Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
Késhetett volna még az eső Csabai tss-ek szakembereinek tájékoztatója az aratásról Miért van szükség korszerű anyagmozgatásra és raktározásra? , Július M-e van. Tegnap esett az eső. Ez a két — tartalmában újat nem mondó — kijelentés annyiban jelentős, hogy mindkettő a legközvetlenebbül áll! kapcsolatban mindennapi kényé. ) rünkkel. Éppen ezért jelenti aztj július 14-e, hogy most már nap mint nap tudni szeretnénk, mennyire jutottak a gazdaságok a betakarítással? Hiszen néhány nap múlva már be is kellene fejeződnie az aratásnak. Hogy tegnap esett az eső, (meg hogy esik-e még ma is?), attól pedig éppen az függ, hogy meddig tart még ez a „néhány nap”? Ezekről a kérdésekről a csabai j tsz-ek szakemberei néhány szó- | ban így nyilatkoznak: A Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ből Kispál Antal elnök: — Ha nem jön ez az eső. vasárnap estig befejeztük volna az aratást, hiszen már csak 260 hold maradt az 1180-ból és mind a hat kombájnunk.tökéletesen működik, Eddig, már 150 vagonnyi búzát adtunk át a gabonafelvásárlónak és még 50 van itt, a szérűn. Ez a 12 milliméteres csapa, dék megzavarta az aratást, vigaszunk az, hogy a. gabona 23 mázsát adott holdanként, három, mai többet a tervezettnél. A Május 1. Tsz-ből Lagzi Mihály elnök: !— Az eső a felező ponton állította le kombájnjainkat, 1200 hódról hatszázat arattunk le, eb. bői 300 a kenyérgabona, 22,5 ma. zsás termésátlaggal. Egyébként az eső nagyon jól jött a másodvetésekre. A 60 hold zöldbabra, a 30 hold napraforgóra, a gyepekre. a lucernára, a kukoricára különösen. A Lenin Tsz-ből Orvos György üzemgazdász: — Őszintén szólva, az eső késhetett volna még egy hetet, mert a búza vetésterületének még mindig több mint a féle áll lábon. De ha a napokban már nem esik sok eső, akkor nincs probléma. Ami búzát eddig a majdnem 800 holdról 25—26 mázsás átlaggal — a tervezett 22 helyett — lehoztunk, vagy átadtuk már. vagy fedett szérűn van. A 90 hold tavaszi árpával 17,5 mázsás átlagot sikerült elérni. A Szabadság Tsz-böl Kajtor Mihályné üzemgazdász-helyettes: — Ha azt nézzük, hogy eleg kevés csapadékot kaptunk az idén, akkor azt kell mondani, hogy nagyon örülünk az esőnek. Ha viszont azt, hogy a 2700 hold kalászosból még mindig 1600 holdon van aratnivaló, akkor kevésbé. Búzából 20,5 mázsás, árpából 18 mázsás átlagot terveztünk, az előbbiből mostanáig 24—25 mázsánál tartunk, az utóbbi átlagtermése 21,5 mázsa lett. így hát egyelőre nincs miért panaszkodnunk. Mi pedig kívánhatunk-e mást, mint azt, hogy ne is adjon okot semmi panaszra abban a munkában, amellyel a mindennapi kenyerünket biztosítják? Ez esetben úgy hisszük, egyértelmű a nem. fkováry) Tizenegyedik milliós város Ukrajna parkost fása Belorusszia fővarosában meg. született az egymilliomodik lakos. Ezel Minszk — tizenegyedikként — belépett a milliós szovjet városok sorába. Száz év- vel ezelőtt 27 000, 1919-ben 134 000, 1940-ben 270 000 lakosa volt. A fasiszta megszállás éveiben jelentősen — 150 000-re — csökkent lakóinak száma, de a háború utáni években gyorsan növekedett és rövid idő alatt a régi hatszorosa lett. Jóváhagyták az ukrajnai tízéves parkosítási programot, amely szerint a városok körük erdőket és parkokat tovább bővítik. Az elmúlt 15 évben 700 000 hektár parkot és kertet telepítettek, 9 000 hektár felületű tavat, víztárolót és csatornát létesítettek. 1980-ig felújí- ják Kijev, Donyee, Poltava, Za- porozsje és Kárpát-Ukrajna parkjait, zöldövezeteit. Újabb 200 000 hektárnyi területet jelöltek ki parkosításra. immuiiiimiiiiiiiiimuniifiiuiimiMiiiiiiiiui Zsiga János Varsóban A Polytika eíihű lengyel újságban még 1070-ben pályázati felhívás jelent meg gyermekkori háborús emlékek megírására. Zsiga János, Csorvás község’ tanácselnöke is tudomást szerzett róla. Még 15 éves volt 1944-ben, de régi idők csorvási esemé_ nyei élénken élték az emlékezetében. Hozzá is fogott az íráshoz, ami végül 23 gépelt oldal lett. Az elbeszélésének Akkor még gyermekek voltunk címet adta. Az írást 1970. mát jusában elküldte Varsóba és várt. Különösebben nem reménykedett. Aztán eltelt egy év és még- egy. Már-már el is felejtette az egészet, amikor az idén májusban levelet hozott a posta Lengyelországból. Lefordíttat- ta és akkor »tudta meg, hogy a beküldött pályaművek közűi huszonötöt díjaznak. Nyolc pályázat részesül első díjban, köztük az övé is. Mindjárt meghívták Varsóba és mellékel ték hozzá a vasúti, meg a hálókocsi jegyet. Elküldték a Poly- tikának azt a számát, .amely az első oldalán közli a pályázat eredményét, az első díjasokat (köztük őt is) név szerint. Június 23-án érkezett meg Varsóba Zsiga Jánosa aki életében először járt külföldön. A főpálya- udvaron már várták és egyenesen a kormánypalotába kísérték, ahol valameny- nyi díjazott írás tulajdonosa gyülekezett. Magas rangú állami vezetők köszöntötték őket, este pedig fogadást adtak tiszteletükre. A pályázat részletes eredményét másnap hirdették ki. Azt is, hogy a külföldi első díjasokat jutalmul egy hétre vendégül látják Lengyel- országban. A rádió és néhány varsói lap beszámolt az eseményről. Zsiga Jánosnak i’e- lejthetetlen emlék marad az ott töltött néhány nap. Varsón kívül járt Krakkóban, Auschwitzban, Katowicében, Kiadómban és Vilicskán, a híres sóbányában. A fogadtatás mindenütt rendkívül szívélyes volt. Hazautazás előtt közölték a díjazottakkal: tervezik, hegy a pályaműveket csokorba kötve könyvben is megjelentetik. De csak 1975-ben, a felszabadulás 30. évfordulóján. S így búcsúztak tőlük: Viszontlátásra. K. 8s_ Nem véletlen, hogy napjainkban a szakemberek' körében s a szakirodalomban sok szó esik a korszerű anyagmozgatásról és raktározásról. A sokirányú fejlesztési terület között ugyanis talán éppen ez az, ahol eddig csupán igen szerény előrehaladást sikerült élérnünk. Szakemberek szerint a legnagyobb visszahúzó erő az, hogy a korszerű, gépesített anyagmozgatás és raktározás kimutathatóan többe kerül, mint a korábbi primitív megoldások, Érdemes-e korszerűsíteni? Az kétségtelen, hogy a vállalati gazdálkodásiján látszólag kifizetődőbb az élőmunka pótlólagos beállítása, mint a technika fejlesztése, miután az anyagmozgatási ráfordítások általában csak hosszabb távon térülnek meg. Másrészt: a gépesítés költsége magasabb, mint a felszabaduló munkások megtakarított bére. Ez azonban nagyobb egyoldalú szemlélet volna. A kérdés sokkal összetettebb, s annak pozitív és negatív hatásait egyaránt mérlegre kell tenni. Kedveződen hatás a gépesítés egyszeri beruházási ráfordítása, továbbá a folyamatosan felmerülő költségek (üzemeltetési és fenntartási költségek, eszköz- lekötési járulék, stb). Kedvező motívum viszont a gépesítés létszámcsökkentő hatása és az e miatt elhagyható szociális létesítmények beruházási és üzemeltetési költségei. Az sem lebecsülendő, hogy a fokozottabb gépesítés révén a közvetlen termelő szakmunkások nem töltik munkaidejük jelentős részét anyagmozgatással. Szakembereink többségét ez az egyszerű szembeállítás még korántsem győzi . meg arról, hogy mégis érdemes korszerűsíteni. Ráadásul a közgazdasági szabályzók mai rendszere sem ösztönöz kellően az élőmunkával való takarékoskodásra. Másrészt eluralkodott az a szemlélet, hogy a beruházási forrásul szolgáló saját fejlesztési alapot más — úgymond — fontosabb célokra kell felhasználni: A költségek és az üzemelrendezés összefüggései A feltett kérdés érdemi bírálatához azonban még sok egyéb szempontot is számba keli venni. Tudni kell ugyanis, hogy az anyagmozgatás és raktározás a folytatólagos termelés időbeli és térbeli folyamatának szerves része. így természetes igényként jelentkezik az anyagmozgatási- raktározási költségek' és az üzemelrendezés öszefüggéseinék vizsgálata, elemzése, az anyag- áramlás térbeli opümáli zálásá- ra irányuló törekvés, miután az épületek és a termelőberendezésék elhelyezése nemcsak termelési, hanem anyagmozgatási szempontból is probléma. Ezért az elsődleges cél tehát csakis ay lehet, hogy a belső anyagmozgatás útja a legrövidebb, költsége pecüg a minimális legyen, igen fontos tehát a megmunkáló üzemcsarnokoknak, a közbeeső- és készárúrak. táraknak a gyártás sorrendjében való észszerű telepítése. Ki- j váltképpen azokban az üzemeli- | ben amely ekbe^ a megmunkált j nyersanyag, félkésztermék több ■ vertikális feldolgozási folyama- j ton esik keresztül. Ilyen váltadat például a Békéscsabai Kö- ' töttárugyár, ahoy az alapanyag több kilométernyi (!) utat tesz meg. míg abból raktározott késztermék lesz. A gyakori és hosszú szállítási útvonalak csupán növelik a gyártási költségeket, ám semmivel sem járulnak hozzá a termékek értékéhez és sok esetben minőségrontó hatásuk is észlelhető. A legrövidebb útvonal a legolcsóbb? Igaz, hogy az anyagmozgatásraktározás térbeli, kedvező elhelyezése fokozottabban csak az új telepítéseknél oldhatój meg. míg a meglévő vállalat az adott földrajzi élhelyezkedéséhez kényszerül alkalmazkodni. Ez utóbbinál természetesen a fokozottabb gépesítést jelent számottevőbb javulást, ám korántsem kizárólagosan! Mind az új, mind a meglévő vállalatoknál okvetlenül lehetőség van j un. „súlyozott távolságok' meg- határozására, amelyek a meg-! munkálási sorrendiség és a szállítási útvonal megrövidítése mellett egyéb adottságokat és kö- j rülményeket is figyelembe vesz- j nek (pl. az adott útvonal állapota, munkaigényesség, gépesíthe- tőség, átbocsátóképesség, az időjárás hatása, stb). Ilyen megfontolással nem okvetlenül a legrövidebb anyagmozgatási útFelvételre keresünk vasszerkezeti gyártásban' tapasztalattal rendelkező wgédművezetőt, Gépipari technikusok előnyben Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni a Vízgépészeti Vállalat II. sz. Gyáregysége Gyula, Béke sugárút 60. sz. alatt; Oláh Károly üzemvezetőnél lehet, 1398 VÁLLALATOK, MAGÁNÉPÍTTETÖK. FIGYELEM! Saját készítésű beton kerítéselemeinkből rövid határidőre vál lalunk kerítéskéssítést9 helyszínen történő teljes beépítéssel Külön megegyezés alapján díszkerítéshez vasbetétek készítését is vállaljuk. BETONÁRUSZAKIPARI ÉS SZ OLGÁLTATÓ VÁLLALAT Gyula, Henyei Miklós u. 13. Tel.: 138. x vonal a legolcsóbb! Másrészt: a költségcsökkentés további eszköze lehet a mindenkori (sok esetben sűrűn változó!) anyag- mozgatási igényekhez rugalmasan. igazodó (variálható) anyagtovábbítás megszervezése, amely megnyilvánulhat az útvonal megváltoztatásában, más gép beállításában, a kiszolgáló munkaerők cseréjében, esetleges átrakodások csökkentésében, stb. A felvázolt gondolatokban többnyire az anyagmozgatásról esett szó. Ezek természetesen — szinte minden áttétel nélkül — vonatkoznak a raktározási, tárolási tevékenységre is, hiszen araiak túlnyomó többsége — a ki- és beszállítás, a raktáron belüli átcsoportosítás — is anyagmozgatás. Itt persze további igen fontos igényként jelentkezik . a tárolt anyagok, áruk gyors visszakeresésének és . elmozdíthatóságának biztosítása (Márklin-rend^zerű , állványok, konténerek, liftek. csúzdak* elektromos emelőtargoncák, megfelelő nyilvántartási rendszer alkalmazása. Automatizálás— költségimformáció Szólni kéül itt a vállalaton belüli szállítás költség-információjának fontosságáról. -Kiváltképpen lényeges ez olyan vállalatoknál, amelyeknél a belső anyagmozgatás és tárolás költségkihatása számottevő, illettre olyan nagy, hogy tervezése, megfigyelése, elemzése elkülönítve is indokolt, miután a helyes információ adja az alapot a további költségcsökkentések lehetőségeinek meghatározásához. A világsajtóban, kiváltképpen a szakirodalomban a korszerű anyagmozgatás és raktározás kérdése „divatos” téma lett. így vált közismertté, hogy például egyes fejlett tőkés országokban ezt a kétségtelenül fontos és nélkülözhetetlen tevékenységet — a modernizálás, automatizálás, a műszaki és tudományos forradalom vívmányainak igénybevételével ■— szinte művészi tökélyre, tudományos szintre fejlesztik. S hogy ezt teszik, nyilván megéri nékik, hiszen másként nem tennék.. Igaz, több helyütt a mindinkább krónikus munkaerő- hiány is erre kényszeríti őket; Nem kétséges, hogy ez_ utóbbi probléma belátható időn, belül hazánkban is jelentkezik majd. Már csak azért is célirányos az anyagmozgatás-tárolás fejlesztésével az eddiginél lényegesen intenzívebben tfosfalkozni. Vállalatok! Figyelem! Rövid átfutásra vállalunk síkköszörűs bérmunkát OKTÓBER 8 TSZ Békés. Ügyintéző: Ladányi, Békés. Tel: 135.
