Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
FELADATUNK komplex üzemi vízrendezési, öntöző- és rizstelepek tervezése Farkas István főmérn ök tájékoztatást ad a legújabb tervezési feladatokról. vízkár nagyságát. Békés megy« 12 állami gazdaságának belvíz- kára ebben az évben 141 ezer holdon 99 millió forint volt. Szervezetünk fennállása óta komplex vízrendezési munkát az alábbi üzemek részére készítettünk: A két gyulai, a sar- kadkeresztúri, a köröstarcsai, békési, mezőberényi. bélmegyeri, az okányi Petőfi és Alkotmány, a biharugrai, a szeghalmi, a vésztői négy termelőszövetkezetnek, a szeghalmi és a Gyulai Állami Gazdaságnak, az elekei és a gyulavári szövetkezetnek. Ezek a termelőszövetkezetek a szervezetet létrehozó 3 vízgazdálkodási társulat tagjai, így megillette őket a 20 százalékos tervezési kedvezmény. A komplex üzemi vízrendezés tervezésén túlmenően szervezetünk műszaki gárdája öntöző- és rizstelepek tervezését is végezte és végzi továbbra is. A feladatunk így összetett. A műszaki tervekbe azokat a műszaki vonatkozású szemléleteket be tudjuk építeni, amik a mezőgazdasági üzemek tevékenységét elősegítik, ezen túl a vízügyi igazgatóság fejlesztési tervével összhangban készítjük az üzemi és az üzemközi művek tervezését. Ez azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol üzemi vízrendezés készült, már vagy megelőzően, vagy az üzemi vízrendezéssel egyidőben történik az állami művek korszerűsítése, illetve bővítése. Az elkészült üzemi vízrendezési tervek kivitelezését a megyei tanács, valamint a Tsz-Szö- vetség segítségével és összehangolásával az üzemek úgy tud| ják ütemezni, illetve szervezetünk a tervezési feladatokat úgy csoportosítja, hogy a már engedélyezett tervek kivitelezése a 2 éves elévülési idő lejárta előtt elkezdődjék. A Körösvidéki Társulatok Együttműködési Szervezetének éves üzemterve tavaly valamivel meghaladta a 3 milliót, az idén 3 millió termelési érték. Eddigi tevékenységünkkel kiérdemeltük azt a bizalmat, hogy a megye területén felsőbb szerveink javaslata alapján komplex üzemi vízrendezések tervezését csak ez a szervezet végezhet. Valamennyi dolgozónk érzi a felelősséget, amivel ezt a bizalmat meg kell szolgálnia és továbbra is megtartani. Igyekeznek úgy dolgozni, hogy munkájuk gyümölcsét a mezőgazdasági üzemek többtermelésén keresztül kézzel foghatóan valamennyien élvezhessük. román kotrógép, óránkénti tel jesítménye 12—18 köbméter. vezésre. A nagy helyi ismeret-1 tel rendelkező tervezők menet közben ellenőrzik a geodéziát és a mezőgazdasági üzemek legmesszebbmenő meghallgatása után több elképzelés alapján készítik el a műszaki tervet. Működésünket a következőképpen lehetne meghatározni: A szervezet feladata Békés megye mezőgazdasági üzemei részére olyan műszaki, agronómiái szemlélettel rendelkező komplex üzemi vízrendezési tervek készítése, amelyek kimerítik a mezőgazdasági üzemek vízgazdaságára vonatkozó ténykedését Tehát nem minden áron történő vízelvezetésről, hanem a víz- gazdálkodásról készíti a szervezet a műszaki és az agronómiái tervet. Eddigi működésünk eredményét a megye 15 mezőgazdasági üzemének 43 ezer 693 hektáron, azaz a régi számítás szerint 74 ezer 279 katasztrális holdon végzett komplex üzemi vízrendezési terv igazolja. Ez annál is inkább szükséges volt, mert az említett üzemeknél az 1965— 70-es években bekövetkezett belvízkárosodás meghaladta a 119 millió forintot. Ennyi az Állami Biztosító által ténylegesen kifizetett összeg. Nem mérhettük fel azonban azt a közvetett kárt, ami a talajszerkezetben, az állattenyésztés vonatkozásában és a munkaerkölcsGyulán, a Bocskai utca végén, a 18 számú emeletes épület főkapujának bejáratánál ovális üvegemblémán ez olvasható: „Körösvidéki Társularok Együttműködési Szervezete’. Sokak számára ismeretlen rendeltetésű iroda működik itt, amin nem is lehet különösképpen csodálkozni, hiszen működésünk, amint azt nevünk is hirdeti, nem egyénekkel, hanem társulatokkal kapcsolatos. Szervezetünket 1968-ban a megyei tanács és a vízügyi szervek javaslatára alakította meg a gyulai, a békési és a szeghalmi vízgazdálkodási társulat azzal a céllal, hogy közös pénzügyi, műszaki ellenőrzést, jogi tanácsadást és I műszaki tervezést végezzen a | társulatokba tömörült tagok számára. Később csatlakozott a szervezethez a Gyulai Vízművek is. Ügy véljük, eddigi működésünk után itt az ideje, hogy tevékenységünkről tájékoztassuk a megye nagy nyilvánosságát. Szervezetünk feladatát kettős céllal határozták meg. Egyrészt, hogy helyi ismeretek alapján a vízgazdálkodási társulatok tervezési feladatán túlmenően komplex üzemi vízrendezési terveket készítsünk olyan színvonalon, hogy a műszaki és agronómiái szemlélet a kivitelezés után tükrözze a modern műszaki és agronómiái tudományok gyakorlatba történő átültetését, másrészt, hogy a fennálló főhatósági utasítások értelmében eredményesen készítsük a terveket. A szervezet nem önálló jogi személy, önköltségesen gazdálkodik a befogadó társulaton belül. Ezen az értendő, hogy a Békés—Kettős—Sebes-Körösi Vízgazdálkodási Társulat közgyűlése, intéző bizottsága határozza meg javaslatunk alapján a feladatokat és hagyja jóvá üzemtervünket. Az önköltséges forma azt is jelenti, hogy a szervezet hitelt nem vehet fel, vízügyi és egyéb támogatási alapot nem kaphat, csupán a szervezet által végzett munkák eredménye biztosítja a dolgozók bérének anyagi fedezetét. A befogadó társulat a működésért anyagi és erkölcsi felelősséget vállal, így mint jogi személy 3 vízgazdálkodási társulat elképzeléseit magáévá téve jogilag A Kóröstáj Tsz-ben dolgozik a is támogatja a szervezetet. Szervezetünk fölött tehát elsődlegesen a befogadó társulat taggyűlése és intéző bizottsága, továbbá a Békés megyei Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányi Elnöksége, míg szakmai vonalon a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Tanácsi és Társulati Osztálya, illetve szakágazatai gyakorolnak felügyeletet. A szervezet személyi összetétele megalakulása óta a fenti szervek segítségével nagy átalakuláson ment keresztül. Az első időben egy műszaki tiszt, egy mérnök és két technikus végezte a tervezési munkát, ma a komplex üzemi vízrendezések tervezését 4 mérnök és 10 technikus látja el, akik a vízügyi igazgatóság működési területével azonos területen végzik a tervezést, mégpedig két fázisban. Az első fázis, amikor a geodéziai csoport vagy részleg a területen a meglevő helyzetnek megfelelő képet felmérve adja at munkáját műszaki térben jelentkezett. S hogy ezeknek az üzemeknek érdemes volt a vízrendezési munkákat elkészíteni, bizonyítja az, hogy a kiviteli munka Építési és Közlekedési Normák áron (EKN) számított értéke 72 millió forint volt. Ha összehasonlítjuk a felmért kárt a kiviteli értékkel, megállapítható, hogy a megtérülési idő a legrövidebb a jelenlegi beruházások között. Vízrendezési tervek nem csupán mezőgazdasági termelőszövetkezetek, hanem állami gazdaságok részére is készülnek. Ennek fontosságát mutatja, hogy a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Főosztálya megbízása alapján szervezetünk felmérte az 1970-es belA munkálatokat az alapos területi elmér és előzi meg. 1972. JCMIS 4.
