Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

\ Erdők-mezők titkai „ÄL b Tan «»ifi ni Tít®** A KlSZ-táborl kirándulás egyik legfőbb érdekessége volt a fő­zőverseny, ahol a szülők zsűrizték a krumplipaprikást. (Fotó: Bamácz) Az intézkedési terveket tettek követik Tanácskoztak az építőipari és kommunális szolgáltató vállalatok igazgatói Az üzem. és munkaszervezés fejlesztésére vonatkozó kor­mányhatározat alapján a me­gyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának irányí­tása alá tartozó vállalatok az első negyedévben elkészítették intézkedési terveiket. Ezekben rögzítették azokat a feladatokat, amelyek a határozat végrehaj­tását segítik elő. A vállalatok vezetői május 15-ig írásos je­lentésben tájékoztatták az osz­tályt arról, hogy eddig milyen intézkedések valósultak meg. Az építőipari és kommunális szolgáltató vállalatok igazgató­inak június 7-i értekezletén dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője értékelte a jelentések alapján az eddigi tapasztalatokat Mint elmondta, Csillagászattal, történelmi nagyságokkal, Magyarország és Békés megye életével ismerked­tek többek között a békéscsabai 3. számú általános iskola pajta, sai is az idei év úttörő- és kis­dobos akcióinak teljesítésekor. Négy raj pedig az Erdők-mezők titkai akcióban vett részt, ötödi- keskek, hatodikosok és a 4. a) osztály János vitéz kisdobos-ra­ja. Néhány bejegyzés a huszon­négy tagú raj naplójából: Láto­gatás a szarvasi Arborétumban Díszes- nevezési lap készítése. Préselt levelekből mesefa össze­állítása, Az ifjúsági és úttörő_ ház szakköri helyiségeinek meg­tekintése. A Fegyveres Erők Klubja j természetet ábrázoló festményekből álló tárlatának meglátogatása, A természetről szóló dalok tanulása, Hócsata, szánkózás, hóemberépítés, Séta a csabai ligetben. Kirándulás a Lenin Tsz-bé, a Bameválhoz, az Istváin-malomtba, Park-gondozás a Bánszki utcától a Vilim utcáig terjedő területen, Kirándulás Gyulára a várhoz, a strandra, ez Erkel-fához, Egy nap a KISZ. táborban. Szabó Julianna raj vezető el­mondta. hogy a kisdobos-akció teljesítése erősíti a gyerekekben a szülőföld, a haza szeretetét, közösségi érzésüket, ezen kívül pedig segíti a környezetismeret, az olvasás, ötödik osztálytól pe­dig egyes szaktárgyak tanulását. S termésizetesen maradandó él_ ményt ajándékozott a Mókus, a Párduc és a Pillangó őrs tagjai­nak. A GYULAI FA.ÉS FÉMBÚTORIPARI SZÖVETKEZET, alkalmaz asztalos szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat és gyakorlattal rendelkező anyaggazdálkodót Heti 44 órás munkaidő. Minden héten szabad szombatot biztosítunk. Fizetés a megegyezés szerint. Jelentkezés: Gyula, Zrínyi tér 1—2 szám alatt, a szö­vetkezet központi telepén, Reisz József személyzeti vezetőnél. 366506 Őrizzük, gyűjtsük, terjesszük Gazdag, változatos a megye népművészete 4 tmpújsu. 1972. JÚNIUS 9. A közelmúltban a KISZÖV- székház bemutatótermében ren­dezett kiállításon első ízben lát­hatta a közönség Békés megye népművészeti hímzését gyer­mek- és női ruhákon, blúzokon, bőrmellényeken, bermuda nad­rágon, szett-garnitúrán, díszpár­nán. Van-e Békés megyében táji népművészeti hímzés? A magyar népművészet nagy tájegységeinek hímzéskultúrája nemcsak belföldön, hanem kül­földön is ismert, sőt igen kere­sett. Békés megyének is vám gazdag változatos hímzésanya­ga, amely a lakosság nemzetisé­gi megoszlása következtében szinte községenként változó. Színeiben, ornamentikájában motívumaiban más a tótkomlósi, szarvasi, mezőberényi, békéscsa­bai szlovák, mint a békési, szeg­halmi magyar népművészet. S ha ezeket ismertebbé tesszük, felso­rakoztathatjuk Magyarország •• többi nagy tájegységeinek sorá­ba. A megye népművészetének megismeréséhez több évi kuta­tómunka, motívum és anyag­gyűjtés után jutottam, mégpedig régi viseleti darabokon fellelhe­tő hímzések lerajzolásával, fényképezésével, leírásával, szí­neinek azonosításával. Egy-egy régi. 1850 előtt készült viseleti darab, ingváll, felsőruházat, va­lamint pámavég megmaradt hímzése igazolja a népművészet hajdan élő és virágzó létét, ame­lyet megőrizni, továbbfejleszte­ni. mai ruháink díszítésére al­kalmazni. nemzeti értékként megmenteni kötelességünk. Ju­hász Gyula írta: „Vigyázzunk, hogy ki ne haljanak az éneklő népek, képíró asszonyok és fa­ragó emberek mert az ember hal ki velük. Őrizzük, gyűjtsük, terjesszük műveiket, tanuljunk tőlük, legyen lelkünk eleven ré­sze a nép lététől el nem külö­nült művészete, amely önmagát mondja, mint a természet, s épp ezért bizonysága a múltnak és maradandóságnak”. A kiállításon látott hímzett termékeket — a Népi Iparmű­vészeti Tanács által zsűrizett darabok után — csökkent mun­kaképes asszonyok, kisgyerme. kés anyák, nyugdíjasok készítet­ték bedolgozóként. Számukra jó kereset kiegészítést jelent az ilyen munka. Ezért is érdemes ezt a népművészeti ágat fejlesz­teni. A jó példa megvan rá Me­zőkövesden, ahol 1300 asszony dolgozik be a háziipari szövet­kezetbe. Termékeiket az egész világon ismerik és szívesen vá­sárollak. Békés megyében is sok asz- szonyt lehetne a háziipari szö­vetkezetekben bedolgozóként al­kalmazni a most felújított nép­művészeti munkában. Az egyre terebélyesedő népművészeti szakkörök tevékenységle is elő­segíti ezt. A háziipari szövetkezetek egyik fontos feladata pedig az. hogy a bel- és külkereskedelem­nek egyaránt ajánlja a Békés megyei népművészeti terméke­ket Hogy nem lesz hiábavaló a törekvése, azt igazolja a Kl- SZÖV-székház bemutatótermé­ben rendezett kiállítási, amelyen a közönség szinte követelőén juttatta kifejezésre: tegyék lehe tővé, hogy a bemutatott termé­kek a megye áruházaiban, szak. üzleteiben megvásárolhatók le­gyenek! Sokan kérték, hogy a háziipari szövetkezetek a megye más vá­rosaiban. községeiben is ren­dezzenek kiállítást. Dr. Tábori Györgyné a kezdeti lépések biztatóak. Va­lamennyi vállalatnál ugyanis a különböző munkahelyek vezető­ire ruházták át a hatáskörrel járó jogokat és kötelességeket. Ezen felül a Békés megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat, a Taná­csi Építőipari és a Beruházás Vállalat erőfeszítéseket tett az úgynevezett generál, vagyis fő- vállalkozói rendszer kialakítá­sára is. Ennek az az előnye, s ezt szeretnék elérni, hogy a be­ruházásra megbízást adóknak egy vállalattal, nevezetesen csak a Beruházási Vállalattal kelljen majd megállapodást köt­nie egy-egy beruházás megter­vezése, kivitelezése és lebonyolí­tása céljából. Az intézkedési tervnek megfelelően a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítésére igyekszik végrehajtani a munkaerő- és eszközkoncentrációt. Vagyis tö­rekednek az úgynevezett élő munkahelyek számának csök­kentésére, hogy ezzel meggyor­sítsák az építkezéseken a mun­kát. Az igazgatói értekezleten né­hány figyelemreméltó elhatáro­zás is született. Az első. hogy a vállalatok fejlesztési alapjuk egy részét közös beruházás meg­valósítására fordítják a jövő­ben. A negyedik ötéves terv második félében szeretnék lét­rehozni a raktárhelyiségeket és közös gépparkot magába foglaló komplex telephelyet Békéscsa­bán. Ezenkívül elhatározták hogy, fejlesztik az együttműkö­dést az anyaggazdálkodásban is. Egyáltalán nem közömbös az sem. miszerint tervszerűen, legalább tízéves távlatra együt­tes erőfeszítéseket tesznek a kö­zép- és alsószintű vezetőképzés megnyugtató megoldására. Mindenképpen helyes törekvés ez, hiszen az üzem- és munka- szervezés fejlesztése, korszerű­sítése nemcsak a felsőbb veze­tőkre, hanem rájuk is növekvő és felelősségteljesebb feladato­kat hárít, P. P. Négymillió literrel több tej Az Állami Gazdaságok Csöng; rád és Békés megyei Főosztályán elkészült a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésének nagysza­bású programja, amely 16 álla­mi gazdaságot érint. A fő cél a tejtermelés növelése. Ezért a kiváló húshozamú magyar-tarka állományt kanadai vörös-tarkái­val és fekete-tarkával kereszte­zik, hogy fokozzák a tejtermelő képességét A tehénállományt a jelenlegi 11 ezerről 13 ezerre növelik 1975-ig. Később. 1975. és 1985. között, a két megyében összesen 13 000 férőhellyel, új szakosított telepeket hoznak létre. A tejtermelésben már az idén nagy lépést tesznek előre a gaz­daságok. A két megyében több mint 4 millió litererei, 16 száza­lékkal több tejet adnak az or­szágnak a tavalyinál. új gombakártevő Az ország különböző részeiből egymás után érkeznek a jelzések a gombafertőzésekről. Legag- gasztóbb a helyzet Csongrád me. gyében, ahol a paprikatáblákat egy eddig ismeretlen ldszthar- matfajta támadta meg A Csöng, rádban talált új variáns az ed­digiektől eltérően a paprikát és a paradicsomot pusztítja, kárt«* tele nemcsak külső, hanem bel­ső Is. Behatol a növénybe é® a sejtekben pusztít. A növényvédő szakemberek szerint a veszélyes új kártevő ellen csupán a szisz­tematikus — a növénybe felszí­vódó hatású — növényvédősae- rekkel védekezhetnek. Pillanat­nyilag eddig nálunk egyetlen ilyen szer, a Chinoin új terméke, a Fundazol van forgalomban. A gyár és az AGROTRÖSZT tájé­koztatása szerint ki tudják elé­gíteni az igényeket. Az új kár­tevő Csongrád megyében már több paprikatáblán 40 százalé­kos lombhullást okozott. Stiits Dénes: »*#**«» ****•**«• ***»•*#**••*«*#« »■**••««»•■■■■«« ÓM, VUi OSSÁG? a Kaszinó utcában I r,a*ny De most már vegre meg­van a szakvélemény, és ez óriási dolog. Jenő szerint Ma­gyarországon több millió ton­na bauxií van... Ez pedig az ország számára beláthatatlan nyereség... A veszteség vi­szont, hogy Balátai Jenőnek égy vasa sincs, ezt úgy értsed, ahogyan írom... És mit mond az a monarchiából származó öreg és poros bányatörvény, ami még mindig érvényben van?.. . Akié a föld, azé a ku­tatás joga. És akié a föld, azé a benne rejlő kincs is. Övé a Plútó tüzéig — ez próbáltam ennek a tökfejűnek elmagya­rázni. A MÁK vagy a Salgó vezérei hogyan tettek?,.. Ahol szenet gyanítottak, megjelentek és lefoglalták a területet. Meg­vették, vagy ha állami birtok volt, bérbe vették és azt zárt- kutatmánynak minősítették. A zártkutatmányok után óriási pénzt kell fizetni, viszont volt egy olyan rendelkezés is. amelynek értelmében a zárt- kutatmányt nem lehet elárve­rezni. Nos, Balátai Jenőnek a zártkutatmányl díjat be kelle­ne a bakonyi részre fizetnie, hogy joga legyen a kiaknázás­hoz is. Mivel a szerencsétlen­nek egy vasa sincs — KINEK VAN? —, régi barátságunkra kérlek, kísérelj meg egy álla­mi szubvencióval segíteni. Ne­ked, mint kincstári főgeológus­nak talán sikerül. A bauxit a jövő fémje, én is ezt mondom. Kedves feleségednek, Elvirá­nak kézcsókkal: Abzinger Gyu­la.” Abzinger szubvencióról való álmodozása csak álmodozás maradt, ezt Szász • az öreg re­metétől megtudta Az állam egy fityinget sem volt hajlandó adni, sőt... Hogy a megszállott felfedező mégis honnan szerzett tőkét? Ezt Szász már korábban kide­rítette és rekonstruálta. ... Balátai Jenő 1921. tava­szán a híres bankár előszobá­jában várakozott, majd kopott zakóját feszesebbre húzva be­lépett Kassay Simon szobájá­ba .Hatalmas, ébenfa íróasztal­ra rakta le a vörös-lila színű anyagmintákat és melléje a Postakísérleti Állomás labora­tóriumának vezetője, Marschal- kó Béla főmérnök szakvélemé­nyét. „A felfedezés jelentősége egyenesen beláthatatlan” — magyarázta. „A bauxit ugyanis az egyetlen érc, amelyből az alumínium előállítható, az alu­mínium pedig a modern techni­kának egyik legfontosabb és mind fontosabbá váló nyers­anyaga.” Balátai egyre heve­sebben beszélt, teljes sebesség­gel rohant álmait megvalósíta­ni : Kohók—bányák—ipar—pénz, hitel—tőke—kiaknázás. Kassay Simon nem szakítot­ta félbe, csak nézett mereven a tapétával borított fal egyik sarokban levő, feltűnő ragasz­tására. Aztán nehézkesen fel­húzta magát a karosszékéből, kétszer-háromszor mind az öt ujjával koppintott sötétzöld mappáján, majd az ablakhoz sétált. Szép tavaszi idő volt. A nap az ablak vasrácsain keresz­tül besütött a szivarszagú iro­dába. Kassay hirtelen megfor­dult, Balátai nem is várt eny- nyi rugalmasságot, mozgékony­ságot az idős embertől. — Nincs pénzem! Erre nincs. Sajnálom. — Alaposan, szem­telenül, lassan végigmérte Ba- látait, cipőjétől a feje búbjáig. — Az érdekes értekezésért vi­szont ezer koronát felvehet a pénztáramból. Ez kínosabb, megalázőbb és sértőbb volt egy pofonnál. Ba­látai Jenő felugrott a fotelből, mereven, görcsösen állt a ban­kár előtt ,nem tudva, milyen mozdulatra határozza el ma­gát. aztán mintha rohamra in­dult volna, kivágta az ajtót. Köszönés nélkül távozott .. .Az érsek már sokkal ked­vesebb volt Hosszú, nagyon hosszú terem végében ült. Rit- kás, ősz haja fényespuhán si­mult a fülei mögé. A reliefek, freskók és a magas mennyezet templomivá varázsolták a dol­gozószobát. — Hivságos földi dolgokat hajszol, fiam — mondta az ér-j

Next

/
Thumbnails
Contents