Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám
Kilenc nap Bulgáriában 3. Lenini Agrárkombinát Noví-Kricsinbemi találkoztunk Bogdáni Kamoszkival, aiki a Lenini Agrárkcanbinát igazgatója. Gyakorlatilag a kombinát azt jelenti, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek földrajzi-közigazgatási körzetekben, egyesültek. Bogdán, Kamoszki meghitt, baráti szavakkal sízőlt hozzánk. Mint mondta, vauinak jóbarátai Magyarországon, járt magyar termelőszövetkezetben is s az ot tani emberek nagyon a szivéhez nőttek. Olyan közvetlenül szólt hozzánk, mintha éppen egy Békés megyei tsz elnökével találkoztam volna. S hogy valameny- nyien megértsük a gazdaság helyzetét, mindjárt érdemi ismertetést adott Elmondta, hogy ezer négyzetméter) 27 kilogramm műtrágya. (A magyar mezőgazdaság dékáronként számolva jelenleg 50 kilogramm műtrágyát használ fel.) A dev- nyai építkezés nagyságát jelzi az is, hogy 30 millió köbméter földet mozgatnak meg a kikötő építésénél. Bogdán Kiamoszkitól azt is megtudtuk, hogy 5 ezer birkája van a gazdaságnak, 1500 tehene, 650 anyakocája. A tej hozama a gazdaságnak a 60-as évek elején 2500—2800 liter volt, most 3100. Tojáshozama 140—180 volt, most 230 darab. Van 1500 mázsa kapacitású hűtőháza a gazdaságnak, hiszen sok gyümölcsöt kertészeti árut exportálnak. Most Dimitrov édesanyja szövőszéke a kombinátnak 13 ezer 200 hektár földje van (egy hektár 1738 kh), ebből jobb minőségű 3800 hektár. Ebben van szőlő, gyümölcsös és 2 ezer hektár kertészet. A többiben van kétezer hektár búza, ezer hektár lucerna, 1300 hektár rizs és más kultúrnövény. Kiváncsiak voltunk, hogy egy évtized alatt milyen hozamnövekedést értek el a gazdaságban. Erről is úgy besszélt mintha itthon ismertetné egy tsz-elnök a -gazdaság helyzetét így tudtuk meg, hogy hektáronként az 1960- as évék elején 15—18 tonna almát szüreteltek, tavaly 30 tonnát Szőlőt akkor 8 tonnát, tavaly tizenkettőt. Kukoricából 2 —4 tonnát takarítottak be, tavaly heiet, búzát 1—2 tonnát, tavaly három és felet Itt kell megjegyezni: ennek a hozamnövekedésnek az alapja, hogy Bulgária ipari termelése 1948-hoz képest tizenegyszer^ síére nőtt. Jellemző', hogy például nem volt. gépgyártása, ma már agrárországból ipari-agrár- ország lett. S fejlődött a mező- gazdaság tecnhikai felszereltségé, egyebek közt ma már 18 ezer kombájn dolgozik Bulgária mezőgazdasági üzemeiben. (A Lenini Agrárkombinátban 30 kombájn van.) Továbbá, nagy anyagi erőt fordítanak a kemizálásra, növelik a műtrágya-gyártást. Erről beszéltek és ezt mutatták be Vrácában, mintahogyan a Várnától 25 kilométerre feleső Devnyában is. Itt egy rágj' ipari kombinátot építenek, amely többek közt magába foglal kémiai üzemet. cementgyárat-, elektromos művet, cukorgyárat és'kikötőt építenek hozzá. A cél egyebek közt az, hogy jusson minden dekár földre (egy dekár A BATTONYAI KIOSZ SZÉKHÁZÁBAN 220 négyzetméteres nagyterem bérbe kiadó x július 20-ig 15 ezer tonna paradicsomot adnak él külföldnek. Az üzem munkásadnak ellátásán kívül minden gyümölcsöt, kertészeti árut exportálnak- A kertészetben mondták el .hogy a 60 sztotyihkáért eladásra kerülő uborka kilogrammját 20 seto- tyimkáért kapják az üzem dolgozói. Különben Bulgária nemzeti jövedelmének 28—32 sizázalóka külkereskedelemből származik. Tehát nem mindegy, hogy az agrárkombdnát növeli-e exportáruját vagy sem. Bármerre jártunk mindenütt hallottuk mint Bogdán. Kamosz. kitói, hogy Dimitrov tanítását követik, amikor azt akarják, hogy tetteik a bolgár nép felemelkedését szolgálják. Ennek a nagy akarásnak mélyreható gyökereit még inkább láttam- éreztem, amikor Szófia egyik külvárosában végignéztem a Dimitrov múzeumot s a szülei múzeummá átalakított lakását. Nem i® jó a kifejezési, hogy átalakított, hiszen ott van, a szövőszék, amelyen az édesanyja szőtt, ott van a Singer varrógép és minden berendezés, ‘ amely akkor millió és millió bolgár család lakásához tartozott. A milliók lakta házak egyikéből indult el Dimitrov és nőtt a kommunista mozgalom nemzet_ közi személyiségévé és Lipcsében Hitler vészbíróságával szemben és mindenütt a milliókért küzdött. Akkor a fasizmus ellen, annak szétzúzása után pedig a bolgár milliókat az új társadalom felépítéséért vezette harcba. S ennek gyökerei Szófia külvárosának szövőszékes házába nyúlnak vissza, mélyek dúsan „csörgedeztetik” milliók akaratát. Ezért hűek a bolgár emberek Dimitrov tanításához. Cserei Pál Következik: Devnya és a barátság BÉKÉS MiGYEJjjfwtiiil J 1973. JÚLIUS 13. Fontos hozzájárulás az egyseges jogalkalmazáshoz, a törvényesség megszilárdításához Ä Legfelsőbb Bíróság általános elnökhelyettese as áj bírósági törvényről Dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság általános elnökhelyettese az új bírósági törvényről, az országgyűlés júniusi ülésszakán megalkotott jogszabály értelmezéséről és gyakorlati végrehajtásáról nyilatkozott Tóth Ferencnek, az MTI igazságügyi tudósítójának. Mi tette szükségessé a bíróságokról szóló új törvény megalkotását? — Csaknem két évtized telt el a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló 1964. évi II. törvény megalkotása óta. — A gazdasági-társadalmi viszonyok megváltozása szükségszerűen maga után vonja a jogi felépítmény változását is. Ezért — egyebek mellett — olyan bíró- í sági szervezetről is gondoskodni kell, amely összhangban áll a gazdasági-társadalmi viszonyok I fejlődésével, s leginkább megfe- j lel a gyakorlati élet követelményeinek. Ha azt akarjuk, hogy az1 igazságszolgáltatás jobb, egysze-j rűbb, egységesebb, tehát a társadalom igényeit jobban kielégítő legyen, akkor nyilvánvalóan meg kell teremteni ennek az optimális személyi és szervezeti feltételeit. — Az alkotmány meghatároz, za az igazságszolgáltatás alapvető feladatait. A bíróságokról szóló új törvény e feladatok minél magasabb .szintű teljesítésének feltételeit kívánja biztosítani. Ez egyébként fontos eszköze az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, a törvényességi biztosítékok megteremtésének. Melyek a leglényegesebb változások a korábbi helyzettel szemben, s milyen megfontolások tették ezeket szükséges, sé? — Négy ilyen alapvető változás kiemelése indokolt. Ezek: a bírósági út meghatározása, a j munkaügyi bíróságok felállítása, a gazdasági szervek közti jogvitáknak bírósági útra utalása és a bírák választása. — Ami az elsőként említett változást illeti, első ízben határozza meg magas szintű jogszabály a bírói igazságszolgáltatás körét, vagyis hogy milyen ügyek tartoznak bírósági útra. Eszerint a bíróság dönt a büntetőügyekben az állampolgárok és szervezeteik közti vagyonjogi vitákban és más polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos vitákban. A törvény azonban az egyszerű és gyors ügyintézés érdekében lehetővé teszi, hogy —■. a jogszabályokban meghatározott esetekben — a felsorolt ügyek közül egyesekben más szervek is eljárhassanak. Így például a birtok,vitákban és kisajátítási-kártalanítási ügyekben a tanácsi szervek járnak el. Azonban az állampolgárok — az alapvető jogaikat és kötelességeiket érintő ügyben — e szerv határozata ellen ilyenkor is bírósághoz fordulhatnak. — Ugyancsak a törvényesség egyik biztosítéka, hogy az állam, polgárok és a szervek lényeges jogait és kötelességeit érintő államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatát is lehetővé teszi a törvény. Ezeket az ügyeket más jogszabályok pontosan meghatározzák. A bíróságok eddig is eljártak a vállalatok és a dolgozók közti munkaügyi vitákban. Mi tette tehát szükségessé a niun. kaügyi bíróságok felállítását? — A járásbíróságok, illetőleg a fővárosban a kerületi bíróságok valóban eljártak a vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján, de csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott ügyekben. Ezek közül számbelileg legjelentősebbek az üzemi balesettel, a leltárhiánnyal és az újítással kapcsolatos ügyek. A bíróságok elé azonban kevés ügy került. Például 1971-ben a munkaügyi döntőbizottságok által elbírált mintegy 100 000 ügyből mindösz. sze 3600 ügyben jártak el felülvizsgálati kérelem alapján a bíróságok. — Hangsúlyozni kell. hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságok beváltották a működésük, hoz fűzött reményeket, a vállalat és a dolgozó közti vitás kérdések túlnyomó része gyorsan és a felekre nézve megnyugtatóan elintéződik a — helyi ismeretek, kel is rendelkező — vállalaton belüli szerv előtt. A törvényesség fokozott biztosítása érdekében azonban indokolt, hogy e szerv határozatait is bíróság vizsgálja felül, minthogy a munkaügyi viták elbírálása lényégében igazságszolgáltatási feladat. Éppen ezért a törvény a fővárosban és a megyékben — 1973. január 1- től — új bíróságokként munkaügyi bíróságok felállítását rendeli el. Ezek tulajdonképpen az eddigi területi munkaügyi döntő- bizottságok helyébe lépnek. — A törvény a munkaügyi bí_ róságok hatáskörébe utalja a munkaügyi döntőbizottság és a szolgálati felettes határozata ellen, úgyszintén a szövetkezeti döntőbizottságnak és a közgyűlésnek a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáiban hozott határozata ellen benyújtott keresetek elbírálását. Ez a bíróság jár el azokban a munkaügyi vitákban is, amelyek a külön jogszabályban meghatározott esetekben közvetlenül terjeszthetők elő. A munkaügyi bíróságok határozata ellen csak az eljárási törvényben meghatározott ügyekben van helye fellebbezésnek a megyei, illetőleg a Fővárosi Bírósághoz. — A munkaügyi bíróságok felállítása és a területi munkaügyi döntőbizottságok megszűnése egyúttal hozzájárul a jogvitákat intéző fórumok áttekinthető rendszerének kialakításához, a fórumok széttagoltságának megszüntetéséhez és a hatásköri szabályok egyszerűsítéséhez, megteremti az elvi irányítás egységét, s ezáltal is biztosítja az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást. A gazdasági szervek közti jog. viták bíróság elé utalása mennyiben jelent változást az eddigi helyzettel szemben? — A vállalatok és más gazdálkodó szervezetek vitás vagyoni ügyei — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ügyeinek kivéte. lével — ez idő szerint a gazdasági döntőbizottságok hatásköré, be tartoznak — Az 1973. január- 1-én hatályba lépő törvény a megyei bíróságoknál az eddigi büntető és polgári kollégium mellett gazdasági kollégium felállítását is elrendeli. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év végével a gazdasági döntőbizottságok működése megszűnik, feladataikat rendes bíróságok veszik át. E szervezeti változás a gazdaság- irányítás új rendjének szükség- szerű velejárója. Nagyrészt megszűntek ugyanis azok a specifikumok, amelyek a korábbi mechanizmusban a gazdálkodó szervezetek jogvitáinak elbírálásához és a főlég igazgatási jellegű többletfeladatok ellátásához kü. lönálló szervezet létrehozását tették szükségessé. — A szervezeti .változás azzal az előnnyel jár, hogy nagyobb lehetőség nyílik valamennyi gazdálkodó szervezet hasonló jogvitájában a jogszabályok egységes értelmezésére és alkalmazására; kölcsönös igényeiknek egy eljárás keretében,- ugyanazon szerv előtt történő érvényesítésére, az egységes gazdaságpolitikai szemlélet érvényesülésére és a hatásköri problémák megoldására. Az egységesítés megteremti az elvi irányítás egységét is. Fontos 'lépést jelent ez az ítélkezés egysége erősödésének, a szocialista törvényesség megszilárdulásának útján. Aligha vitatható, hogy az eljárási ' garanciák érvényesülésének a bírósági eljárásban van a legtágabb tere. Ha ezek az eljárási biztosítékok a gazdasági döntőbizottsági eljárásban érvé. nyesülő operativitással és gyorsasággal párosulnak, a gazdálkodó szervezetek jogvitáinak eldöntése jelentősen hozzá fog járulni e szervezetek működésében mutatkozó negatív jelenségek kiküszöböléséhez, gazdasági életünk fejlődéséhez. A bírák választását már az 1949. évi alkotmány és a korábbi bírósági szervezeti törvény is előírta. Mennyiben jelentenek tehát változást az új bírósági törvénynek ide vonatkozó rendelkezései? — Az 1949. évi alkotmány és a korábbi bírósági szervezeti törvény vonatkozó rendelkezései csak részben iéptek hatályba, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság elnökét és bíráit az ország- gyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választotta, a többi bírót azonban az igazságügyminiszter nevezte ki. Egyébként á hatályba nem lépett korábbi törvényes rendelkezések szerint a Legfelsőbb Bíróság bí. ráit az országgyűlés öt évre, a járásbíróságok és a megyei bíróságok bíráit pedig az illetékes tanácsok három évre választották volna. — Az új törvény szerint — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — valamennyi bírót a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja, éspedig határozatlan időre. A bíró választása megvalósítja a szocialista demokratizmus alkotmányban rögzített alapelvét, ugyanakkor kifejezi a bíró ítélkező munkája iránti társadalmi megbecsülést is. Az Elnöki Tanács által történő választás a helyi befolyásolás lehetőségének még a látszatát is kiküszöböli, a határozatlan időre történő választás pedig a bírák biztonságérzetének fokozása mellett a hivatástudat erősödését is szolgálja. Az igazságszolgáltatás rendszerében milyen szerepe van a Legfelsőbb Bíróságnak, és az új törvény alapján milyen üj feladatok hárulnak rá? — Ez az első magas szintű jogszabályunk, amely az igazság- ügyminisztemek a bíróságok általános működése fölötti felügyeletét és a Legfelsőbb Bíróságnak a bíróságok ítélkezése fölött gyakorolt elvi irányítását világosan elhatárolja, s egyben e funkciók tartalmát részletesen is meghatározza. — Az új jogszabály törvényerőre emeli azt a gyakorlatot, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság nemcsak irányelvek és elvi döntések hozatalával, hanem állásfoglalások és bírósági határozatok közzétételével is iránymutatást ad a bíróságoknak. Ugyancsak az eddigi jogállásnak és gyakorlatnak felel meg a törvény rendelkezése, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás érdekében felhasználja az ítélkezés, továbbá a bejelentések és panaszok elbírálása során szerzett tapasztalatokat hasznosítja az állami és társadalmi szervek kezdeményezéseit és tájékoztatásait, valamint a tudományos kutatások eredményeit A bíróságok egyik fő feladata, hogy az állampolgárokat a törvények tiszteletére, az állampolgári fegyelemre és a társadalmi együttélés szabályainak megtartására neveljék. A nevelő feladat teljesítését hasznosan segítheti elő a törvénynek az az új rendelkezése, hogy a bíróságokra kötelező irányelveket és elvi döntéseket a hivatalos lapban közzé kell tenni — fejezte be nyilatkozatát dr. Gellért György. (MTI)
