Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

KÖZÖS KÖZLEMÉNY Fidel Castro Magyarországon tett hivatalos/ baráti látogatásáról Elhunyt Abszolon Ferenc Abszolon Ferenc, a párt- és a munkásmozgalom regi harco­sa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje 75 éves korá­ban elhunyt. Temetése június 7-én délután 4 órakor lesz a szarvasi új temetőben. Az MSZMP Szarvasi Városi Bizottsága Megkezdődtek a szovjet-jugoszláv tárgyalások Táviratok Angela Davis-hez vizsgálták a nemzetközi hely­zet és a kölcsönös együttműkö­dés időszerű problémáit, a szo­cializmus megszilárdítása, az egyetemes béke és a népek tár­sadalmi haladása szemszögéből. A tárgyalásokat a testvéri barátság légköre, a teljes köl­csönös megértés és a szívélyes­ség jellemezte. (MTI) és az Angol Kommunista Párt vezetői. James Baldwin, a hí­res amerikai néger író „csodá­latos győzelemnek” nevezte az esküdtszék ítelétét és rövid pi­henésre hívta meg Angélát pá­rizsi otthonába. Üdvözletét küldte Bella Abzug New York-i képviselőnő, a kormány indo­kínai politikájának szókimondó bírálója. Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Kubái Köz­társaság Forradalmi Kormá­nyának elnöke a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa meghívására 1972. május 30— június 6. között hivatalos, ba­ráti látogatást tett a Magyar N épköztársaságban. Látogatása során Fidel Castro és kísérete megtekintett ipari és mezőgazdasági létesítménye­ket, tudományos és kulturális intézményeket, találkozott váro­sok és falvak dolgozóival, kato­nákkal és diákokkal. A magyar nép mindenütt me­leg fogadtatásban részesítette a kubai vendégeket, kifejezte ez­zel őszinte barátságát és meg­becsülését a testvéri kubai nép iránt. Fidel Castro találkozott Kó­dár Jánossal, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárával, Losonczi Pállal, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökével, és Fock Jenővel, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökével, akik­kel közvetlen, baráti eszmecse­rét folytatott a két országot érintő kérdésekről. A kubai és a magyar vezetők közötti tárgyalásokon kölcsö­nösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építés tapasztalatairól, sokoldalú eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köz­társaság testvéri kapcsolatai to­vábbi erősítésének lehetőségei­ről, a politikai, a gazdasági, kulturális együttműködés to­vábbfejlesztésének feladatairól, a kommunista világmozgalom és a nemzeti felszabadító harc időszerű kérdéseiről, valamint korunk alapvető nemzetközi problémáiról. Megállapították, hogy a ma­gyar—kubai kapcsolatok — po­litikai, állami, társadalmi es kulturális téren — jelentős szin­tet értek el, és ezek megfelel­nek a két párt és a két ország között a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internaciona­lizmus elvein alapuló kötelékek­nek. Méltatták együttműködé­sük kedvező eredményeit a gaz­daság, a tudomány és a tech­nika terén. Áttekintették azokat a speciális fejlesztési lehetősége­ket, amelyeket a magyar nép­gazdaság nyújt a két ország kö­zötti együttműködés szélesítésé­hez és elmélyítéséhez. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy gyü­mölcsöző együttműködésük hasznosan szolgálja a szocialis­ta államok közösségének erősö­dését, egységét és összefogását, az antiimperialista harc előre­haladását. A magyar fél kifejezte a Ma- gyár Népköztársaság népének ' mély tiszteletét, megbecsülését és baráti érzelmeit a testvéri kubai nép iránt, amely Kuba Kommunista Pártjának vezeté­sével nagy eredményeket ért el a szocializmus alapjainak épí­tésében. Kubának a kolonializ- mus és az imperializmus elleni küzdelemben több mint egy évszázadra volt szük­sége ahhoz, hogy vég­leges felszabadulásának út­jára léphessen. Ez a harc a Moncada-laktanya ostromával megindult forradalmi háború­ban érte el tetőfokát. Az impe­rializmus uralma által megnyo­morított félgyarmati gazdaság átalakításában és korszerűsíté­sében elért előrehaladás, a for­radalmi rendszernek a közokta­tásban. egészségügyben és a nép kultúrájának növelésében elért korszakos eredményei, a szocialista demokrácia fejleszté­sében és következetesen antiim- perialista, a szocialista közös­séggel összhangban folytatott internacionalista • politikája megtisztelő és növekvő szerepet biztosítanak a forradalmi Ku­bának Latin-Amerikában és az egész nemzetközi életben. 1. A magyar fél elítélte az Egye­sült Államok Kuba elleni im­perialista blokádját, az amerika­iak által ösztönzött ellenséges akciókat. Támogatja Kuba né­pének és kormányának azt a követelését, hogy feltétel nél­kül számolják fel a Kubai Köz­társaság területén levő Guanta- namoban a törvénytelen ameri­kai támaszpontot. Az első latin-amerikai szoci­alista forradalom győzelmivel a földrészen kezdetét vette az amerikai imperialista elnyoma­tás felszámolása. A szocialista Kuba — a latin­amerikai népek közösségének el­választhatatlan része — bebizo­nyította, hogy az imperializmust az addig sajátjának hitt vadász_ területen le lehet győzni. A két fél örömmel állapította meg, hogy az amerikai imperia­lizmus blokádpolitikája nemcsak nem tudta megtörni a Szovjet­unió és a szocialista közösség országainak sokoldalú segítségé­re támaszkodó kubai nép forra­dalmi lendületét de megacéloz­ta a nép erejét és összeforrott- ságát, fokozta elhatározottságát, hogy győzelemre vigye Kubában a szocializmus ügyét A kubai nép, a szocialista országok, vala­mint a latin-amerikai és az egész világ forradalmi és haladó erőinek jelentős sikere, hogy szétszakította Kuba elszigetelé­sének imperialista hálóját. A kubai küldöttség elismerés­sel adózott a Magyar Szocialista Munkáspárt vezette magyar népnek, hazája politikai, gazda­sági, kulturális és társadalmi át­alakításában végzett tiszteletre­méltó erőfeszítéseiért, nagyrabe­csülését fejezte ki a magyar kommunistáknak, akik bátran és kitartással küzdöttek le min­den nehézséget. Tisztelettel adór zott az antifasiszta harcosok emr lékének, azoknak, akik életüket áldozták ebben a harcban, s hozzájárultak a náci-fasizmus vereségéhez^ a szocializmus győ­zelméhez. A kubai fél megelégedettségét fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa ál- tál kitűzött feladatok végrehaj­tásában eddig elért sikerek fe­lett Meggyőződése, hogy e fel­adatokat maradéktalanul teljesí­tik. A kubai küldöttség — népe, pártja és kormánya nevében — köszönetét mondott a Magyaror­szág által Kubának nyújtott sokoldalú támogatásért és együttműködésért a szocializmus ' építésében. A felek kifejezték szilárd eltö­kéltségüket, hogy továbbra is fejleszteni és erősíteni fogják pártjaik és országaik kapcsoló tait népeik érdekében, a béke és a szocializmus javára. Mindkét fél nagyra étókelte a Szovjetunió támogatását, ame­lyet mind a gazdaság fejlesztésé­ben, mind a szocializmus védel­mében Magyarországnak és Ku­bának nyújtott. E szolidaritás azt a döntő szerepet példázza, amelyet a Szovjetunió a népek­nek a felszabadulásukért és új életükért vívott harcában betölt. A tárgyalások folyamán a két küldöttség véleményt cserélt a nemzetközi helyzetről a világ kommunista és munkásmozgal­mának időszerű kérdéseiről. Kü­lön figyelmet szentelt Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika elnyo­mott és kizsákmányolt népei an­tiimperialista és nemzeti felsza­badító harcának. A két fél egyetértett abban, hogy korunkat a forradalmi fo­lyamat elmélyülése iellerrm. A szocialista világrendszer döntő szerepet játszik világszerte a forradalmi erők előretörésében, az agresszív háborús erők meg­fékezésében. Közös harcuk ame­lyet a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a tőkés országok munkásosztályával és valameny­nyi antiimperialista erővel együtt vívna!;, mind erőteljeseb­ben termálja ót világunk képét. Leszögezték: az imperializmus ellen folytatott nagy nemzetközi küzdelem kiemelkedő jelentősé­gű tényezője, hogy helyre áll­jon, erősödjék és szilárduljon a nemzetközi kommunista mozga­lom, a szocialista országok egy­sége. Ismételten kinyilvánították szilárd elhatározásukat, hogy a továbbiakban is nindent meg­tesznek ezekéi t a célokért. A két fél — az indokínai hely­zetet elemezve — elítélte az amerikai imperialisták brutális agresszióját és népirtó politiká­ját Vietnamban, különösen az Egyesült Államok kormányának legutóbbi intézkedéseit: a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kikötőinek blokádját és közle­kedési hálózatának tervszerű bombázását, amelyek a nemzet­közi jog normáinak és más ál­lamok szuverén jogainak súlyos megsértését jelentik. Magyarország és Kuba teljes mértékben azonosítja magát a vietnami nép példamutató hősi­es harcával Üdvözlik a dél-viet­nami hazafiak győzelmes of- fenzíváját, amely meghiúsította az úgynevezett vietnami zálási politikát; magukévá teszik és teljes támogatásukról biztosítják a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-vietnami Ide­iglenes Forradalmi Kormány ja­vaslatait. különösen a hétpontos javaslatot, amely az amerikai agresszió megszüntetését, az Egyesült Államok és csatlósai csapatainak azonnali és feltétel, nélküli kivonását, valamiint a Thieu-féle bábrezsimnek nyúj­tott támogatás megvonását kö­veteli. Síkraszállnak a párizsi tárgyalások folytatása mellett a VDK-nak és a Dél-vietnami Ide. iglenes Forradalmi Kormány nak a konfliktus megoldására tett javaslatai alapjain 3. Mindkét fél szolidáris azzal a harccal, amelyet Laosz és Kam­bodzsa népe vív az Észak-ameri­kai Egyesült Államok agresszió­ja ellen és támogatja a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront po­litikai programját, valamint a Laoszi Hazafias Front ötpontos javaslatát. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság ismételten kinyilvánítják elhatározásukat, hogy továbbra is minden támo­gatást megadnak Indokína né­peinek az imperializmus elleni igazságos harcuk győzelméhez. A felek támogatják a koreai nép harcát az amerikai csapa­toknak Dél-Koreából történő ki­vonásáért, támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak az ország békés újra­egyesítéséért tett javaslatait. A magyar és a kubai fél ha­tározottan támogatja az arab né­pek harcát és síkra,száll az Izra­eli agresszió következményeinek felszámolásáért, az izraeli csa­patok azonnali kivonásáért az 1967 júniusában elfoglalt arab területekről: a palesztinra arab nép törvényes és elidegeníthetet­len jogai elismeréséért, valamint az igazságos és a tartós béke megteremtéséért a Közel-Kele­ten. Kifejezték meggyőződésüket, hogy sikerrel zárúl az afrikai népek — a régi és az új gyar­matosítók ellen vívott — nem­zeti felszabadító küzdelme. A két küldöttség szolidaritásá­ról és támogatásáról biztosította Guinea-Bissau, Zöld Fok Ango­la, Mocambique népeinek fegy­veres harcát, valamint Namíbia Zimbabwe és Dél-Afrika népei­nek harcát, amelyet Pretoria és Salisbury rezsimjének barbár fajüldöző politikája ellen vív­nak. A jelenlegi európai helyzetet vizsgálva a két fél nagy jelen­tőséget tulajdonított azoknak a2 erőfeszítéseknek, amelyeket a Varsód Szerződés tagállamad és más európai államok fejtenek Moszkva A szovjet vezető államférfiak és Tito elnök között kedden délelőtt megkezdődött tárgya­lásokon elvtársi eszmecsere folyt az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia ba­rátságának és sokoldalú együtt­működésének további fejleszté- I séről és elmélyítéséről. Meg- ' San Jósé Angela Davist felmentése óta elárasztották a szerencsekívánó táviratok és telefonhívások. Táviratban üdvözölte a bátor kommunista harcost Henry Winston és Gus Hall. az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának elnöke és főtitkára. Táviratot küldtek a francia, a német, az olasz, az ausztráliai ki az európai béke és biztonság megszilárdításáért. Nagyra érté­kelték. hogy ezzel összefüggés­ben az utóbbi években kedvező előrehaladás következett be. 4. Nagy jelentőségűnek tartják, hogy az európai öiztonsági ér­tekezlet összehívásának gondola, tát támogatja az európai közvé­lemény, s hogy az európai kor­mányok többsége is szorgalmaz­za annak összehívását. A kubai fél támogatja a Ma­gyar Népköztársaság és a szocia- lista országok erőfeszítései t az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia minden elő­feltétel nélküli összehívásáért, olyan biztonsági rendszer meg­teremtéséért. amely biztosítaná az európai békét és együttműkö­désit és kedvezően hatna arra a harcra, amelyet a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a nép- ellenes imperialista erőszakkal szemben a békéért és a haladá­sért vívnak. Nagy jelentőségű előrelépés nek tartják a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, iL letve a Német Szövetségi Köz­társaság és a Lengyel Népköz- társaság közötti szerződés, a Nyugat-Berlin státuszát rendező négyhatalmi megállapodás, va­lamint a nemzetközi jog alapján a két német állam közötti meg­állapodások létrejöttét. A felek az európai, valamint a nemzetközi béke és biztonság szempontjából elengedhetetlen­nek tartják a Német Demokra­tikus Köztársaság mielőbbi nemzetközi jogi elismerését és Ilyen értelemben támogatják a két német államnak az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe történő egyidejű felvételét. A felek az általános és teljes leszerelés mellett foglalnak ál­lást és támogatják a Szovjet­uniónak egy leszerelési világ- értekezlet összehívására vonat­kozó javaslatát, amelyen részt venne a világ valamennyi or­szága. A két fél különös figyelmet fordított Latin-Amerika hely­zetére. Megállapították, hogy a kontinens népei mind na­gyobb erővel szállnak szembe az amerikai imperializmussal és az azt kiszolgáló kormányok­kal. Üdvözölték e földrész har­cának fellendülését, amelybe új erők és rétegek kapcsolódnak be és a munkásokkal, parasz­tokkal. diákokkal együtt ma­gasra emeli a forradalom zász­laját. 5. Szolidaritásukról és a támo­gatásukról biztosítják Salvador Allende elnök chilei népi egy­ségkormányát; támogatják a Peruban bevezetett nemzeti ér­dekű intézkedéseket és azono­sítják magukat a panamai nép azon igazságos és törvényes törekvésével, hogy megszerezze a teljes szuverenitást hazája egésze felett. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság elítéli az Egyesült Államoknak a la­tin-amerikai népek elleni szün­telen agressziós beavatkozási politikáját. A két fél határozottan támo­gatja a fejlődő országok népei­nek azt a jogát, hogy a kül­földi monopóliumoktól vissza­szerezzék nemzeti kincseiket; elítéli azt az imperialista gya­korlatot. hogy a legkülönbö­zőbb módon megtorlást alkal­maz Ázsia. Afrika és Latin- Amerika népeinek növekvő gazdasági és politikai függet­lenségi mozgalma ellen. Elíté­lik azokat az erőfeszítéseket, amelyékkel az imperialisták to­vábbra is állandósítani akar­ják a fejlődő országokra kény- szerített, igazságtalan és egyen­lőtlen kereskedelmi kapcsolatok rendszerét. A két fél nagy megelégedés­sel állapította meg, hogy Fidel Castro és kíséretének magyar- országi látogatása, valamint a testvéri barátság, az elvtárai megértés légkörében lezajlott tárgyalások és eszmecserék si­keresek voltak. Erősítették a kölcsönös megértést és tisztele­tet a két párt. a két állam és a két nép között: új forrásait hozták létre a Magyar Népköz- társaság és Kubai Köztársaság között a marxizmus>—leninizmus és a proletár nemzetköziség el­vein alapuló szoros és testvéri baráti kapcsolatok minden te­rületén történő fejlesztésének. A megbeszélések és eszme­cserék. amelyek során a meg­tárgyalt alapvető- kérdésekben a két fél között teljes nézet- azonosság alakult ki, jól szol­gálták a két ország népeinek közös ügyét. Fidei Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága és a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormánya nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Kubai Köztársa­ságba Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkárát és Fock Jenőt, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökét, i akik a meghívást köszönettel elfogadták. A láto­gatás időpontjának meghatáro­zására a későbbiekben kerül sor. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents