidou-hoz Moszkva Franciaország július 14-i nemzeti ünnepe alkalmából Nyiko- laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségének elnöke táviratot intézett Georges Pompidou francia köztársasági elnökhöz. Táviratában Podgornij forró üdvözletét és jókívánságát küldi Pompidou elnöknek, a francia kormánynak és a baráti francia népnek. U Ne Win, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, . miniszterelnök pénteken délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tótkára, Hollai Imre külügyminiszter-helyettese, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese, dr. Kós Péter, a Magyar Népköz- társaság rangooni nagykövete, Hersiczky Lajos vezérőrnagy, 9 a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. (MTI) New York A vietnami háború csupán próba a harmadik világ országai ellen indítandó hasonló háborúkhoz, amelyek terveit kidolgozza az amerikai szoldateszka. Michail Clair, fiatal amerikai szerző most megjelent „Végtelen hábo. A demokrata párt elnökjelöltje George McGovern dél-dakotai szenátor pártján belül megnyer, te a csatát: novemberben neki kell harcba indulnia Nixon el- J nőkkel szemben az elnökválasz. | tásokon. (Teleiotó: AP—MTI—KS) I rú” című könyvében jut erre a következtetésre. Clair dokumentumokkal jól alátámasztott mű. vében követi, hogy miképpen alakították ki és dolgozták ki az úgynevezett korlátozott háborúk amerikai stratégiáját és taktikáját. E korlátozott háborúk se. gítségével akarja az Egyesült Államok ellenőrzése alatt tartani a harmadik világ, ezen belül Délkelet-Ázsia és Latin-Ameri- ka országait. E stratégia kidolgozása megkövetelte a Pentagon és a hozzá tartozó tudományos kutatóintézetek struktúrájának felülvizsgálását is. Mindezek eredményeképpen született meg a „beavatkozási mozgékonyság” doktrínája, amely lehetővé teszi a Pentagon számára, hogy átdobjon egész amerikai hadosztályokat a háborús konfliktusok körzetébe a világ bármely részén. E straté. gia fontos eleme az „elektronikus háborúra” való felkészülés, ami azt jelenti, hogy a minimumra csökkentik az amerikai katonai személyzet közvetlen részvételét a hadműveletekben. Az elektronikus háború fegyvereinek kipróbálásához gyakorlótérül szolgál Vietnam. A szerző bebizonyítja, hogy a harmadik világ országainak ügyeibe való permanens katonai beavatkozás stratégiája közvetlenül következik az Egyesült Államok imperialista külpolitikájából, amely viszont az amerikai monopóliumok gazdasági expanziójának az eszköze. Ez a politika — a szerző véleménye szerint — állandó konfliktusba sodorja az Egyesült Államokat a harmadik világ .országaival. (MTI) 1972. JÜLLUS 15. Ölvén éves a Japán Kommunista Párt VIT; 1973 Julius 28- augusztus 5. Csütörtökön és pénteken Budapesten ülésezett a X. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítésével foglalkozó ideiglenes munkacsoport — tájékoztatták az újságírókat pénteken a DÍVSZ rózsadombi székházában. Dominique Vidal, a VIT koordinációs titkára elmondotta, hogy az idén januárban Szófiában ülésezett a nemzetközi előkészítő bizottság, itt döntötték el, hogy a VIT 1973. július 28. és augusztus 5. között lesz az NDK fővárosában, Berlinben. A X. VIT alapgondolata: fejezze ki a világ ifjúságának harcos antiimperialis- ta törekvéseit, s legyen nyitott fórum — vallásra, nemzetiségre, vagy politikai hova-tartozás- ra való tekintet nélkül. A magyar fiatalok már megkezdték VIT-re való felkészülésüket — mondotta Hargita Árpád, a DÍVSZ magyar alel- nöke. — Megalakult a nemzeti előkészítő bizottság, a KISZ vezetőképző-táboraiban ismertették az eddigi VIT-efk történetét, előadásokat tartottak a haladó ifjúsági mozgalmak tevékenységéről. Hírek a Közel-Keletről Kétnapos tunéziai látogatásának befejeztével péntek reggel Tripoliba utazott Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára. Az egyiptomi politikust tuniszi tartózkodása során Burgiba elnök és Maszmudi külügyminiszter is fogadta. * * * A libanoni A1 Mohaerrer szerint Kanafaninak, a Palesztinái Népi Felszabadítási Front hivatalos szóvivőjének meggyilkolását a CIA tervelte ki és az izraeli titkosszolgálat emberei hajtották végre. A lap arab forrásokra hivatkozva közölte értesü. lését 1922-ben alakult meg, július 15-én ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Japán Kommunista Párt. A párt — amelynek japán neve Nihon Khjoszánto — félévszázados működése során mindig felvette a harcot a reak. ció, az elnyomás erőivel. Sokszor igen nehéz körülmények között. 1923-ban letartóztatták a JKP vezetőit 1924-ben illegalitásba kényszerült a párt, 1929- ben a reakciós kormány terrorhadjárata nyomán számos kom. munista vezetőt meggyilkoltak. A fasiszta rendszer veresége után, 1945-ben legális lett Japán kommunista pártja. 1950-ben azonban az amerikai megszállók a koreai háborút kihasználva, ül. dözési kampányt indítottak a JKP ellen, törvényen kívül helyezték a központi bizottság tagjait. betiltották a pártsajtót. 1955-ig a JKP gyakorlatilag féllegális helyzetben volt. 1961-ben a párt új programja mérlegelve az országban levő helyzetet, a lehetséges feladatokat, megfogalmazta az antiimperialista és antimonopolista harc legfontosabb célkitűzéseit. A JKP arra törekszik, hogy nemzeti demokratikus egységfrontba tömörítse az összes demokratikus szervezeteket, és csoportokat, és Moszkva A szovjet—egyiptomi kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek átfo. gó köréről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott pénteken Moszkvában eszmecserét Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnökkel Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bízott. együttműködést teremtsen a szó. cialista párttal. Az 1971 márciusi önkormányzati választások előtt egy ilyen megállapodás alapján a JKP és a szocialisták több pre. fektúrában közös jelöltet állítottak. A kommunista párt minden politikai csoporttal hajlandó együttműködni, a következő elvek alapján: az USA és Japán közötti katonai szövetség felbontása, az ország semlegessége, harc a nagytőke ellen, küzdelem a militarizmus ellen, a nép érdekeit szem előtt tartó gazda, ságpolitika. Az 1969 decemberi parlamenti választásokon a párt 3 millió 200 ezer szavazatot kapott (ez az összes szavazatok 7 százaléka — az 1967. évi válasz, tásokon elért 4,7 százalékkal szemben). A parlamentben a korábbi 10 helyett 14 kommunista képviselő ül. A városi tanácsokban, ahol eddig nem volt a pártnak képviselete, 70 kommunista foglal helyet. 1970-ben, a legutóbbi kongresszuson — amely antiimperialista programot fogadott el, — megállapíthatták, hogy a JKP- nak 300 ezer tagja van és két- millióan olvassák a párt sajtóor. gánumát, az Akahatát, a Vörös zászlót —y—s ságának főtitkára és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz. tertanácsának elnöke. A tárgyalások légkörét a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés szellemének megfelelő barátság és kölcsönös megértés jellemezte. (MTI) Szovjet—egyiptomi tárgyalások Üj francia kormány — a baloldali egységáramlat ellen Merre túl az arlesi szél? — A baloldali egység felél S Ez a kérdés és a reá adott vá- J lasz a párizsi Humanité egyik > legutóbbi vezércikkének sum- 5 mája. Az Arles városában meg■ tartott községtanácsi pótválasz- ! táson az FKP listája jóval meg- : növelte szavazóinak számát és a ; voksok 53 százalékával győzött ■ a helyi jobboldali csoportok tá• mogatta ún. centrista listával 5 szemben. Természetesen nem le■ hét csalhatatlan irányjelzőnek • tekinteni egy helyi pótválasztás ! eredményét, de az arlesi „szél- : járásra” nagyon sokan felfigyel• tek Franciaországban, mert ez » volt az első választás a kommu- j nista és szoicalista párt közös : kormányprogramjának meghir- j detése után. Az FKP lapja ezért ; mutathatott rá: a munkáspár■ tok közös programja, a balodali • egységakció lehetősége új remé- [ nyékét keltett a munkásosztály ■ és a néptömegek szívében^ olyan • új fordulat reményét, óbresztet- l te fel, amelyet régóta várnak a i franciák. ■ A két munkáspárt történeté- S ben példa nélkül áll, hogy kö• zös kormányprogrammal lépnek ■ a közvélemény elé; s a francia ; szocialista párt az első olyan 5 nyugati szociáldemokrata párt, ■ amely kész együttesen elfoga- { dott program alapján közös kor- ; mányzásra a komm un istákkal. • Ez az összefogás alapja lehet az egész balodial tömörülésének, ez pedig egy olyan széleskörű népi egységnek, amely képes lenne parlamenti úton az alapvető társadalmi átalakításokra Történelmi horderejű egyezményt kötött tehát a kommunista és a szocialista párt vezetősége. Talán leghamarább a tőkés hatalom vette észre, milyen fontos esemény történt. Alighanem igazuk van azoknak, akik éppen ebben az eseményben látják a kormány átalakításának elsődleges okát is. Szerintük Pompidou elnök azért állított új embert a kormány élére, hogy kifogja a szelet a változást követelő áramlat vitorláiból, hogy a megújhodás látszatát keltve gyengítse a baloldali összefogás vonzerejét. Chabam-Delmas lemondása már régóta a levegőben lógott, mégis meglepetést keltett. A volt kormányfő ugyanis a nemzetgyűlés gaulleista többségére, a kormánykoalícióra támaszkodva nemrégiben bizalmi szavazást erőszakolt ki és alig néhány nappal e bizalom után nem látszott valószínűnek a miniszterelnök menesztése. Igaz, a kormányfő „elkopott” az egész rendszert megrázkódtató botrányok sorozatában, de úgy tűnt, a parlament szavazása és utána a nyári parlamenti szünet megkezdése azt jelenti, hogy megszilárdította pozícióját Ezt a véleményt támasztotta alá az a televíziós nyilatkozata is, hogy a franciáknak „még kilenc hónapig el kell őt viselniük”, mert ebben az időszakban — tehát a választásokig — mindenképpen hivatalában kíván maradni. Nos, nem így történt. Eppenf azért nem, mert a választások előkészítésére az elnök új emberrel akarja harcba vezetni az uralkodó pártot. Ügy érezte, hogy a sokat támadott, lejáratott Chaban-Delmas helyett „tiszta lappal” induló kormányfőre van szüksége, aki inkább képes ellensúlyozni a baloldai tömörülés hatását, a népi egységben hagyományosan megnyilvánuló „dinamikát”. Chaban-Delmas utódjául olyan politikust választottak, aki erélyes, dinamikus ember hírében áll és aki a gaulleista „régi gárda” hagyományát követve megújulást, „pur et dur” (vagyis „tiszta és kemény”) politikai magtartást hirdet. Ezt az embert találta meg az elnök Pierre Messmer volt hadügyminiszter személyében, aki „törzsö- kös” gaulleista, s akit az UDR jobbszámya elsősorban azért támogat, mert keményebb, erélyesebb politikát ígér. A Le Monde című polgári lap szerint a kormány tehát nem eddigi tevékenységének eléggé vitatott mérlegére hivatkozva, hanem terveire és megújulási szándékára hivatkozva akar a választók elé állni. Ugyanez a lap azonban a kormánylista ismeretében már arra utalt, hogy „az elnök megújulási elképzeléseit alighanem alárendelte a folyamatosság igényének...” Ezek a finom szavak azt jelentik, hogy új ember ide, új „Végtelen héberé”
