Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
Vetélkedő gépészek Ezekben a napokban különösen időszerű a mezőgazdaság gépesítéséről, és a gépeken dolgozó fiatalokról beszélni. Most, amikor a legnagyobb és legnehezebb munka, a kenyérgabona betakarítása és szállítása van napirenden, 26 ezer kombáj- nos és csaknem ugyanennyi szállító, vontatóvezető, szerelő dolgozik hajnaltól késő estig a földeken. Az aratás évek óta csaknem teljesen gépesített, a kézi kasza örökre kiment a divatból. A nagyüzemi termelés és a gépesítés következtében évről évre csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma. A nagyüzemi gazdálkodás és a gépesítés alakította ki azt a helyzetet, hogy ma csaknem egymillióval kevesebb ember dolgozik a földeken, mint harminc-negyven évvél ezelőtt. S ez az egymilllióval kevesebb dolgozó értékben sokkal többet termel, mint bármikor azelőtt... Mintegy 70 ezer traktorból, 12 ezer tehergépkocsiból, 72 ezer pótkocsiból, 13 ezer gabonakombájnból, 10 ezer siló-, cukorrépa- és burgonyabetakarító kombájnból áll az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gépparkja. A negyedik ötéves terv célkitűzései szerint újabb 50 ezer traktorral, 5—5 ezer gabona-, illetve kukorica-kombájnnal, 8 ezer tehergépkocsival és csaknem 40 ezer pótkocsival gazdagodik a gépállomány. A cél: elérni, hogy 1975-ben 100 százalékig gépesített legyen a gabona és kukoricabetakarítása, a cukorrépa, valamint a burgonya kiszedése. A statisztikai adatok szerint százezer fialtál szakmunkás dolgozik a mezőgazdasági gépekkel. Ök alkotják a trakj- torosok, növényvédők, vontatóvezetők, öntözők, munkagépkezelők és szerelők derékhadát. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok házilag szervezett tanfolyamokon és a MÉM irányítása alatt álló hároméves szakmunkásképző-iskolákban képezték, tanították őket. Ma már nem ritkaság, hogy 18— 20 éves legények vezetnek milliós értékű gépeket. Tapasztalt öreg szakemberek és fiatal szakmunkások, gépészek tudása, felkészültsége előtt és ki is mondják1 „Ezeket a gyerekeket három év alatt megtanítják mindenre...” Éhez talán még csak any- nyit tegyünk hozzá: a mező- gazdasági üzemek vezetői is megtanulták, hogy ezeket a fiaítal, értékes szakembereket meg is kell becsülni. Már hagyományos, hogy a KISZ Központi Bizottsága rendszeresen megrendezi a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok gyakorlati és elméleti vetélkedőjét. Az idén, augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén mérik össze tudásukat a legjobbak. A járási és a megyei versenyeken > tízezer fiatal versengett: traktorosok, növényvédők, vontatóvezetők, öntözők, erőgépkezelők és szerelők. Szám szerint minden tizedik, mezőgazdasági géppel dolgozó fiatal vett részt ezeken a vizsgákon, amelyek kitűnő tapasztalatcserének is bizonyultak. Ez volt és változatlanul ez is a cél: a munkás hétköznapokon ig tudni, hogy miként és hogyan lehet az okos gépekkel hasznosan, okosan dolgozni. N. S. 1972. JÚLIUS 15., SZOMBAT Ara: 1 forint XXVII. ÉVFOLYAM, 165. SZÄM Szűnőben a vállalati fl Békéscsabai Városi Tanács VB-iiléséről jelentjük: „önfejűség”? Közgazdász tudósok segítik a gazdaságtalan termelés felszámolását A gazdaságosabb termelés érdekében vállalataink mind gyakrabban és egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a közgazdaságtudomány elméleti szak. embereinek a segítségét. Dr. Megyeri Endre, a Közgazdaságtudományi Egyetem ipar- gazdasági tanszékének tanszék- vezető tanára elmondta, hogy a gyártóüzemek részéről korábban tapasztalt merev elzárkózás, „önfejűség” örvendetes módon megszűnőben van. A termelővál. lalatok egyre inkább igénylik a gyakorlati üzemvitel során felmerülő, a gazdaságos termelést akadályozó problémák megalapozott elméleti, tudományos megválaszolását. — Helyes vállalati döntések csakis akkor születhetnek, ha tökéletes megbízhatósággal meg tudjuk állapítani, hogy a gazdasági tevékenységek közül mit tekinthetünk „gazdaságosnak” és mit „gazdaságtalannak”. Az esetek jelentős részében ez világos. mégis viszonylag széles területen csak munkaigényes, tudományos elemző tevékenységgel „diagnosztizálható”. — A gazdaságtalan fejlesztések egyik fő oka az, hogy a vállalatok a beruházások tervezésénél a rövid, illetve hosszú távon ható tényezőket nem elégge különböztetik meg, a legtöbb ] esetben csak a pillanatnyi kon- j junktúrát veszik figyelembe. Az- ; után mire egy adott beruházás megvalósul, már kevésbé előnyös áron kell a termékeket értékesí- I teni, mint ahogy eredetileg kai. j külálták. — A gazdaságtalan termelés í másik -oka az, hogy a megfelelő j döntésekhez szükséges adatok! hiányoznak, vagy nem elég meg- I bizhatóak. A vállalatok informá- i ciós rendszere ugyanis jelenleg1 nem elég korszerű. A gazdaságos termelés előfeltétele egy olyan információrendszer kialakítása, amely tartalmazza a döntések megalapozásához szükséges adatokat. — A „tettenért” gazdaságtalan termelés leállítása sok esetben nagyon nehéz feladat. A fogyasztók ugyanis rendszerint nem jn szemmel nézik a gazdaságtalan termékek gyártásának megszün. tetését, mivel azoknak importból történő pótlása a legtöbbször nehézségbe ütközik. Éppen ezért fontos, hogy a vállalatok idejében jelezzék, ha valamely cikk hazai előállítását meg akarják szüntetni, hogy annak pótlásáról kellő időben gondoskodni lehessen. (MTI) Tavaly 19,5 millió forintot használt fel lakóházak felújítására az Ingatlankezelő Vállalat Tegnap, pénteken délelőtt ülést tartott a Békéscsabai Városi Ta. nács Végrehajtó Bizottsága. Elsőnek a Békéscsabai Ingatlan- kezelő Vállalat az 1971. évi és az idei év első felében végzett tevékenységét tárgyalta meg. Az ingatlankezelő vállalat a lakóházak javítási alapját 20 millió 320 ezer forintba irányoz, ta elő a tavalyi évben. Ebből 20 milliót tervezett lakóházak javítására, de csak 97,3 százalékot használt fel. Saját kivitelezésében végezte el 63 lakás felújítását, közel másfél millió forint költséggel 25 lakást alakított ki addig egyéb célt szolgáló épüle. tekből. Gázosítási programját is jól hajtotta végre a csabai ingatlan200 éves a magyar népművelés Népművelés oktatók és kutatók tanácskozása A népművelés oktatók és kutatók 18. nyári tanácskozása pénteken kezdte meg munkáját a szombathelyi tanítóképzőben. Az egyetemeken, főiskolákon és egyéb intézetekben népműveléssel foglalkozó szakemberek cserélik ki tapasztalataikat Hazánkban mindössze 10 éves a felsőfokú népművelő képzés. Előtte középfokú tanintézetekben rendes vagy fakultatív tárgyként oktatták. Bodnár József, a Népművelési Intézet osztályvezetője közölte: jelenleg két fontos kérdés foglalkoztatja a népművelőket. Az egyik a népművelőképzés stabilizálása. Olyan rendszert alakítanak ki, amelyik 15—20 éven át megfelel a követelményeknek. Ennek szellemében Szombathelyen szeptembertől főiskolai szintre emelik és tanári szakkal kombinálják a népművelő és könyvtáros oktatást. A másik téma a közművelődési koncepció gyakorlati megvalósítása. A szombathelyi tanácskozás középpontjában az oktatással kapcsolatos módszertani kérdések megvitatása áll. Megemlékeznek a magyar népművelés közelgő 200 éves jubileumáról is. Bessenyei György felvilágosító tevékenységétől számítják a népművelés megindulását. Az országos megemlékezésekre 1973-ban kerül sor. (MTI) itt már nem zsákolnak A FVlsőnyomási Állami Gazdaság gabonaszérűjéről elszállítják a búzát. Itt már nem vállon zsákolnak. A gép könnyíti az ember munkáját. Segítségével rakják meg a tehergépkocsit. (Fotó: Demény) kezelő vállalat. Összesen 125 lakásba vezették be és 78 lakásba vezettették be tavaly a gázt. Ehhez a munkához tartozik még az is — amint azt a beszámoló megállapítja —. hogy a Kulich Gyula lakótelepen 306 gázkonvektort szereltetettek be. A gázosítás céljaira összesen 5 millió 718 ezer forintot használtak fel. A vállalat 1972. évi lakóház javítási költségének előirányzata a tavalyihoz képest 5 millió forinttal csökkent. A vállalat képviselői a végrehajtó bizottság tagjainak kérdésére elmondták, hogy a csökkenést a megyei tanács határozatának szellemében hajtották végre. Arról is beszámolták, hogy a jövő évben hozzáfognak annak a nyolc átmeneti lakásnak a kivitelezéséhez, amellyel a szanálási területről ideiglenesen átköltöztetett lakóknak elhelyezést biztosítanák. A kiegészítőben a vállalat képviselői arról is számot adtak, hogy 1974-re a lakóház javítási alap — az 1971-es évet bázisnak véve — 10 millió forinttal emelkedik. Majd arról tájékoztattak, hogy Békéscsabán az ingatlan- kezelő vállalat bérleményeinek száma 2827, ezeknek 72 százaléka június 30-ig gázosítva lett. A végrehajtó bizottság az ingatlankezelő vállalat tevékenységét az írásos jelentés és a szóbeli kiegészítés alapján jónak értékelte és elfogadta. Határozatában a választott testület hangsúlyozta, hogy a vállalat a jövőben fejlessze tovább a lakossági szolgáltatást. Javasolta a vállalat gazdasági vezetésének, hogy az új telephely építését 1973 első félévében végleg fejezze be. A végrehajtó bizottság ezután meghallgatta a békéscsabai városi ügyészség munkájáról szóló tájékoztatást. A városi vezető ügyész tájékoztatójából figyelmet érdelmei, hogy az utóbbi két évben Békéscsabán a legjelentősebb társadalmi tulajdon elleni bűntettek elkövetői vezetők és fontos beosztásokban dolgozók közül kerültek ki. Vállalati vezetőkönyvelő, telepvezető, pénztáros, boltvezető, két év alatt a társadalmi tulajdonban közel 1 millió forint kárt okozott. A választott testület tagjainak kérdésére a vezető ügyész válaszolt és elmondotta: a pótnyomozások emelkedésének az az ólra, hogy a rendőrség olyankor is őrizetbe vett személyeket, amikor letartóztatás lett volna a helyénvaló. Arról is számot adott a vezető ügyész, hogy a bűncselekmények elkövetésében jelentős a fiatalkorúak száma. Jelenleg is három galeri ügyében kellett vádat emelni. A városi ügyészség tevékenységéről szóló tájékoztatóban arról is szó volt, hogy a békéscsabai városi bíróság eljárása és ítélkezése általában megfelelő. Mindamellett mégis előfordult, hogy az ügyészség megítélése szerint a kiszabott büntetés nem megfelelő, vagy a bíróság nem derítette fel kellően a tényállást és így ítélete megalapozatlan, és ilyen esetekben sor kerül fellebbezési óvás bejelentésére. A végrehajtó bizottság a városi ügyészség munkájáról szóló tájékoztatót tudomásul vette, majd bejelentéseket hallgatott meg. B.J,
