Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG k 1912. JÚLIUS 12., SZERDA Ära: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM í j védelmi központ épül a Sebes-Körösön jól halad a megyei kórház rekonstrukciója 23 millió forinttal rendelő épül Tanácsok és az egészségügy Egy hír februári keltezéssel: „A megyében a kereskedelmi és ipari jogkörök után február 1- evel a helyi tanácsoknak adták at az egészségügyi hatáskört is, tovább növelve ezzel a tanácsok önállóságát. A helyi tanácsok ha­táskörébe került többek között a körzeti orvosok, a védőnői szolgálat, valamint az öregek napközi otthonának ügyintézése. A városi tanácsok intézik... a kórházak ügyeit... Az átszervezés alapján megnőtt a városok taná­csa egészségügyi osztályának ha. tásköre is” stb. Ugyanebből az időből szárma­zó, hasonló tartalmú híreket idézhetnénk az ország más ré­széből is. A járóbeteg-ellátás egésze, a fekvőbeteg gyógyinté­zetek csaknem háromnegyed ré­sze ma már a tanácsok közvet­len irányításával működik, A ta­nácsok említésre méltóan nagy eredményeket értek el az utóbbi evekben is az egészségügy fej­lesztésében. Jó példái ennek a községi tanácsok sikeres erőfe­szítései a falvak körzeti orvosi ellátásának tökéletesítésére. Az Egészségügyi Minisztéri­umban tavaly készült orvosellá­tottsági térkép szerint hazánk­ban tízezer lakosra 18 orvos jut. A területi megoszlás azonban korántsem egyenletes; Budapes­ten és Miskolcon például 39, Sza- bolcs-Szatmár megyében viszont csak 14, Bács-Kiskunhan 15, Za­lában 17 orvos jut tízezer ember­re. Az arány nem túlságosan jó, de például a Szabolcs-Szatmár megyében 1970-ben még csak tíz orvos látott el tízezer lakost. A növekedés elsősorban a tanácsok munkájának eredménye. Segítő eszközük a társadalmi ösztöndíj- rendszer volt, s ha ez nem is bi­zonyult csodaszernek, jó néhány orvostanhallgató látott benne fantáziát. (Havi 1200 forint ösz­töndíjat kaphatott egyetemi évei alatt, cserében öt évre vállalt az adományozó megyében orvosi ál­lást). A következő lépést ismét a ta­nácsok tették, hiszen a „fehér foltok” elsősorban azért riaszt­ják a végzős orvosokat, mert a távoli településeit egy részében nincsenek meg az orvosi munka alapfeltételei. Sok megyében megértették, hogy csak a munka- körülmények, az , életfeltételek javításával tehetik vonzóvá a kis falvakat, a városoktól távoleső településeket. Több szabolcsi községben építettek korszerű or­vosi rendelőket, orvoslakásokat, segítik az orvosokat költözésük­ben, állást szereznek házastár­suknak, tehát vonzó körülmé­nyeket kínálnak a gyógyító mun­kához. A betegek gyógyításában és még inkább a betegségek meg­előzésében nem szabhatunk ha­tárt, nincs tökéletes állapot. Más­szóval az egészségügy fejleszté­se befejezhetetlen munka. Min­den. állampolgái-t érintenek az egészségügyi intézkedések, ren­deletek. Néha véletlenül volt nagy visszhangja az új egészség- ügyi törvénynek, amelynek lé­nyeges mozzanata, hogy kimond­ja: az egészségügyi ellátást min­denki számára, a települési vi­szonyoktól függetlenül, egyaránt hozzáférhetően kell biztosítani. Erezhető a fogalmazásból, hogy a feltételek megteremtésében alapvető feladatai vannak és lesznek a helyi tanácsoknak, amelyek igyekeznek jól megfe­lelni ezeknek — a tömegkapcso­lataik szempontjából is oly fon­tos — kötelezettségeiknek A tanácsok sokrétű és felelős­ségteljes egészségügyi munká­jukban a korábbinál nagyobb önállósággal élhetnek, a lakosság érdekében. Hangsúlyozandó azonban, hogy az önállóság nem jelenthet önállóskodást, nem ve­zethet valamiféle független egészségügyi koncepcióhoz. (Az ötlet első hallásra is kép­telen). A tanácsok egészségügyi tevé­kenysége tehát része az egész­nek, attól el nem választható; ám rendkívül fontos része, mely. nek milyensége alapvetően be­folyásolja az adott terület kultu­rált orvosi ellátottságát, M. D. A nagytótt szivattyútelep szomszédságában új árvédelmi központ épül a Sebes-Körös bal partján. A. Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság II. számú főépítés­vezetősége néhány nappal ezelőtt látott hozzá a III/8-as számú gátőrtelep építéséhez. Az új gátőrtelep tervezésénél figyelembe vették ,a korszerű ár­védelmi követelményeket. így a Hétfőn rajtolt a III. Szakszer, vezeti Nemzetközi Ifjúsági Lab­darúgó Torna több mint tízna­pos küzdelem-sorozata, amelyen a nyolc magyar szakmai váloga­tott mellett bolgár, csehszlovák, lengyel, román, szovjet, osztrák, olasz és NSZK-beli együttes vesz részt. Békés megyében a román, 32 NSZK-beli, az ÉDOSZ és a MEDOSZ-válogatott küzd a to­vábbjutásért. E négy csapat ve­zetői és a rendezőbizottság tagjai számára adott fogadást — teg­nap délelőtt — Nagy István, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titlcára, aki üdvözölte a sportvezetőket, majd röviden ismertette a megye test- nevelési és sportmozgalmának helyzetét. Hangsúlyozta a nem­zetközi ifjúsági torna jelentősé­gét, majd így zárta beszédét: — Kívánom a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa és a ma­gam nevében: kedves vendége­ink érezzék otthon magukat kö­rünkben, a mérkőzéseken szere­peljenek jól és — győzzön a job­bik! Szolgálja ez a rendezvény is a népek közti barátság erősí­tését, egymás megismerését! szivattyútelep szomszédságában nemcsak egyszerű gátőr-lakást építenek, hanem a védelmi köz­pont épületeit is. Munkáspihe­nőt, szertárat az árvédelmi anya- j gok tárolására és olyan központi épületet, ahonnan a Sebes-Körös bal partján folyó árvédekezési munka irányítható. A villany- világítást és a jó ivóvíz-ellátást is megoldják. A vezető titkár ezután emlék­tárgyakat nyújtott át a jelenlé­vőknek. A külföldi résztvevők közül Gheorghe Muntenau emel­kedett szólásra, s a román kül­döttség nevében üdvözölte a há­zigazdákat, hangsúlyozva az ifjú­sági torna nagy jelentőségét sportpolitikai és szakmai szem­pontból. A BTSV Eintracht Bra­unschweig szakvezetője, Otto Eggeling köszönte meg. a meghi. vast, a kedves fogadtatást, majd a játékosok aláírásával egy al­bumot nyújtott át Nagy István­nak, amely ismerteti Brauns­chweig nevezetességeit. A fo­gadás résztvevői hosszasan elbe­szélgettek. ezután kicserélték ta­pasztalataikat és mélyrehatóan elemezték a hétfőn lezajlott két mérkőzés alapján — az esélye­ket. A nemzetközi tornán résztve­vő négy csapat tagjai és vezetői tegnap délután a Békéscsabai Konzergyárat látogatták meg, ma délután pedig Gyomán kerül sor az ÉDOSZ—MÉDOSZ és a Románia—Braunschweig talál­kozóra. A több, mint 125 éves gyulai megyei kórházban jelenleg 1357 ágy áll a betegek szolgálatára. 17 klinikai osztályával, kórszö­vettani, kémiai, bacterolőgiai la­boratóriumaival egyike az ország legnagyobb kórházainak. Benne, amint azt egy felmérésből meg. tudtuk, 1971-ben 22 ezer 233 be. teget ápoltak, összesen 380 ezer 337 ápolási nappal. A századforduló idején épített pavilonom elrendezésű épületek azonban a mai korszerű gyógyí­tást nehezítik, ezért került sor a kórház rekonstrukciójára, me­lyet már megkezdték. Célja, hogy a zsúfolt osztályok és a ki­szolgáló egységek bővüljenek, a korszerűtlen épületek és beren­dezések megszűnjenek, kicseré­lődjenek. A rekonstrukciót a negyedik és ötödik ötéves terv. A Sarkadi Cukorgyár kőzeté­ben a termőterület az idén mint­egy 1500 holddal több, mint ta­valy volt A terméskilátások is j jobbak, s így 20 ezer vagon he­lyett 25 ezer vagon cukorrépa feldolgozására lehet számítani. A kedvező feltételek alapján a gaz­daságok jövőre várhatóan még nagyobb területen termesztik majd ezt a fontos ipari növényt. A rekonstrukciós prografn : alapján az idén három vákuum , (főzőkészülék) létesül a két régi helyett, amelynek segítségével a ben hajtják végre. Az első öt évben több mint 13 millió forin­tos költséggel elkészül a központi kazánház, amely gáztüzelésű lesz. Az épület építési munkái már befejezéshez közelednek. Az egyedülálló orvosok elhelyezésé­re szolgáló, úgynevezett garzon, szálló építését a közeljövőben fe­jezik be több mint négymillió fo­rintos költséggel. Hozzáfogtak már a mintegy 23 millió forintba kerülő rendelőintézet építéséhez is, amely előreláthatólag 1974 közepén kerül átadásra, A kórház modernizálása, amint arról a napokban meggyőződ­tünk, jó ütemben halad és tájé­koztatás szerint a negyedik öt­éves tervben mintegy 80 millió forintot fordítanak rá. 6, J. cukorgyártásnál jövőre 220—230 vagonról 300 vagonra növelhető a napi cukorrépaíeldolgozás mennyisége. Ezt megelőzi még a feldolgozó berendezések 1973. évi fejlesztése. A kampány előreláthatólag szeptember 10-én kezdődik, a gyár azonban már augusztus vé­gére befejezi a gépek, berendezé­sék karbahelyezését, a cukorrépa fogadására való felkészülést. Békés megyeiek a TOT állandó bizottságaikéin A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa legutóbbi ülésén megválasztotta állandó bizottsá­gait. Ezekben a Békés megyei TOT-tagok fontos feladatot kap. tak. A társadalmi és önkormány­zati bizottságokban dolgozik majd Máté Mária, a kaszaperi Lenin Tsz baromfigondozója, Kiss Ferencet, a dévavanyai Le­nin Tsz elnökét a közgazdasági bizottság tágjává választották. Bagyinka György, a békéscsa­bai Szabadság Tsz elnöke és Szöllősi Gábor, a bucsai Űj Ba­rázda Tsz elnöke a fejlesztési bizottság munkáját segíti. Egy- egy bizottságban 15-nél keveseb­ben vesznek részt, így országo­san nagyra értékelhető, hogy me­gyénkből négy szövetkezeti gaz­da részvételére számítana!} a TOT állandó bizottságainak munkájában, A fogadás résztvevőinek egy csoportja. Középen Nagy István, az SZMT vezető titkára, tőle jobb- ra Gheorghe Munteanu, Carol Legendi, Gálik Ferenc, az Országos MEDOSZ Központ Sportbi­zottságának vezetője, balról Ottó Eggeling, dr. Kereszti Jenő, a MEDOSZ intézője, a német csa­pat tolmácsa és Dömény Ferenc, az SZMT sportbizottságának vezetője, a torna rendező bizott­ságának elnöke. j (Fotó: Demény Gyula) Az ifjúsági torna sz olgálja a népek közti barátságot Sportvezetők fogadása a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsánál I tavalyinál több cukorrépára számit a Sarkadi Cukorgyár

Next

/
Thumbnails
Contents