Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

Megsúgom j magának, '...hogy nem burkolt áreme­lés miatt hiánycil<k mostaná­ban több üzletben a füstszűrő nélküli Symphonic. Csupán ar­ról van szó, hogy forgalomba hozták a füstszűröset,’ amely tudvalevőleg sokkal egészsége­sebb, s lényegében alig drá­gább valamivel. Természetesen a füstszűrő árát is meg kell fizetni. Hogy az új cigi dobozá­ban nem 25, hanem csak 20 ru­dacska van? No és? Ne vic­celjen! Ha már az új 30 fillér­rel drágább, még azt is kíván­ja. hogy több darab legyen benne?! De ha már árakról beszélünk, elárulok egy jó hírt magának: Békéscsaba főutcájáról potom 60 forintért vetkőző nőt vihet haza. Próbáljon ennyi pénzért nyugatom szerencsét! A mi fő­utcánk egyik házának falán ízléses kalickában, óraszíjak között vetkőzik egy ügyes fény­képen a nő. Ha erről nézi, fel van öltözve, ha arról... szóval akkor már azt lát, amit akar. Es milyen esztétikus látvány, valamiféle optikai bravúrral vetkőzik ahogy elhalad előtte az ember. Csodálatos alkalom az anatómiai ismeretek fejlesz­tésére, különösen a legifjabb teqnagereknek, hiszen az ut-- cán ingyen tanulmányozhatják. Kár, hogy most iskolai szünet van, mert javasolnám: szervez­zenek tanulmányi kiránduláso­kat e helyre. Tehát egyáltalán nincs igaza annak, aki azt ál­lítja. hogy nálunk nem kapha­tó elegendő, bő választékú, ol­csó, s főként minőségi áru. És itt van a bunda-dolog is. Nekem ne mondja senki, hogy nem lehet kapni. Sokallja azt a sok ezer forintot? Ne tegye! Takarékoskodik, félreteszi a zsebpénzét, leszokik a Symho- niáról, a vetkőző nőkről, s aranylakodalmára vehet egy bundát a feleségének. Az ilyen luxuscikkekért, mint a bunda, fizetni kell, még a labdarúgás­ban is. Igaz, ott lényegesen ol­csóbb. A focipályán csupán három pont az ellenértéke, lé­nyegében nem 'változtat semmit a tabellán. De meg kell hagy­ni, azért rettenetesen megijesz­tette a kiesőjelölteket... Megsúgom magának, az az ember is tévúton jár, aki fo­ciszövetségünk erőtlenségéről beszél. Nekem nagyon tetszett például a legutóbbi határozott lépése. Nem kell a szövetség­nek bunda, tehát a sporterkölcs megóvása érdekében egyes meccseket nem közvetített a rádió. Helytelenül teszi, ha rángatja a vállát és azt mondja: na és?! A rádiósoknak és tű­seknek nem juthat eszébe, hogy a rádión és tv-n kívül más hírközlési lehetőségek is van­nak, mint. például a telefon, meg URH. Hogy az drágább? Na és? Nem a maga pénze! "Vagy igen?! V, z. Jobb kapcsolatot az orvos és beteg között — Előnyszerzésért nem lehet pénz! elfogadni — Szigorú fegyelmi felelősséget ír elő a magánrendelésekre az egészségügyi törvény Ä megyei tanács egészség- [ ügyi osztálya és az Orvos-Egész- I ségügyj Dolgozók Szakszervezete Békés megyei Bizottsága július 13-án Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében ta­nácskozást tartott az új rende­letről. A tanácskozáson járási, városi főorvosok, kórházi, ren­delőintézeti igazgatók, tanácsi, j szakszervezeti vezetők, gyógy- j szerészek és az egészségügyi középkáderek vettek részt. Meg- j jelent Engedi G. Sándor, az} MSZMP megyei bizottságának i titkára, és dr. Keresztes László, az Egészségügyi Minisztérium igazgatási főosztályvezetője, va­lamint Kovacsics János, sze­mélyzeti főosztályvezető és dr. Takács Lőrinc, SZMT megyei titkár. Nagy Jánosnak, a megyei ta­nács elnökhelyettesének meg­nyitója után dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos az egészségügyi dolgozók rendtartásáról, vala­mint dr. Kiss Endre megyei fő­orvoshelyettes a magántevé­kenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősséggről adott tájékozta­tást. illetve magyarázatot, a ren­delet jobb megismeréséhez. Dr. Sarnyai Ferenc vitaindító előadásában röviden vázolta azt a fejlődést, amely egészségügyi vonalon megyénkben az elmúlt évtizedek során végbement. Többek között elmondotta, ho­gyan alakult ki '1952-ben a kör­zeti orvosi hálózat, s hogy je­lenleg 695 orvos dolgozik a me­gyében, ezenkívül 4 ezernél több egészségügyi képzettségű dolgozó. Röviden szólt azokról az erő­feszítésekről is melyek az ' új létesítmények létrehozásában, állami és társadalmi vonalon történtek. Ezután ismertette az egészségügyi miniszter rendele­tét a rendtartásról, mely töb­bek között kimondja: az orvos­nak tevékenységében és magán­életében a szocialista erkölcs szabályainak megfelelően olyan magatartást kell tanúsítani, amely az orvosi hivatásba ve­tett bizalmat és az orvosi hi­vatás erkölcsi tekintélyét biz­tosítja. Beszélt azokról a módo­sításokról. melyek a rendeletben eltérnek a korábbi rendelkezé­sektől. Szólt arról is, hogy a szocialista etika súlyos megsér­tésének minősül, ha az orvos bármikor anyagi, vagy egyéb előnyt kér. S az is, ha elfogad a betegektől különböző előnyök megszerzéséért bizonyos anyagi szolgáltatást. Dr. Kiss Endre, az orvosi és egészségügyi dolgozók magánte­vékenységével kapcsolatos fe­gyelmi felelősségről adott tájé­koztatást. Ismertette a rendelet erre. vonatkozó pontjait. A ta­nácskozáson több kérdés hang­zott el, melyekre dr. Keresztes László és dr. Kiss Endre vála­szolt. Múzeumvasút - úttörőkkel Nagycenken helyreállítják a Széchenvi-kastélyt, amelyben ré­szint Széchenyi reform-kori munkásságát ismertető, ré­szint a közlekedés érdekében ki­fejtett, hazánk életében korsza­kot nyitó tevékenységét bemutató kiállítás nyílik, a Közlekedési Múzeum rendezésében. Elkészült a múzeumvasút be­fejező vonalszakasza; Fertőhöz állomástól a nagycenki Széche- nyi-kastélyig. . keskeny vágány ú vasútvonalat építettek társadal­mi munkával. Első szakaszát Fertőboztól a, Nagycenk közelé­ben levő szovjet hősi emlékműig 1970. november 7-én már átad­ták a forgalomnak. Innen foly­tatták az építést tovább, egé­szen a kastélyig, s most avatták fel a teljes szakaszt. • A múzeumvasút a nagycenki kulturális központ turistaközle- kedeset oldja meg. Ez a létesít­mény őrzi meg a magyar közle- kedesben hajdan nagy szerepet játszó keskenynyorntávú vasutak emlékét és még feltalálható rek- vizitumait. Hiszen ismeretes, hogy a múlt ,századi, keskeny- nyomtávú vasútokat az ország minden táján felszámolják. Itt azonban tovább üzemeltetik a kis gőzösöket, a romantikus, apró kocsikat. A járműveket üzemké­pes állapotba helyezve mutatják be a turistáknak, vasútbarátok­nak, akik a nagyvasútakon nem. sokara teljesen eltűnő gőzmozdo­nyokat itt maguk vezethetik is természetesen szakszerű felügye­let mellett. A vasútat úttörők üzemeltetik, csupán a kis gőzöst irányítja szakképzett felnőtt. "• A nagycenki vasút muzeális jellegű lesz, a sorompókkal, őr­házzal, jelzőberendezésekkel együtt, amelyek a Közlekedési Múzeum gyűjteményéből kerül­tek ki. A szerelvények 40—60 éves kocsikból állnak.,amelyeket felújítottak és üzembiztossá tet­tek. A nagycenki vasútállomás a keskenynyorntávú járművek mú. zeuma lesz. A skanzenben, ahol a régi kisvasúti járművek is he­lyet kapnak, felépítenek 1000 és 600 milliméteres pályatest-sza­kaszokat is, bemutatásra. Beutaló — tüskével „Boldogan olvasom, hogy min­den Békés megyei büszkesége (kivéve persze a csabaiakat) Gyula városa milyen népszerű lett országszerte az üdülni szándékozók táborában’’. Ezzel a mondattal kezdte Beutaló cí­mű glosszáját az Orosházi Hír­lap július 11-i számának első oldalán B. Z. őszintén örülök, hogy a szer­ző boldogan olvasta a Békés megyei Népújságban azt a’hírt, amely a glossza megírására ih­lette. Azt azonban nem mond­hatom, hogy az ő írását olvas­va ugyanolyan boldog lettem volna. Annak ugyanis, ami az ő boldogságát okozta, vagyis a Gyulai Várfürdő sikerének .— én is őszintén örülök, s rajtam kívül, nyugodtan merem mon­dani, több tízezer békéscsabai. Éppen ezért érthetetlen, hogy B.Z. — akit különben személy szerint tisztelek és nagyrabe- csülök — miért helyezte el a zárójelben azt' a bizonyos tüs­két. Mert a glosszában leírtak, kivéve a zárójeles mondatot — egyértelműek, helyénvalóak és igaza. Kategorikusan kije­lenteni azonban azt, hogy a csabaiak nem örülnek a való­ban gyönyörű természeti kör­nyézettel, adottságokkal rendel­kező. Gyulai Várfürdő országos, sőt országon túli sikerének, azt hiszem, kissé meggondolatlan következtetés. Kétségtelen, hogy évekkel, évtizedekkel ezelőtt a két vá­ros között — rosszul értelme­zett patriotizmusból eredő vil­longás, féltékenykedés volt. Ma azonban, ha van is vetélkedés Békéscsaba és Gyula között, eb­ből mindkét város profitál. Ha egyik többet akar, mint a má­sik, az sem a csabaiaknak, sem a gyulaiaknak nem árt. S ha Gyulára nyaranként több mint félmillió ember megy el pihen­ni, üdülni az ország különböző részeiből, ha Gyulán éves fá­radtságukat hagyják ott a dol­gozók, kár azt állítani, hogy ennek Békéscsabán nem örül­nek. B. Z. glosszájának utolsó be­kezdése : „egyébként nem az irigység beszél belőlem”. Az én zárómondatom: belőlém sem az irigység, a megsértett önérzet szól, hanem az őszinte öröm, ha arról olvashatok, hogy megyénk bármelyik települése szép ered­ményeket ér el. S mindezt zárójel nélkül mon­dom ! —szki. Méhkeréki uborkát evett az ország A belső ellátás javítására ielíüggesztették a paprikaexportot Július 12-én és 13-án zárult a hajtatott uborka értékesítésének tavaszi időszaka. Méhkerékről kereken" 100 vagon uborkát vá. sároltak fel. 32 vagonnal többet, mint 1971-ben. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetke­zeti Vállalat (MÉK) 86—87 va­gon uborkát vett át a méhkeréki termelőktől. Ennek egy részét exportra szállította, másik részét pedig különböző vállalatoknak adta át értékesítésre. A tavaszi idényben felvásárolt méhkeréki uborka a belföldi ellátás 80 szá- zalékát, fedezte. Így méhkeréki uborkát evett az ország, A méh­kerékiek terméke adta az ország uborkaexpontjának 95 százaié, kát is. Külföldön nagy érdeklődést mutatnak a magyar hajtatott zöldségnövények iránt. Zöldpap­rikából a MÉK eddig minden té­telt felvásárolt. Osztályozással külön rakta az export, külön a belföldi minőséget. A hajtatott paprika ebben az évben nagyon jól sikerült. A megyében 40 mil­lióra becsülik a hajtatásból szár­mazó paprikát. A paprikaexportot a külkeres. kedelmi szervek felfüggesztették azért, hogy a belső ellátás szín­vonalát javíthassák. Ettől az in­tézkedéstől a paprika piaci árá­nak csökkenése várható, .mint ahogyan a múlt esztendőben is ez következett be. Így a dolgozók a kilónként 30 forintos paprika helyett olcsóbban szerezhetik be kedvenc zöldségnövényüket. 4 197Ü. JULIES H Szüts Dénes: (ÍNGYILK OSSÁG? a Kaszinó utcában } regény | XXXV. Következett életük második felvonása, amikor Éva már meg is tudta fogalmazni álláspont­ját: Dániel ússzon az árral, mondjon le az örökös naiv igaz ságkeresésről. Egy különös gra­vitáció Évát még előre vitte. Társadalmi szerepet kapott, szerették nyílt, bátor szókimcn- diisát. Aztán megérkezett az ajánlat, menjen a nőtanácshoz dolgozni. Dániel boldogan bele­egyezett volna, büszke volt rá, Éva meg kinevette. Helyette a sokkal jövedelmezőbb tervezői állást fogadta el, s amikor az első nagyobb összegű prémiu­mot eléje dobta az asztalra, ő nem tudott mit felélni. De nem­csak a kereseti viszonyaik és ez­zel a magatartásuk változott meg, hanem megváltoztak az el­ső időben tett fogadalmaik is. Ahhoz aztán Éva apjának az ügye kellett, hogy fnindkettőjük számára a teljes megismerés el érkezzen, vagy legalábbis a sok évi házasságban még meg nem mutatott oldalukra is fény ve­tődjön. Ráébredt, hogy Évának ő sohasem fogja az igazi, az egyetlen, az elragadó férfit je­lenteni, mert neki olyan kell mint önmaga: aki kielégíti nagy- ratörő vágyait. elképzeléseit Amikor Szász erre rájött, elha­tározta. hogy még egy utolsó nagy kísérletet tesz az aSszony teljes meghódítására: ' megírja Éva apjának élettörténetét. Szerette az asszonyt. Balátai Jenő életének felkutatása azon­ban egyre mélyebb örvényekbe taszította, s egyre inkább belát­hatatlan következményeket sej­tetett. Szász minél többet tudott meg Balátairól, annál többet akart megtudni a lányáról, a sa­ját feleségéről és annak nagy­anyjáról. Szász úgy érezte, hogy Balátai sorsáról, életéről teljesen tiszta képet kap. akkor világos képet kap a saját életéről is, sőt, ha Balátai házasságának részleteit felkutatja, a magáét is tisztázza. Amikor hozzákezdett, utolérhe­tetlen és dicsőségesen okos akart lenni felesége szemében. Olyan férfi pózában akart Éva elé áll­ni, aki rájön a rejtélyre és nemcsak kinyomozza felesége apjának gyilkosait, de erkölcsi­leg ki is végzi őket azzal, hogy a világ elé tárja tetteiket. Ám az ügy bogozása közben rájött, hogy saját házasságát is el kell majd ítélnie. Évának apja tettei­vel szemben érzett gondolatai egész lényére rávilágítanak. Szósz feleségének első. kitörő reaglására emlékezett, amikor a Tervhivatal elnökhelyettese mindkettőjüket meghívta. Az el­nökhelyettes kifejezte reményét, hogy személyesen is megismer­kedhet Balátai Jenő lányával és vejével. Szász már korábban si­keres sajtókompányt folytatott Balátai Jenő ügyében. A bauxit feldolgozásáról, a magyar—szov­jet kooperációról film is készült. Szászt szakértőnek hívták meg. Szó volt arról, hogy a legna­gyobb alumíniumipari techniku­mot Balátairól nevezik el. Szász nem elégedett meg a felszínek kutatásokkal, hanem kezdte ösz- szegyűjteni anyagát Balátai éle­téről, munkásságáról, szerencsét­len sorsáról. A meghívó ezt a nagy munkát szakította meg, és Szász örömmel tette félre az ira­tokat, Dédi, amikor meglátta a leve­let. első kérdése az volt: — Ad­nak talán pénzt? Éva is a fellegekben járt. — Valamit ki kell szorítani belőlük — hajtogatta. A Tervhivatal elnökhelyettese nagy tisztelettel és szeretettel fogadta Balátai Jenő lányát, és a kölcsönös udvariasságok után azt mondta, hogy az a grandiózus terv, amiről édesapja álmodott, a megvalósítás útjára került. Egyezményt kötöttek a Szovjet­unióval, és nincs már akadálya a magyar alumíniumipar gyors fejlesztésének. — Nemrég kötöt­tük meg" és írtuk alá az egyez­ményt — magyarázta az elnök- helyettes. és barátságosan hu­nyorgott Évára. A bauxitból itt­hon timföldet csinálunk. Ezt ki­szállítjuk a Szovjetunióba, ahol olcsó vízienergiával a timföldből

Next

/
Thumbnails
Contents