Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

Táplálkozási kultúránkról Áll a lengő hinta ­Csillagocska elszaladt, lefutott az égről, taint egy lankás, mélytüzű, vadvirágos rétről. Hold udvara néptelen, áll a lengő hinta, csillagocska elszaladt, s nem talál már vissza. Ricsi kémény füstölög: Vájjon merre járhat? Hol sírja el könnyeit szive fájdalmának? Szüts László Szülés akupunktúrával Egy bretagjne-i kórházban akupunkturás szülés során lá­tott világot egy csecsemő. Egy fiatat kínai orvos, San- taro doktor alkalmazta ezt a Nyugaton szokatlan módszert feleségénél, első gyermekük megszületésekor. Santaro doktor diplomáját a hongkongi orvosi egyetemen szerezte meg. Amikor elérkezett a szülés ideje, Santaro doktor több francia orvos jelenlétében hozzákezdett az akupunkturás szülés levezetéséhez. Ifjú felesé­gének jobb fülébe három vé­kony tűt helyezett el és ezek segítségével sikerült beállítania a tolófájások ütemét és meg­gyorsítania a7 egész szülés le­folyását. A méhszáj kitágulá­sától a csecsemő megszületéséig mindössze két óra telt el. Santaro doktor és félesége könyvsorozatot szándékozik ki­adni a távol-keleti orvostudo­mány eredményeiről. Vem szükséges hozzá statisztika, élég, ha az utcán, a munkahelyünkön, vagy a ba­ráti körünkben kicsit körülné­zünk: megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években a kövér em­berek országa lettünk. Mi ta­gadás, mi magyarok szeretünk jókat enni, konyhánk dús és íz­letes, de sajnos túl zsíros, és túl bőséges. Míg 1938-ban 33 kiló volt az egy főre eső évi húsfogyasztásunk, ma 55 kiló, s a 17 kiló zsírmennyiséget is S feltornásztuk 26 és fél kilóra. Dehát mit lehet ten­ni a súlytöbbletünk el­len? Mi a tennivalónk, ha belátjuk, hogy az a bizonyos 5—10 kiló mázsás súllyal ne­hezedik minden szervünkre?! Hát bizony kisebb gyertyát keli égetnünk, ha hosszú életűek akarunk lenni a földön — vá­laszolják az Egészségügyi Fél­világosító Központ orvos-szak­emberei. Ez a kisebb gyertya nem a tevékenység csökkenté­sét jelenti,' hanem a táplálkozá­sét, azok között is főleg az esti étkezést. „Hogy könnyű legyen az ál­mod, legyen könnyű a vacso­rád!” — hagyták ránk élődeink a bölcs mondást. Mi azonban hiába ismerjük ezt az igazsá­got, szerte a hazában esténként mégis nagy tort ülünk, nagyka- ! nállal eszünk, s a pihenni térő szervezetünket jócskán megter­heljük. Az emberiség civilizáci­ós ártalmaiként kialakult a moz­gásszegény életmód, holott az ember úgy van teremtve, hogy mozogjon, dolgozzék. Ha ezt nem teszi, ha a szervezetét nem működteti, elgyengül, elsatnyul. A mai üléstől-ülésig elrendezett életmódunkban már jóformán alig gyalogolunk. így követke­zik be az a nagy veszedelem, hegy a bőséges táplálkozással több energiát veszünk magunk­hoz, mint amennyit elhaszná­lunk. Ezáltal felbomlik energia- egyensúlyunk, s előáll a túltáip- láltság, az „elfekvő készletek” felhalmozódása, azaz a kövér­ség. Étkezési ritmusunk, étke­zési szokásaink sajnos nagymér­tékben közrejátszanak egészsé­günk rongálásában. Ha akkor étkeznénk bőségesen, amikor azt le is dolgozzuk, és nem este, a pihenés óráiban fogyaszta­nánk annyit, amennyi csak be- lénkfér, kevesebb lenne „túl­súlyos” honfitársunk. A% egéssségügY szakem­bereinek táplálkozási tanácsa évezredes: „Reggelidet edd meg magad, ebéded oszd meg bará­taiddal, s a vacsorádat hagyd meg ellenségeidnek”. Ennék be­látásával a legtöbb iparilag fej­lett országban ma már a reg­gelé számít főétkezésnek. Szá­munkra is nyitva áll az útja : annak, hogy ezt az átállást £ megvalósítsuk, csakhogy a mi £ táplálkozási kultúránk megme- ■ revedett egy ponton. Egész na- ! pót átdolgozunk egy-két fe- : ketekájvéval, jobb esetben : elfogyasztjuk mellé vé_ ; kony kis üzemi ebédünket, ; s kongó gyomrunkat az esti jól- ! lakásra tartogatjuk. Ezt kellene : felváltania annak, hogy koráb- 5 ban kelve jól bereggelizzünk, J napközbenre is néhány kiadós, : jó falatot fogyasszunk, estére £ pedig a sok üldögélés és tévé- ; nézés mellé maradna a légin- ■ kább illő; bögre aludttej. Tud- j juk ennek igazságát, mégsem: eszerint élünk, * ■ Az Egészségügyi Világszerve- j zet megállapítása szerint az em- j beriség életkorának meghosz- • szabbodása a jelenlegi 68, 70, 72 ■ évről ma nem új gyógyszerek £ feltalálásán és a kórházi ágyak £ számának növelésén múlik első- £ sorban, hanem táplálkozáskul- S túránk változásán. Elélhetnénk jj akár 100—120 évig is, sajnos ■ mégis tói korán hálunk meg, • mert életvitelünkben, s főleg ■ étkezésünkben nem alkalmaz- ; kódunk megfelelően korunkhoz, s a kisebb fizikai igénybevételt S jelentő technika koráihoz. Kocsis Éva ­A GRABOPLAST Győri Paniutszövő és Műbőrgyár bemu­tatta új típusú alapanyagból varrt tavaszi-nyári-őszi téli di- vatmodelljeit. Műbőrből készült alkalmi ruha fiatal lányok részére, műbőr harisnyacsizmával. ttuiBiiiMiiiiiinniaiiiiiiiiniMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiUMiiiiuiiiManiiiiinni Műbőrújdonság 1972-ben! Normálsúly — táblázat NO FÉRFI 50 év 4# év 30 év 20 év Test mag. 50 év 40 év 30 év 20 év kg kg kg kg cm kg kg kg kg 61 60 56 53 155 63 62 59 55 63 61 58 54 157,5 64 63 60 56 64 63 60 56 160 66 65 62 58 65 64 61 57 162,5 68 66 63 59 68 67 63 59 165 70 69 65 61 69 68 64 61 167,5 72 70 67 62 72 70 66 63 17 0 74 73 69 64 73 72 68 64 172,5 76 74 71 66 76 74 70 66 175 79 77 73 68 77 76 71 68 17 7,5 80 79 75 69 79 78 74 70 18 0 83 81 77 72 81 79 75 71 18 2,5 85 83 79 73 18 5 87 86 82 76 18 7,5 88 87 83 78 ■•■HSaSlBBBIBBaBBZiaS19SBReCHSaaaBICSBBtaaaB*EaaBlBBSBCtSSS9a9aSBBZBSB9SBaee9Bfia9SB»St!S«9B. Dr. Seregély György: Fogamzásgátlás Korunk emberét és társadal­mát élénken foglalkoztatja a családtervezés és ezzej kapcso­latban a fogamzásgátlás prob­lémája. Egyre több tudományos felkészültséggel írt, de a nagy- közönségnek szánt, közérthető felvilágosító mű jelenik meg ebből a tárgykörből. A Medicina gondozásában most — már második kiadás­ban — megjelent könyv a fo­gamzásgátlás egész területét próbálja összefoglalni a törté­nelmi áttekintéstől kezdve a fogamzásgátlók rendszeres is­mertetéséig, és bőséges gyakor­lati tanáccsal látja el az érdek­lődőt. A könyv első része a fogam­zásgátlás egyetemes oi"Vőstörté­netével foglalkozik a történe­lem előtti időktő; kezdve napja­inkig. Bemutatja, hogy a termé­szetes szaporodás mérséklésére irányuló eljárások használata az emberi korok mindegyiké­ben fellelhető. Ezután a fogam­zásgátlás fogalmát és elméletét világítja meg. A szerző itt rész­letesen tárgyalja a családterve­zés célját és főbb funkcióit, a születésszabályozás kérdését, a fogamzás élettanát, a fogamzás- gátlás általános szabályait. A harmadik, a mű gerincét képe­ző részben a napjainkban hasz­nálatos fogamzásgátlók ismer­tetését kapjuk. Mindegyiknél pontos leírást és alkalmazására vonatkozó utasítást, valamint gyakorlati tanácsokat, hátrá­nyokat is. Végül felvázolja a várható jövő képét, a kutatás irányait, majd tárgyalja a fo­gamzásgátlás szociológiai ter­mészetét és közli a forgalomban levő hazai fogamzásgátlókat. A könyvet ábrák és táblázatok egészítik ki. H. J„ X. A nyár divatja Az itt bemutatott két ruhát a Békéscsabai Kötöttárugyár legújabb modelljeiből válasz­tottuk ki. A gyár tervezőivel együtt nyári viseletként ajánl­juk mindkettőt, figyelembe vé­ve, hogy a meteorológusok sze­szélyes nyarat jövendölnek. Az első ruha kánikulai, a második pedig a hűvösebb nyá­ri napolt legalkalmasabb vise leiten A kétrészes — szoknyából és boleróból álló — mintás me­legnyári ruha frotírból ké­szült. A^ idei nyár divatja a ten­gerész fazon. Hűvösebb na­pokon kellemes viselet ez a kék-fehér csíkos matrózblúz. A pantalló színe piros (Fotó: Demény) Ilyen még nem volt a Centrum hétfőn! Extra méretű ágylepedőt, műszálas crepp dunna- ,nagy~ és kispárnahuzatot vásárolhat 20 százalékkal olcsóbban június 5-én a CENTRUM ÁRUHÁZ-ban 412922

Next

/
Thumbnails
Contents