Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-09 / 134. szám
Véget ért a tanítás az általános és a középiskolákban június 12—17 között tanévzáró ünnepség, bizonyítványosztás — Nyitnak a nyári napközis táborok Csütörtökön: véget ért a tanítás az általános és középiskolákban. A két iskolatípus nappali tagozatán az 1971—72-es tanévben 1 300 OOO diák gyarapította, ismereteit, 50 ezerrel kevesebb, mint az előző esztendőben. Leg- számottevőbb az apadás az általános iskolában, itt 45 ezerrel kisebb a létszám, mint a korábbi tanévben volt. A következő napokban álla pítják meg a tanulók osztályzatait ,amelyekről vitás esetekben a tantestületek egésze dönt. mint az illetékesek elmondták: az egyes osztályzatok megállapítása nem gépies számolási művelet, hanem gondos pedagógiai mérlegelés eredménye. A tanévzáró ünnepségeket az igazgatók által meghatározott napon, június 12. és 17. között tartják, ekkor osztják ki a bizonyítványokat is. A legjobb tanulmányi eredményt elérők oklevelet, jutalmat kapnak. A tanévzáró értekezletet az általános iskolákban június 19- ig, a középiskolákban június 30-ig — az igazgató által kijelölt napon — tartják. Július 15. től augusztus 24-ig bezárólag biztosítani kell a pedagógusok szabadságának zavartalanságát Számos általános iskolában és több gimnáziumban úgynevezett pótló foglalkozásokat is tartanak. Minden lehetőséget meg. adnak a bukás, a javítóvizsga elkerülésére. Június közepén országszerte megnyitják kapuikat a nyári napközis táborok is s az idén ismét változatos programban lesz részük a diákoknak. A táborokban a gyerekekre tanárok és leendő pedagógusok vigyáznak, s mindenütt gondoskodnak orvosi ügyeletről is. Kapunyitásig a KÖJÁL szakemberei felülvizsgálják; hogy a napközis táborok megfelelnek-e a közegészségügyi előírásoknak. (MTI) A Korosok völgye az ország legaszályosabb tájkörzete Naponta HOO ezer köbméter öntözővíz a szomjas növényekre I Sajtóból* a rádióból gyakran értesülünk arról, hogy a Dunántúlon és hazánk más tájain aranyat érő, áztató eső hull a szomjas növényekre. A Körösök völgye azonban változatlanul hazánk legaszályosabb tájkörzete. Nemcsak az elmúlt ősszel és a télen maradt „adós” csapadékkal a természet, hanem ez év tavaszán is. A szokásos csapadéknak alig egyharmada hullt a földekre ezen a tájon. Gyula körzetében például áprilisban és májusban összesen 46,3 milliméter csapadék hullt, de Orosháza térségében és megyénk más tájain is hasonló a csapadékszegénység, A fenti tényék kommentár nélkül is igazolják: talán soha nem volt olyan nagy szükség az öntözésre mint most. Az elmúlt években nem használták ki megyénkben a rendelkezésre álló öntözőberendezéseket, egy részük időközben elavult, fél- újítására nem volt mód. Az illetékes szervek bölcs előrelátása, a megyed öntözési operatív bizottság, a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai ki- rendeltségének összefogása, kiváló szervező munkája eredményeként az öntözésre az idén jobb, gondosabb volt a felkészülés a sokévi átlagnál. A vízjogilag engedé- I Jyezett terület 80 százalékára igényeltek öntözővizet a mező- gazdasági üzemek, 16 023 hektár mezőgazdasági kultúrára és kettő és fél ezer hektár halastó vízellátására kötöttek szerződést. A koratavaszi öntözés szokatlan volt, nehezen barátkoztak az új gondolattal a mező- gazdasági üzemek, mégis szép- számmal akadtak bátor kezdeményezők, s igen hasznosan al- kalmazták a korai öntözést. Többek között a Gyulai Állami Gazdaság, a Vizesfásd Állami Gazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag, a gerlai Magvető, a békéscsabai Május 1., a kö- rösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz és más közös gazdaság öntözött és jelenleg is folyamatosan üzemelteti berendezéseit. Búzára, lucernára. műrétre, kertészeti növéA KÖVTZIG területén eddig csaknem 13 ezer hektár földön öntöztek, s 2 424 hektár halastóba szolgáltattak vizet. A Regionális Vízmű Vállalat kirendeltsége 26 millió köbméter öntözővizet adott a szomjas növényekre, ami 80 százalékkal több, mint a„ elmúlt évek hasonló időszakaiban volt. Naponta mintegy 800 ezer köbméter mesterséges csapadék hull a földekre, s mintegy 120—130 berendezés működik. A szolgáltatók azonban még 250—300 ezer köbméter vizet tudnának naponta biztosítani. A csapadékhiány, a rendkívül száraz talaj és a szomjazó növényállomány arra figyelmezteti a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy ha valami csoda folytán több napos eső áztatná az elkövetkezőkben megyénk határát, még akkor sém feleslegies az öntözés, A talajnedvesség-mérések alapján ugyanis ezen a tájon 1 méter mélységben átlag — változatos mennyiségben persze — mindössze 23 milliméter vízmennyiség áll a növényállomány rendelkezésére, holott a talajtípustól függően legalább 140—160 milliméterre lenne szükség. A Tiszamenli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai kirendeltsége a legmesszebbmenőkig segíti az öntözésre berendezkedett gazdaságokat, s 125-en irányítják és végzik a mezőgazdaságii üzemek vízzel való ellátását. Mintegy 600 kilométemyi csatornahálózaton igyekszenek az igényeknek megfelelően egyenletes elosztásban adagolni az öntözővizet. A partnergazdaságoknaik szaktanácsokat adnak. Egyébként a koratavaszi öntözésnek a búzaföldeken és más területen máris kézzelfogható eredményeit látni. Az igazi nagy öntözési szezon azonban ezután jön. A kukoricára, cukorrépára, rétekre, legelőkre, kertészeti növényekre a nagy nyár öntözési szezonban is biztosítják a szükséges vízmennyiséget. A mezőgazdasági üzemeken igen sok múlik: hogyan lehet az aszályos tájkörzetben segíteni a hozamok növelését öntözővízzel. A. R. myekre hull a mesterséges csapadék a Gyulai Állami Gazdaságban, a gerlai Magvető Tsz- ben és még néhány helyen azonban megkezdték a cukorrépa öntözését is. BÉKÉS Hí WSZZi J Téglaégetők Újkígyóson Három évvel ezelőtt új segédüzemágat honosított meg Újkígyóson az Aranykalász Tsz. Szénporos eljárással téglaége- tőt szerveztek. A termelést évről évre folyamatosan növelték. Tavaly már 4,4 millió nyerstéglát gyártottak, melyből három és fél milliót égettek. A nyerstégla egy részét a lakosság családi házak építésére vásárolta meg. Ebben az esztendőben 6 millió nyerstéglát gyártanak, melyből 4,4 milliót égetnek. Az első esztendőben mindössze egy szárító színük volt, most pedig már hét alatt óvják az esőtől a nyerstéglát. Összesen 6—700 ezer nyerstéglát tudnák mér biztonságosan tárolni. Lehet-e újítani ezen az ősi, szénporos téglaégetési módszeren? Kiss Béla, a téglaüzem vezetője munkatársaival együtt most arra vállalkozott, hogy a termelékenységet belső tartalékok feltárásával növeli. Eddig 140—150 ezer nyers téglát raktak egy-egy boksába égetésre, most viszont óriás boksát készítenek, melyben 700 ezer nyerstéglát égetnek. Ezzel az újítással folyamatossá teszik a téglaégetést, megtakarítják a köpeny-tégla egy részét, a boksa bontásánál kevesebb hulladék keletkezik és kevsebb tüzelőanyag szükséges az égetéshez. A vállalkozás tehát gazdaságosnak ígérkezik. A jövő héten az óriás boksa alá gyújtanak s előreláthatóan július közepén bontják meg, szedik — szósze- rint — tégláira az óriás .kemencét”, VT O A téglaüzemben három év alatt 18—2o ezer köbméter földet termeltek ki és égettek téglává. Oláh József kotrógép-kezelő 11,7 méter hosszú kanálsor segítségével 7—8 méter függőleges mélységig termeli ki az értékes agyagot. A hosz- szú kanálsor szintén az lijkigyó- siak újítása. t O A présgép megállás nélkül ontja a nyers téglát. Domokos András. Skaliczki Tamás, Gedó László és Veszpi Ti_ bor szállítókocsira helyezi a nyers téglát. 'r O Készül az óriás boksa. A szárított nyerstéglát nagy szakértelemmel férfiak rakják kazalba. (Fotó: Deinény) 1972. JÚNIUS 9.
