Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
Megsúgom j magának, '...hogy nem burkolt áremelés miatt hiánycil<k mostanában több üzletben a füstszűrő nélküli Symphonic. Csupán arról van szó, hogy forgalomba hozták a füstszűröset,’ amely tudvalevőleg sokkal egészségesebb, s lényegében alig drágább valamivel. Természetesen a füstszűrő árát is meg kell fizetni. Hogy az új cigi dobozában nem 25, hanem csak 20 rudacska van? No és? Ne vicceljen! Ha már az új 30 fillérrel drágább, még azt is kívánja. hogy több darab legyen benne?! De ha már árakról beszélünk, elárulok egy jó hírt magának: Békéscsaba főutcájáról potom 60 forintért vetkőző nőt vihet haza. Próbáljon ennyi pénzért nyugatom szerencsét! A mi főutcánk egyik házának falán ízléses kalickában, óraszíjak között vetkőzik egy ügyes fényképen a nő. Ha erről nézi, fel van öltözve, ha arról... szóval akkor már azt lát, amit akar. Es milyen esztétikus látvány, valamiféle optikai bravúrral vetkőzik ahogy elhalad előtte az ember. Csodálatos alkalom az anatómiai ismeretek fejlesztésére, különösen a legifjabb teqnagereknek, hiszen az ut-- cán ingyen tanulmányozhatják. Kár, hogy most iskolai szünet van, mert javasolnám: szervezzenek tanulmányi kirándulásokat e helyre. Tehát egyáltalán nincs igaza annak, aki azt állítja. hogy nálunk nem kapható elegendő, bő választékú, olcsó, s főként minőségi áru. És itt van a bunda-dolog is. Nekem ne mondja senki, hogy nem lehet kapni. Sokallja azt a sok ezer forintot? Ne tegye! Takarékoskodik, félreteszi a zsebpénzét, leszokik a Symho- niáról, a vetkőző nőkről, s aranylakodalmára vehet egy bundát a feleségének. Az ilyen luxuscikkekért, mint a bunda, fizetni kell, még a labdarúgásban is. Igaz, ott lényegesen olcsóbb. A focipályán csupán három pont az ellenértéke, lényegében nem 'változtat semmit a tabellán. De meg kell hagyni, azért rettenetesen megijesztette a kiesőjelölteket... Megsúgom magának, az az ember is tévúton jár, aki fociszövetségünk erőtlenségéről beszél. Nekem nagyon tetszett például a legutóbbi határozott lépése. Nem kell a szövetségnek bunda, tehát a sporterkölcs megóvása érdekében egyes meccseket nem közvetített a rádió. Helytelenül teszi, ha rángatja a vállát és azt mondja: na és?! A rádiósoknak és tűseknek nem juthat eszébe, hogy a rádión és tv-n kívül más hírközlési lehetőségek is vannak, mint. például a telefon, meg URH. Hogy az drágább? Na és? Nem a maga pénze! "Vagy igen?! V, z. Jobb kapcsolatot az orvos és beteg között — Előnyszerzésért nem lehet pénz! elfogadni — Szigorú fegyelmi felelősséget ír elő a magánrendelésekre az egészségügyi törvény Ä megyei tanács egészség- [ ügyi osztálya és az Orvos-Egész- I ségügyj Dolgozók Szakszervezete Békés megyei Bizottsága július 13-án Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében tanácskozást tartott az új rendeletről. A tanácskozáson járási, városi főorvosok, kórházi, rendelőintézeti igazgatók, tanácsi, j szakszervezeti vezetők, gyógy- j szerészek és az egészségügyi középkáderek vettek részt. Meg- j jelent Engedi G. Sándor, az} MSZMP megyei bizottságának i titkára, és dr. Keresztes László, az Egészségügyi Minisztérium igazgatási főosztályvezetője, valamint Kovacsics János, személyzeti főosztályvezető és dr. Takács Lőrinc, SZMT megyei titkár. Nagy Jánosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos az egészségügyi dolgozók rendtartásáról, valamint dr. Kiss Endre megyei főorvoshelyettes a magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősséggről adott tájékoztatást. illetve magyarázatot, a rendelet jobb megismeréséhez. Dr. Sarnyai Ferenc vitaindító előadásában röviden vázolta azt a fejlődést, amely egészségügyi vonalon megyénkben az elmúlt évtizedek során végbement. Többek között elmondotta, hogyan alakult ki '1952-ben a körzeti orvosi hálózat, s hogy jelenleg 695 orvos dolgozik a megyében, ezenkívül 4 ezernél több egészségügyi képzettségű dolgozó. Röviden szólt azokról az erőfeszítésekről is melyek az ' új létesítmények létrehozásában, állami és társadalmi vonalon történtek. Ezután ismertette az egészségügyi miniszter rendeletét a rendtartásról, mely többek között kimondja: az orvosnak tevékenységében és magánéletében a szocialista erkölcs szabályainak megfelelően olyan magatartást kell tanúsítani, amely az orvosi hivatásba vetett bizalmat és az orvosi hivatás erkölcsi tekintélyét biztosítja. Beszélt azokról a módosításokról. melyek a rendeletben eltérnek a korábbi rendelkezésektől. Szólt arról is, hogy a szocialista etika súlyos megsértésének minősül, ha az orvos bármikor anyagi, vagy egyéb előnyt kér. S az is, ha elfogad a betegektől különböző előnyök megszerzéséért bizonyos anyagi szolgáltatást. Dr. Kiss Endre, az orvosi és egészségügyi dolgozók magántevékenységével kapcsolatos fegyelmi felelősségről adott tájékoztatást. Ismertette a rendelet erre. vonatkozó pontjait. A tanácskozáson több kérdés hangzott el, melyekre dr. Keresztes László és dr. Kiss Endre válaszolt. Múzeumvasút - úttörőkkel Nagycenken helyreállítják a Széchenvi-kastélyt, amelyben részint Széchenyi reform-kori munkásságát ismertető, részint a közlekedés érdekében kifejtett, hazánk életében korszakot nyitó tevékenységét bemutató kiállítás nyílik, a Közlekedési Múzeum rendezésében. Elkészült a múzeumvasút befejező vonalszakasza; Fertőhöz állomástól a nagycenki Széche- nyi-kastélyig. . keskeny vágány ú vasútvonalat építettek társadalmi munkával. Első szakaszát Fertőboztól a, Nagycenk közelében levő szovjet hősi emlékműig 1970. november 7-én már átadták a forgalomnak. Innen folytatták az építést tovább, egészen a kastélyig, s most avatták fel a teljes szakaszt. • A múzeumvasút a nagycenki kulturális központ turistaközle- kedeset oldja meg. Ez a létesítmény őrzi meg a magyar közle- kedesben hajdan nagy szerepet játszó keskenynyorntávú vasutak emlékét és még feltalálható rek- vizitumait. Hiszen ismeretes, hogy a múlt ,századi, keskeny- nyomtávú vasútokat az ország minden táján felszámolják. Itt azonban tovább üzemeltetik a kis gőzösöket, a romantikus, apró kocsikat. A járműveket üzemképes állapotba helyezve mutatják be a turistáknak, vasútbarátoknak, akik a nagyvasútakon nem. sokara teljesen eltűnő gőzmozdonyokat itt maguk vezethetik is természetesen szakszerű felügyelet mellett. A vasútat úttörők üzemeltetik, csupán a kis gőzöst irányítja szakképzett felnőtt. "• A nagycenki vasút muzeális jellegű lesz, a sorompókkal, őrházzal, jelzőberendezésekkel együtt, amelyek a Közlekedési Múzeum gyűjteményéből kerültek ki. A szerelvények 40—60 éves kocsikból állnak.,amelyeket felújítottak és üzembiztossá tettek. A nagycenki vasútállomás a keskenynyorntávú járművek mú. zeuma lesz. A skanzenben, ahol a régi kisvasúti járművek is helyet kapnak, felépítenek 1000 és 600 milliméteres pályatest-szakaszokat is, bemutatásra. Beutaló — tüskével „Boldogan olvasom, hogy minden Békés megyei büszkesége (kivéve persze a csabaiakat) Gyula városa milyen népszerű lett országszerte az üdülni szándékozók táborában’’. Ezzel a mondattal kezdte Beutaló című glosszáját az Orosházi Hírlap július 11-i számának első oldalán B. Z. őszintén örülök, hogy a szerző boldogan olvasta a Békés megyei Népújságban azt a’hírt, amely a glossza megírására ihlette. Azt azonban nem mondhatom, hogy az ő írását olvasva ugyanolyan boldog lettem volna. Annak ugyanis, ami az ő boldogságát okozta, vagyis a Gyulai Várfürdő sikerének .— én is őszintén örülök, s rajtam kívül, nyugodtan merem mondani, több tízezer békéscsabai. Éppen ezért érthetetlen, hogy B.Z. — akit különben személy szerint tisztelek és nagyrabe- csülök — miért helyezte el a zárójelben azt' a bizonyos tüskét. Mert a glosszában leírtak, kivéve a zárójeles mondatot — egyértelműek, helyénvalóak és igaza. Kategorikusan kijelenteni azonban azt, hogy a csabaiak nem örülnek a valóban gyönyörű természeti környézettel, adottságokkal rendelkező. Gyulai Várfürdő országos, sőt országon túli sikerének, azt hiszem, kissé meggondolatlan következtetés. Kétségtelen, hogy évekkel, évtizedekkel ezelőtt a két város között — rosszul értelmezett patriotizmusból eredő villongás, féltékenykedés volt. Ma azonban, ha van is vetélkedés Békéscsaba és Gyula között, ebből mindkét város profitál. Ha egyik többet akar, mint a másik, az sem a csabaiaknak, sem a gyulaiaknak nem árt. S ha Gyulára nyaranként több mint félmillió ember megy el pihenni, üdülni az ország különböző részeiből, ha Gyulán éves fáradtságukat hagyják ott a dolgozók, kár azt állítani, hogy ennek Békéscsabán nem örülnek. B. Z. glosszájának utolsó bekezdése : „egyébként nem az irigység beszél belőlem”. Az én zárómondatom: belőlém sem az irigység, a megsértett önérzet szól, hanem az őszinte öröm, ha arról olvashatok, hogy megyénk bármelyik települése szép eredményeket ér el. S mindezt zárójel nélkül mondom ! —szki. Méhkeréki uborkát evett az ország A belső ellátás javítására ielíüggesztették a paprikaexportot Július 12-én és 13-án zárult a hajtatott uborka értékesítésének tavaszi időszaka. Méhkerékről kereken" 100 vagon uborkát vá. sároltak fel. 32 vagonnal többet, mint 1971-ben. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat (MÉK) 86—87 vagon uborkát vett át a méhkeréki termelőktől. Ennek egy részét exportra szállította, másik részét pedig különböző vállalatoknak adta át értékesítésre. A tavaszi idényben felvásárolt méhkeréki uborka a belföldi ellátás 80 szá- zalékát, fedezte. Így méhkeréki uborkát evett az ország, A méhkerékiek terméke adta az ország uborkaexpontjának 95 százaié, kát is. Külföldön nagy érdeklődést mutatnak a magyar hajtatott zöldségnövények iránt. Zöldpaprikából a MÉK eddig minden tételt felvásárolt. Osztályozással külön rakta az export, külön a belföldi minőséget. A hajtatott paprika ebben az évben nagyon jól sikerült. A megyében 40 millióra becsülik a hajtatásból származó paprikát. A paprikaexportot a külkeres. kedelmi szervek felfüggesztették azért, hogy a belső ellátás színvonalát javíthassák. Ettől az intézkedéstől a paprika piaci árának csökkenése várható, .mint ahogyan a múlt esztendőben is ez következett be. Így a dolgozók a kilónként 30 forintos paprika helyett olcsóbban szerezhetik be kedvenc zöldségnövényüket. 4 197Ü. JULIES H Szüts Dénes: (ÍNGYILK OSSÁG? a Kaszinó utcában } regény | XXXV. Következett életük második felvonása, amikor Éva már meg is tudta fogalmazni álláspontját: Dániel ússzon az árral, mondjon le az örökös naiv igaz ságkeresésről. Egy különös gravitáció Évát még előre vitte. Társadalmi szerepet kapott, szerették nyílt, bátor szókimcn- diisát. Aztán megérkezett az ajánlat, menjen a nőtanácshoz dolgozni. Dániel boldogan beleegyezett volna, büszke volt rá, Éva meg kinevette. Helyette a sokkal jövedelmezőbb tervezői állást fogadta el, s amikor az első nagyobb összegű prémiumot eléje dobta az asztalra, ő nem tudott mit felélni. De nemcsak a kereseti viszonyaik és ezzel a magatartásuk változott meg, hanem megváltoztak az első időben tett fogadalmaik is. Ahhoz aztán Éva apjának az ügye kellett, hogy fnindkettőjük számára a teljes megismerés el érkezzen, vagy legalábbis a sok évi házasságban még meg nem mutatott oldalukra is fény vetődjön. Ráébredt, hogy Évának ő sohasem fogja az igazi, az egyetlen, az elragadó férfit jelenteni, mert neki olyan kell mint önmaga: aki kielégíti nagy- ratörő vágyait. elképzeléseit Amikor Szász erre rájött, elhatározta. hogy még egy utolsó nagy kísérletet tesz az aSszony teljes meghódítására: ' megírja Éva apjának élettörténetét. Szerette az asszonyt. Balátai Jenő életének felkutatása azonban egyre mélyebb örvényekbe taszította, s egyre inkább beláthatatlan következményeket sejtetett. Szász minél többet tudott meg Balátairól, annál többet akart megtudni a lányáról, a saját feleségéről és annak nagyanyjáról. Szász úgy érezte, hogy Balátai sorsáról, életéről teljesen tiszta képet kap. akkor világos képet kap a saját életéről is, sőt, ha Balátai házasságának részleteit felkutatja, a magáét is tisztázza. Amikor hozzákezdett, utolérhetetlen és dicsőségesen okos akart lenni felesége szemében. Olyan férfi pózában akart Éva elé állni, aki rájön a rejtélyre és nemcsak kinyomozza felesége apjának gyilkosait, de erkölcsileg ki is végzi őket azzal, hogy a világ elé tárja tetteiket. Ám az ügy bogozása közben rájött, hogy saját házasságát is el kell majd ítélnie. Évának apja tetteivel szemben érzett gondolatai egész lényére rávilágítanak. Szósz feleségének első. kitörő reaglására emlékezett, amikor a Tervhivatal elnökhelyettese mindkettőjüket meghívta. Az elnökhelyettes kifejezte reményét, hogy személyesen is megismerkedhet Balátai Jenő lányával és vejével. Szász már korábban sikeres sajtókompányt folytatott Balátai Jenő ügyében. A bauxit feldolgozásáról, a magyar—szovjet kooperációról film is készült. Szászt szakértőnek hívták meg. Szó volt arról, hogy a legnagyobb alumíniumipari technikumot Balátairól nevezik el. Szász nem elégedett meg a felszínek kutatásokkal, hanem kezdte ösz- szegyűjteni anyagát Balátai életéről, munkásságáról, szerencsétlen sorsáról. A meghívó ezt a nagy munkát szakította meg, és Szász örömmel tette félre az iratokat, Dédi, amikor meglátta a levelet. első kérdése az volt: — Adnak talán pénzt? Éva is a fellegekben járt. — Valamit ki kell szorítani belőlük — hajtogatta. A Tervhivatal elnökhelyettese nagy tisztelettel és szeretettel fogadta Balátai Jenő lányát, és a kölcsönös udvariasságok után azt mondta, hogy az a grandiózus terv, amiről édesapja álmodott, a megvalósítás útjára került. Egyezményt kötöttek a Szovjetunióval, és nincs már akadálya a magyar alumíniumipar gyors fejlesztésének. — Nemrég kötöttük meg" és írtuk alá az egyezményt — magyarázta az elnök- helyettes. és barátságosan hunyorgott Évára. A bauxitból itthon timföldet csinálunk. Ezt kiszállítjuk a Szovjetunióba, ahol olcsó vízienergiával a timföldből