Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám
Kuba a KGST tagjai között Július 11-én, kedden Moszkvában folytatta munkáját a KGST 26. ülésszaka. Az ülésen Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt. Folytatták a vitát a KGST-or. szágok együttműködésének további elmélyítését és tökéletesítését, szocialista gazdasági integrációjának kifejlesztését célzó komplex program megvalósításával összefüggő kérdésekről. A keddi ülésen Carlos Rafael Rodriguez, a kubai küldöttség vezetője, a Kubai Kommunista Párt KB titkárságának tagja, a kubai forradalmi kormány minisztere kormánya nevében kérte. hogy vegyék fel Kubát a KGST tagjai közé. Kijelentette, hogy Kuba vállalja a KGST alapokmányában foglalt kötelezettségeket. Rodriguez felszólalásában nagy; elismeréssel szólt a KGST tévé-' kenységéről, a tagországok gazdasági. tudományos és műszaki együttműködésének eredményeiről, a komplex program megvaA leszerelési bizottság genfi ülése „Ahogyan mi ezt a kérdést értjük, mindenekelőtt politikai. Ezért készséget várunk az országoktól, hogy lemondjanak a kémiai fegyverek háborúban való alkalmazásáról, készséget arra, hogy elfogadjanak megfelelő politikai határozatot” —mondotta Roscsin nagykövet, a Szovjetunió fődelegátusa, a genfi leszerelési bizottság munkájában résztvevő szovjet delegáció vezetője. A szovjet küldöttség vezetője értékelte annak a két tájékoztató jellegű tanácskozásnak eredményét, amelyet a múlt héten nemzetközi szakértők bevonásával rendeztek a kémiai fegyverek teljes betiltásáról. Nagyjelentőségűnek nevezte a két munkaülést és szerinte a vita „hasznos volt, hangsúlyozta, hogy a technikai kérdések vitájából megállapítható: a kémiai eszközök háborúban való alkalmazásának teljes betiltását mindinkább támogatják a bizottságban résztvevő országok. A technikai kérFrancia tudósító következtetése a gátrendszer elleni támadásról A Nam Sach-i gátrendszer ellen végrehajtott kedd reggeli amerikai bombázás szemtanújaként az AFp francia hírügynökség tudósítója két következtetést szűrt le: 1. A támadás nem egyes gátszakaszok. hanem az egész gátrendszer ellen irányult; 2. A bombákat némikép találomra oldották ki, mert bárhova csaipódtak be, mindenképpen csak kárt okozhattak a gátakkal sűrűn átszőtt vidéken. Mint a TASZSZ hanoi tudósítója írja, az amerikai légierő áprilistól június végéig 77 támadást intézett a gátak és zsilipek ellen, 37 gátszakaszt és több mint 30 vízgazdálkodási létesítményt pusztított el. Ugyanezen idő alatt 21 egészségügyi intézményt bombázott, közöttük a vietnami—szovjet barátság kórházát Hanoiban, a vietnami— csehszlovák barátság kórházát Haiphongban, Thanh Hoa és Nghe An megyei kórházait. dések vitája megmutatta — jelentette ki a szovjet fődelegátus —, hogy adva vannak az útjai és lehetőségei a nehézségek leküzdésének. A genfi leszerelési bizottság legközelebb csütörtökön délelőtt tart ülést. lósításában már eddig is elért sikerekről. Megállapította,, hogy Kuba sikerei elválaszthatatlanok a szocialista testvérországok őri. ási segítségétől. A kubai gazdaság fejlődését nem lehet elképzelni a KGST-országokkal való szoros gazdasági együttműködés nélkül, valamint Kuba csatlakozása nélkül a szocialista gazdasági integráció folyamatához. A KGST alapokmányának második cikkelye előírja, hogy a KGST tagja lehet minden olyan ország, amely osztja a KGST céljait és elveit, s hajlandó vállalni az alapokmányban foglalt kötelezettségeket. Ennek megfelelően az ülésszak egyhangúlag úgy döntött, hogy felveszi Kubát a KGST tagjai közé. Az ülésszak felhatalmazta a KGST végrehajtó bizottságát, hogy Kuba képviselőjével karöltve — figyelembe véve Kuba gazdaságának és földrajzi helyzetének sajátosságát — dolgozza ki azokat a módozatokat, amelyeknek alapján Kuba részt vehet a KGST munkájában, a szocialista gazdasági integráció programjának megvalósításában. A Japán KP Ázsia kollektív békéjéről A Japán Kommunista Párt megalakításának 50. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi szimpozionon felszólalt Szaszaki Tosio, a JKP titkárságának tagja, a párt Zenei című elméleti folyóiratának főszerkesztője. Állást foglalt a japán—amerikai biztonsági szerződés felszámolása és egy demokratikus, koalíciós kormány létrehozása mellett. Kifejtette, hogy egy ilyen kormánynak a béke, a semlegesség és a függetlenség politikáját kell követnie. A koalíciós kormány elsőrendű külpolitikai feladata lesz az egymással szembenálló katonai szövetségek felszámolása az ázsiai és a csendes-óceáni térségben és egy olyan regionális kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amelyben társadalmi rendszertől függetlenül minden ázsiai ország részt vesz. A Japán Kommunista Párt egy ilyen kollektív biztonsági : rendszerben látja Japán és egész Ázsia békéjének és biztonságának legfőbb garanciáját — jelentette ki Szaszaki Tosio. Latin-Amerika: A Hadé Právo a Kádár-Husák találkozóról A Rudé Právo keddi számában Dusán Rovensky, a lap külpolitikai főkommentátora hírmagyarázatot fűz Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának pozsonyi találkozójához. Megállapítja többek között, hogy a jelentős találkozón nagy figyelmet fordítottak az európai biztonság kérdésére. Ezzel összefüggésben — mutat rá a kommentár — Csehszlovákia számára rendkívül fontos tényező, hogy a közös közlemény tartalmazta azt az alapelvet, amely szerint az európai biztonság és a normális európai kapcsolatok megteremtése szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Német Szövetségi Köztársaság elismerné a müncheni szerződés eleve érvénytelenségét. A Magyar Nép- köztársaság teljes mértékben támogatja ezt, az NSZK-val való tárgyalásokon is kifejtett elvi és igazságos csehszlovák álláspontot. Az egész közleményt — írja a lap külpolitikai főkommentátora — áthatja a proletár inDajan kardesörtetése Mose Dajan izraeli hadügyminiszter a tel-avivi televízió által is közvetített sajtóértekezleten kijelentette, csapatai a jövőben is támadják majd a libanoni területeken lévő arab gerillatámaszpontokat és valószínűleg elkerülhetetlen lesz, hogy e támadásoknak polgári személyek is áldozatul essenek. Kitérően válaszolt arra a kérdésre, vajon Izrael tervez-e támadásokat egyes gerillavezetők I ellen. (Mint ismeretes Ghassan Kanafaninak, a Palesztin Népi Felszábadítási Front egyik veze. tőjének meggyilkolásáért az gerillák Izraelt tartják felelősnek.) Dajan közölte, hogy „nem gyászolta Kanafani halálát, de a kérdésről többet nem mondhat”. Beirutban hétfőn több ezres tömeg jelenlétében temették el a szombaton megölt gerillavezetőt. (MTI) ternacionalizmus elve. Kifejeződött ez a Szovjetunió nemzetközi szerepéről, a csehszlovák—magyar kapcsolatokról, valamint a hős vietnami nép harcának támogatásáról szóló részekben. Kádár János és Gustáv Husák találkozója hozzájárult a két szocialista ország sokoldalú kapcsolatainak elmélyítéséhez. Élősdiek alkonya Az amerikai polgári sajtó rendszerint úgy állítja be az Egyesült Államok kapcsolatait a latin-amerikai országokkal, a déli szomszédokkal, hogy azok baráti és teljesen „egyedi” kapcsolatok. Nézzünk egy kicsit a szép szólamok mögé is. A latin-amerikai kontinensen mintegy háromezer amerikai cég működik (köztük az Egyesült Államok 350 legnagyobb monopóliuma.) Ezek általában minden befektetett dollár után négy-öt dollár hasznot húznak, ami évente hozzávetőlegesen másfél milliárd dollárt jelent. Az „egyedi” kapcsolatok eredményeként a latin-amerikai országok adóssága a külföldi monopóliumoknál pillanatnyilag 15 milliárd dollárra rúg. Ezek a számadatok az úgynevezett törvényes osztalékot tükrözik, amelyek a hátrányos szerződések és kölcsönök eredményeként folyik be áz amerikai monopóliumok kasszájába. Vannak azonban más jövedelmi források is, amelyeket — érthetően — sehol nyilván nem tartott, s különösképpen nem publikált manipulációk révén préselnek ki. a latin-amerikai országokból. Ilyen például az olcsó latinamerikai nyersány aggal való spekuláció a nemzetközi piacokon, valamint a hírhedt „kettős könyvelés”., amelynek segítségével az illető ország adó- és vámügyi szerveit vezetik félre. Aztán vannak más módszerek is. így például Argentínában az amerikai társaságok a villamosáram fogyasztásának növelése érdekében tudatosan rossz villanyórákat helyeztek el a fogyasztóknál. A Brazil Nemzeti Bank számításai szerint az elmúlt három év alatt a külföldi társaságok törvényellenesen 200 millió dollárt csempésztek ki külföldre. Mexikóban egy amerikai cég (az Anderson and Cleyton) repdkívül olcsón . jut nyersgyapothoz és azt a terméket — felemelt áron — texasi gyapotként adja tovább a nemzetközi piacokon. A mexikói pénzügyminisztérium adatai szerint különböző csatornákon ebből az országból is minden évben több mint 200 millió dollár szivárog ki illegálisan. Kolumbia volt bányaügyi- és kőolajipari minisztere egyik beszédében a következőket mondta: „Akadnak emberek, akik el- szömyűlködnek azon, hogy az IPC nemzetközi olajtársaság 40 év alatt 690 millió dollárral maradt Peru adósa. Ugyanakkor Kolumbiának ugyanez alatt az idő alatt a külföldi olajtársaságok legalább kétmilliárd dollárról nem számoltak el”, Chilében az Anaconda és más amerikai konszernek 1970-ben lenyomták a réz árát és 83 millió dollárral maradtak adósak, illetve ekkora összegtől fosztották meg az államot. A kicsiny Costa-Ricában — az ország elnökének szavai szerint — az itteni legnagyobb amerikai cég a kávé árának mesterséges letörésével évente hozzávetőlegesen 30 millió dollárt lop ki az államháztartás kasszájából. Ez jellemzi tehát az amerikai biznisz „egyedi kapcsolatait” a latin-amerikai országokkal. Az amerikai monopóliumokra azonban rossz idők következnek. A Busines Week című folyóirat panaszkodik az amerikai tőke szempontjából negatív jelenségek fokozódására. Ezek fő oka az, — írja a folyóirat —> hogy a dél-amerikaiak mindinkább ellenőrzésük alá akarják vonni az üzleti tevékenységet. A lapnak válóban igaza van — a kubai ajtó például egyszer, s mindenkorra bezárult a monopóliumok előtt. Nagy eredményeket ért el a chilei és a perui nép is. Egyre kényelmetlenebbül érzik magukat a, amerikai monopolisták Venezuelában és Costa Ricában. S ez az irányzat egyre erősödik egész Latin- Amerikában, a déli részektől egészen a Rio-Grande-ig. Ünnepség Mongóliában Ulánbátor A Mongol Népköztársaság dolgozói kedden katonai díszszemlével és felvonulással emlékeztek meg a népi forradalom győzelmének 51. évfordulójáról. A díszemelvényen J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, a párt és a kormány más vezetői, valamint az ünnepségre érkezett szovjet küldöttség tagjai foglal, tak helyet. Ünnepi beszédet mondott B. Dorzs hadseregtábomok, a Mongol Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere. Burmái miniszter dr. Bíró Józsefnél Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter hivatalában fogadta dr. Maung Lwint, Burma kereskedelem-, szövetkezet- és ellátásügyi miniszterét. (MTI Fotó Vigovszki F. felv. — KS) \
